Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
1970. január 10. Megyei mezőgazdasági tanácskozás Pécsett (Folytatás az t. oldalról) mány által nyújtott kedvezményekkel. 1968-ban 150 millió forintot fordítottak építési beruházásra, 1969- ben viszont már közel 400 millió forintot. Ugyanekkor nagyon keveset, alig 10 millió forintot költöttek új gépek vásárlására. Miután a kormány bizonyos kedvezményeket megváltoztatott, arra számítunk, hogy ebben az évben nagyobb összegeket adnak gépek beszerzésére. Ez figyelmezteti az AGROKER-t, hogy idejében gondoskodjék a beérkezett és a várható igények teljesítéséről. — A megye párt és állami vezetése általában helyesnek tartja azt a fejlődést — mondotta Földvári elvtárs —, amelyet az úgynevezett kiegészítő tevékenység területén elértünk. Sőt, egyes területeken még számos tartalékkal rendelkezünk. A kiegészítő tevékenység a lakosság érdekeit szolgálja, egészséges versenyszellemet honosít meg az iparvállalatok és a mezőgazdaság között. — Néha azonban a helyes célkitűzések is eltorzulnak, egyes gazdaságok olyan tevékenységgel is foglalkoznak, amelyeket a régi jó begyakorolt vállalatok sokkal eredményesebben csinálnak. — A meggondolatlan vállalkozások gyakran súlyos nehézségeket teremtenek a gazdaságokban. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági l tevékenysége a saját maguk által előállított termékek I feldolgozására irányuljon. Vonják felelősségre a törvénysértőket Az előadó részletesen beszélt a termelőszövetkezetek számviteléről, jövedelméről és szervezeti fejlődéséről. Mindenütt az elért termelési eredményekkel arányban emelkedik a tagok jövedelme. Az előzetes számítások szerint az 1969-es gazdasági eredmények alapján mint- egy 3—5 százalékkal növekszik a közösből származó jövedelem. A felhalmozás és fogyasztás aránya megfelelő. Néhol mérleghiánnyal kell számolni, amely elsősorban a kedvezőtlen adottságok miatt következik be. Ugyanakkor nem lehet semmiféle objektív okkal magyarázni azokat a sajnálatos eseteket, amikor egyes termelőszövetkezeti vezetők meghamisítják a gazdálkodás eredményéről készített mérleget. Ez történt a somogyapáti, és legutóbb a pellérdi termelő- szövetkezetben. Mélységesen el kell ítélni azokat, akik a gazdálkodás fogyatékosságait leplezve becsapják az államot és természetesen a termelőszövetkezet tagságát is. Személyekre való tekintet nélkül felelősségre kell vonni mindenkit, aki nem tartja be a törvényeket, manipulációival lejáratja a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az ellenőrző bizottságok az idei zárszámadások mérlegeit szakértők bevonásával gondosan vizsgálják felül és pontos, megbízható kimutatás alapján készítsék el az 1970-es terveket. Ebben készségesen segítségükre lesznek a területi szövetségek és a járási tanácsok szakemberei is. Végül felhívta a termelőszövetkezeti elnökök figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a termelőszövetkezetek belső rendje fejlesztésére. melőszövetkezetekkel összefogva egy új sertéshizlaldát kívánnak létesíteni. Az állattenyésztés fejlesztésével szoros összefüggésben vetették fel a hozzászólók a háztáji gazdaságok segítségével és fellendítésével kapcsolatos feladatokat. Nagy érdeklődéssel fogadták Kerner Adómnak, a szalántai termelőszövetkezet elnökének felszólalását, aki javasolta, hogy a tanácskozás résztvevői határozzák el: országos mozgalmat kezdeményeznek a háztáji gazdaságok segítése, azon belül a háztáji állat- tenyésztés fellendítése érdekében. A szalántai tsz már eddig is alkalmazott tapasztalatai alapján felvetette, hogy a mozgalom keretében a