Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

Wf8. Jenoár 9, »tinttntmt netol« 3 A siklósi munkásőrök kapják a vándorserleget Mit jelent immkásőrnek lenni? Csilléstől a tudósié; — Az egyik legnehezebb pártmegbízatás Beszélgetés Duga Józseffel, a Munkásőrség megyei parancsnokával izekbe« & napokban ren­dezik meg munkásőrség egy­ségeinek — mondjuk így — évzáró gyűléseit Pécsett, il­letve a járásokban. Az ün­nepi hangulatú gyűléseken a parancsnokok értékelő beszá­molót tartanak, az egység egész évi tevékenységéről. Ez alkalommal kerül sor a ki­tüntetések, jutalmak átadá­sára is, a megye legjobb egy­sége pedig vándorserleget kap. A munkásőrség életé­ről, céljáról, kisebb-nagyobb gondjairól beszélgettünk Du­ga Józseffel, a Munkásőrség Baranya megyei parancsno­kával. — A legfiatalabb korosz­tály számára nem lenne ér­dektelen utalni arra, hogy a munkásőrség mikor és mi­lyen céllal jött létre hazánk­ban? — Elsősorban történelmi tapasztalatok indokolták. An­nak, hogy a munkások fegy­vert kapjanak kézbe, hagyo­mányai vannak. Elég utal­nom a Tanácsköztársaság vé­delmére, majd később az il­legalitásban végrehajtott szá­mos fegyveres akcióra. Az el­lenforradalom után, 1957 feb­ruárjában párthatározat szü­letett a munkások felfegy­verzésére. Itt Baranyában, márciusban már megalakult a munkásőrség. Az első évek­ben az volt a feladatunk, hogy a konszolidációt bizto­sítsuk. Amikor ez bekövet­kezett, szerepünk megválto­zott: célunk ma is az, hogy a munkáshatalom védelmé­ből kivegyük részünket, a többi fegyveres testületekkel karöltve. — Kik a tagjai a munkás­őrségnek? — Ha azt mondom, hogy munkások, parasztok, értel­miségiek, akkor a meghatá­rozás eléggé általános. Az összetétel valójában sokkal színesebb, érdekesebb. Van­nak nálunk 18 éves fiatalok, de 65 esztendős idős férfiak is. Polgári beosztásuk is hal­latlanul változatos, megtalál­ható nálunk a csilléstől a tudósig tulajdonképpen min­den réteg: gyári munkás, téeszparaszt, bányász, mér­nök, technikus, pedagógus, orvos, kereskedő. Az sem ki­zárólagos feltétel, hogy párt­tag legyen. Egy a lényeg és ez viszont közös tulajdonsá­guk: társadalmi munkában vállalják a feladatokat, ame­lyek gyakran nehéz próbára teszik őket. Mondhatom azt is, hogy munkásőrnek lenni, az egyik legnehezebb párt­megbízatás. Már eleve a szolgálat és a rendszeres fegyveres kiképzés is nehéz. Aztán a többnapos harci gya­korlatok, télen, fagyban, eső­ben, vízben, vagy nyári tűző napon, de végre kell hajtani a feladatot. Vannak rendkí­vüli esetek is, például az évekkel ezelőtti mohácsi ár­víz idején, vagy egy-egy ha­társértés során munkásőreink azonnal talpon voltak. — Végül is mi vonzza az embereket a testületbe? — Nehéz ezt egyszerűen meghatározni. De az biztos, hogy amikor cserére kerül sor, az idősebbek nagyon ne­hezen válnak meg a munkás­őrségtől. Pedig szükség van erre. Némely elvtársnak sa­ját érdeke lenne, hogy lesze­reljen, mert bár a szívük idehúz, azért az évek csak elszállnak, ők elfáradnak, a kiképzés viszont kemény. — Egyik mohácsi munkásőrünk­kel személyesen kellett be­szélnem — órákon át —, hogy pihenjen most már, túl van jóval a hatvanon. Még a po­hár víz is remegett a kezé­ben, tudta miről van szó, ho­va akarok kilyukadni, de mindig másról beszélt, tel­jesen elvont dolgokról. Szép a búcsú pillanata, amikor az újak, a fiatalabbak átveszik a fegyvert, de tudom, hogy az idősebbekben hosszú ideig mély nyomot hagy az elke­rülhetetlen leszerelés. Öröm­mel veszik át az öt év után megjáró szolgálati emlékér­met, de azért mégis, mintha „feleslegesnek” éreznék ma­gukat. Pedig szó sincs erről. Fegyveres testület vagyunk és utánpótlásról, friss erők­ről gondoskodnunk kelL — Hallottunk több olyan panaszt, hogy egyes munka­helyi vezetők bosszankodnak, ha beosztottjuk szolgálatba megy, sőt, előfordult, hogy el sem engedték. — Volt ilyen, de inkábba korábbi években. Egyébként itt sem az igazgatók, vagy főmérnökök akadékoskodtak, hanem középszintű vezetők. Egy bizonyos szempontból érthető volt az aggályuk, hi­szen a termelés folyamatos­ságáért elsősorban ők felel­nek. De persze... olyan is előfordult, például az ércbá­nyánál, hogy a bányamester káromkodott, amikor ketten jelentették, hogy szolgálatba lépnek másnap. Aztán kide­rült, hogy a bányamester is munkásőr csak éppen nem tudta, hogy most hogyan döntsön? Persze, ma már az a gyakorlat, hogy a munkás- őr-foglalkozás programja akár félévre előre kész, ezt megkapják a gazdasági ve­zetők, tehát jóelőre gondos­kodhatnak helyettesítésről. — Beszéltünk arról, hogy az egységek között egész év­ben verseny folyt, amelynek értékelése nemrég zajlott le. — Igen, ez is szocialista verseny, amelynek feltételei közé tartozik többek között a jó kiképzési eredmény, a fegyelmi helyzet, a termelő- munkában való helytállás és még sok más. A múlt évi tevékenységük alapján min­den tekintetben legjobbnak bizonyult a siklósi járási egység és ezért első helyre kerültek, ők kapják meg ép­pen most szombaton, „A me­gye legjobb munkásőr egy­sége” címet, illetve a vele­járó serleget. Ehhez a szép eredményhez ezúton is elis­meréssel adózik a megyei pa­rancsnokság. Rab Ferenc Iraki gazdasági küldöttség érkezeit Budapestre Hikmat A1 Azawi, iraki gazdaságügyi miniszterhelyet­tes vezetésével csütörtökön delegáció érkezett Budapest­re. A küldöttség tárgyal a gazdasági együttműködés fej­lesztéséről és tanulmányozza több nagyüzem munkáját. Magyarország és Irak kö­zött széleskörű gazdasági kapcsolatok bontakoznak ki, amelyek a kereskedelem ha­gyományos formáin, az áru­cserén kívül, műszaki koope­rációkra is kiterjednek. A múlt évben az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, valamint a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat képviselői megállapodást ír­tak alá az Iraki Nemzeti Olaj- társasággal. A magyar fél vállalta magyar gépek és szakemberek közreműködésé­vel négy olajkút fúrását, Irak egyik gazdag lelőhelyén, Ru- mailában. A további műszaki együttműködés és kooperáció előmozdítására a Chemo­komplex Külkereskedelmi Vállalat 15 millió dolláros hitelkeret szerződést írt alá az Iraki Nemzeti Olajtársa­sággal. A most Budapestre érke­zett iraki delegáció folytatni kívánja a Bagdadban a kö­zelmúltban megkezdett tár­gyalásokat. Mit rejt a föld mélye? Mágocs: termálvíz\9 Jakab-hegy: réz, Abaliget: olaj Bogádmindszenttől Szabad- batlyánig szinte mindenhol találkozhatunk Baranyában a MÉV Kutató- és Mélyfúró Üzemének acél fúrótornyai­val — vallatják a föld gyom­rát. Kutatnak az urán után és közben feltárják a föld egyéb kincseit is. 13 év — az urán nyomában Az Ércbányászati Vállalat 1956-ban szervezte meg Ku­tató- és Mélyfúró Üzemét. Az elmúlt év folyamán hu- szonötezer-nyolcszáz méter hosszan „dolgozták” meg a földet a fúrófejek. Rendsze­resen a MÉV 4-es üzemében végeztek bányafúrási tevé­kenységet. Fő feladatuk: meg­határozni, hogy milyen irány­ban kell a vágatokat vezetni — merre vonul az ércmező? Ezen túlmenően nagymérté­kű feltörés fúrásokat készí­tettek a 2-es, 3-as, 4-es üze­Indul a józan reggel Egy betemetetten és elkerítetten csatorna szerencsés ki­menetelű balesetet okozott tegnap a Madách Imre utcában. A szénnel megrakott gépkocsi fordulni szándékozott, nem vette észre a hóval borított gödröt és a hátsó kerekek egy- I szerűen elmerültek. A rakományával együtt 15 tonnás kocsit autódaru emelte ki, i HAJNALI ÖT ELŐTT bóbiskol a váróterem. Pon­tosan 5 órakor gyári kürt szólal meg valahol. Kint hi­deg, tiszta az idő, a fújás behallatszik. Felrántják a büfésor üvegablakait, a vá­róterem egyszerre életrekel. A kéményseprő nagyot nyúj­tózik. Itt töltötte az éjsza­kát, a hóakadályok miatt nem tudott Pécsváradra ha­zautazni. A hangosbemondó éppen közli: Bátaszék felé a hóakadályok miatt még ma sem közlekednek a vo­natok. Lehet reggelizni. Az embereik beállnak a büfé elé. Sört és kiflit reggeliz­nek. A debreceni még me­legszik. Befut a pesti gyoís és el­indulnak az ót óra vala­hány perces vonatok. Át­megyünk az új restibe. Egy­két vendég. Meg egy tás­kásszemű ismerős. Felcsil­lan a szeme. — Szintén a bárból? A tea és a kávé nem so­káig marasztal bennünket Átnézünk a Lokomotívba. Fél hat. Még zárva. Men­jünk a Bőrgyár,felé! Embe­rek sietnek el mellettünk. Indul a józan reggel. Űtközben, a betonárugyár kapujában munkaköpenyes asszony áll. Megkérdezzük, hol lehet itt a közelben va­lami kis meleg italt kapni. — Nincs itt még nyitva errefelé semmi. Több ezer ember dolgozik itt a környéken, AKÖV, Bőr­gyár, Húsipari stb. Jó, vagy mondjuk megnyugtató, hogy munkakezdés előtt nem le­het szeszes italt kapni. De talán volna forgalma egy butiknak, ahol forró teát, kakaót, langest árusítaná­nak. Vissza a Délvidékibe. Köz­vetlenül a nyitás után ér­kezünk. Két pufajkás fél de­ci mellett tanácskozza meg a napi teendőket. A söntés sarkánál vasutasok álldogál­nak, megforgatják szájuk­ban a maradék rumot, be­gombolják a bundát, aztán elköszönnek. Mások a kály­ha mellé húzódnak, van még idő munkakezdésig. Az öreg focista Szederkényből jött. Két percig sem tart a deci rum. A pénztárgép szünte­lenül kopog. A kasszásnő a törzsvendégeknek kijáró közvetlenséggel kérdezi a két férfit, aktatáskájuk szí­jon lóg le a vállukról. — Ilyen hidegben is jöfct a busz...? Tessék a két pá­linka. Egy kis statisztika. Ne­gyed héttőd háromnegyed hétig kimértek harminc fél pálinkát, 16 fél rumot, 3 fél kevertet, egy kávét, egy ko­csonyát két zsemlével. Há­romnegyed hét utáss kissé megcsendesedik az ivó, az ide betérőknek hétkor kez­dődik a munkaidejük. De ez csak rövid, átmeneti álla­pot. Visszajön a két pufaj­kás. Kabátjuk felső zsebé­ben a collstokk. Már felvet­ték a munkát. A Bajcsy- Zsilinszky utcában overallos