Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

1970. jonuór 6. <**•*-».m I* Nasszer és Brown megbeszélése Kairóban tj hosszú lejáratú magyar—írancia lereskedeimi és gszdacági iccgáüa' adás éter János nyilatkozata a nyugatnémet televízióban Péter János külügryminisz- er interjút adott a nyugat- lémet televízió részére dr. lausjakob Stclile-uck, az tRD tudósítójának az euró- »ai béke és biztonsági rend- zer időszerű kérdéseiről. Az nterjút a nyugat-német tele- izió első műsora január 5- tn este közvetítette. ♦ RIO DE JANEIRO: A jrazil rendőrség Önbírásko- ió „halálosztaga” végzett •z évi első áldozatával. A :érfi, akinek négy golyót eresztettek a testébe, csak innyit tudott mondani, hogy tét taxisofőr támadta meg. ■é MADRID: Mintegy 150 fjú spanyol vonult vasár­nap a madridi Carabancel törtön elé, tiltakozva a ?ranco-rendszer önkénye el­fen. Á tüntetők „Franco — item, munkásság — igen” Máltásokkal szabadságot kö­reteitek a politikai foglyok­nak. A tüntetőket a rendőr­iég oszlatta szét s hetet kö- tülük őrizetbe vett. ♦ TOKIO: Aical Kilrsi Japín külügyminiszter szombaton ki- leientette, hogy „Ha Peking úgy akarja, hajlandók vagyunk kor- náns szinten kapcsolatot léteai- teni' vele, jóllehet ilyen konkrét tervünk egyelőre nincs”. ♦ RIO DE JANEIRO: Va­sárnap cJeíelőtt tűz ütött ki i brazil szárazföldi fegyve­res erők központi lőszerrak­tárában. Az oltásnál segéd­kező tűzoltók közüt négyen megsebesültek. Feltételezik, hogy szabotázsról van szó. ♦ CAT AN ZA HO: Vasár­nap ledőlt a catanzaroi vá­rosi börtön egyik fala és maga alá temetett egy sze­mélygépkocsit. A.z autó uta­sai: egy férfi, egy nő és két gyerek, életüket vesztették. 4 DJAKARTA: Az indo­néz kormány bejelentette, hogy eddig mintegy kétezer „C-kategóriájú” azaz kom­munista-barátsággal gyanú­sítható letartóztatottat bo­csátottak szabadon Közép- Jáván. ♦ TRIVANDRUM: Kerala indiai államban vasárnap egy házi gyártmányú bom­bát dobtak a helyi kormány belügyminiszterére. A me­rénylőt, akinek a miniszter röviddel a bombatámadás előtt adott interjút, azonnal őrizetbe vették. A miniszter i kisebb sérüléseket szénve- I dett. Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke megbeszéléseket folytatott a Kairóban tartózkodó George Brown-nal. a Brit Munkáspárt helyettes vezetőjével Boüzrtiblás Ankarában * cr,j műfaj született a tllta- > Hozások történetében — busz- ' 1 rablás Az ankarai egyetemi ■ hallgatók voltak azok, akik > „eltérítették az útiránytól” a i városi közlekedési vállalat S 30 autóbuszát és Ankara kü- S lönbözó pontjain helyezték ' el a járműveket. A diákság ■, előzőleg kiszállította a bu- ; : szókból az utasokat. meg- . s magyarázván nekik: jogos i , j tiltakozásról van szó. j j I Az egyetemisták azért t [ ( nyúltak ebhez a szokatlan i i , eszközhöz, mert a polgár- ■ ' ; mesteri hivatal megszűntette ;. utazási kedvezményüket és a / féláru h Tietek kiállításának < jogát 1: elvették a diakta- j nácsoktól. I Párizs : ' Hétfőn Párizsban ar. Bíró ‘ József külicereskecielmi mi- i niszter és Valery Giscard d' ! Es Laing francia gazdasági és ' pénzügyminiszter aláírta az • új ötéves magyar—fran- | cia hosszúlejáratú keres- i kedeiim ás gazdasági megái- I lapodást, amely január else- I jévei hatályba lépett az 1969. év végén lejárt áru- ! csereforgalmi megállapodás helyébe. A most aláírt megállapo­dás az előzőhöz képest szé­lesebb alapokra irányozza elő a két ország gazdasági kap­csolatainak fejlesztését az e téren fennálló lehetőségek teljes kihasználásával. Ennek érdekében alapvető célkitű­zésként mondja ki a meg­állapodás a kétoldalú áru­csere harmonikus és kiegyen- súlyozott fejlődését, ezen be­lül a Franciaországba irá­nyuló magyar export gyors fejlesztését, különösen egyes kiemelt gazdasági ágazatok­ban. mint a gépek és beru- J házási javak, ipari készáruk. mezőgazdasági és élelmiszer- i ipari termékek szektorában. ; A másik oldalon pedig a j francia export számottevő i fejlődését, főleg gépek, be­ruházási javak és ipari be­rendezések tekintetében irá­nyozza elő. A hosszúlejáratú megálla­podással együtt a két mi­niszter aláírta az 197tL évi árucseréről szóló jegyzőköny­vet a hozzátartozó kétoldalú kontingens-listákkal. ame­lyek szerint a szállítandó áruk kontingensei jelentősen növekedtek. Egyidejűleg a francia fél s_zá;not!evően bő­vítette s liberalizált, rneuy- nviségj korlátozás nélkül Franciaországba szállítható magyar árucikkek listáját, s külön rögzítette azt a szán­dékát. hogy az ötéves meg­állapodás időtartama alatt teljesen megszüntesse a még meglevő mennyiségi korlá­tozásokat. A jegyzőkönyv szerint 1970- ben Magyarország elsősorban mezógazoasági és élelmiszer- ipari. termékeket, főleg mar­ha- és sertéshús-féléket, Vá­góbirkákat, továbbá vegyipari és gyógyszeripari termékeket, traktorokat, hengerelt árut, textilárukat és egyéb köny- nvűipari cikkeket, valamint más ipari készárukat szál­lít Franciaországból első­sorban gépeket, ipari felsze­reléseket és komplett beren­dezéseket. továbbá vegyipari, kohászati, textilipari anyago­kat. különböző ipari kész­árukat és fogyasztási cikke­ket, valamint mezőgazdasági termékeket vásárolunk. Miért volt szükség januárra ? IZRAELI BEHATOLÁS LIBANONBA ♦* MOSZKVA: Aram Kacsa turján, az Ismert szovjet zene­szerző nyilatkozott a szovjet I sajtónak. Hacsaturjan közölte, támogatásáról biztosítja Dmit- ríj Sosztakovics közelmúltban elhangzott felhívását, amely j sürgeti, hogy a görög junta ál- j tál bebörtönzött Theodorakisz j megmentésére alapítsanak nem- ] set köz* bizottságot. 4- MEXIKÓVÁROS: A Mexikói Egészségügyi Híva- ! tál jelentése szerint a hetek óta tartó influenzajárvány következtében négymillió em­ber dőlt ágynak. ■f TOKIO: Két szomorú j statisztikai adat Japánból: | 1969-ben 1268 ember vesz­tette életét tüzeset következ- \ tében. A másik adat: 1969- : ben 16 258 ember halt meg a közlekedési balesetek so- I rán. Ez az adat „rekord­nak” tekinthető. 4- BELGRAD: Az 6- és az új­év fordulóján Jugoszláviánál« 20 456 000 lakosa volt, 201 OOö-el több, mim 1968. december Öl­en —, közölte a Jugoszláv Sta­tisztikai Hivatal. 4 MELBOURNE: A Mel- bournetől 50 kilométerre fekvő kenguru-rezervátum­ban egy két méter magas ál­lat támadt rá egy fiatalasz- szonyra és annak két gyer­mekére. A társaságukban lé­vő 61 éves nagypapa szabá­lyos birkózóviadalt vívott a támadó kenguruval, míg vé­gül egy őr agyonlőtte a megdühödött állatot. Az tzraelí hadsereg páncélosok támogatásával benyomult az, egyik határközeli libanoni településre, ahonnan több személyt hurcolt el. A kép a benyomulást követó percekben készült: a takosság egy kis csoportja menekül a támadók elől. Libanoni»!! mozgásba lendült a reakció Beirut. Az elmúlt hét végén le­zajlott izraeli támadások után mozgásba lendült a li­banoni politikai jobboldal. Amint azt a hírügynökségi kommentárok előre jelez­ték, a fő cél a libanoni,had­sereg és a paleszfinai ellen­állók között november 3-án Kairóban aláírt egyezmény megtorpedózása lesz Camille Chamoun, az or­szág volt elnöke, aki az 1958-as eseményekben oly szégyenteljes szerepet ját­szott, hétfőn kijelentette, hogy a kairói egyezményben a kormány „fejet hajtott” a gerillák követelései előtt. A libanoniakról az a képzet alakult ki, hogy nem képe­sek megvédeni országukat — tette hozzá. Chamoun „ma­gas szintű árulás”-nak mi­nősítette a kormány hallga­tását a legutóbb! izraeli tá­madások ügyében. (Folytatás az 1. oldalról) litikai naivitás okozta nem akarok más kifejezést hasz- 'j uálni —, hogy az ismert helyzetbe kerültünk. 1 Nem volt szó párton belüli i puccsról. A Központi Bizott- ; súgnak jogában áll leváltani l vezető funkcionáriusait. ! Ha kommunistaként, mar- , xista szemszögből vizsgáljuk a kérdést, folytatta Gustáv Husák, akkor január értel­mét abban a törekvésben je­lölhetjük meg, hogy kiküszö- ! böljük a párt és a társada­lom hatékonyabb fejlődésé­nek akadályait, leküzdj ük a hibákat, torzulásokat, s meg­oldjuk a szocialista társada­lom építésének időszerű prob­lémáit. Gustáv Husák a múlt sú­lyos hibáinak, az ellenséges diverziót megkönnyítő mu­lasztásoknak sorában meg­említette az ideológiai ne­velőmunka lebecsülését, a törvénysértéseket, a politikai pereket. Ez utóbbiakról szól­va megállapította: emberileg I megérthetnénk, hogy az ak­kori bonyolult időszakban : igazságtalanságokat is elkö- I vethettek. De a vezetőség ! 1954-ben és 1955-ben nagyon : is tudott ezekről az igazság- ! talanságokról. A párt első titkára az in­terjúban kitért a jobboldal í elleni harc kérdéseire, s e küzdelem következetes vég­hezvitelének zálogát négy feladat teljesítésében jelölte meg. Az első feladat, hogy politikai csapást kell mérni a jobboldalra, mint ideo­lógiai koncepcióra, állás­pontra. A második feladat a párton belüli jobboldal­nak, mint szervezett egy­ségnek megbontása. A har­madik feladat a félreveze­tett emberek megnyerése a meggyőzés eszközével, be­csületes politikai munká­val. Végül negyedszer: mindazoknak meg kell vál­• niok a párttól, akik szán­dékosan megkárosították a pártot, vagy akik változat­tanul kitartanak a párt programjával ellentétes né­zeteik mellett. • A pártigazolványok csere- ! je nem lesz razzia a párttá- j gok ellen, hanem éppen el- ; lenkeiöleg a politikai aktivi- j tas növeléséről van szó. Ahol I azonban valamilyen túlka- j past követnek el, ahol téve- | sen magyarázzák a Központi j Bizottság álláspontját, ott ad- 1 va lesz a lehetőség a felleb- [ bezésre és a tévedés helyre­hozására. Nem akarunk el­veszíteni egyetlen egy beesü­. letes párttagot sem, de azt 1 sem engedjük meg, hogy el- . lenség rejtőzzék sorainkban. A pártkongresszus és a vá­lasztások előkészítéséről szól­va a CSKP KB első titkára kiemelte, hogy a kongresszus összehívásának feltétele a part belső konszolidálása. A párton belüli harc meg­bontott egész sz'”” í zeteket s ezen az idős viK -. túl kell jutni. Ha ez megtörténik — s ehhez járul hozzá * j tagkönyv csere is — a pari készen áll majd arra, hogy lebonyolítsa az évzáró tag­gyűléseket és a pártkong­resszust is. A kongresszus előtt a párt figyelmet a legfontosabb po­zitív politikai célokra akar­juk irányítani. A párt tár­sadalmunk vezető politikai ereje, s belső konszolidálása a feltétele egyben az egész állam politikai konszolidálá­sának. Ezért a választásokkal csak a pártkongresszus után számolhatunk. Az idei fejlő­dés mutatja meg majd konk­rétan a két akció legmegfe­lelőbb időpontját — mondot­ta nyilatkozatának végén Gustáv Husák. Huszonöt kiscserkész a Buddha tenyerén Az óriási Buddha-szobor Kara városában A szelíd Buddha huszonöt gyermeket tart a hal tenyerén. Ez nein valami jelkép vagy látomás, hanem élő valóság. Mármint a huszonöt japán cse­mete. a szelíd Buddha szobor. A naradi iodai-dzsi templomban őrzik a szoboróriást. (Nara volt Japán első fővárosa, 710 és 784 között. Ebben az időszakban, hódította meg Japánt a buddhiz­mus és ekkor keletkezett a hí­res istenszobor is.) A csaknem kocka alakú csarnokot betölti a hatalmas alkotás. Méretei inkább ijesztőek, mint impozánsak: 15 méter magas és súlya 450 tonna. A világ legnagyobb buddha- szobra ez. Azt állítják: ha ele­ven lenne és járni tudna, hét és fél óra alatt elgyalogolna To­kióba. Márpedig a főváros t.öbb mint ötszáz kilométerre fekszik Narátol. (Mindenesetre remek sportteljesítmény volna egy is­tentől is.) A szelíd, bölcs arc- kifejezésű bronzbuddha jobb ke­iét feltartja, kifordított bal te­nyerét ií ♦ érdén nyugtatja. Ez az a bizonyos tenyér, amelynek „befogadóképessége” huszonöt gyermek. Hiteles mérték, négy évenként ugyanis — a papok ve­zetésével — kiscserkészek porol­ják le a Buddha testét és így alkalmuk volt körbejárni az is­ten tenyerét. A takarítás alkal­mával negyven zsák port söpör­nek le a szoborról és a port gondosan elássák, mivel az oxi­dáció folytán mérgező anyag is kerül bele. A csarnokot tartó egyik fa­oszlopon 2x2| arasznyi lyukra bukkantunk. Japán idegenveze­tőnk elmagyarázta, hogy a lyuk a Buddha-szobor orrlyukával azonos méretű és aki átbújik rajta, bizonyosan üdvözül a másvilágon. Egy vékony útitár­sunk kipróbálta; bele is szorult szegény, • arcunk verejtékével el­haltuk ki az oszlopból. Hiába, a buddhista paradicsomba sem könnyű bejutni! Nara a szelíd őzek és szarva­sok városa. Ott kószálnak a templomok körül és a forgalmas utcákon. Egyáltalán nem félnek az embertől, sőt odaszaladnak hozzá és eleséget keresve kürül- szimatolják a zsebeit. Város­szerte békésen pihennek a jár­daszélen, csemegéznek az utcai árusok bódéinál és hí tz út­testre tévednek, leáll a forga­lom, míg kegyeskednek félre­állni az autók elől. Az indiai szent tehenekhez hasonló védett­séget, kiváltságot élveznek, em­lékeztetve arra, hogy amikor Buddha az indiai Benáresz kö­zelében hirdetni kedte a tanait, az első ,,hallgatók” őzek és szarvasok voltak. A buddhizmust — mint sok minden mást: az államigazgatási rendszert, az írásj eleket, a mű­vészeteket, a naptárt, a teát, a selymet, a porcelánt — Kínától vették át a japánok. Jelenleg is ez a lakosság főváll ása: 55 mil­lió ember vallja magát buddhis­tának. Mégis, amikor az ural­kodó megalapította Japán állam­vallását. nem a buddhizmust választotta, hanem sintóizmust. S erre jó oka volt. A sintóizmus Japán ősi vallása. Pontosabban: nem is vallás, legalábbis olyan értelemben, mint a keresztény­ség vagy a mohamedánizmus. Nem volt alapítója és nem volt prófétája, nincsenek dogmái és nincsenek szent könyvei. Sin tó annyit jelent, mint az ..istenek útja”. Lényege igen rokonszen­ves: minden embernek minden­kihez jónak kell lennie, tisztel­jék az ősöket és szeressék a természetet. A sintókultuszban mindenki és minden lehet is­ten, például egy ős, egy hegy, egy állat, egy égitest, egy esz­me. Azt mondják — nem tudom, ki számolta meg? — nyolcmillió sintólsten létezik. A legfőbb közülük a naptstennő, a császári ház mitológiai őse. Nos, ezért volt alkalmas a sintóizmus államvallás céljára. A legfőbb alntólsteA, a sintő­kultusz középpontja — mint em­lítettem — a aapistennő és in­nen már csak egy lépés a nap­istennő állítólagos leszármazott­jainak » a császároknak az iste- nítése. Ezt az alaptételt Japán uralkodó körei, kiváltképpen a csendes-óceáni háború éveiben alaposan ki is használták a ma­guk céljaira. A nacionalizmus, a militarizmus szolgálatába állítot­ták a síntó hitet és így próbál­ták : gazolni a császár világural­mi törekvéseit; a sintóizmus ját­szotta a főszerepet, a háború ideológiai-vallási előkészítésében. Ezért a háború után, az ame­rikai megszálló hatóságok nyo­mására, eltörölték az államval­lást és az 1946-os új alkotmány szabad vallásgyakorlási biztosí­tott minden japán állampolgár számára. A sintóizmus központja az idő­számításunk kezdete előtt 4-ber alapított izei nagy szentéi, a japánok mekkája, ahová életé­ben legalább egyszer minden hivő ellátogat. ÖriásJ kámfor­fák között áll a napistennő szentélye. Az épület ma is olyan, mint 1973 évvel ezelőtt volt. Minden húsz esztendőben ugyan­is földig rombolják, majd ugyanúgy ismét felépítik. de mindig másutt. Ma már a Ja­pánok sem ismerik ennek a különös hagyománynak az ere­detét, valószínű azonban, hogy az emberi nemzedék húsz éven­kénti örökös megújulását jel­képezi: & gyermek ugyanolyan, mint a szülője, de mégsem ugj'anaz. A szentély fából készült — tiszta japán stílusában — alapo­zása nincs, tetőzetét rizsszalmá­ból rakták és semmiféle fémet (vasalást, szegelést) nem alkal­maznak rajta. A legközelebbi szentélyavatás 1973-ban lesz — érdekes egyezés a megalapítása óta eltelt idővel addig ideig­lenes épületben őrzik a szent kincseket, köztük a napistennó jelképét, a Japánnal egyidős Éérntükröí, amely egyike a csá­szár koronázási ékszereinek. — Abba a helyiségbe, ahol a tü­kör van, kizárólag a császár és a felesége, valamint a ko­ronahercegek (az uralkodó fiai) léphetnek be. Különös — Japán modem ái- larni életét átszövő vallási — szokás, hogy ha a császár ki­nevez egy uj minisztert, az el­jön Izébe és ., bemutatkozik’’ •az istennőnek. (Következik A boltos utánunk hozta a péiLzt)

Next

/
Thumbnails
Contents