megye termelő- szövetkezetei segítsék a háztáji állatállomány csökkenésének megállítását, takarmány, tápanyag biztosítással, munkaegység-jóváírással, a tenyészállatok tartása feltételeinek megteremtésével. Javasolta, hogy a tsz-ek közötti verseny értékelésekor vegyék figyelembe, hogy milyen segítséget adnak a háztáji gazdaságoknak. Dr. Nagy József elvtárs, a javaslatra reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a háztáji gazdaságok még hosszú ideig hivatottak biztosítani a falusi lakosság önfogyasztását, a városi lakosság ellátását. Ezért minden intézkedést, kezdeményezést támogatni kell, mely a háztáji gazdaságokat segíti, anyagiakban, ártámogatással, társadalmi elismeréssel. A tanácskozás résztvevői Kerner elvtárs javaslatát elfogadták, azzal a kiegészítéssel, hogy a mozgalom részletes kidolgozásával a termelőszövetkezeti szövetségeket bízzák meg. Melléküzemágak, társulások Az új gazdasági mechanizmus körülményei előtérbe helyezték, hogy a termelőszövetkezetekben erősödjék a kezdeményező, a kockázatvállaló, a távlatokban gondolkodó szellem. — Ennek megnyilvánulása a melléküzemágak, társulások létrehozásai. A felszólalók többségükben helyeselték ezeket a kezdeményezéseket, melyek egyaránt segítik a népgazdasági és termelőszövetkezeti érdekekeket, hozzájárulnak a tagság foglalkoztatottságának és jövedelmének növeléséhez, a lakosság ellátásának javulásához. De mind két formánál vigyázni kell arra, hogy ezek a célkitűzések érvényesüljenek. Felszólalásaikban Papp Zoltán szent- dénesi, Fischer Ferenc bel- várdgyulai tsz elnökök egyetértettek azzal, hogy az ezzel ellentétesen ható tendenciák ellen, a visszaélésekkel szemben fel kell lépni. A vitaindító előadáshoz kapcsolódva több felszólaló elítélte azokat a tsz vezetőket, akik a megyénkben mérleghamisításokat követtek el. Helyesléssel fogadták azt a javaslatot, hogy a zárszámadások előtt a tsz vezetők vegyék igénybe a termelőszövetkezeti szövetségek segítségét a hibák elkerülésében, a belső ellenőrzés hatékonyabbá tételében. „Ha átmeneti nehézség van egy tsz életében — mondotta Papp Zoltán elvtárs — akkor azt be kell ismerni, esetleg több tsz fogjon össze egymás segítésére". De becsületes számbavételre, megalapozott jö- vedelembiztosításrá van szükség. Néhány felszólaló vitatta azt a megállapítást, hogy a tsz-ek nem törekednek eléggé gépparkjuk fejlesztésére. Több példát mondtak el, hogy milyen nehezen kapják meg a megrendelt gépeket. A vita befejeztével dr. Nagy József elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdaságpolitikánkban nagy szükség van a távlati gondolkodásra. Támogatni kell azokat, akik munkájukban erre törekednek. „Tartós eredményt mezőgazdasági üzemeink csak akkor érhetnek el, ha tevékenységük alapját pártunk gazdaság- politikájának elvei képezik” — mondotta vitazárójában dr. Földvári János elvtárs. Tizenötezer ún szállodai férőhely a negyedik ötéves tervben Mit kap Pécs és Harkány? Várják a kezdeményező lépést— A gyógyfürdők új besorolásában: Harkány a harmadik — Uj lehetőségek a szlllodahel\zet javítására A magyar szállodaipar fejlesztéséről nyilatkozik dr. Sivo Tibor belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető Negyed századdal a világhírű Duna parti szállodasor pusztulása után nyitotta meg kapuit a főváros új szenzációja: a Hotel Duna Intercontinental. Ez az esemény ismét ráirányította a figyelmet az ország szállodahelyzetére. A magyar szállodaipar jelenlegi helyzetéről és a fejlődés kilátásairól beszélgettünk dr. Sivó Tiborral, a Belkereskedelmi Minisztérium szállodaipari és idegenforgalmi főosztályának vezetőjével — Amit eddig csináltunk, az voltaképpen hiánypótlás volt —, mondta dr. Sivó Tibor. — Sem anyagi erőnk, sem lehetőségünk nem volt arra, hogy lépést tartsunk a növekvő keresletfel. A harmadik ötéves terv végéig az országban összesen 27 ezer szállodai jellegű férőhely lesz, s ennek mintegy 30 százaléka Budapesten. Ezzel eljutunk oda. hogy a fővárosban, a Balaton környékén és a nyugati országrészben — Győrött. Sopronban, Kőszegen és Szombathelyen —, a legégetőbb hiányt csökkenteni tudjuk. A negyedik ötéves terv időszakában 12—15 ezer új szállodai férőhelyet létesítünk. Milyen tényezők határozzák meg a fejlesztés Irányvonalát? — Négy lényeges tényezőt említenék. Az első a dolgozók megnövekedett szabadidejével és a növekvő élet- színvonallal függ össze. A következő tervidőszakban közel 380 ezer személygépkocsit akarunk eladni, ami újabb tömegek mozgásigényét elégíti ki. Ennek kapcsán rá kell vezetni az embereket, hogy ne csak a világban járjanak, hanem ismerjék meg hatójukat is. Ehhez azonban szállodákra van szükség. A másik az, hogy nagyobb differenciáltságot kell biztosítani a szállodaiparban. Tudomásul kell venni, hogy a kereslet sokrétű és nagyon sokan vannak, akik szerényebb lehetőségekkel is beérik, tehát olcsóbb szállodai helyeket is kell létesíteni. Harmadikként említeném a szállodaipar területi eloszlását. Az idegenforgalmat nem lehet az eddigi területre koncentrálni, bár a főváros továbbra is fejlesztési elgondolásaink súlyopntját képezi. Hogy egyebet ne mondjak: minden fejlesztés 60 százalékát a főváros kapja. 20— 20 százalékát pedig a Balaton környéke, illetve az ország egyéb területei. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a következő években már fokozatosan csökkentjük a balatoni fejlesztést a főváros javára. — Külön ki kell emelni a negyedik tényezőt, hazánk gyógyvizeinek hasznosítását. Az erre vonatkozó programot már kidolgoztuk és az új rangsorolás is megtörtént. Ennek baranyai érdekessége, hogy Harkány a harmadik helyre került. Első helyen szerepel a Margitsziget, ahol új gyógyfürdő, valamint az új nagyszállóhoz kapcsolódó szanatórium jellegű szárny épül. Hévizén újabb 400 férőhelyes szállodát építünk. Harkány továbbfejlesztése igen fontos idegenforgalmi érdek. Ezért is építünk ott új gyógyfürdőt. valamint egy gyógy- üdülőstóllót Ezt a meghatározást fontosnak tartom, mert nem akarunk itt ráállni a fél kórház jellegre. A gyógyulást keresők mellett olyan embereket is akarunk Harkányban látni az év minden szakában, akik pihenést. felüdülést keresnek. A közeljövőben hogyan alakul a budapesti szállodaépítés programja? — Legközvetlenebb gondunk ez idő szerint a jövő év augusztus—szeptemberében megrendezendő vadászati világkiállítás. Ekkor egyébként is „erős” az idegenforgalom, s ha valamit nem teszünk sürgősen, akkor jelenlegi szállodai férőhelyeinket kell erre a cél* ra feláldoznunk és nem fogadhatjuk azokat, akik a világkiállítástól függetlenül is eljönnének. Most arról folytatunk tárgyalásokat, hogyan lehetne előregyártott elemekből öt — összesen ezer személy elhelyezésére alkalmas — szállóidét rendkívül rövid idő alatt felépíteni. Döntés a közeljövőben születik, s ha kedvező lesz, az építőipar azonnal megkezdi a munkát. Erre már ígéretet kaptunk az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól. Az öt szíl'odából hármat Budapesten, kettőt peTraktorostanfolyam Harkányban — Ez persze csak egyik része a tanfolyam céljának — mondja Tóth János előadó, a siklósi tsz gépészmérnöke. Sokkal lényegesebb, hogy elméletben és gyakorlatban elsajátítsák a különböző erőgépek