Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-22 / 46. szám

4 me. február it Dnnanttm naoio A lapkésés oka: géptörés Délben kanták meg a pécsi előfizetők a Dunántúli Naplót Nagy szükség lenne az «/ nyomdára Akkorát puffant, mint ami­kor kőbányában robbantanak. Árr Károly gépmester rögtön tudta, hogy baj van. A cseh papírra nyomott újság közül néhány összegyűrődött pél­dány beszorult a kirakószer­kezetbe: összetört a biztosító csapszeg. a kihordó tű — be­törtek a kések. Ekkor 3 óra 30 perc volt — a Dunántúli Napló szombati példányainak csak a felét nyomták ki. A Széchenyi téren, az aján­dékbolttal szembeni árusnál hiába keresik a Dunántúli Naplót. — Elvitték Komlóra — mondja az újságárus néni. — Egyáltalán nem kapott ma? —• Hatvan példányt. Per- eek alatt elfogyott. A házban — mutat a Nick udvar épü­letére — 40 előfizető van, ők is tőlem kérdezik mi van az újsággal. Máskor is előfordul, hogy később kapjuk, de most már 10 óra is elmúlt — Ilyen is ritkán van, hogy fél tízkor nyomják a Naplót — mondja Braun Károly, a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója, amikor a nyom­dában találkozunk. A rotá­ciós gép ontja magából az új­ságokat. A gépmester és két segítsége sűrűn emeli a ne­héz papírhengereket a gép­be. Az expediálók már fá­radtan csomagolják, szortí­rozzák a lapot. Este 10 óta dolgoznak. — Ha nem tudták volna megjavítani ... ? — Budapestre kellene men­nünk és ott kinyomni az új­ságot — Közelebb nincs lehető­ség? — Kaposvár van kijelölve, de 12 oldal terjedelmű, 70 ezer példányszámú újságot ott csak egynapos késéssel tud­nánk kinyomni. Nagyon kel­lene, hogy a nagyobb vidéki városokban nyomdaipari bá­zisokat hozzanak létre, mert így állandóan bizonytalanság­ban vagyunk. — Mikorra lesz kint az új­ság? — Hosszúhetény kivételé­vel a vidéki példányok, még a törés előtt elkészültekből szét lettek küldve. Dél körül már a városban is megkap­ják az előfizetők. A késésért ezúton is elnézésüket kérjük — Ez már a harmadik, ami kiszolgál. Negyven esztendeje dolgozom itt. Legutóbb 1957. április 4-én volt, hogy eny- nyit késett a lap. Kisebb hi­bák viszont sokszor előfor­dulnak. Másutt is. Nemrégi­ben itt nyomták 3 napig a Somogyi Néplapot. Olajos kezével megdörzsöli szemét. Pedig az alvás még messze van. Kilenc negyven­kor 12 ezer példány kinyo­mása volt még hátra. Most sikerült „időben” ki­adni az újságot, de a gép fi­gyelmeztetése nem szabad, hogy süket fülekre találjon. Legfőbb ideje, hogy Pécsett végre megvalósuljon az any- nyira szükséges új nyomda. (Lombosi) Csertetői Huszonnégy csapat indult — 12 kilométer hosszú útvonal Baráti találkozó Vasason Pécsett a csertetői emlék­műnél tegnap reggel 8 óra­kor pécsi és komlói bányász KlSZ-fiatalok, katonák, munkásőrök sorakoztak fel, j — a IV. csertetői emléktúra j részvevői. Klepah Ottmár, a I Mecseki Szénbányák KISZ Bizottságának titkára beszé­dében emlékezett meg a bá­nyászok harcairól, sztrájk­jairól. Bérkövetelésért vonul­tak fel 1937. február 24-én is a bányászok, de Csertető­nél csendőrsortűz fogadta őket. A sortűz három bá­nyász — Feitig Imre, Keller János és Hegedűs Mihály — életét kioltotta. Erre emlé­keztek a túra részvevői, — akik megkoszorúzták az em­lékművet. A koszorúzás után a sza- bolcsfalui művelődési házban megalakultak a 7—7 fős csa­patok Huszonnégy csapat — tagjai voltak magyar és szovjet katonák, munkásőrök, KISZ-fiatalok — állt rajthoz. A csapatok 5 perces időkö­zönként futva indultak a ki­jelölt útvonal megtételére: Szabolcsfalu—Tolbuhin út— 6-os főútvonal, majd a vasa- si