Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-22 / 46. szám

W70. február 22. Dtmcmttm napló 3 Újaid» bontások az épülő városközpontban Hatvan tulajdonossal kell tárgyalni — Három ütemben szanálnak Pécs nein szűkölködik a bontásokban. Szanálni kellett már az épülő városközpont nyugati felében és persze a Szigeti városrészben, de egyik bontás sem bizonyult olyan fogas és nehéz kérdésnek, mint amilyennek a Jókai, Szalai András és Bajcsy-Zsi- linszky utca illetve a Rákó­czi út által határolt terület szanálása ígérkezik. Műhelyek, boltok sokasága A bontás akkor a legegy­szerűbb, ha a szanálandó te­rület zömén lakóházak he­lyezkednek el. Igaz, hogy az ilyen szanálás is súlyos „ér­vágást” jelent a város számá­ra, hiszen a lebontott házak lakóinak másik otthont kell adni, de még mindig köny- nyebb az ügy, mint amikor a tanácsnak 60 különböző vállalattal, céggel, kiskeres­kedővel és lakóval kell tár­gyalnia. Az előbb említett — Jókai, Szalai András, Bajcsy- Zsilinszky utca és Rákóczi út által határolt — négyszögben ugyanis ez a helyzet. Mint várható volt, minden vállalat és csaknem vala­mennyi kiskereskedő másik telephelyet illetve boltot kér. A „falatka" kis terület sza­nálása miatt tehát az egész városrendezési tervet át kell tekinteni, hogy az új telep­helyeket ki lehessen jelölni. Külön gondot okoznak a kis­kereskedők — fodrász, bé­lyegárus stb. —, akik — na­gyobb részt idősebb emberek lévén — nem is tudnának lé­tezni egy másik üzlethelyiség nélkül. A kitelepítendő vállalatok. Intézmények, családok „fel­mérése” sok meglepetéssel járt Mindenki tudott például arról, hogy a MÉK-nek illet­ve az Állami Pincegazdaság­nak pincéje van ebben a tér­ségben, kevesen számítottak viszont arra, hogy 1600, il­letve 700 négyzetméter alap- területű, tehát meglehetősen nagy pincékről van szó, ame­lyek tárolóhelyet jelentenek e vállalatoknak, s amikért persze újabb térségeket kér­nek cserébe. Még kevésbé volt ismert, hogy a Közgazdasági Technikum 60 férőhelyes kol­légiumot tart fenn e térség­ben. Az említett példákból is látható, hogy a jelzett terület lebontása, a tulajdonosok kár­talanítása sok pénzt fog igénybe venni. A Pécs-Bara- nyai Beruházási V. felmérése szerint mintegy 67 millió fo­rintos kiadásra lehet számi- tani. Ezt az összeget a terü­let közművesítési költségei még meg fogják „fejelni”. Sokat kapni, keveset adni A legtöbb gondot mégsem az a 67 millió forint és a közművesítés plusz költsége jelenti, hanem az eltérő ér­dekek. Másképp beszélnek a kitelepülő vállalatok és me­gint mádképp azok, akik a lebontott házak helyén akar­nak építkezni, akiket a sza­nálás-közművesítés költségei­vel kell megterhelni. A kite­lepülök sokat akarnak kapni, a betelepülők viszont semmit vagy alig akarnak valamit a tanácsnak fizetni. (Tisztelet a kivételeknek!) A TÜZÉP például kerek tízmillió forint kártérítést kér azért, mert el kell hagynia székházát és telephelyét, két és félszer-háromszor többet, mint az ilyen ügyekben jára­tos tanácsi-beruházási szak­emberek méltányosnak tarta­nak. A Hungária Szálloda és Étterem V. viszont egy fillér szanálási-közművesítési költ­séget sem akar megtéríteni. Azt szeretné, ha ezt mind a tanács fizeti, sőt még a szál- j lodaépftés további költségeibe is „beszállna” Pécs. Amint az elmondottakból látható, a tanács az „ütköző­pont” az ellentétes érdekek között. A sok válallat és a sokféle érdek miatt annyira bonyolult az ügy, hogy