Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
áror i MM Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn.évfolyam,9.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.jqnuárn.,«.sám«p Befejezés előtt Baranyában a népszámlálás Baranyában az előre megállapított ütemnek megfelelően haladt eddig a nép- számlálás — tájékoztattak a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán. Ez azt jelenti, hogy a megye lakosságának mintegy 96 százalékát összeírták már szombatig Pécsett valamivel rosz- szabb az arány: a megye- székhely lakosságának mintegy 92 százalékáról állították ki eddig az összeirólapo- kat. Január 10-ig a megye kilenc községe jelentette már hogy teljesen befejezte a nép- számlálást. így a többi községben csak néhány személy maradhatott el. Ezek összeírása a hét végén bizonyára megtörténik, tehát a jövő hét elején gyakorlatilag befejezettnek lehet tekinteni Baranyában a népszámlálást. A községekben most folyik az összeírólapok belső felülvizsgálata, s az anyagot csak akkor küldik Pécsre, ha nem találnak benne kifogásolnivalót. A beküldési határidő egyébként január 20-a, Így elegendő idő áll rendelkezésre mindenütt az 1970-es népszámlálás anyagának felülvizsgálatára. A KSH me- gvei igazgatósága pedig megfelelő apparátussal felkészült már az anyag fogadására. Apró Antal látogatása Csongrád megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának- tagja, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökhelyettese a hét végén látogatást tett Csongrád megyében. Csütörtökön az esti órákban Szegeden, a párt székházában Csongrád megyei pártvezetőkkel folytatott megbeszélést. — Pénteken délelőtt Hódmezővásárhelyen, a Béke szálló dísztermében megyei pártaktfva- ülésen tartott tájékoztatót az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. A Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délután meglátogatta a városban 105 millió forintos beruházással nemrég elkészült furfurol üzemet, ahol már megkezdődött a próbatermelés és kukoricacsutkából vegyipari alapanyagot, furfurolt készítenek. Ezután az Alföldi Porcelángyárat kereste fel, ahol Habuda Ádám, a Finomkerámiai Művek vezérigazgatója és az üzem vezetői mutatták be az edénygyárat. A Minisztertanács elnök- helyettese szombaton Makóra utazott, ahol a párt székházában a város vezetőivel folytatott megbeszélést. — Csongrád megyei látogatásának befejezéseként ellátogatott a Fegyver és Gázkészülékek Gyára makói üzemébe A vállalatok belső harmóniája A vállalatokat sűrűn — ** s nem egészen alaptalanul — az emberi szervezethez hasonlítják. Élnek, növekednek, lázak gyötrik, sikerek erősítik, betegségek támadják meg, közérzetük hol kiváló, hol pedig gyötrően rossz. Ahogy az embernek, úgy a vállalati szervezetnek is létezik belső harmóniája, vagy ennek ellenkezője, a diszharmónia. S ahol korábban nem törődtek ezzel, ügyet sem vetettek rá, ott a gazdasági mechanizmus reformja fújt és fúj harsány ébresztőt; világít rá létező, de eddig homályban maradt tényekre, összefüggésekre. A reform megindította változások ma még legkevésbé a vállalatok kapuin belül, az ún. belső-mechanizmusban észlelhetők. A termelő és szolgáltató gazdasági egységek többsége eddig csupán a makroökonó- miai méretű változások követésére volt képes, s a mikroökonómiára, saját portájára kevésbé ügyelt. Igaz, egy-egy vállalat tevékenysége nagymértékben függ a szabályozó-rendszer működésétől, az adózás, hitelezés, anyagvásárlás és késztermék kibocsátás formáitól, de legalább ilyen mértékben függvénye annak, hogy létezik-e a termelés és ügyvitel egész szervezetében