szerkezetét, az arra felszerelhető munkagépeket. Eddig ha egy fűkaszát fel kellett szerelni, már szerelőt hívtak — bálázást pedig csak elit traktorosra lehetett bízni. Az sem mindegy, hogyan állítják be a vetőmagszóró gépeket: 20 kilót, vagy 1 mázsát szór-e el. Még alig jutottak túl az első lépéseken. Orvosi vizsga. alapismeretek: számtani és területszámítási alapismeretek ... — Azt hallottam, hogy a tapasztaltok szerint a hallgatók alig kétharmada tudja csak sikeresen letenni a vizsgát... — Nem egészen így van — mondja a mérnök. Már szerdán hazaküldték azokat, akik nem rendelkeznek 8 osztálv- lyal. vagv Ki fi-italok voltak. Fz a 35 minr'nn bizonynyal megfelel majd. — Nehéz? Fehér Bálint — ő itt a legidősebb — nem találja annak. Igaz, mezőgazdasági gépészképzőt végzett .. Szép József szerint is meg lehet tanulni. Ö a legfiatalabb. Pécsről került Zalátára. Lakatos szakmát tanult, de a tsz-elnök csak akkor volt hajlandó alkalmazni, amikor ígéretet tett, hogy megszerzi a jogosítványt. Nyáron gépre kell ülni, minden emberre szükség van. Fehér Bálint enyhe rezignáltsággal meséli: a fiatalok nem tudják mi a traktoros élet. Nyolc éve nagypénteken reggel küldték a határba: 100 hold a gyűrűshengerrel. Szombatra végzett. Akkor meg 190 hold rétgvaluzás ... Mecskén a húsvéti misére mentek, amikor végre hazafelé döcögött... — Több lesz a kereset? — Több. Ózdfaluban senki nem akarja vállalni a tejhordást. ped'g másfél munkaegységet í'zet... Ha meglesz a vizsga elvállalom. Meg aztán lábaim már nem bírják, a napi 8 kilométer gyaloglást a műhelyig. Inkább gépre ülök. Az öreg traktoros elmondása szerint úgy tűnik mindenki jól jár a tanfolyammal ... — Nem éppen — szól közbe Tóth Béla, aki Villányból jött. Néhányunknak a tanács nem hajlandó kiadni igazolást arról, hány családtagot tartunk el. így aztán nem kapjuk meg az ösztöndíjat... A Megyei Tanács ugyanis azonkívül, hogy fedezi a tan- folvam szervezési költségeit. 200—240 forint ösztöndíjat fizet, legyen miből eltartani a családot. Őszintén szólva mi sem értjük, miért nem adhat néhány tanács igazolást arról ami tény: nevezetesen kiskorú gvermkekek létezéséről Estig tartott volna a beszélgetés, de Tóth János még sok mindeht kell, hogy elmondjon; jövő héten már gépre ülnek, s a gyakorlat ban próbálják ki új ismereteiket. L. J. dig a Duna kanyarban építenénk meg. 1971-ben megkezdjük a Várban a volt pénzügyminisztérium helyén magyar tervek alapján az ötszintes, 500 férőhelyes Hil- ton-szálloda építését és úgy tervezzük, hogy 1973 szilveszterére át is adjuk rendeltetésének. A Hilton egyébként a névben nem azt jelenti, hogy a világhírű stóllodacég finanszírozza az építést. — Ezekután szeretnénk hallani valami, a többi vidéki város — nevezetesen Pécs — szállodahelyzetének javításáról. — Itt elsősorban a megyei centrumokról lehet szó természetesen. El kell ér~ nünk, hogy ne legyen az országban megyeszékhely szálloda nélkül. Jelenleg ugyanis van: Tatabánya. Ahol az idegenforgalom megnövekedett, s a szállodai kapacitás ezzel nem tartott lépést, tehát a vendégek elhelyezése szinte elviselhetetlen nehézségbe ütközik, ott erősítenünk kell. Ilyen Pécs is. Itt szerepel a terveinkben 40 milliós költséggel egy 100 szobás — 200 férőhelyes —, új szálloda létesítése. Tudjuk, hogy Pécsett végre tenni kell valamit. A meglévő két nagy szálloda — a turistaszállók mel- lett —, alkalmatlan az igények kielégítésére. Az új létesítménnyel kapcsolatban végleges döntés még nincs. Különböző verziók vannak, de ezek közül bármelyik is valósuljon meg, a város közreműködése mindenképpen nélkülözhetetlen. Szombathely, Kaposvár, Miskolc például nemcsak szanál, de nagy anyagi áldozatokat is hoz és részt vesz a beruházásban is. Ugyanezt teszi Tatabánya is. Ezekben a vá* rosokban világosan látják, hogy a szállodaépítés nagyrészt helyi érdek, tehát ezért a városnak is sokat kell tennie. Sajnos, ugyanezt Pécsről nem mondhatjuk e', hiszen az egyik verziónál fi gyelembe vett bírósági épií let sorsát sem döntötték még el. Ha a városi tanács határoz ebben az egyébként szállodai beruházás szempontjából kedvező lehetőség ügyében, akkor lehet msut lépéseket tenni annak megállapítására, hogy az épület alkalmas-e arra, hogy falai között új, korszerű szállodát hozzunk létre. De ehhez — hangsúlyozom —, Pécs kezdeményező lépésére van szükség. — Milyen egyéb !ehe‘ősé- gek vannak a szállodaipar fejlesztésére, illetve a helyzet javítására? — A gyógyvizek mellett építendő új szállodák, gyógyüdülők létesítésére konzorciumot kívánunk létrehozni. Valami hasonlót tehetnének a helyi vendéglátó vállalatok, idegenforgalmi hivatalok és ÁFÉSZ-ek, amelyek összefogással viszonylag könnyen építhetnének különböző szintű igényeket kielégítő turistaiellegű szállodákat exponált idegenforgalmi helyeken. Erre a belkereskedelmi tárca mindenkor biztosít hitelt. A másik lehetőség — amivel v'szont alig élnek —, a penz'ók létesítésében rejlik. Tavaly jelent meg erről egv miniszteri rendelet, de különböző meggondolások a’apján von a kdön ak ilyen engedélyeket kiadni. Pedig azok segíthetnének a nehézségeket áthidalni — fejezte be nyilatkozatát dr. Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium szá'lodainari és idegenforgalmi főosztá’yának vezetője. Hársfai István L ft Vita Az előadást vita követte. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára megállapította, hogy a tanácskozás hangulatát a maga- biztosság, az elért eredmények jogos tudata jellemezte. Elismeréssel szólt azokról a sikerekről, melyeket megyénk mezőgazdasága, annak dolgozói az elmúlt két esztendőben elértek. — Tolmácsolta a Megyei Párt- bizottság jókívánságait is. A vitában felszólalók he- lyes’éssel fogadták dr. Földvári János elvtárs legfontosabb megállanításait, néhány problémában kifejtették salát tapasztalataikat, javaslataikat. Többen hozzászóltak az állattenyésztés fejlesztésével, fellendítésével kapcsolatos feladatok megoldásának lehetőségeihez. Nemé- nyi Ernő, a Szentlőrinci Tangazdaság igazgatója javasolta, hogy a tsz-ek tanulmányozzák azokat a kísérleteket, melyeket a ta- karmánvtermesztás. egy új sert°sfaíta kitenyésztésében folytatnak Gazsó József, a Sze^Mvá*! Miami (gazdaság igazgatóin beszámolt arról az elk 'p-'t^sről, hogy a görösgali és szentlőrinci terFurcsa traktoros tanfolyam ez. Fehér Béla már 47 éves — 10 éve vezet traktort, ugyanakkor Szép József csak 18 éves, és még soha nem ült gépen. Így aztán váltakozó- figyelemmel hallgatja a tanfolyam 35 hallgatója, amit Tóth János gépészmérnök a boronálásról beszél. — A cél, hogy a földrögöket, cserepesedést feltörjük, gyomirtás, tarlóhántás... A golyóstollak megszorulnak a kormányhoz, szerszámhoz szokott tenyerekben — néha még a másik spirálfüzetébe is átlesnek: mit jegyzett le a szomszéd? A traktoros tanfolyamot a Megyei Tanács szervezte. — Január 5-től három hónapon keresztül Harkányban tanul 35 ember, akik jórésze már több éve erőgépen járja a határt, de jogosítványa ed hg nem volt. Most a tematikában — erő- és munkagép elméleti és e'ra'-0rlatj ismeretek, munkaegészségügy, üzemszervezés, társadalmi ismeretek — elsajátítása utón vizsvát tesznek. Siker esetén a közutakra is érvényes jogosítványt szereznek. i