egy külön operatív bizottságot kellett a Városi Tanács mel­lett létrehozni. A bizottság­nak mindenekelőtt a szanálá­sok ütemében, sorrendjében kellett döntenie, s — amint Galaskó Istvántól, a bizottság vezetőjétől hallottuk a na­pokban — ez már meg is történt. Eszerint 3 szakaszra bontották a Jókai, Szalai András, Bajcsy-Zsilinszky ut­ca és Rákószi út által hatá­rolt négyszög szanálásait Az 1. szakaszban az SZMT illet­ve MHSZ-székháznak, ifjúsá­gi háznak illetve egy iroda­háznak teremtenek helyet a mai TÜZÉP-telep déli részén, méghozzá sürgősen, hogy leg­később az év végén megkez­dődhessék az építkezés. Ugyan­csak ebben az évben ki kell sajátítani a Fémipari Válla­lat, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő V. telephelyét, s véglegesen el kell költöznie az Autó- és Motor javító Ktsz~nek is. A 2. szakaszban a Bajcsy- Zsilinszky utca menti lakó- és középületek kerülnek sor­ra, köztük a PIK-központja is. Ezt 1972-ig kell befejezni. A 3. szakaszban a Rákóczi út déli oldala lesz a célpont. Az itteni bontások idejéről még nincs döntés, valószínű azon­ban, hogy ezt is be kell fe­jezni a IV. ötéves terv vé­géig. Jó erőpróba les* Ez a helyzet tehát most. Valószínű, sok tárgyalásra, egyeztetésre, vitára lesz még szükség, mire a sok szanálás lebonyolódik, mire a külön­böző székházak, áruházak, irodaházak felépülnek. Mind­ez azonban már nem változ­tat azon a tényen, hogy a fo­lyamat mégindult. A városközpontban folyó bontások jó erőpróbát jelen­tenek a tanács számára. Az itt szerzett tapasztalatok bir­tokában könnyebben végre lehet majd hajtani a Siklpsi úti felüljáró építését meg­előző szanálásokat is. Magyar László Uj, hanninchektáros zagykazettá! épít a Hőerőmű A Pécsi j'jrömu meglévő zagy területei a számi táso.c szerint 1971 közepéig lesznek képesek az erőműből kikerü­lő pernye befogadására. Ad­dig új zagykazetták létesíté­séről kell gondoskodni, hogy a folyamatos üzemeltetésben fennakadás ne legyen. — A Mélyépítési Tervező Vállalat már elkészítette az új, 30 hek­tár felületű zagykazetta ter­veit és ha az időjárás lehető­vé teszi, a Betonútépítő Vál­lalat haladéktalanul megkez­di a kivitelezési munkákat. Az új zagykazetta a Basama­lom dűlőtől délre terül majd el a jelenleg mezőgazdasági művelési területen. Egyik ol­dalról dombnak támaszkodik majd a kazetta, három másik oldalát pedig gáttal veszik körül. Az épülő új zagyka­zetta, melynek legnagyobb mélysége 16 méter lesz — az előzetes számítások szerint mintegy 3 esztendeig lesz elegendő. Élettartamának fél­idejében, tehát már 1973-ban el kell kezdeni a következő zagyterület előkészítő mun­kálatait Ennek helye a táv­fűtővezetéktől délre lesz. A cél: 70000 lakás telepítése Az ÉV M illetékeseinek nyilatkozata Az MSZMP Központi Bi­zottsága határozata szerint, 1970-ben 70 000 lakást kell felépíteni. — Vajon a megvalósítás feltételei megteremtődtek-e már — fordultunk a kérdés­sel az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ille­tékeseihez. — Ha az elmúlt négy év statisztikai adatait vizsgál­juk, kiderül, hogy a lakás­építés fokozatosan növeke­dett. 1966-ban 55 600, 1967- ben 62 600, 1968-ban 67100, 1969-ben 63 100 lakás épült,* az 1970-es terv 70 000 lakás felépítése. A most befejeződő harmadik ötéves terv 300 000 lakás felépítését tűzte ki cé­lul. — Ebből a terv szerint 100 000 lakás állami erőből, 200 000 magánerőből valósul meg. — Milyen feladatok várnak az építőiparra a harmadik