Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 finér Dunántúli napló n i«—i—■■■im» n—■■■bbiii 11 mi -| -|~i ■nnimnmmf-rm-ri—rarrmii 11—m^mm———nm■wiim— t———^M-rrmnnm—rím m————————————————sra xxvii.évfolyam,8.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.jtmuório.,szombat Fejlőd és és átrendeződés A reform premierje, az 1968- as esztendő — az előző évekhez hasonlóan — rendkívüli események nőikül telt el. A második évben, 1969-ben határozottabban érvényesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is. Úgy tűnik, hogy az eredmények ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyorsult például a mezőgazdasági termelés s vele együtt a nemzeti jövedelem növekedése. Több mint másfél évtized után egyensúlyba került az ország külkereskedelrfíi, fizetési mérlege.) Viszont gyakrabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő beszédtéma, hogy mérséklődött az ipari termelés és termelékenység növekedési üteme. Széles rétegeket közvetlenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent az árukínálat, szűkült a választék, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Zavarok támadtak a lakosság tüzelő és a kohászat kokszellátásában. Kár volna tagadni: az események menetében időnként váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gyarapodását, a tervszerűség gyengülését látják a reformban. Valójában szó sincs erről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés párosítása a piaci mechanizmussal növeli a tervszerű irányítás hatékonyságát. De a jelenlegi átmeneti időszakban óhatatlanul adódhatnak váratlan helyzetek, előre ki nem számítható gazdasági folyamatok. Mint minden mélyreható, átfogó reform, úgy a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a vállalatok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan kialakul az új irányítási rendszerben. A vállalatok például megtanulják az önálló tervezést és a piackutatást, tisztázhatják fejlesztési irányaikat, jövőbeni profiljukat, megszilárdíthatják egymás közötti termelési és kooperációs kapcsolataikat ebben az átalakulási időszakban. Mindennek elengedhetetlen feltétele az új, közvetett irányítási módszerek hatásának érvényesülése. a gazdasági szabályozó rendszer főbb elemeinek a szükséges finomításokkal történő véglegesítése. Hogy az átállás és a velejáró bizonytalansági tényezők pontosan mennyi időt igényelnek ezt nehéz megmondani. Ez rajtunk, igényességünktől, az általunk diktált ütemtől is függ. Az idei, az 1970. év még minden bizonnyal ennek az átrendeződésnek jegyében telik el. És remélhetőleg a negyedik ötéves tervet, 1971. esztendőt már kiforrottabb módszerekkel, kialakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek viszonylagos begyakorlása azonban a népgazdaság belső átrendeződésének, intenzív fejlesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiindulópontját jelenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulására számítunk, amelyben meggyorsul a műszaki fejlődés, s bizonyos termékek 3—4 év alatt teljesen kicserélődnek. A tartósan veszteséges cikkek gyártása megszűnik, olcsóbban szerezzük majd be őket, importból. Fokozódik az idehaza és külföldön egyaránt keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása. A gazdasági hatékonyság növelésének lényeges tényezőjévé válik a termelés szerkezetének gyorsuló ütemű gyökeres átalakulása. A termelés struktúraváltozása már elkezdődött. Mindenekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé keresett cikkek gyártása csökkent. Alapjában véve ezért mérséklődött az ipari termelés növekedése is. De a korszerű, gazdaságos és keresett cikkek gyártásának növelése gyakori esetben már hosz- szabb időt: műszaki fejlesztést, kapacitásbővítést igényel. A reform kapcsán minduntalan szóba kerülnek az iménti hatékonysági feladatok, szerkezeti változások.. A változások valamennyi irányát — különösen a vállalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menően nem ismerhetjük előre. A műszaki fejlődés gyártmányonként különböző iránya, a kereslet változása s ezzel együtt a számtalan komponensből összetevődő hazai adottságaink, a vállalatok felkészültségének alakulása a központi tervezés számára gyakran megválaszolhatatlan kérdések maradnak. Egyebek közt ezért is szükséges tervgazdaságunkba a piaci módszereket kellő érzékkel és következetességgel alkalmazni. A piac és a terv kapcsolatában azonban ez utóbbi játsza a meghatározó szerepet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelenségeit elhárítanunk, a termelés nagyobb zavaroktól mentes folyamatosságát fenntartanunk. — Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis jelentkeztek vagy esetleg még ezután jelentkezhetnek az átmeneti időszak sajátosságaiból, a gyakorlat hiányából és nem a reform lényegéből következnek. Megkezdődött a műszaki átadás Új irodaházba költözik a Vegyesipari Vállalat Űj irodaházat épített a Pécsi Vegyesipari Vállalat Lotz Károly úti telepén. A több. mint másfél millió forintba kerülő kétszintes irodaház műszaki átadása tegnap megkezdődött, és egykét nap múlva befejeződik. Úgy néz ki, az épület, kisebb hiánypótlások fenntartásával műszakilag átvehető. A költözködést lépcsőzetesen bonyolítják le. Először a műszakiak költöznek. A konfekció részleg (volt Ruhaipari Vállalat) József Attila utcai irodáit a költözködés után a finommechanikai sfczleg kapja meg. Március[ ban költöznek az új irodaházba az Irányi Dániel téren lévő vállalati központban dolgozó alkalmazottak. Az itt megüresedő 9 helyiséget átadják a Pécsi Fodrászipari Vállalatnak. Ugyanitt, az udvari részen lévő műhelyeket továbbra is a vegyesipari használja. ide költözik könyvkötő részlegük. A költözködéssel egy helyre kerül a Vegyesipari Vállalat „vezérkara”. A mostani zsúfolt helyiségeket az új, központi fűtéses irodaházban kényelmes, kétszemélyes helyiségek váltják fel. Megyei mezőgazdasági tanácskozás Pécsett Eredményes évet zárt a megye mezőgazdasága Kerner Adám: „Kezdeményezzünk országos mozgalmat a háztáji gazdaságok fellendítésére“ T egnap a Járási Tanács nagytermében tartották meg az immár hagyományos év eleji megyei mezőgazdasági tanácskozást, amelyen a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a mezőgazdasággal kapcsolatos vállalatok vezetői, párttitkárai, a járási pártbizottságok vezető munkatársai vettek részt. Dr. Nagy József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket; majd dr. Földvári János, a Megyei Tanács VB elrökhelyetese mondott beszámolót a megye mezőgazdaságának elmúlt évi eredményeiről és az idei feladatokról. A tartalomból; Ihieu elnök sa j tóértekezlete (2. oldal) „Az egyiknek sikerül, e másiknak nem...“ (2. oldal) Mit kap Pécs és Harkány? (3. oldal) Úton 400 mázsa narancs (5. oldal) Ünnepélyes mun k ásörgyű lés (5. oldal) Tél a tavakon (5. oldal) Otthon, család (6. oldal) Különösen kiemelkedő eredmények a növénytermesztésben — A megye mezőgazdasága az elmúlt évben is — hangoztatta a bevezetőben — jó eredményeket ért el, s ezért köszönettel tartozunk minden dolgozónak és vezetőnek. Ismeretes, hogy országosan a mezőgazdaság mintegy 6 százalékkal termelt többet az 1968-as esztendőnél, megyénk ennél valamivel többet produkált. A termelőszövetkezetekben 12, az állami gazdaságokban pedig 16 százalékkal növekedett a termelési érték. — Bizonyos, már ismert nehézségek ellenére, a megye mezőgazdasági megjelelő szinten elégítette ki a lakosság igényeit. Különösen kiemelkedő eredmények születtek a növénytermesztésben. — A búza átlagtermése megközelíti a 18 mázsát. Ebben a mezőgazdaság dolgozóinak szorgalma mellett közrejátszott a korszerű módszerek széleskörű elterjedése. — Az 1968-as évhez viszonyított magasabb termésátlag 1700 vagon többlettermást eredményezett, és mintegy 60 millió forinttal növelte a gazdaságok bevételét. A kukorica átlagterméséről még nem lehet végleges adatokat közölni, de a számítások szerint holdanként mintegy 24—25 mázsa várható. Sajnos, elsősorban . a gépesítési és tárolási gondok miatt még közel 7 ezer hold kukorica töretlen. — Emiatt természetesen ezt a területet nem lehetett felszántani és ez várhatóan kihat majd az ez évi termés- eredményekre. A viszonylag nagy termésátlag mellett is több gazdaságban gondot okoz a takarmányhiány, a jelzések szerint 1400 vagon takarmány hiányzik. Az elmúlt évben, különösen a nyár elején, ellátási zavarok voltak a zöldságkereskedelemben. — Ennek alapvetően két oka van, egyrészt 1969-ben 19 százalékkal kisebb volt a vetésterület, másrészt a termésátlagok legtöbb helyen alacsonyak. A társadalom, a városi lakosság joggal várja el a mezőgazdaságtól, hogy minden időben meny- nyiségben és választékban egyaránt megfelelően elégítse ki az igényeket. Ezért már ebben az évben a megfelelő adottsággal rendelkező gazdaságok nagyobb területen foglalkozzanak zöldségtermesztéssel, használják fel a kutató intézetek kedvező kísérleteit. Több szenet kér idén az ország a mecseki bányászoktól Hagy a kereslet Az idei tervszám: 4 057 700 tonna szén. (A tavalyi felemelt tervszám 4 050 000 tonna volt.) Reméljük, a tényleges termelés ennél valamivel több lesz — jósolta óvatosan Ács Zoltán, a vállalat értékesítési osztályának vezetője. Sok függ attól, hogy hogyan alakul a helyzet Zo- bákon. íme az idei értékesítés részletes bontása: A Pécsi Hőerőműnek a tervek szerint 1 millió 717 ezer tonna szenet ad a bánya. A második legnagyobb fogyasztójuk a Dunai Vasmű. A kontingens 900 ezer tonnára szól, ez a mennyiség kétezer tonnával kevesebb mint a tavalyi. A vasmű a legjobb minőségű, kokszolható szenet kapja. Többet is megvenne, de nincs. A MÁV- nak 390 ezer tonna szenet értékesítenek, lényegesen kevesebbet, mint tavaly. (1969: 447 ezer tonna szén). Ha többet adnának, fogadná a MÁV. A belkereskedelem is kevesebb szenet kap, mint az elmúlt évben: a TÜZÉP-ek az idén 473 ezer tonna szenet vehetnek át a Mecseki Szénbányáktól; Új gépek a Gondok az állattenyésztésben — A növénytermesztéssel szemben sok gond van az állattenyésztésben — hangoztatta az előadó. — A bruttó termelés ugyan va-' lamivel meghaladja az 1968-as szintet, de a baromfitenyésztés nagymértékű felfutása sem tudta ellensúlyozni más ágazatok rohamos csökkenését. 1969- ben például mintegy 26 ezerrel kévésbb sertést adott át a mezőgazdaság. Csökkent a szarvasmarha-állomány is, különösen a háztáji gazdaságokban. Ebben az évben az a legfontosabb feladat, hogy a múlt években tapasztalt csökkenés megálljon és az 1968-as szintet érjük el. A felvásárlási ár emelése a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságának irányába hat és ez remélhetőleg növelni fogja a közös gazdaságok kedvét. Igaz ugyan, hogy a szarvasmarha-tenyésztés és tartás korszerűsítése magasabb költségeket igényel, de rendkívül szükséges, mert a termelékenység a kívántnál alacsonyabb. Külön feladat a háztáji gazdaságok segítése. A háztáji szerves része a mező- gazdaságnak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a közösben még hosszú évekig nem lehetne megoldani ezt a problémát, mert a gazdaságok jelenlegi szűkös fejlesztési forrásai erre nem adnak lehetőséget. Viszont a termelőszövetkezeti tagok megfelelő épülettel rendelkeznek, amelyeket e célra az eddiginél jobban fel kell használni. Számos jó példa van arra a megyében, hogy a törvényes kereteken belül, tervszerűen segítsék a háztáji gazdálkodás fejlesztését. A szalántai termelő- szövetkezet vállalta a gondot, a többletmunkát és ennek eredményeként mind a tagok, mind pedig a szövetkezet nagyobb jövedelemhez jutott. — Tanulmányozni kell ezeket a kezdeményezéseket és a lehetőségekhez képest valameny- nyi termelőszövetkezetben alkalmazni. Már most a terv készítésénél számoljanak a háztáji gazdasággal, tervszerűen segítsék elő növekedésüket. Baranya 10 állami gazdasága 53 millió forinttal növelte nyereségét. A bruttó árbevétel 13 százalékkal emelkedett. Az állami gazdaságok 1969-ben több mint 200 millió forintot fordítottak műszaki fejlesztésre és beruházásra, amelynek nagyobb része saját erőből történt. A termelőszövetkezetek 1969-ben jól éltek a kor- j (Folytatás a 3. oldalon) A majsi tsz az idén 700— 800 ezer forint értékben vásárol új gépeket. A géppark kicserélése nem megy azonnal, ezért először a legszükségesebb erő- és munkagépeket vásárolják meg. Jelenleg egyik üzemáguk sincs teljesen gépesítve, de fokozatosan elérik a komplex gé- pesítettségi fokot. A pogányi tsz az idén tervele szerint — összesen mintegy 2 millió forint értékben — traktort, ekéket, trágyaszóró pótkocsit, szippantót és takarmányszárító berendezést, továbbá bálázógépet, vetőmagtisztítót és talajművelő kombinátort vásárol. A reménypusztai Űj Elet Tsz két traktort, kombájnt, valamint tehergépkocsit vásárol. A bolyi tsz 1,2 millió forintot szán az idén új gépek vásárlására. A fő hangsúly a kisebb méretű traktorok pótlásán van, de terveikben szerepel egy kukorica betakarítására alkalmas gép és egy Brode típusú kukoricamorzsoló beszerzése. Ez utóbbi a kombájnra szerelve jelentős segítséget jelent a betakarításnál. A belvárd- gyulai ísz-ben az idén csak 1 millió forintot fordítanak gépvásárlásra, de a jövő évi terv már 4—5 millió forint. FORGALMI DUGÓ Az Abaliget előtti hajtű-kanyarban a rendkívül síkos úton nem tudott egymás elől kitérni a 12-es AKÖV salakszóró teherautója és az Abaliget felé tartó autóbusz. A teherautó szinte állóhclyzetben nekicsúszott a keskeny úton a busznak és csak a Pécs felé tartó tejesautó és más gépkocsivezetők segítségével sikerült megszüntetni a majd egy óra hosszat tartó forgalmi dugót. k w