harmónia, vagy legalábbis törekvés ennek létrehozására, avagy a diszharmónia, a szabálytalan, meg-megakadó működés, a kapcsolatok hiánya, az összefüggések elhá- nyagolása jellemzi az adott gazdasági egységet. Okos embernek tartanánk-e azt, aki benevez a súlyemelő versenyre, csak éppen a karja törött? Ami képtelenségnek tűnik így, nem is oly nagy képtelenség a gazdasági életben. Megtörtént például, hogy korszerű, automata megmunkáló gépsort vásárolt kemény valutáért az egyik üzem. Föl- állitották, dolgozni kezdett, dörzsölte a „vezérkar” a kezét: ez igen! Ünnepség, bankett, s másnap... másnap leállt a gépsor. Le, mert a nagy lelkesedés, tervezgetés közben „elfeledték”: a gépsornak az edzőüzem adja az anyagot. Az öreg, elavult, ilyen feladatot ellátni képtelen edzőüzem. Ahol az automaták igényelte félkészterméknek csupán felét képesek előállítani! Primitív hiba, a nevetségesség határát súroló baklövés? Az. Am az üzem számára drágán megfizetett tandíj volt ez, hogy megtanulják: a termelés belső harmóniája, e harmónia zavartalansága, elengedhetetlen. A vicclapokba kívánkozna az az eset is — ha nem tény lenne —, amikor az országos nagyvállalat egyik gyáregysége olyasmit importált, amit ennek a vállalatnak a másik gyáregysége belföldre és exportra egyaránt készített ... Szószaporítás lenne a példák további sorolása, hiszen — ha nem is ennyire kihegyezetteket — majd’ mindenki sorolhat hasonlókat a maga tapasztalataiból. A példák gyakorisága azt mutatja, hogy a vállalatok kevés gondot fordítanak a belső, műszaki-szervezeti harmóniára. Holott elsősorban erre kellene erőiket koncentrálniuk. Tanácsot adni persze mindig könnyebb, mint cselekedni. Tagadhatatlan, hogy a vállalatok ilyen irányú cselekvésének útjában sokféle akadály állt, s található ma is — ezek egy része ráadásul nem tőlük, hanem kívülálló tényezőktől függ —, de a kívánatosnál lassúbb a már ma elhárítható akadályok legyűrése. Kevés vállalatnál alkottak tiszta, torzulásoktól mentes képet a rendelkezésükre álló anyagi, műszaki, személyi feltételekről. Ez, a tiszta kép megalkotása az első, nem mellőzhető feladat Tudni kell: meddig terjednek említett lehetőségeik, mi az, amit kockázatmentesen, amit kockázattal tehetnek meg, c amit semmiképpen nem vállalhatnak el. Felkutatni a belső egyensúly zavarait keltő gócokat — például a szerszámgyártás gépi vagy személyi kapacitáshiányát, az energiaellátás, gőzszolgáltatás szükségesnél kisebb csatornáit stb. — a termelés egészét, mint folyamatot áttekinteni, s föltárni azokat a pontokat, ahol túl sokáig vesztegel az alkatrész, s félkésztermék, mindez elengedhetetlen. Elég, ha a próbateremben „szűk a kereszt- metszet”, megáll a gyár termelése. Elég, ha egyetlen alkatrészgyártó üzem, műhely nem képes fölvenni az új tempót, megáll a végsze- relde, bár csak egy, néhány forintos értékű alkatrész hiányzik. Fejetlenséget okoz, ha az anyagkönyvelés nem nyújt biztos adatokat, mert káotikussá válik az anyag- beszerzés, a termelőegységek közötti szétosztás... Ahány egység, annyi lehetőség. Iliiért ennyire hangsű- lyos ez? Azért, mert a negyedik ötéves terv országos irányelveinek kidolgozásával együtt a vállalatoknál is készülnek a távlati tervek. A holnapot megjelölni a ma alapos ismerete nélkül lehetetlen. Haraérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség Szombaton hazaérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Birrttsága tag- iának, a SZOT főtitkárának vezetésével néhány napot a Román Szocialista Köztársaságban töltött A delegációt a Keleti pályaudvaron a SZOT elnökségének Mbb tagja fogadta. A