ötéves terv lakásépítési fel­adatainak teljesítésében? — A felépítendő lakások számára elsősorban a közmű­vesített területet kell bizto­sítani. Örömmel állapithat­Kényelem — nyolcmillióért Beremend, munka után A lakosság jobb ellátásáért Eddig hetven vállalat kérte alapító okmányának módosítását A szolgáltatások fejleszté­séről néhány hónappal ez­előtt megjelent kormányhatá­rozat lehetővé teszi, hogy azok. a vállalatok, üzemek is bevezethessék a lakosság ré­szére a közvetlen szolgálta­tásokat, amelyek eddig ezzel nem foglalkoztak. Ehhez ala­pító okmányuk módosítását kérhetik. A Pénzügyminisztériumban, ahol a vállalati törzslapokat vezetik, elmondották, hogy a kormány határozat meg jelené­se óta eddig mintegy hetven vállalat kérte alapító okmá­nyának megváltoztatását; eze­ket a felügyeleti szervek tá­mogattak és valamennyi vál­tozást mar át is vezették a törzslapokon. Az új lehető­ségnek a könnyűiparban volt a legnagyobb<■ visszhangja.. A tárca p.zcmei közül körülbe­lül negyven kért és kapott jogot arra. hogy saját termé­keit forgalomba is hozhassa tehát boltot nyisson. Uvmó- <k>n a Bajai Finomposztó Vállalat, a Szalag és Zsinór­gyár, a Magyaróvári Kötött­árugyár, a Győri Textilipari Vállalat és egész sor más üzem ezentúl közvetlenül is értékesíti áruit A belkereskedelmi vállala­tok közül a RAVILL nemcsak árusít ezentúl, hanem for­galomba hozott, termékeinek garanciális javítására is jo­gosult. Több más ipari és ke­reskedelmi vállalat is bőví­tette szolgáltatásait szerviz- munkákkal, a garanciális ja­vítás bevezetésével. A kohó- és gépipari válla­latok törzslapjai egyelőre vál­tozatlanok, mert még- nem kérte egyetlen kohó- és gép­ipari vállalat sem alapító ok­mányának módosítását. En­nek valószínűleg az az oka, hogy profilbavágó munkával is bőven el vannak látva, il­letve még nem találtak olyan szolgáltatási formát, amely adottságaiknak megfelel és kifizetődő is számukra. A tengelyig érő sárban hö­rögve vánszorognak a bu­szok. Este hét óra felé jár, vége a műszaknak. A kopott, megsüllyedt falusi házak kö­zött olyan a négy szálló-épü­let mint egy kivilágított kő­sziget. A négyemeletes panel­házak minden ablakán öm­lik a fény. A sofőrök károm­kodnak, az egyik harmadik emeleti ablak mögül Rita Pa­vane hangja harsog. A für­dőszobákban zuhog a víz — tíz perc múlva szögön lesz­nek a munkaruhák... Egy hír és más semmi Az utolsó kocsi még be ae futott Král József és Varga Antal már újra kint vannak az utcán. Nyakkendő, sötét ruha: valaki elhíresztelte, hogy pesti színészek lépnek fel a presszóban. — Maguknak ki mondta? — Valamelyik sofőrtől hal­lottuk ... — És a kultúros? — Ha nem mondja, azt se tudjuk, hogy ilyen is van... Szenzációt, különleges él­ményt ez az este se hoz te­hát — ez most már biztos, az úticél azonban nem vál­tozik. — Iszunk egy-két üveg sört s aztán gyerünk haza. — S tegnap? — Aludtunk, ha Jól tudom. — S holnap? — Minden a tévétől függ... A falu sötét és csendes: villanygyújtás után a hely­beliek már nemigen mozog­nak. A végtelen hosszú fő­utcán kizárólag szállólakók­kal és katonákkal találkozik az ember — valamivel nekik is agyon kell ütniük az estét A lehetőségek Jaszenovits Miksa, az Épí­tőipari Beruházási Vállalat kirendeltségvezetője a lehe­tőségeket sorolja. A presszón kívül van egy III. osztályú .kisvendéglő, két italbolt kul- túrház, mozi. Nemrégiben pinceklubot is nyitottak, bár az most csak a statisztikát szépíti: elöntötte a talajvíz. A szállásokon is vannak klu­bok és a katonai táborban Is. Ez utóbbiak akár Pécsett, a belvárosban is helyet kap­hatnának. — A szállásokon körülbe­lül nyolcszáz polgári mun­kás lakik, ehhez jön a több századnyi katona. A munkásszállásoktól alig tíz percnyire van a faluköz­pont A mozi mindenkinek útbaesik. Takács János üzem­vezető a bejáratnak támasz­kodva áll: a mai nap elég gyérnek ígérkezik. — Csak a kimondottan szórakoztató jellegű, illetve kalandfilmek mennék Ha ilyen a műsor, akár ötszáz jegyeit is eladhatnánk de az se ritka, hogy érdektelenség miatt el kell halasztani az előadást Pár perc múlva fa nyolc, a jegy szedők csukják az aj­tót. Hatvanan, ha vannak odabent — Nagyon várjuk már a tavaszt: akkor újra többen lesznek... — Jönnek a J6 filmek? — Nem, dehogy. Akkor már nem kell fagyoskodni ebben a befűthetetlen, csupa- víz feremben... Sor minden menny igégben A vetítés megkezdése után már minden út a kisvendég­lőbe vezet Rend van, tiszta­ság. a hangulat mégis „vad­nyugati”: a vendégek jelen­tős része puf aj kában, vihar- kabátban emelgeti a sörös­poharat Fiatalok papagáj­színes pulóverekben, öregek kucsmában, kalapban. Az üz­letvezető szinte mindenkit névről ismer: hajnaltól éj­félig talpon van. — Legtöbb vendégünk tíz óra felé van, attól kezdve már szállingózik hazafelé a nép. — Verekedés? — Egy éve, hogy itt va­gyak — ez idő alatt nem volt A forgalom havi átlagban 280—300 ezer forint. Ennek a 60 százalékát az italok ad­ják. — Kétszázötven-háromszáz láda sört adunk el havonta, meg vagy 40 hektó csapoi- tat... — Részeg? — Azt hiszem, az minden­hol van. Elmúlt kilenc óra, vissza­megyünk a szállókhoz. Né­hány ablak már sötét: ezek a hideg, nedves napok ki­szívják az emberek erejét. A 3-as számú épület a vízépí­tő, illetve a 31-es vállalaté. Az elsőemeleti klubban böm­böl a tévé: valaki bekapcsol­ta, s mindjárt ott is hagyta. A lakószobából kialakított klub olyan, mintha kirabol­ták volna: egy rossz asztal, négy rozoga szék és egy földre terített Népszabadság minden bútorzata. Egy épü­lettel arrébb a 26-osok lak­nak. A klub a földszinten van. Tévészoba, rexszoba, könyvtár. Szőnyeg, kényel­mes fotelok. A könyvtáros, Géczi Lajos, éppen a port förölgeti. — Most végre erre is van időm: néhány nap óta beteg vagyok... Száz-százhúsz kötet lehet, többnyire emlékiratok, regé­nyek. Havi átlagban 80—90 könyvet kölcsönöz ki az épü­letben lakó kétszázegynéhány ember. Géczi Lajos, aki egy­ben klubvezető is, „civilben" gépkezelő. — A könyveket Pécsről ho­zom, a szakszervezeti könyv­tárból. Az emberek mindig mondják: mepjél már, öreg, a főnökök azonban nem na­gyon tapsolnak ennek... Vállalati érdek is Jóleső érzés ebben a klub­ban üldögélni. Otthonos, ké­nyelmes. A kérdés: hogy le­het ekkora különbség kőt szomszédos épület között? — szinte magától fogalmazódik meg. Válaszolni persze sen­ki sem tud. Jaszenovits Mik­sa a költségvetést mutatja: évi nyolcmillió forintba ke­rül a munkásszállások fenn­tartása, illetve a vidéki dol­gozók ellátása. Magyar épí­tőipari dolgozók még nem laktak ilyen színvonalú idényszállóban. De minden­ről nem lehet központilag gondoskodni... Békés Sándor juk meg: tanácsaink sokat tettek az elmúlt években, hogy a kialakítandó új lakó­telepek közműhálózata már az építkezés előtt elkészül­jön. Bontják az utakat, ÚJ csővezetéket fektetnek le, egyre több helyen épül új vízmű, gázvezetéket kapnak a városok, korszerűbb