elágazásnál letérve a cél j a vasasi művelődési ház volt. j A 12 kilométeres útvonal erőt. ügyességet kívánt a tú­ra részvevőitől. Az ellenőrző pontokon kézigránátdobásból, lövészetből is „vizsgáztak” az együttesek. A Budai vámhoz — az el­ső ellenőrző ponthoz — 9 óra 40 perckor érkezett meg az elsőnek induló csapat. Repültek a kézigránátok a kijelölt körbe. — majd do­bás után gyors indulás to­vább. A Petőfi laktanya mel­A színes farostlemez karrierje A gépen öntött felirat: Maschiner Fabrik — Augs­burg. Anno 1922. — Egyidős az igazgatónk­kal — mondja a gépmester — ő is 22-ben született. — Mióta dolgozik a gép­pel? A Mohácsi Farostlemezgyár lakkos üzeme. Tv dokiisnenHüm a földreformról „Az 1000 éves per” címmel dokumentum filmet forgat a Magyar Televízió. A film felvázolja az 1945-ös földre­form rendelet történelmi előz­ményeit és körülményeit, be­mutatja a Kommunista Párt harcát a szegény parasztság érdekeiért, érzékelteti a nép­tömegek aktív részvételét az ezeréves per eldöntésében. A filmriport színhelye a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tisza- n agy falu, ahol ezen a héten forgatnak a televízió munka­társai. Tiszanagyfaluban négy nappal a földreform rendelet végrehajtási utasításának megjelenése után és két nap­pal a pusztaszeri hivatalos földosztás előtt, 1945. március 27-én dokumentálhatóan és hivatalosan, megyei vezetők jelenlétében földet osztottak. A fa az egyik legfontosabb anyagunk. Felhasználási te­rülete szinte kifogyhatatlan, s még most is tartogat meg­lepetést Itt van a farostle­mez, vagy méginkább a szí­nes farostlemez, amely sze­münk előtt futotta, futja szé­dületes karrierjét. Készül be­lőle autóbusz-, vonat- és ha­jóbelső, bútor, beépített szek­rény, és sok más, utóbb még képzőművészeti alkotás is. A faipar leggyorsabban fejlődő ága, de nálunk csak 1959-ben indult meg a farostlemez­gyártás. Európában már 30 évvel korábban. Egyetlen gyá­runk Mohácson található. A színes farostlemezeket 1963 óta gyártják. Az igények na­gyok, és egyre nőnek, szinte kielégíthetetlenek. Kétféle eljárás De hogyan is készül a szí­nes farostlemez? Fáy Mihály igazgatótól kértünk útbaiga­zítást. Egy telefon az üzem­be, majd: — Várja önt Asztalos Ti­vadarné vegyészmérnök, Hei- decker György és Fiderencl József mérnökök. Kétféle eljárással készül színes farostlemez. Az egy­szerűbb: a lakkos eljárás. A lakkozó üzem hatalmas csar­nokában átható festékszag üti meg az orrunkat. Dohá­nyozni tilos. Csak néhányan dolgoznak itt. A csarnok hosszában egymás mellett há­rom, egyenként körülbelül 25 méter hosszúságú égető alag­út húzódik. Az égető alagút < tetején vastag csöveken ke­resztül szívják el a keletke­zett gőzöket. Az égetés infra- lámpák segítségével történik. A nyers farostlemezt először lecsiszolják, s természetesen csak az egyik lapját, sűrű, gittszerű masszával lealapoz­zák. Az égetés után a forró lemezeket ventillátorokkal le­hűtik, újabb csiszolás, majd felkerül a lakkréteg. Égetés, i és még egyszer égetés, ekkor kapja a farostlemez a színt. A színskála nagy, vannak erezett lemezek, fautánzatok. Az erezés nyomdagéppel tör­ténik. A fényválaszték há- j rom: matt, selyemfényű és magasfényű. Készülhet esem- J | peforma és perforált lemez . is. A másik eljárás sokkal mo­dernebb. íme, így készül a j laminált farostlemez: a nyers lemezeket először nedvesítik, 24 órát pihentetik, hogy a nedvesség egyenletesen oszol­jék el benne. Laminálásra műgyantával átitatott papírt használnak. A papír 150—200 kilogramm súlyú tekercsek formájában érkezik külföld­ről, Ausztriából és Olaszor­szágból. A papírt, miután a megfelelő méretűre vágták, a lemezekre préselik. A prése­lés egy hatalmas, nyugatné­met gyártmányú automata berendezésen történik. A mű­velet, tehát amíg a farost­lemezre magas nyomással és magas hőmérsékleten rá­nyomják a műgyantával át­itatott papírt, 8—12 perc. Egy­szerre 16 darab 100x275 cen­timéretes lap kap így tetszés szerinti színt, ötven-hatvan féle minta, szín létezik. A lemezeket végül egyenként selyempapírba csamogalják. Mindent kibír De még a csomagolás előtt j egy fontos művelet: az osz­tályozás. A szemrevételezés mellett laboratóriumi vizsgá­latnak vetik alá a színes fa­rostlemezt. A feketekávé, cit­rom, ecet, vagy az égő ciga­retta nem hagyhat rajta nyo­mot A laminált lemez 600— 80Ó Celsius fokot is kibír, az ebből készült asztallapra a forró lábas nyugodtan ráte­hető. Bicskával nem lehet megkarcolni, csak a vandál rombolás hagyhat rajta nyo­mot. A színes farostlemez gyár­tása folyamatosan, éjjel-nap- I pal folyik. Az üzemrész egy évben csak egyszer áll le, két hétre, ekkor elvégzik a gépeken a szükséges nagyja­vításokat. A lakkos lemezből 1963-ban 750 ezer, tavaly már 1,6 millió négyzetmétert gyár­tottak. A laminál tiemez-ka- pacitás évi egymillió négyzet- méter. Ma már az üzletekben is lehet kapni esetenként színes farostlemezt. Akik szeretnek otthon barkácsolni, vásárol­ják is. A vegyészmérnöknő­től sok jótanácsot kaptunk. Néhány jó tanács Először azt kell eldönteni, milyen farostlemezre van szükségünk. Ez a felhasználás céljától függ. A laminált le­mezből általában a vízszintes (tehát például a konyhában az asztal lapja) lapokat ké­szítik, ez jobban bírja a hőt A függőleges lapok (pl. ajtók) készülhetnek a lakkos lemez­ből. A fűrészeiés, méretre vá­gás csak állandóan élesen tar­tott, finomfogú fűrésszel tör­ténhet. A színes farostlemez leejtésre kényes, az ütéstől csillagrepedések keletkeznek rajta. Fia párás, nedves helyen építjük be a farostlemezt, ajánlatos a hátoldalát pa­raffinnal, valamilyen festék­kel, vagy akár kátránnyal le­zárni. Így nem szívja magá­ba a vizet, nem vetemedik. Falburkolásnál sohasem sza­bad közvetlenül a falhoz szo­rítani, mert nedvességet szív be. A faltól való távolság legalább egy centi legyen, ezért keresztléceket kell a hátoldalára ragasztani. Ha ragasztani akarjuk a. farost­lemezt, a ragasztás előtt egy nappal vizes szivaccsal torol- gessük meg a hátoldalát. És még egy jótanács: A színes farostlemezt soha se mossuk szilárd mosószerrel, VIM- mel, csak folyékony mosósze­rekkel. ML Z. lett — a második ellenőrző pontnál — kispuska lövészet­ből bizonyították ügyességü­ket. Aki az útvonalon végig­ment. mindenütt futó cso­portokat látott, a csapat tag­jai biztatták, segítették egy­mást, mert a 7 tagú csapat­nak együtt kellett célba érni. De a célnál még nem volt vége a túrának. Kis pihenés után a Petőfi művelődési házban — szellemi vetélke­dőhöz hasonlóan — minden csapattagnak különböző, a párttal, a KISZ-szel, a Nép­hadsereggel kapcsolatos kér­désekre kellett válaszolni zsűri előtt. A jó válaszokkal is lehetett pontokat gyűjteni. A vetélkedő után már való­ban a jól megérdemelt pi-, henésre és ebédre kerülhe­tett sor. Délután 2 órakor a Him­nusz hangjaira felsorakoztak a csapatok. Czukor János, a Petőfi-akna szb-titkára meg­emlékezett a csertetői áldo­zatokról. Ezután került sor a IV. csertetői emléktúra eredményhirdetésére, ame­lyen részt vett Stier József, a Megyei Pártbizottság tag­ja. Petőházi Szilveszter, a KISZ Megyei Bizottsága első titkára, valamint