fiatalember szaporázza lép­teit, mintha valahol csőre­pedés lenne. Lehet. De hir­telen befordul a Délvidéki­be. A CSÜTÖRTÖK NEM PIACNAP. Csak néhány ál­maárus fagyoskodik a piacon. A lacikonyha előtt azonban hosszabb sor áll. A MÁVAUT-buszok utasai. Máx-már feladjuk a re­ményt, hogy sültkolbászhoz jutunk. Aztán hirtelen szét­nyílik a büfé előtti sor, elő­re tessékelnek, ök a kis- ablaskhoz várnak. Fél pálin­ka... Fél rum... Fél ke­vert ... — Marika, ne felejtse el, holnap a Lajos fizet Más. Formabontó: — Marika, egy fél kupi­cát. Mi az? Az utasellátó bü­fékocsiját ma nem volt ér­demes kinyitni. Csak azt hisszük. Autóbusz érkezik valahonnan. A büfékocsi ab­laka előtti lépcsőn pillana­tok múlva fürtben lógnak az emberek, fejük felett a forralt bor párája kavarog. A Bőrgyár portáján szigo­rú portás állja útunkat Be­mutatkozunk. A lóca alatt három demizson sorakozik. Majd délután elviheti, akié. A gyárba nem lehet szeszt bevinni, vagy szeszesen mun­kába állni. Bár azért elő­fordul. A portás a fali hir­detőtábla felé mutat. Fe­gyelmi határozat. A múlt év december 23-án P. I. segéd­munkás egy liter pálinkát csempészet be. Névnapot akart ünnepelni, egy-egy kupicával megkínálta mun­katársait A maradékot az­tán az öltözőszekrénybe tet­te. Napközben többször is eltűnt. Délben az egyik munkatársa utána lopódzott. P. I. ijedtében leejtette az üveget, utána semmire sem emlékezett. A főművezető utasította, hagyja abba azon­nal a munkát Erre nem volt hajlandó, sőt felettesé­re támadt. Mivel már elő­zőleg volt két hasonló esete, azonnal elbocsátották. A városban a presszók zárva tartanak, többnyire nyolc órakor nyitnak. Zár­va van a Csendes is. A Pi­ros Rózsában leginkább a sör és a forralt bor járja. Munkások üldögélnek itt Éj­jeli műszakból jöttek? „Á, csak anyaghiány miatt ké­sőbb kezdünk” — jegyzi meg az egyik, amikor kivonul a brigád. Az óra mutatója lassan kúszik előre. Negyed nyolc van. Ismerős köszön ránk, hová ilyen korán? És te? Ügy tudtuk, nyolcra jársz dolgozni. — Bekapok egy-két fél de­cit, hogy kicsit felébredjek. Van, aki ezzel ébreszti ma­gát, van, aki rmnkaköri kö­telességéből iszik. A kávé­házban két férfi élénk esz­mecserét folytat. Még a ne­gyedik negyedévből is tar­toztok két tétellel — kor­holja a köpcös a keszeg fér­fit, mire ő: — Erzsiké, két konyakot, meg egy szódabikarbónát. ÍGY INDUL A JÓZAN REGGEL. Nem vagyunk bo­rúlátók, bár több más kocs­mában készíthettünk volna a Délvidékihez hasonló sta­tisztikát. Részeg emberrel nem találkoztunk. A kocs­mák nyitásának időpontja általában kizárja, hogy va­laki munkakezdésig lerésze- gedjen. De még elég sokan vannak, akik nem tudnak meglenni a reggeli „melegí­tő” fél deci nélkül. Egy fél deci — egy kis felébredés — majd bágyadtság. Vajon hány százalékkal kevesebb emiatt a napi teljesítmény. És a balesetveszély?! Sokan azt fogják most mondani, sajnáljuk a dolgozótól azt a nyavalyás fél decit. Nem. Nem vagyunk az alkoholel­lenes liga tagjai. Egy fél decitől még nem dől össze a világ. De az emberek nagy többsége mégis megvan reg­gel nélküle. Legyen még józanabb a reggel. Lombos! Jeni — Miklósvári Zoltán mekben. Ezeket a fúrásokat speciális — TURMAG — fú­róberendezéssel végezték amelyből kettő van az or­szágban. Segítségükkel két vágatot kötnek össze — elő­ször 191 milliméter átmérő­vel, majd fentről lefelé húz­va kibővítik ezerkétszáz mil­liméterre. Az így kapott — 50—140 méter hosszúságú — lyukakat elsősorban szellőz­tetésre használják, de kitü­nően meg lehet oldani se­gítségükkel a vízlevezetést és a bányafa leadását is. Ezerhatszáz méter mélységben A Kutató- és Mélyfúró Üzem bérmunkát is végez, több vállalatnak „besegít”. Az Országos Geofizikai Inté­zet megbízásából Recsken réz után kutatnak, Bogádmind- szenten, Abaligeten és Má- gocson a föld szerkezetének meghatározására irányuló fú­rásokat végeztek. Pécsett az Aknamélyítő Vállalat részére a Kossuth téri, Hal téri és a Geisler Eta utcai üregek — pincék, római korabeli la­birintusok, — feltárásában segítettek. Szinte szenzációs eredményt értek el a Jakab hegy szerkezet-kutató fúrásai során: eredetileg ezerkétszáz méterig lehatoló ZIS3Z— 1200-as berendezéssel — meg­erősített fúrószárakkal, — ezerhatszáz (!) méterre hatol­tak le. Munkájuk során a gyorsaság is döntő tényező néha: Zobák-aknán eltömő- dött egy iszapoló lyuk — bá­nyatűzveszély miatt gyors beavatkozásra volt szükség. A MÉV fúrásai tíz nap alatt elhárították a veszélyt — megindulhatott a tömedéke­lés. ^ Fúrás —* 49 millióért Az elmúlt év során ilyen értékű kutatómunkát végez­tek. A fúrások során a meg­határozott feladat sokszor módosul. A Mágocsi Vízmű részére külső fúrásokat vé­geztek és ivóvíz helyett ter­mészetes alkotórészekben gazdag, 37 fokos termálvizet találtak. Abaligeten két éve olajnyomokat fedeztek fel a vízben, találtak 300—500 mé­ter mélységű triászkori réte­gekben gipszet, a Jakabhegy oldalában rezet. Természete­sen a fúrások során talált egyéb anyagokat is feldolgoz­zák, dokumentálják. Egyelőre még a Kutató- és Mélyfúró Üzem teljes kapaci­tása nincs lekötve, várják a további megrendeléseket. Már­ciusban az újpetrei tsz szá­mára vízkutat fúrnak — ez az évi első munka. Vókány- ban és Üjpetrén már végez­tek hidrológiai felméréseket és az esetleges biztató ered­mények Pécs szegényes víz­ellátásában is változást hoz­hatnak. Kozma Ferenc Közel hétmillió forintos költséggel Úttörőtábor épül Sikondán Az országban elsőként Ba­ranyában a sikondai strand­fürdő közelében lévő 2 hol­das táborhelyen épül korsze­rű kiépített úttörőtábor. A Pécsi Tervező Vállalat KISZ fiataljainak társadalmi mun­kában készült tervei alapján az építkezés még ebben az évben megkezdődik. A festői környezetben létesülő 200 személyes úttörőtáborban lépcsősen egymáshoz illesz­kedő 20 panelházban helye­zik majd el az úttörőket, kis­dobosokat. A központi épü­letben az irodák mellett, elő­adások és foglalkozások tar­tására alkalmas előadóter­met képeznek ki. Az épülete­ket gyönyörű park övezi majd és nem hiányoznak a játszó­terek sem. Modern térvilá- gítású lesz a sportpálya, ahol esti mérkőzések lebonyolítá­sára is sor kerülhet. A te­reprendezés és építkezés költ­ségei megközelítik a hét­millió forintot A Baranya megyei KISZ Bizottság Balatonfenyvesen egy kétezer négyszögöles tá­borhelyet vásárolt. Itt kap majd helyet az építkezés idő­tartama alatt az a sátortá­bor, ahol a baranyai úttörő­vezetőket továbbképzik. A

Next

/
Thumbnails
Contents