siklósi munkásőröké a legjobb egységnek járó serleg Duga József elvtárs, a Munkásőrség megyei parancsnoka nyújtotta át a serleget Szokolai felv. ...A siklósi Járás kommunistáinak üdvözletét, tiszteletét es elismerését tolmácsolom az „id. Kréth Imréről" elnevezett munkásőr zászlóalj egész személyi állományának, parancsnokainak, a tartalékállományba kerülő, illetve leszerelő és a most es- küttevő új munkásőröknek, a mai ünnepélyes zászlóaljgyűlés alkalmából — kezdte meg ünnepi beszédét tegnap, szombaton délelőtt 10 óra után a Siklósi járási Pártbizottság nagytermében, dr. Szabó József elvtárs, a Járási Pártbizottság első titkára. A napokban hírt adtunk arról, hogy a munkásőrök múlt évi tevékenysége alapján a siklósi egység nyerte el a vándorserleget és ez alkalommal baráti légkörben zajlott le az ünnepség, a járási pártbizottságon. Az ünnepségen megjelent Egri Gyula elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, Novics János elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Duga József elvtárs, a Munkásőrség megyei parancsnoka. Gulyás József elvtárs, a siklósi járás munkásőrpa- roncsnoka. Dr. Szabó József elvtárs, a továbbiakban igy folytatta: — Pártunk, a munkásőrség megalakulása óta mindig nagy figyelmet fordított és fordít ma is, tevékenységükre. A munkásőrök munkahelyeiken, ipari és mező- gazdasági üzemekben, hivatalokban, intézményekben, közlekedésben és a kereskedelemben egyaránt jól, tiszteletreméltó módon végzik termelő és más jellegű munkájukat. Ott varvnak a szocialista brigádokban és mindenhol, ahol helyt kell állni. A járási pártbizottság titkára a továbbiakban így folytatta: — Az elegységekben őszinte, nyílt, igényes, kritikus légkör van. Törődnek a közös üggyel és egymással, jó elvtársi légkör alakult ki Ez az egészséges légkör jó hatással van, a munkásőrségbe került fiatalok, új munkásőrök nevelésére is. Ezek eredményeképpen is. a munkásőrségbe került fiatalok, pártonkívüliek, kommunisták" ká fejlődnek, kérik a pártba való felvételüket és jól megállják helyüket. Az ünnepi szónok utalt arra, hogy a szakmai, lövészeti, harcászati feladatok végrehajtásában nagy fejlődés ment végbe. Például: a tavaszi lőgyakorlatokat „megfelelő”, — az őszi harcszerű lőgyakorlatot már „kiváló”, az őszi harcászati gyakorlatot pedig nagyon jó eredménynyel hajtották végre. Elmondotta: jóleső érzés volt látni, tapasztalni a magas színvonalú parancsnoki munkát, a tiszteletreméltó és igen szükséges lőtéri és harcászati fegyelmet, önállóságot, rugalmasságot is, amelyeket e gyakorlatok alatt tapasztalhattunk. Erről egyébként az aktív katonai szakemberek is elismerően nyilatkoztak. Dr. Szabó József elvtárs, beszéde végén sok sikert kívánt az egység tagjai, illetve parancsnokai részére. Az ünnepség második felében a Munkásőrség megyei parancsnoka, Duga József elvtárs, illetve a járási munkásőr parancsnok, Gulyás József elvtárs kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át az egység legkiválóbb tagjainak. Az ünnepség utolsó „napirendi pontja” oldott hangulatú fehérasztal melletti beszélgetés volt. a parancsnokok és beosztottak között. A Danán erősödik a zaj lás Hízik a Balaton jégpáncélja A szombatra virradó éjszaka az ország nagy részét elborító mínusz 9—13 fokos hideg jégkéreggel vonta be a belvízzel fedett területeket. A Dunán erősödött a zaj- lás, általában a víztükörnek 30—50 százalékát borították 5—10 centiméter vastag jégtáblák. A Balatonon három nap alatt 4—5 centiméterrel vastagodott a jég, s most már általában 15—20 centi- méteres jégpáncél takarja a vizet. A MHiÜiM vOcrtMa M Mám (drétsto