feltétele­ket teremtenek a városi élet­hez. Az állami lakásépítkezé­seknél az arányok eltolódtak a korszerűbb technológiák felé. A budapesti házgyárak mellett jövőre már Győrben, Debrecenben ugyancsak ter­mel a házgyár, a szegedi 1971-ben kezdi munkáját, de továbbra is sokat segít a ka­posvári, szolnoki, dunaújvá­rosi panelkészítő üzem, és a békéscsabai tégla-panel üzem. — Az elmúlt évben sok gondot okozott a magánépít­kezőknek az anyagellátás. Várható-e javulás? — A magánépítkezők 1969- ben 40—41000 lakást emel­tek. A jövő évi terv 3—4 szá­zalékos mérsékelt növekedés­sel számok A többletet sze­retnénk társasház építésben realizálni. 1969-ben 8700 la­kás épült társasházban, 1970- ben 10 300 lakást szeretnénk így felépíteni. Ez nagy fel­adatot ró az építőiparra, biz­tonságosabb anyagellátást igényel és magasabb műsza­ki színvonalat követel meg. Itt kell szólni arról is, hogy a negyedik ötéves terv első évében már 80 000 lakás fel­építése a feladat. Ehhez ma­gasfokú szervezettségre van szükség. — Vidéki városainkba% milyen a lakásépítés? — A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban hozott döntést, amely lehe­tővé tette, hogy a vidéki ta­nácsok pótkeretet kapjanak a lakásépítés meggyorsítására. Ennek eredményeképpen a* állami lakásépítés 25 száza­lékkal nő, és ezzel messze meghaladja a korábbi évek eredményeit Ebből a szem­pontból vizsgálva az 1970-es előirányzatot, 26 620 bér- és szövetkezeti lakást építenek. Miskolcon több, mint 1500, Győrben 1500, Veszprém me­gyében közel 1300, Pécsett és Szegeden közel' 1000—1000, Debrecenben 700, Nógrád me­gyében mintegy 300 lakás épül. — Milyen feladatok várnak a negyedik ötéves terv elő­készítése során tanácsainkra? — Ha a két számadatot összehasonlítjuk, az 1966-os induló 55 600-at az 1970-es 70 000 lakással, szembetűnő — közel 15 000 — emelkedés. 1971-ben már 80 000 lakást szeretnénk felépíteni. A ne­gyedik ötéves terv előirány­zata 400 000 lakás. Kiegyen­súlyozott fejlődést kell tehát biztosítani. Az előbb említett gazdasági bizottsági határo­zat épp ezt tette lehetővé, hi­szen a tanácsoknak nyújtott lakásépítési pótkeret nemcsak az ez évi feladatok teljesí­tését tette lehetővé, hanem alapot teremtett a jövő évi és az azt követő évek na­gyobb lakásépítési terveinek megvalósítására is. D. L továbbtanulási lehetőség a képesítés nélküli pedagógusoknak A Művelődésügyi Miniszté­rium az 1970—71-es oktatási évben is lehetőséget biztosít a továbbtanulásra a képesí­tés nélküli pedagógusoknak, hogy megszerezhessék a mun­kájukhoz szükséges szakisme­reteket. Az érdekeltek leve­lező úton vehetnek részt a továbbtanulásban a követke­zők szerint: az általános is­kola I—IV. osztályában mű­ködők a tanítóképző intéze­tekben; az V—VIII. osztály­ban működők a tanárképző főiskolákon; az általános isko­lákban szervezett gyógypeda • gógiai osztályokban, illetve a gyógypedagógiai iskolákban tanítók a Gyógypedagógiai Főiskola levelező tagozatán. A tanárképző főiskolákon az 1970—71-es tanévben a kö­vetkező szakpárokon indíta­nak levelező képzést: magyar —történelem, magyar—orosz, magyar—ének. történelem­orosz, biológia—testnevelés, földrajz—rajz, matematika- fizika, matematika—-kémia, matematika—műszaki isme- tétek és gyakorlatok. A jelentkezők felvételi vizs­láit a nappali tagozatra pá­lyázókéval azonos időben, va­gyis június 25. és július 10-9 között tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents