Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

X Sunatittlit nautö 1970. Január 9. KS/D. N.VPLÖ, TELEFOTO Baráti látogatáson Varsóban tartózkodik Oldrich Cernik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Képünk a repülőtéri fogadtatáson készült, Ccrniket Józef Cyrankie- wicz lengyel miniszterelnök fogadta. ♦ TOKIO: A Tokiótól nyu- i gatra fekvő Hacsoidzsi vá­rosának 68 éves polgármes­tere szerdán tízezer jent (kb. 28 amerikai dollárt) helye­zett letétbe azzal a kikötés­sel, hogy utódai ezer év múl­va vehetik ki a kamatokkal szépen megszaporodott ösz- szeget. A polgármester le­származottai a bank számí­tása szerint 2870 január 1-éo körülbelül 5 000 000 000 000 000 000 000 (21 nulla) dollárt ve­hetnek fel. „Örülök, hopr te­hetek valamit utódaimért” — jelentette ki a gondos ős­apa ♦ VARSÓ: Június H. és SS. k5-. tótt rendezik meg az idei Poz­nant Nemzetközi Vásárt, amelyre eddig 27 ország jelentette be részvételét. Az idén 39. alka­lommal sorrak?rülő vásáron ösz- szesen mintegy 40 ország kiállí­tóinak részvételét várják. ♦ V ATIKANV ÁROS: A Civilta Cattolica című je­zsuita hetilap legutóbbi szá­mában Robert Graham atya szenzációs adatokat közölt a náci Németország vatikáni kémtevékenységéről. A má­sodik világháborúban állító­lag legkevesebb öt náci né­met szervezet tartott fizetett kémet és titkos informáto­rokat a Vatikánban, amelyet az egyik legfontosabb hír­forrásuknak tekintettek. A RÓMA: NvikoUJ Polcakor sserszánigepgyáriási és szer­számipari miniszterhelyettes ve­zetésével 15 napos látogatásra szovjet gazdasági küldöttség ér­kezett Olaszországba. LONDON: Szokatlan lát­vánnyal szolgált a londo­niaknak az idei hideg tél: Windsor mellett egy kis sza­kaszon befagyott a Therme. Nagy-Britannia leghidegebb városa szerdán a skóciai Camwath volt, ahol mínusz 20 fokot mértek. ♦ MOSZKVA: A lipeekl trak­torgyár megkezdte a hegyvidé­ki földterület megművelésénél felhasználásra kerülő „T—KV— AN” típusú traktor sorozatgyár­tását. Az ÚJ traktort húsz szá­zalékos emelkedésű területen la munkába lehet állítani. ♦ WASHINGTON: Mitchell amerikai igazságügyminisz­ter rendeletére az FBI nagy­szabású hajtóvadászatot indí­tott Yablonski bányász­szakszervezeti vezető gyilko­sának felkutatására. Az FBI közel ezer embert készül ki­hallgatni — közöttük Tony Boyle-t, a bányászok szak- szervezetének elnökét Boyle, akit Yablonski lopással és korrupcióval vádolt, elkese­redett választási küzdelem­ben győzte le később ' gyil­kosság áldozatául esett rivá­lisát. Yablonski két fia azt a nézetet vallja, hogy a bűn­tény és a szakszervezeti el­nökválasztás között „kétség­telen összefüggés van”. 4 BERLIN: Az NDK mezdgss- dasági termelőszövetkezetei és állami gazdaságai dolgozóinak a tervek szerint idén 1,65 millió tonnára kell növelniük a hús­termelést, 6.66 millió tonnára a tejtermelést és 3150 millió darab­ra a tojástermelést. „Együttműködés a kékéért Péter János interjúja a Morajé Vremjában Péter Janos, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, aki hivatalos láto­gatást tett a Szovjetunió­ban, hazautazása előtt nyi­latkozott a Novoje Vremja szerkesztőségének. A szovjet j hetilap legújabb száma köz- j li Péter János válaszait. Kérdés: Miben látja Ma- j gyarország, mint a szociális- | ta közösség szerves része, , feladatát a közép-európai helyzet megszilárdításáért és } az európai biztonságért ví- i vott harcban? Válasz: A két világháború ! Közép-Európából indult ki. Ma is Közép-Európán vonul végig az a választóvonal, amelynek két oldalán he­lyezkednek el a két szövet­ségi rendszer legfőbb erői, farkasszemet nézve egymás­sal. Európa ma mégis lát­szólag a földkerekség leg­nyugodtabb kontinense. A látszólagos nyugalom alatt azonban itt rejtőznek a leg­nagyobb veszélyek, amelyek a szembenálló erők össze­csapásához, világháborúhoz vezethetnek. Magyarország nyugati ha­tárai a szomszédos és sem­leges Ausztriával nemcsak két ország határait jelentik, hanem a két rendszer hatá­rait is. A Magyar Népköz- társaság kormánya arra tö­rekszik, hogy példamutatóan fejlődjenek a magyar—oszt­rák kapcsolatok, s ezek já­ruljanak hozzá a közép- j európai békés viszonyok sta- | biiizálásához. Politikai tö" j rekvéseinkben mi a Puna ! völgyi országok és népek ! kapcsolatai fejlődését sür- ! getjük. A jelenlegi európai vi­szonylagos nyugalomnak döntő tényezője az, hogy a szocialista országok közössé­ge erős és visszatartja a koc­kázatos kalandoktól azokat, akiknek egyébként nem tet­szik a dolgok jelenlegi fej­lődése Európában. Éppen ezért a Magyar Népköztár­saság, mint a szocialista or­szágok közösségének tagja, arra törekszik, hogy minél erősebb és hatékonyabb le­gyen ez a szövetség. Mert így lehet előkészíteni az össz-európai biztonság rend­szerét, amelynek előkészíté­sére a szocialista országok az európai biztonsági kon­ferencia összehívását java­solják. A konferencia elő­készítése folyamatban van. Vannak zavarkeltő kisérle- tek. amelyek meghiúsítani, vagy legalábbis késleltetni szeretnék a konferencia ösz- szehívását. Annyira növek­szik azonban az ésszerű kö­vetelés ereje a konferencia megtartásáért, hogy a kon­ferencia várható körvonalai egyre biztosaboan rajzolód­nak ki. Kérdés: Milyen jelentőség­gel bír Magyarország számá­ra a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése? Válasz: Magyarország ezek­ben a hetekben és hónapok­ban ünnepli felszabadulásá­nak negyedszázados jubi­leumát. A szövetséges és társult hatalmaknak a hit­leri fasizmus felett aratott győzelmével, a kelet-európai frontokon a Szovjetunió fel­szabadító hadműveleteivel, a szocialista társadalom épí­tésének lehetőségeivel a ke­let-európai népek számára új korszak köszöntött be. Az Európa peremén éló régi el­maradott országok helyén új országok fejlődnek. Egész ed­digi történetük leggyorsabb fejlődését élik át. A Szov­jetunióval és egymással való szoros szövetség és széles­körű gazdasági együttműkö­dés teremti meg ezeknek az országoknak a számára a fejlődés kedvező, nemzetközi feltételeit. A szovjet—ma­gyar együttműködés a nem­zetközi élet terén a nem­zetközi viszonyok javítására irányul. Mostani moszkvai megbeszéléseink is ezt a célt szolgálták. Kérdés: Hogyan értékeli ön a jelenlegi Szovjetunió­ban tett látogatásának ered­ményeit? Válasz: A látogatásról kö­zös politikai nyilatkozatot adtunk ki, amely egyrészt híven tükrözi a tárgyalások légköret és feltárja a kér­dések széles körét, amelyek­kel foglalkoztunk. A tárgya­lások és beszélgetések során a fő tőrei; > is arra irányult, hogy a kétoldalú kapcsola­tok további tervszerű és cél­szerű szélesítése mellett mit tehetünk együtt a nemzet­közi veszélyek csökkentése, s a béke és biztonság erő­sítése érdekében. Aktivizálódik a nyugatnémet jobboldal Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Brandt kancellár befejezte Tunéziában töltött szabadsá­gát és csütörtökön Tunisz­ban tárgyalásokat folytatott az ottani kormány vezető mi­nisztereivel. A kancellár pén­teken visszaérkezik Bonn-ba és elvégzi az utolsó simításo­kat „az ország helyzetéről” szóló beszámolóján, amelyet január 14-én mond el a szö­vetségi gyűlésben. Brandt be­szédét nagy érdeklődéssel várják, egyrészt, mert annak keretében fog válaszolni Walter Ulbricht ismeretes ja­vaslatára, másrészt, mert ál­lást fog foglalni azokkal a támadásokkal kapcsolatban, amelyek keleti politikáját a legutóbbi időben jobboldalról érték. A hatalomból kiszorult jobboldal kezdeti bizonyta­lansága után, most fokozódó erővel indítja a támadásokat a Brandt-kormány keleti po­litikája ellen. Az első ilyen veszélyes akció arra irányult, hogy a szabad demokrata párt egységének megbontásá­val kormányválságot idézzen elő. Erre Erich Mendé-t hasz­nálták fel. Scheel-éknek si­került ugyan Mendé-t vissza­vonulásra kényszerítenie, de a veszély még korántsem múlt eL A közeljövőben mind több és több zavaros akció várható a CDU—CSU részéről. A tá- ! madások irányát Kiesinger ; és Strauss fogja megszabni, j ök ketten szólalnak fel a Bundestagban Brandt január 14-i beszédének elhangzása után. ! Jugoszláv külügyi szóvivő Tepavac magyarországi | látomáséról i J Dragoljub Vujica, a jugo­szláv külügyminisztérium í szóvivője csütörtöki sajtó- értekezletén egyebek között I a magyar—jugoszláv ka peso : latokról és Mirko Tepavac ■ jugoszláv külügyminiszternek a napokban esedékes ma­| gyarország! látogatásáról nyi- : latkozott. Kijelentette, hogy „a jugo­■ szláv-—magyar kapcsolatok i sikeresen fejlődnek minden í területen — a gazdaságban, j a kulturális életben, a tudó- ! mány területén és más terü- ! leteken. Sikeresen fejlődik az I együttműködés a határmenti | területeken — a kishatárfor- I galml árucsere és a kishatár­forgalom területén, ami tük­rözi a jószomszédi kapcsola­tok fejlődését. A szóvivő hozzáfűzte, hogy Mirko Tepavac mostani lá­togatásával Péter János ma­gyar külügyminiszter 1967-es jugoszláviai útját viszonozr za. „Meggyőződésem, hogy ez a látogatás újabb hozzájáru­lás lesz a jugoszláv—magyar együttműködés kiszélesedésé­hez” — mondotta Dragoljub Vujica. Rajtavesztett a játékpisztolyos repülőgéprabló Éjfél után néhány perccel önként jelentkezett a spa­nyol hatóságoknál Mariano Ventura Rodriguez 18 éves spanyol diák, aki műanyag­pisztolyával tett kísérletet az „Ibéria” légitársaság kétmo- toros gépének eltérítésére. . Amikor a repülőgép leszállt Zaragoza repülőterén, a gé­pet azonnal a légierők és a polgárőrség egységei vették körül. A repülőtér világítását kikapcsolták és Villanova tá­bornok, a légierők zaragozai körzetének parancsnoka han­gosbeszélőn a következőket mondotta az ifjú géprabló­nak: semmi esélye nincs a