a Mecseki Szénbányák és Vasas-bánya­üzem gazdasági és társadal­mi vezetői. Első helyezést ért el az építési üzem csapa­ta, 2. az Újhegy, 3. a Zobák- üzem csapata lett. Ezt követően került sor a 25 esztendős baráti találko­zóra, amelyre meghívták Vasasra a 25 éve Petőfi-ak­nán dolgozó, de azóta más munkaterületre került dolgo­zókat. Többek között eljött dr. Siklósi György orvos, Tóka Jenő, a Mecseki Érc­bánya igazgatója, Jazbinsek Vilmos országgyűlési képvi­selő, dr. Nagy Gyula, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese, Benkő János, a Megyei Párt­bizottság munkatársa és még sokan mások, már nyugdíj­ban lévő és most is dolgo­zók egyaránt. A találkozó keretében a vendégek meg­ismerték az elmúlt években megváltozott vasasi bánya életét. Elvezették a vendé­geket az új, 8 tantermes, tornacsarnokkal ellátott isko­lába, majd kilátogattak Pe­tőfi-aknára is, ahol megte­kintették a félmillió tonna készletű külszíni fejtést. Az üzemlátogatás után fehér­asztal mellett ezernyi emlék felelevenítésével fejeződött be a baráti találkozó. Olcsóbb lett több táska- és zsebrádió A RAVILL Kereskedelmi Vállalat hétfőtől hétféle tran­zisztoros táska- és zsebrádió, valamint egy asztali rádió- készülék árát csökkenti. — Egyebek között a jól ismert és kedvelt Sokolt, töltővel és bőrtokkal együtt. 780 forint helyett 600 forintért, a VEF 12 típusú táskarádiót 1450 fo­rint helyett 1250 forintért ad­ja át a kiskereskedelmi vál­lalatoknak, s ugyanennyiért árusítja ezeket a készüléke­ket budapesti Bajcsy-Zsi- iinszky úti, valamint nagy- kanizsai szaküzletében. A többi készülék, például az Orbita, az Echo—2, az Ak­kord rádió árát 70—100—180 forinttal mérsékelték. A Ravill Kereskedelmi Vál­lalat évente több tízezer tran­zisztoros rádiót szerez be k földről. Mint ismeretes, január 1-től érvényes az im­portcikkek módosított, a la­kosság számára kedvezőbb árképzési rendszere, amelyet a vállalatok az utánpótlástól az áru beérkezésétől függően alkalmaznak. A RAVILL-nál most került sor erre első ízben. Az ár­csökkenés nemcsak a raktár- készletre, hanem az év köz­ben beérkező import rádiókra is érvényes, tehát folyamatos. A készülékek minősége ter­mészetesen az eddigiekkel yzonos. ugyanolyan tartozé­kokkal együtt árusítják azo­kat, mint korábban. — Ezt egyébként a jövőben szigo­rúan ellenőrzik. A RAVILL lévén nagykeres­kedelmi Vállalat, az árked­vezményt a kiskereskedelem­nek adja, s a fogyasztói ár további alakulásába nincsen beleszólása: a vállalatok ön­álló joga az ezzel kapcsolaté* döntés. A rádiókat árusító üz­leteken. illetve vállalatokon múlik, hogy a kedvezményt a fogyasztói árban is érvé­nyesítsék. A Centrum Áruházak, va­lamint a Szivárvány Aruház már döntött erről. Az áruhá­zakban a jelenleg kapható Sokol és VEF 12 típusú rá­diókat a nagykereskedelem­től kapott 180—220 forint«* kedvezménnyel árusítják. — A „Barátság” elnevezé­sű gyermekrajz pályázat leg­jobb harminc alkotását ked­den, február 24-én délelőtt kilenc órától tekinthetik meg az érdeklődők, 28-án, szom­baton délutánig. A kiállítás anyagát hétfőn már elküldik Kievbe, a Lenin-centenárium alkalmából szervezett nem­zetközi gyermekrajz kiállítás­ra. Nagy dörög és Vidéke ÁFÉSZ MEGVÉTELRE FELAJÁNL 1 darab 407-es főjavított Moszkvics gépkocsi motort és 1 darab GAZ 81/A típusú 2.5 tonnás, üzemképes tehergépko­csit. Ár megegyezés sze­rint. Érdeklődni lehet: Nagydorog 22-es telefon­számon. HATASA GYORS, KÍMÉLI RUHÁJÁT S KÖNNYEN MOSt Gyártja: Tiszamenti Vegyiművek, Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents