Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

1970. január 10. Megyei mezőgazdasági tanácskozás Pécsett (Folytatás az t. oldalról) mány által nyújtott kedvez­ményekkel. 1968-ban 150 millió forintot fordítottak építési beruházásra, 1969- ben viszont már közel 400 millió forintot. Ugyanekkor nagyon keveset, alig 10 millió forintot költöttek új gépek vásárlására. Miután a kormány bizonyos ked­vezményeket megváltozta­tott, arra számítunk, hogy ebben az évben nagyobb összegeket adnak gépek be­szerzésére. Ez figyelmezte­ti az AGROKER-t, hogy ide­jében gondoskodjék a be­érkezett és a várható igé­nyek teljesítéséről. — A megye párt és álla­mi vezetése általában he­lyesnek tartja azt a fejlő­dést — mondotta Földvári elvtárs —, amelyet az úgy­nevezett kiegészítő tevé­kenység területén elértünk. Sőt, egyes területeken még számos tartalékkal rendel­kezünk. A kiegészítő tevé­kenység a lakosság érdekeit szolgálja, egészséges ver­senyszellemet honosít meg az iparvállalatok és a me­zőgazdaság között. — Néha azonban a helyes célkitűzé­sek is eltorzulnak, egyes gazdaságok olyan tevékeny­séggel is foglalkoznak, ame­lyeket a régi jó begyakorolt vállalatok sokkal eredmé­nyesebben csinálnak. — A meggondolatlan vállalkozá­sok gyakran súlyos nehéz­ségeket teremtenek a gaz­daságokban. Ezért azt taná­csoljuk, hogy a termelőszö­vetkezetek melléküzemági l tevékenysége a saját maguk által előállított termékek I feldolgozására irányuljon. Vonják felelősségre a törvénysértőket Az előadó részletesen be­szélt a termelőszövetkezetek számviteléről, jövedelméről és szervezeti fejlődéséről. Mindenütt az elért termelési eredményekkel arányban emelkedik a tagok jövedel­me. Az előzetes számítások szerint az 1969-es gazdasági eredmények alapján mint- egy 3—5 százalékkal nö­vekszik a közösből szárma­zó jövedelem. A felhalmo­zás és fogyasztás aránya megfelelő. Néhol mérleg­hiánnyal kell számolni, amely elsősorban a kedve­zőtlen adottságok miatt kö­vetkezik be. Ugyanakkor nem lehet semmiféle objek­tív okkal magyarázni azo­kat a sajnálatos eseteket, amikor egyes termelőszövet­kezeti vezetők meghamisít­ják a gazdálkodás eredmé­nyéről készített mérleget. Ez történt a somogyapáti, és legutóbb a pellérdi termelő- szövetkezetben. Mélysége­sen el kell ítélni azokat, akik a gazdálkodás fogya­tékosságait leplezve becsap­ják az államot és természe­tesen a termelőszövetkezet tagságát is. Személyekre va­ló tekintet nélkül felelős­ségre kell vonni mindenkit, aki nem tartja be a törvé­nyeket, manipulációival le­járatja a termelőszövetkeze­ti mozgalmat. Az ellenőrző bizottságok az idei zárszám­adások mérlegeit szakértők bevonásával gondosan vizs­gálják felül és pontos, meg­bízható kimutatás alapján készítsék el az 1970-es ter­veket. Ebben készségesen segítségükre lesznek a terü­leti szövetségek és a járási tanácsok szakemberei is. Végül felhívta a termelő­szövetkezeti elnökök figyel­mét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a ter­melőszövetkezetek belső rendje fejlesztésére. melőszövetkezetekkel össze­fogva egy új sertéshizlaldát kívánnak létesíteni. Az állattenyésztés fej­lesztésével szoros összefüg­gésben vetették fel a hoz­zászólók a háztáji gazda­ságok segítségével és fel­lendítésével kapcsolatos fel­adatokat. Nagy érdeklődés­sel fogadták Kerner Adóm­nak, a szalántai termelőszö­vetkezet elnökének felszó­lalását, aki javasolta, hogy a tanácskozás résztvevői ha­tározzák el: országos moz­galmat kezdeményeznek a háztáji gazdaságok segítése, azon belül a háztáji állat- tenyésztés fellendítése ér­dekében. A szalántai tsz már eddig is alkalmazott tapasztalatai alapján felve­tette, hogy a mozgalom ke­retében a megye termelő- szövetkezetei segítsék a ház­táji állatállomány csökke­nésének megállítását, takar­mány, tápanyag biztosítás­sal, munkaegység-jóváírás­sal, a tenyészállatok tartása feltételeinek megteremtésé­vel. Javasolta, hogy a tsz-ek közötti verseny értékelése­kor vegyék figyelembe, hogy milyen segítséget adnak a háztáji gazdaságoknak. Dr. Nagy József elvtárs, a ja­vaslatra reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a ház­táji gazdaságok még hosszú ideig hivatottak biztosítani a falusi lakosság önfogyasz­tását, a városi lakosság el­látását. Ezért minden intéz­kedést, kezdeményezést tá­mogatni kell, mely a háztáji gazdaságokat segíti, anya­giakban, ártámogatással, tár­sadalmi elismeréssel. A ta­nácskozás résztvevői Ker­ner elvtárs javaslatát elfo­gadták, azzal a kiegészítés­sel, hogy a mozgalom rész­letes kidolgozásával a ter­melőszövetkezeti szövetsége­ket bízzák meg. Melléküzemágak, társulások Az új gazdasági mecha­nizmus körülményei elő­térbe helyezték, hogy a ter­melőszövetkezetekben erő­södjék a kezdeményező, a kockázatvállaló, a távlatok­ban gondolkodó szellem. — Ennek megnyilvánulása a melléküzemágak, társulások létrehozásai. A felszólalók többségükben helyeselték ezeket a kezdeményezése­ket, melyek egyaránt segí­tik a népgazdasági és ter­melőszövetkezeti érdekeke­ket, hozzájárulnak a tagság foglalkoztatottságának és jövedelmének növeléséhez, a lakosság ellátásának javu­lásához. De mind két for­mánál vigyázni kell arra, hogy ezek a célkitűzések ér­vényesüljenek. Felszólalá­saikban Papp Zoltán szent- dénesi, Fischer Ferenc bel- várdgyulai tsz elnökök egyetértettek azzal, hogy az ezzel ellentétesen ható ten­denciák ellen, a visszaélé­sekkel szemben fel kell lép­ni. A vitaindító előadáshoz kapcsolódva több felszólaló elítélte azokat a tsz vezető­ket, akik a megyénkben mérleghamisításokat követ­tek el. Helyesléssel fogad­ták azt a javaslatot, hogy a zárszámadások előtt a tsz vezetők vegyék igénybe a termelőszövetkezeti szövet­ségek segítségét a hibák el­kerülésében, a belső ellen­őrzés hatékonyabbá tételé­ben. „Ha átmeneti nehézség van egy tsz életében — mondotta Papp Zoltán elv­társ — akkor azt be kell ismerni, esetleg több tsz fogjon össze egymás segíté­sére". De becsületes szám­bavételre, megalapozott jö- vedelembiztosításrá van szükség. Néhány felszólaló vitat­ta azt a megállapítást, hogy a tsz-ek nem törekednek eléggé gépparkjuk fejleszté­sére. Több példát mondtak el, hogy milyen nehezen kapják meg a megrendelt gépeket. A vita befejeztével dr. Nagy József elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdaságpolitikánkban nagy szükség van a távlati gon­dolkodásra. Támogatni kell azokat, akik munkájukban erre törekednek. „Tartós eredményt mezőgazdasági üzemeink csak akkor érhet­nek el, ha tevékenységük alapját pártunk gazdaság- politikájának elvei képe­zik” — mondotta vitazáró­jában dr. Földvári János elvtárs. Tizenötezer ún szállodai férőhely a negyedik ötéves tervben Mit kap Pécs és Harkány? Várják a kezdeményező lépést— A gyógyfürdők új besorolásában: Harkány a harmadik — Uj lehetőségek a szlllodahel\zet javítására A magyar szállodaipar fejlesztéséről nyilatkozik dr. Sivo Tibor belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető Negyed századdal a világ­hírű Duna parti szállodasor pusztulása után nyitotta meg kapuit a főváros új szenzá­ciója: a Hotel Duna Inter­continental. Ez az esemény ismét ráirányította a figyel­met az ország szállodahely­zetére. A magyar szállodaipar je­lenlegi helyzetéről és a fej­lődés kilátásairól beszélget­tünk dr. Sivó Tiborral, a Belkereskedelmi Miniszté­rium szállodaipari és ide­genforgalmi főosztályának vezetőjével — Amit eddig csináltunk, az voltaképpen hiánypótlás volt —, mondta dr. Sivó Tibor. — Sem anyagi erőnk, sem lehetőségünk nem volt arra, hogy lépést tartsunk a növekvő keresletfel. A har­madik ötéves terv végéig az országban összesen 27 ezer szállodai jellegű férő­hely lesz, s ennek mintegy 30 százaléka Budapesten. Ezzel eljutunk oda. hogy a fővárosban, a Balaton kör­nyékén és a nyugati ország­részben — Győrött. Sopron­ban, Kőszegen és Szombat­helyen —, a legégetőbb hiányt csökkenteni tudjuk. A negyedik ötéves terv idő­szakában 12—15 ezer új szállodai férőhelyet létesí­tünk. Milyen tényezők határoz­zák meg a fejlesztés Irány­vonalát? — Négy lényeges tényezőt említenék. Az első a dolgo­zók megnövekedett szabad­idejével és a növekvő élet- színvonallal függ össze. A következő tervidőszakban közel 380 ezer személygép­kocsit akarunk eladni, ami újabb tömegek mozgásigé­nyét elégíti ki. Ennek kap­csán rá kell vezetni az em­bereket, hogy ne csak a vi­lágban járjanak, hanem is­merjék meg hatójukat is. Ehhez azonban szállodákra van szükség. A másik az, hogy nagyobb differenciált­ságot kell biztosítani a szál­lodaiparban. Tudomásul kell venni, hogy a kereslet sok­rétű és nagyon sokan van­nak, akik szerényebb lehe­tőségekkel is beérik, tehát olcsóbb szállodai helyeket is kell létesíteni. Harmadik­ként említeném a szálloda­ipar területi eloszlását. Az idegenforgalmat nem lehet az eddigi területre koncent­rálni, bár a főváros tovább­ra is fejlesztési elgondolá­saink súlyopntját képezi. Hogy egyebet ne mondjak: minden fejlesztés 60 száza­lékát a főváros kapja. 20— 20 százalékát pedig a Bala­ton környéke, illetve az or­szág egyéb területei. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a következő években már fokozatosan csökkentjük a balatoni fejlesztést a fővá­ros javára. — Külön ki kell emelni a negyedik tényezőt, hazánk gyógyvizeinek hasznosítá­sát. Az erre vonatkozó prog­ramot már kidolgoztuk és az új rangsorolás is megtör­tént. Ennek baranyai érde­kessége, hogy Harkány a harmadik helyre került. El­ső helyen szerepel a Margit­sziget, ahol új gyógyfürdő, valamint az új nagyszálló­hoz kapcsolódó szanatórium jellegű szárny épül. Hévizén újabb 400 férőhelyes szállo­dát építünk. Harkány to­vábbfejlesztése igen fontos idegenforgalmi érdek. Ezért is építünk ott új gyógyfür­dőt. valamint egy gyógy- üdülőstóllót Ezt a meghatá­rozást fontosnak tartom, mert nem akarunk itt rá­állni a fél kórház jellegre. A gyógyulást keresők mellett olyan embereket is akarunk Harkányban látni az év min­den szakában, akik pihe­nést. felüdülést keresnek. A közeljövőben hogyan ala­kul a budapesti szállodaépí­tés programja? — Legközvetlenebb gon­dunk ez idő szerint a jövő év augusztus—szeptemberé­ben megrendezendő vadá­szati világkiállítás. Ekkor egyébként is „erős” az ide­genforgalom, s ha valamit nem teszünk sürgősen, ak­kor jelenlegi szállodai fé­rőhelyeinket kell erre a cél* ra feláldoznunk és nem fo­gadhatjuk azokat, akik a vi­lágkiállítástól függetlenül is eljönnének. Most arról foly­tatunk tárgyalásokat, hogyan lehetne előregyártott ele­mekből öt — összesen ezer személy elhelyezésére alkal­mas — szállóidét rendkívül rövid idő alatt felépíteni. Döntés a közeljövőben szü­letik, s ha kedvező lesz, az építőipar azonnal megkezdi a munkát. Erre már ígéretet kaptunk az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­tól. Az öt szíl'odából hár­mat Budapesten, kettőt pe­Traktorostanfolyam Harkányban — Ez persze csak egyik része a tanfolyam céljának — mondja Tóth János elő­adó, a siklósi tsz gépészmér­nöke. Sokkal lényegesebb, hogy elméletben és gyakorlatban elsajátítsák a különböző erő­gépek szerkezetét, az arra felszerelhető munkagépeket. Eddig ha egy fűkaszát fel kellett szerelni, már szerelőt hívtak — bálázást pedig csak elit traktorosra lehetett bíz­ni. Az sem mindegy, hogyan állítják be a vetőmagszóró gépeket: 20 kilót, vagy 1 má­zsát szór-e el. Még alig jutottak túl az első lépéseken. Orvosi vizs­ga. alapismeretek: számta­ni és területszámítási alap­ismeretek ... — Azt hallottam, hogy a tapasztaltok szerint a hall­gatók alig kétharmada tudja csak sikeresen letenni a vizs­gát... — Nem egészen így van — mondja a mérnök. Már szer­dán hazaküldték azokat, akik nem rendelkeznek 8 osztálv- lyal. vagv Ki fi-italok vol­tak. Fz a 35 minr'nn bizony­nyal megfelel majd. — Nehéz? Fehér Bálint — ő itt a leg­idősebb — nem találja an­nak. Igaz, mezőgazdasági gé­pészképzőt végzett .. Szép József szerint is meg lehet tanulni. Ö a legfiatalabb. Pécsről került Zalátára. La­katos szakmát tanult, de a tsz-elnök csak akkor volt hajlandó alkalmazni, amikor ígéretet tett, hogy megszerzi a jogosítványt. Nyáron gépre kell ülni, minden emberre szükség van. Fehér Bálint enyhe rezig­náltsággal meséli: a fiatalok nem tudják mi a traktoros élet. Nyolc éve nagypénteken reggel küldték a határba: 100 hold a gyűrűshengerrel. Szombatra végzett. Akkor meg 190 hold rétgvaluzás ... Mecskén a húsvéti misére mentek, amikor végre haza­felé döcögött... — Több lesz a kereset? — Több. Ózdfaluban senki nem akarja vállalni a tejhor­dást. ped'g másfél munka­egységet í'zet... Ha meglesz a vizsga elvállalom. Meg az­tán lábaim már nem bírják, a napi 8 kilométer gyaloglást a műhelyig. Inkább gépre ülök. Az öreg traktoros elmon­dása szerint úgy tűnik min­denki jól jár a tanfolyam­mal ... — Nem éppen — szól köz­be Tóth Béla, aki Villányból jött. Néhányunknak a tanács nem hajlandó kiadni igazo­lást arról, hány családtagot tartunk el. így aztán nem kapjuk meg az ösztöndíjat... A Megyei Tanács ugyanis azonkívül, hogy fedezi a tan- folvam szervezési költségeit. 200—240 forint ösztöndíjat fizet, legyen miből eltartani a családot. Őszintén szólva mi sem értjük, miért nem adhat né­hány tanács igazolást arról ami tény: nevezetesen kis­korú gvermkekek létezéséről Estig tartott volna a be­szélgetés, de Tóth János még sok mindeht kell, hogy el­mondjon; jövő héten már gépre ülnek, s a gyakorlat ban próbálják ki új isme­reteiket. L. J. dig a Duna kanyarban épí­tenénk meg. 1971-ben meg­kezdjük a Várban a volt pénzügyminisztérium helyén magyar tervek alapján az öt­szintes, 500 férőhelyes Hil- ton-szálloda építését és úgy tervezzük, hogy 1973 szil­veszterére át is adjuk ren­deltetésének. A Hilton egyébként a névben nem azt jelenti, hogy a világhírű stóllodacég finanszírozza az építést. — Ezekután szeretnénk hal­lani valami, a többi vidéki város — nevezetesen Pécs — szállodahelyzetének javításá­ról. — Itt elsősorban a me­gyei centrumokról lehet szó természetesen. El kell ér~ nünk, hogy ne legyen az országban megyeszékhely szálloda nélkül. Jelenleg ugyanis van: Tatabánya. Ahol az idegenforgalom megnövekedett, s a szállodai kapacitás ezzel nem tartott lépést, tehát a vendégek el­helyezése szinte elviselhetet­len nehézségbe ütközik, ott erősítenünk kell. Ilyen Pécs is. Itt szerepel a terveink­ben 40 milliós költséggel egy 100 szobás — 200 férő­helyes —, új szálloda léte­sítése. Tudjuk, hogy Pécsett végre tenni kell valamit. A meglévő két nagy szál­loda — a turistaszállók mel- lett —, alkalmatlan az igé­nyek kielégítésére. Az új lé­tesítménnyel kapcsolatban végleges döntés még nincs. Különböző verziók vannak, de ezek közül bármelyik is valósuljon meg, a város köz­reműködése mindenképpen nélkülözhetetlen. Szombat­hely, Kaposvár, Miskolc