menekülésre. Két lehetőség között választhat; vagy haj­nalban agyonlövik, ha bán- tódása történik az utasoknak és a legénység tagjainak vagy pedig két évi börtönnel meg­ússza, ha önként megadja magát Rodriguez félórás habozás után döntött úgy. hogy meg­adja magát. A gép 41 utasa és a személyzet négy tagja egymás után szálltak ki a re­pülőgépből, majd ezt köve­tően a rendőrség letartóztat­ta az ifjú géprablót A letar­tóztatást végrehajtó rendőrök megrökönyödve látták, hogy a fiatal Rodriguez játékpisz­tollyal és tollkéssel tartotta sakkban a személyzetet és az utasokat. Mint az AFP jelentéséből kitűnik, a spanyol hatóságok elhatározták, hogy „kerül amibe kerül” ha szükséges még az utasok és a személy­zet biztonsága árán is meg­akadályozzák a repülőgép el­térítése járványának átterje­dését Spanyolországba. Boldog fák A Náaor Szálló portása minden bizonnyal kétségeket táplálna elmeállapotom tökéletessége iránt, ha imigyen fordulnék hozzá: — Kérem, adjon nekem egy madárszobát I Egy riokánban — így nevezik & japán stílusú szállodát — igen természetesen hangzana ez a ké­rés, 8 a szállodaportás legfel­jebb megrögzött galambászt vagy kanáritenyésztőt sejtene bennem. Japánban ugyanis a szállodai szobáknak ' nem számuk, hanem nevük van. Mégpedig rendszerint valami virág vagy madár vagy fa, esetleg szép természeti jelen­ség neve. így aztán alkalmam volt hol sirály, hol cédrus, hol tavaszi szellő szobában aludnom. Ez is a japán ember hallatlan természetszeretetét fejezi ki, nemkülönben sajátos felfogását, amely szerint kimondottan bar­bár szokás, hogy megszámozzák az ember nyughelyét; akárha f egyházba dugnak éjszakára. Persze: próbálnák csak meg j.el- virágosítani” vagy „elmadarasí- tam” valamelyik mammutszálló 500 vagy 10ÖO szobáját, s rábízni a vendégre, hogy találja ki: a hote.Uabirintus melyik részéDen található a kecsegeszoba vagy a lótuszlakosztály? Nagyobb rió- kánokban vtú is rákényszerül­tünk arra — nem tudván meg­inteni a szobaajtók feletti japán írásjeleké* —, hogy oct-tartózko- dásunk idejére megszámozzuk a szobáinkat. Japánban mintegy hetvenezer riokán működik. Az ember el­képedve jegyzi fel ezt a számot: ki az ördög lakik ebben a tö­méntelen szállodában? Terméize- tesen elsősorban japán turisták és olykor a magunkfajta vékony­pénzű külföldiek. Az egy-két emeletes szállodák tetőtől talpig fából készültek; a szobákat ta­tami borítja, de légkondicionáló berendezés működik bennük, közös forróvizes fürdőik vannak, de az előcsarnokban színes te­levízió pergeti a műsort egész nap. Az embernek olyan érzése tá­mad, hogy a japánok mást sem tesznek, csak az országot járják. Az ismertebb kirándulóhelyeken tízezrével nyüzsög a nép. Két­ségkívül annyi látnivaló van eb­ben a gyönyörű országban, hogy megtekintésükre egy egész élet is k-?vés. Am egyéb oka is van ennek a szinte betegesen felduz­zadt belső idegenforgalomnak. Az, hogy a külső turizmusuk jelentéktelen, nehezen fejlődik. Japán messze van Európától ée messze Amerikától is. Évente mindössze 400—500 ezer külföldi (zömmel amerikai) látogat el a Felkelő Nap Országába-, azaz alig egytizede annak a turista­seregnek, amely a mi kicsi or­szágunkban megfordul. S körül­belül ugyanennyi azoknak a ja­pánoknak & száma, akik eljutnak idegen országokba. A hatalmas — évente ötven­millió embert megmozgató — belső népvándorlás két fő cél­pontja: a Fuzsi-hegy és az UJdzai folyó. Mindkettőt szent helynek telein tik' a japánok. A 3788 méter maga« Fuzsi azentséges voltát oly komolyan vették, hogy 1868-ig nő nem is tehette lábát a hegyre. A legen­da szerint Koréi császár ural­kodása idején egy hatalmas kéz lökte ki földből a Fuzsit és a hegy a felhők fölé, az istenek trónjáig emelkedett. Ha így van, akkor mostanában nagy nyüzs­gés lehet az isteni trónus körül, hiszen a turisták tízezrei mász- szák meg a telen-nyáron hófedte csúcsot. A hegy tűzhányó volt. 1707-ben óriási erővel tört ki, le­dobta kúpját, s éltkor értse el a jelenlegi magasságát és felöltötte végleges alakját. Azóta semmi­féle vulkáni tevékenység nem tapasztalható rajta. Fekvése egye­dülálló a világon: magányosan emelkedik ki a szelíden hullám­zó fennsíkból, sehonnan semmi nem akadályozza a rálátást. Az Ujdzai folyó az izei nagy szentély ,.küszöbje’*. Mielőtt va­laki a szent helyre lépne, át kell haladnia a folyócskán, amelynek kristálytiszta vízében kiöblíti a száját és megfürdeti a testét, mintegy jelképesen le­mossa magáról a világ szennyét, bűneit, ősidők óta tilos itt a halászat és a vadászat, s a tila­lomra érdekes módon reagált a természet élővilága. Az állatok nem félnek az embertől, hiszen az sohasem bántotta, Üldözte őket. Az úton tipegő madárkák nem rebbennek fel ijedten a kö­zeledő ember előtt, csak félre­állnak, mert ők is ,,tudják”: a kicsi mindig kitér a nagynak. A folyóba«, amelynek vixe »ha­nem látóét hálót "fagy horgot, a halak oda úsznak az emberhez. S ha már Japán természeti szépségeiről szólok, nem felejt­hetem ki a Kegont és az Aszót sem. A Kegon — vízesés. 1273 méter magasan van, s hogy a sofőr jobban örüljön az emelkedőnek, negyvennyolc hajtűkanyart kell leküzdenie az autóbusznak a tíz kilométeres szerpentinen. (Ezek után nem csodálkoztunk, hogy indulás előtt — felfelé és lefelé egyaránt — minden jármű szá­mára kötelező a fékpróba.) A hajdani kettős vulkánkráterben pihenő Csuzenzsi-tónak egyetlen lefolyása van és ez képezi a 110 méter magasból lezuhanó víz­esést. Az Aszó — vulkán. Kinshu szigetét ,.boldogítja” ez a ma is működő tűzhányó, amely a leg­nagyobb és legtevékenyebb Ja­pánban. Krátere a leghatalma­sabb a világon — kerülete 120 kilométer — olyan, mint a hold­béli táj. Ennek közepén tátong a folyton füstölgő pokollyuk, ám körülötte békés képet mutat az óriási kráterterület: falvak épül­tek itt, utak kanyarognak benne, sőt még egy vasútvonal le át­szeli. # A lenyűgöző japán természet­kultusznak vallási alapja is van. A nyolcmillió sintóisten zöme természeti tárgy vagy jelenség. Közéjük tartozik a három „bol­dog fa”: a fenyő, a bambusz és a barack. A fenyő a hosszú élet jelképe, mivel évszázadokat megér és örökkön zöldell; a bambusz a becsületesség jelképe, mert magasra nő és egyenesen fejlődik; a barack — érdeke® felfogás — a bátorság jelképe, mert törékeny virágai elsőként nyílnak ki tavasszal, gyakran hóban és faLgyban még. (Következik Mean Oflfc keze* fogni) Csend it nyugalom birodalma

Next

/
Thumbnails
Contents