Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
1970. jonuór 6. <**•*-».m I* Nasszer és Brown megbeszélése Kairóban tj hosszú lejáratú magyar—írancia lereskedeimi és gszdacági iccgáüa' adás éter János nyilatkozata a nyugatnémet televízióban Péter János külügryminisz- er interjút adott a nyugat- lémet televízió részére dr. lausjakob Stclile-uck, az tRD tudósítójának az euró- »ai béke és biztonsági rend- zer időszerű kérdéseiről. Az nterjút a nyugat-német tele- izió első műsora január 5- tn este közvetítette. ♦ RIO DE JANEIRO: A jrazil rendőrség Önbírásko- ió „halálosztaga” végzett •z évi első áldozatával. A :érfi, akinek négy golyót eresztettek a testébe, csak innyit tudott mondani, hogy tét taxisofőr támadta meg. ■é MADRID: Mintegy 150 fjú spanyol vonult vasárnap a madridi Carabancel törtön elé, tiltakozva a ?ranco-rendszer önkénye elfen. Á tüntetők „Franco — item, munkásság — igen” Máltásokkal szabadságot köreteitek a politikai foglyoknak. A tüntetőket a rendőriég oszlatta szét s hetet kö- tülük őrizetbe vett. ♦ TOKIO: Aical Kilrsi Japín külügyminiszter szombaton ki- leientette, hogy „Ha Peking úgy akarja, hajlandók vagyunk kor- náns szinten kapcsolatot léteai- teni' vele, jóllehet ilyen konkrét tervünk egyelőre nincs”. ♦ RIO DE JANEIRO: Vasárnap cJeíelőtt tűz ütött ki i brazil szárazföldi fegyveres erők központi lőszerraktárában. Az oltásnál segédkező tűzoltók közüt négyen megsebesültek. Feltételezik, hogy szabotázsról van szó. ♦ CAT AN ZA HO: Vasárnap ledőlt a catanzaroi városi börtön egyik fala és maga alá temetett egy személygépkocsit. A.z autó utasai: egy férfi, egy nő és két gyerek, életüket vesztették. 4 DJAKARTA: Az indonéz kormány bejelentette, hogy eddig mintegy kétezer „C-kategóriájú” azaz kommunista-barátsággal gyanúsítható letartóztatottat bocsátottak szabadon Közép- Jáván. ♦ TRIVANDRUM: Kerala indiai államban vasárnap egy házi gyártmányú bombát dobtak a helyi kormány belügyminiszterére. A merénylőt, akinek a miniszter röviddel a bombatámadás előtt adott interjút, azonnal őrizetbe vették. A miniszter i kisebb sérüléseket szénve- I dett. Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke megbeszéléseket folytatott a Kairóban tartózkodó George Brown-nal. a Brit Munkáspárt helyettes vezetőjével Boüzrtiblás Ankarában * cr,j műfaj született a tllta- > Hozások történetében — busz- ' 1 rablás Az ankarai egyetemi ■ hallgatók voltak azok, akik > „eltérítették az útiránytól” a i városi közlekedési vállalat S 30 autóbuszát és Ankara kü- S lönbözó pontjain helyezték ' el a járműveket. A diákság ■, előzőleg kiszállította a bu- ; : szókból az utasokat. meg- . s magyarázván nekik: jogos i , j tiltakozásról van szó. j j I Az egyetemisták azért t [ ( nyúltak ebhez a szokatlan i i , eszközhöz, mert a polgár- ■ ' ; mesteri hivatal megszűntette ;. utazási kedvezményüket és a / féláru h Tietek kiállításának < jogát 1: elvették a diakta- j nácsoktól. I Párizs : ' Hétfőn Párizsban ar. Bíró ‘ József külicereskecielmi mi- i niszter és Valery Giscard d' ! Es Laing francia gazdasági és ' pénzügyminiszter aláírta az • új ötéves magyar—fran- | cia hosszúlejáratú keres- i kedeiim ás gazdasági megái- I lapodást, amely január else- I jévei hatályba lépett az 1969. év végén lejárt áru- ! csereforgalmi megállapodás helyébe. A most aláírt megállapodás az előzőhöz képest szélesebb alapokra irányozza elő a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését az e téren fennálló lehetőségek teljes kihasználásával. Ennek érdekében alapvető célkitűzésként mondja ki a megállapodás a kétoldalú árucsere harmonikus és kiegyen- súlyozott fejlődését, ezen belül a Franciaországba irányuló magyar export gyors fejlesztését, különösen egyes kiemelt gazdasági ágazatokban. mint a gépek és beru- J házási javak, ipari készáruk. mezőgazdasági és élelmiszer- i ipari termékek szektorában. ; A másik oldalon pedig a j francia export számottevő i fejlődését, főleg gépek, beruházási