pél­dául nemcsak szanál, de nagy anyagi áldozatokat is hoz és részt vesz a beruhá­zásban is. Ugyanezt teszi Tatabánya is. Ezekben a vá* rosokban világosan látják, hogy a szállodaépítés nagy­részt helyi érdek, tehát ezért a városnak is sokat kell tennie. Sajnos, ugyanezt Pécsről nem mondhatjuk e', hiszen az egyik verziónál fi gyelembe vett bírósági épií let sorsát sem döntötték még el. Ha a városi tanács határoz ebben az egyébként szállodai beruházás szem­pontjából kedvező lehetőség ügyében, akkor lehet msut lépéseket tenni annak meg­állapítására, hogy az épület alkalmas-e arra, hogy falai között új, korszerű szállo­dát hozzunk létre. De eh­hez — hangsúlyozom —, Pécs kezdeményező lépésére van szükség. — Milyen egyéb !ehe‘ősé- gek vannak a szállodaipar fejlesztésére, illetve a hely­zet javítására? — A gyógyvizek mellett építendő új szállodák, gyógy­üdülők létesítésére konzor­ciumot kívánunk létrehozni. Valami hasonlót tehetnének a helyi vendéglátó vállala­tok, idegenforgalmi hivata­lok és ÁFÉSZ-ek, amelyek összefogással viszonylag könnyen építhetnének kü­lönböző szintű igényeket ki­elégítő turistaiellegű szál­lodákat exponált idegenfor­galmi helyeken. Erre a bel­kereskedelmi tárca minden­kor biztosít hitelt. A másik lehetőség — amivel v'szont alig élnek —, a penz'ók lé­tesítésében rejlik. Tavaly jelent meg erről egv mi­niszteri rendelet, de külön­böző meggondolások a’apján von a kdön ak ilyen engedé­lyeket kiadni. Pedig azok segíthetnének a nehézsége­ket áthidalni — fejezte be nyilatkozatát dr. Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisz­térium szá'lodainari és ide­genforgalmi főosztá’yának vezetője. Hársfai István L ft Vita Az előadást vita követte. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára meg­állapította, hogy a tanács­kozás hangulatát a maga- biztosság, az elért eredmé­nyek jogos tudata jellemez­te. Elismeréssel szólt azok­ról a sikerekről, melyeket megyénk mezőgazdasága, annak dolgozói az elmúlt két esztendőben elértek. — Tolmácsolta a Megyei Párt- bizottság jókívánságait is. A vitában felszólalók he- lyes’éssel fogadták dr. Föld­vári János elvtárs legfon­tosabb megállanításait, né­hány problémában kifej­tették salát tapasztalataikat, javaslataikat. Többen hozzászóltak az állattenyésztés fejlesztésé­vel, fellendítésével kapcso­latos feladatok megoldásá­nak lehetőségeihez. Nemé- nyi Ernő, a Szentlőrinci Tangazdaság igazgatója ja­vasolta, hogy a tsz-ek ta­nulmányozzák azokat a kí­sérleteket, melyeket a ta- karmánvtermesztás. egy új sert°sfaíta kitenyésztésében folytatnak Gazsó József, a Sze^Mvá*! Miami (gazdaság igazgatóin beszámolt arról az elk 'p-'t^sről, hogy a görösgali és szentlőrinci ter­Furcsa traktoros tanfolyam ez. Fehér Béla már 47 éves — 10 éve vezet traktort, ugyanakkor Szép József csak 18 éves, és még soha nem ült gépen. Így aztán váltakozó- figyelemmel hallgatja a tan­folyam 35 hallgatója, amit Tóth János gépészmérnök a boronálásról beszél. — A cél, hogy a földrö­göket, cserepesedést feltör­jük, gyomirtás, tarlóhántás... A golyóstollak megszorul­nak a kormányhoz, szerszám­hoz szokott tenyerekben — néha még a másik spirálfü­zetébe is átlesnek: mit jegy­zett le a szomszéd? A traktoros tanfolyamot a Megyei Tanács szervezte. — Január 5-től három hónapon keresztül Harkányban tanul 35 ember, akik jórésze már több éve erőgépen járja a határt, de jogosítványa ed hg nem volt. Most a tematiká­ban — erő- és munkagép elméleti és e'ra'-0rlatj isme­retek, munkaegészségügy, üzemszervezés, társadalmi is­meretek — elsajátítása utón vizsvát tesznek. Siker esetén a közutakra is érvényes jo­gosítványt szereznek. i

Next

/
Thumbnails
Contents