javak és ipari berendezések tekintetében irányozza elő. A hosszúlejáratú megállapodással együtt a két miniszter aláírta az 197tL évi árucseréről szóló jegyzőkönyvet a hozzátartozó kétoldalú kontingens-listákkal. amelyek szerint a szállítandó áruk kontingensei jelentősen növekedtek. Egyidejűleg a francia fél s_zá;not!evően bővítette s liberalizált, rneuy- nviségj korlátozás nélkül Franciaországba szállítható magyar árucikkek listáját, s külön rögzítette azt a szándékát. hogy az ötéves megállapodás időtartama alatt teljesen megszüntesse a még meglevő mennyiségi korlátozásokat. A jegyzőkönyv szerint 1970- ben Magyarország elsősorban mezógazoasági és élelmiszer- ipari. termékeket, főleg marha- és sertéshús-féléket, Vágóbirkákat, továbbá vegyipari és gyógyszeripari termékeket, traktorokat, hengerelt árut, textilárukat és egyéb köny- nvűipari cikkeket, valamint más ipari készárukat szállít Franciaországból elsősorban gépeket, ipari felszereléseket és komplett berendezéseket. továbbá vegyipari, kohászati, textilipari anyagokat. különböző ipari készárukat és fogyasztási cikkeket, valamint mezőgazdasági termékeket vásárolunk. Miért volt szükség januárra ? IZRAELI BEHATOLÁS LIBANONBA ♦* MOSZKVA: Aram Kacsa turján, az Ismert szovjet zeneszerző nyilatkozott a szovjet I sajtónak. Hacsaturjan közölte, támogatásáról biztosítja Dmit- ríj Sosztakovics közelmúltban elhangzott felhívását, amely j sürgeti, hogy a görög junta ál- j tál bebörtönzött Theodorakisz j megmentésére alapítsanak nem- ] set köz* bizottságot. 4- MEXIKÓVÁROS: A Mexikói Egészségügyi Híva- ! tál jelentése szerint a hetek óta tartó influenzajárvány következtében négymillió ember dőlt ágynak. ■f TOKIO: Két szomorú j statisztikai adat Japánból: | 1969-ben 1268 ember vesztette életét tüzeset következ- \ tében. A másik adat: 1969- : ben 16 258 ember halt meg a közlekedési balesetek so- I rán. Ez az adat „rekordnak” tekinthető. 4- BELGRAD: Az 6- és az újév fordulóján Jugoszláviánál« 20 456 000 lakosa volt, 201 OOö-el több, mim 1968. december Ölen —, közölte a Jugoszláv Statisztikai Hivatal. 4 MELBOURNE: A Mel- bournetől 50 kilométerre fekvő kenguru-rezervátumban egy két méter magas állat támadt rá egy fiatalasz- szonyra és annak két gyermekére. A társaságukban lévő 61 éves nagypapa szabályos birkózóviadalt vívott a támadó kenguruval, míg végül egy őr agyonlőtte a megdühödött állatot. Az tzraelí hadsereg páncélosok támogatásával benyomult az, egyik határközeli libanoni településre, ahonnan több személyt hurcolt el. A kép a benyomulást követó percekben készült: a takosság egy kis csoportja menekül a támadók elől. Libanoni»!! mozgásba lendült a reakció Beirut. Az elmúlt hét végén lezajlott izraeli támadások után mozgásba lendült a libanoni politikai jobboldal. Amint azt a hírügynökségi kommentárok előre jelezték, a fő cél a libanoni,hadsereg és a paleszfinai ellenállók között november 3-án Kairóban aláírt egyezmény megtorpedózása lesz Camille Chamoun, az ország volt elnöke, aki az 1958-as eseményekben oly szégyenteljes szerepet játszott, hétfőn kijelentette, hogy a kairói egyezményben a kormány „fejet hajtott” a gerillák követelései előtt. A libanoniakról az a képzet alakult ki, hogy nem képesek megvédeni országukat — tette hozzá. Chamoun „magas szintű árulás”-nak minősítette a kormány hallgatását a legutóbb! izraeli támadások ügyében. (Folytatás az 1. oldalról) litikai naivitás okozta nem akarok más kifejezést hasz- 'j uálni —, hogy az ismert helyzetbe kerültünk. 1 Nem volt szó párton belüli i puccsról. A Központi Bizott- ; súgnak jogában áll leváltani l vezető funkcionáriusait. ! Ha kommunistaként, mar- , xista szemszögből vizsgáljuk a kérdést, folytatta Gustáv Husák, akkor január értelmét abban a törekvésben jelölhetjük meg, hogy kiküszö- ! böljük a párt és a társadalom hatékonyabb fejlődésének akadályait, leküzdj ük a hibákat, torzulásokat, s megoldjuk a szocialista társadalom építésének időszerű problémáit. Gustáv Husák a múlt súlyos hibáinak, az ellenséges diverziót megkönnyítő mulasztásoknak sorában megemlítette az ideológiai nevelőmunka lebecsülését, a törvénysértéseket, a politikai pereket. Ez utóbbiakról szólva megállapította: emberileg I megérthetnénk, hogy az akkori bonyolult időszakban : igazságtalanságokat is elkö- I vethettek. De a vezetőség ! 1954-ben és 1955-ben nagyon : is tudott ezekről az igazság- ! talanságokról. A párt első titkára az interjúban kitért a jobboldal í elleni harc kérdéseire, s e küzdelem következetes véghezvitelének zálogát négy feladat teljesítésében jelölte meg. Az első feladat, hogy politikai csapást kell mérni a jobboldalra, mint ideológiai koncepcióra, álláspontra. A második feladat a párton belüli jobboldalnak, mint szervezett egységnek megbontása. A harmadik feladat a félrevezetett emberek megnyerése a meggyőzés eszközével, becsületes politikai munkával. Végül negyedszer: mindazoknak meg kell vál• niok a párttól, akik szándékosan megkárosították a pártot, vagy akik változattanul kitartanak a párt programjával ellentétes nézeteik mellett. • A pártigazolványok csere- ! je nem lesz razzia a párttá- j gok ellen, hanem éppen el- ; lenkeiöleg a politikai aktivi- j tas növeléséről van szó. Ahol I azonban valamilyen túlka- j past követnek el, ahol téve- | sen magyarázzák a Központi j Bizottság álláspontját, ott ad- 1 va lesz a lehetőség a felleb- [ bezésre és a tévedés helyrehozására. Nem akarunk elveszíteni egyetlen egy beesü. letes párttagot sem, de azt 1 sem engedjük meg, hogy el- . lenség rejtőzzék sorainkban. A pártkongresszus és a választások előkészítéséről szólva a CSKP KB első titkára kiemelte, hogy a kongresszus összehívásának feltétele a part belső konszolidálása. A párton belüli harc megbontott egész sz'”” í zeteket s ezen az idős viK -. túl kell jutni. Ha ez megtörténik — s ehhez járul hozzá * j tagkönyv csere is — a pari készen áll majd arra, hogy lebonyolítsa az évzáró taggyűléseket és a pártkongresszust is. A kongresszus előtt a párt figyelmet a legfontosabb pozitív politikai célokra akarjuk irányítani. A párt társadalmunk vezető politikai ereje, s belső konszolidálása a feltétele egyben az egész állam politikai konszolidálásának. Ezért a választásokkal csak a pártkongresszus után számolhatunk. Az idei fejlődés mutatja meg majd konkrétan a két akció legmegfelelőbb időpontját — mondotta nyilatkozatának végén Gustáv Husák. Huszonöt kiscserkész a Buddha tenyerén Az óriási Buddha-szobor Kara városában A szelíd Buddha huszonöt gyermeket tart a hal tenyerén. Ez nein valami jelkép vagy látomás, hanem élő valóság. Mármint a huszonöt japán csemete. a szelíd Buddha szobor. A naradi iodai-dzsi templomban őrzik a szoboróriást. (Nara volt Japán első fővárosa, 710 és 784 között. Ebben az időszakban, hódította meg Japánt a buddhizmus és ekkor keletkezett a híres istenszobor is.) A csaknem kocka alakú csarnokot betölti a hatalmas alkotás. Méretei inkább ijesztőek, mint impozánsak: 15 méter magas és súlya 450 tonna. A világ legnagyobb buddha- szobra ez. Azt állítják: ha eleven lenne és járni tudna, hét és fél óra alatt elgyalogolna Tokióba. Márpedig a főváros t.öbb mint ötszáz kilométerre fekszik Narátol. (Mindenesetre remek sportteljesítmény volna egy istentől is.) A szelíd, bölcs arc- kifejezésű bronzbuddha jobb keiét feltartja, kifordított bal tenyerét ií ♦ érdén nyugtatja. Ez az a bizonyos tenyér, amelynek „befogadóképessége” huszonöt gyermek. Hiteles mérték, négy évenként ugyanis — a papok vezetésével — kiscserkészek porolják le a Buddha testét és így alkalmuk volt körbejárni az isten tenyerét. A takarítás alkalmával negyven zsák port söpörnek le a szoborról és a port gondosan elássák, mivel az oxidáció folytán mérgező anyag is kerül bele. A csarnokot tartó egyik faoszlopon 2x2| arasznyi lyukra bukkantunk. Japán idegenvezetőnk elmagyarázta, hogy a lyuk a Buddha-szobor orrlyukával azonos méretű és aki átbújik rajta, bizonyosan üdvözül a másvilágon. Egy vékony útitársunk kipróbálta; bele is szorult szegény, • arcunk verejtékével elhaltuk ki az oszlopból. Hiába, a buddhista paradicsomba sem könnyű bejutni! Nara a szelíd őzek és szarvasok városa. Ott kószálnak a templomok körül és a forgalmas utcákon. Egyáltalán nem félnek az embertől, sőt odaszaladnak hozzá és eleséget keresve kürül- szimatolják a zsebeit. Városszerte békésen pihennek a járdaszélen, csemegéznek az utcai árusok bódéinál és hí tz úttestre tévednek, leáll a forgalom, míg kegyeskednek félreállni az autók elől. Az indiai szent tehenekhez hasonló védettséget, kiváltságot élveznek, emlékeztetve arra, hogy amikor Buddha az indiai Benáresz közelében hirdetni kedte a tanait, az első ,,hallgatók” őzek és szarvasok voltak. A buddhizmust — mint sok minden mást: az államigazgatási rendszert, az írásj eleket, a művészeteket, a naptárt, a teát, a selymet, a porcelánt — Kínától vették át a japánok. Jelenleg is ez a lakosság főváll ása: 55 millió ember vallja magát buddhistának. Mégis, amikor az uralkodó megalapította Japán államvallását. nem a buddhizmust választotta, hanem sintóizmust. S erre jó oka volt. A sintóizmus Japán ősi vallása. Pontosabban: nem is vallás, legalábbis olyan értelemben, mint a kereszténység vagy a mohamedánizmus. Nem volt alapítója és nem volt prófétája, nincsenek dogmái és nincsenek szent könyvei. Sin tó annyit jelent, mint az ..istenek útja”. Lényege igen rokonszenves: minden embernek mindenkihez jónak kell lennie, tiszteljék az ősöket és szeressék a természetet. A sintókultuszban mindenki és minden lehet isten, például egy ős, egy hegy, egy állat, egy égitest, egy eszme. Azt mondják — nem tudom, ki számolta meg? — nyolcmillió sintólsten létezik. A legfőbb közülük a naptstennő, a császári ház mitológiai őse. Nos, ezért volt alkalmas a sintóizmus államvallás céljára. A legfőbb alntólsteA, a sintőkultusz középpontja — mint említettem — a aapistennő és innen már csak egy lépés a napistennő állítólagos leszármazottjainak » a császároknak az iste- nítése. Ezt az alaptételt Japán uralkodó körei, kiváltképpen a csendes-óceáni háború éveiben alaposan ki is használták a maguk céljaira. A nacionalizmus, a militarizmus szolgálatába állították a síntó hitet és így próbálták : gazolni a császár világuralmi törekvéseit; a sintóizmus játszotta a főszerepet, a háború ideológiai-vallási előkészítésében. Ezért a háború után, az amerikai megszálló hatóságok nyomására, eltörölték az államvallást és az 1946-os új alkotmány szabad vallásgyakorlási biztosított minden japán állampolgár számára. A sintóizmus központja az időszámításunk kezdete előtt 4-ber alapított izei nagy szentéi, a japánok mekkája, ahová életében legalább egyszer minden hivő ellátogat. ÖriásJ kámforfák között áll a napistennő szentélye. Az épület ma is olyan, mint 1973 évvel ezelőtt volt. Minden húsz esztendőben ugyanis földig rombolják, majd ugyanúgy ismét felépítik. de mindig másutt. Ma már a Japánok sem ismerik ennek a különös hagyománynak az eredetét, valószínű azonban, hogy az emberi nemzedék húsz évenkénti örökös megújulását jelképezi: & gyermek ugyanolyan, mint a szülője, de mégsem ugj'anaz. A szentély fából készült — tiszta japán stílusában — alapozása nincs, tetőzetét rizsszalmából rakták és semmiféle fémet (vasalást, szegelést) nem alkalmaznak rajta. A legközelebbi szentélyavatás 1973-ban lesz — érdekes egyezés a megalapítása óta eltelt idővel addig ideiglenes épületben őrzik a szent kincseket, köztük a napistennó jelképét, a Japánnal egyidős Éérntükröí, amely egyike a császár koronázási ékszereinek. — Abba a helyiségbe, ahol a tükör van, kizárólag a császár és a felesége, valamint a koronahercegek (az uralkodó fiai) léphetnek be. Különös — Japán modem ái- larni életét átszövő vallási — szokás, hogy ha a császár kinevez egy uj minisztert, az eljön Izébe és ., bemutatkozik’’ •az istennőnek. (Következik A boltos utánunk hozta a péiLzt)