Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
f?70. Január 6. »tmanimt napin Házgyár9 panel — poligonüzem... Megoldást keres az építőipar Baranyában is óriási gond az építőipari kapacitás hiánya A panelgyár most épfilő új csarnoka Szokolai (elv. Megjelent a szakmunkásképzési torvény végrehajtási rendelete Nagyobb szerepet kap az iskola 285 helyett 186 szakma A népgazdaság egyik jelenlegi legsúlyosabb kérdése az építőipari kapacitás hiánya. Evek óta ez a cipő szorítja Baranyát is. A beruházások évről évre ismétlődő tervszerűtlen áthúzódása, számszerűleg is kimutathatóvá teszi mekkora megyénk építőipari kapacitáshiánya. Óvatos, de megalapozott becslések szerint, az elmúlt 10 évben az építkezés évenként 100—120 millió forinttal az igények alatt maradt Leginkább a kommunális mezőgazdasági és kisebb ipari létesítmények, de a lakásépítési program sem tudta követni az egyre növekvő igényeket Baranya megye és Pécs város IV. ötéves tervének várható kapacitásigénye várhatóan tíz és fél milliárd forint. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet az év végén nyilvánosságra hozott tanulmányában, alapos elemzés után megállapítja; Baranyában a legnagyobb feladat az állami építőipari vállalatra hárul, de ennek csak akkor tudnak eleget tenni, ha a tervezett házgyár, a panelüzem bővítése, és magasszintű műszaki fejlesztése megvalósul. A tanácsi építő vállalatot hatékony beruházással, magas termelékenységű egységgé kell fejleszteni. Ugyanakkor a szövetkezeti építőiparnak is arányos részt kell vállalnia a IV. ötéves terv feladataiból. A házgyár és poligonüzem A tanulmánytól függetlenül már az elmúlt évben, intézkedések történtek a kapacitás bővítésére. Jelenlegi legjobb megoldásnak kétségtelenül a házgyár mutatkozik, amelynek megszerzéséért a megye vezetői mindent elkövettek. Végleges döntés — a tárgyalások most folynak — előreláthatólag a tavasszal születik meg. Egy dolog bizonyos: az ÉM fejlesztési tervében szerepel, 1974-es indulással. Ebben az esetben évi 2300 lakás építésére nyílna lehetőség a házgyárban — sajnos csak az ötödik ötéves tervben, esetleg a negyedik ötéves terv utolsó évében. A megyének feltétlenül szüksége van rá, hiszen azt a termelékenységi különbséget, amely a hagyományos építkezésnél egy dolgozóra jutó évi 0,9 lakás, és a házgyárban előállítható 1,4 lakás között van, más eszközökkel pillanatnyilag nem lehet kiegyenlíteni. Az elmúlt évben szóba került a tanácsi építőipari vállalat fejlesztése keretében egy poligonüzem létesítése: A tervek szerint 40—45 milliós — Agyonnyomta a szalmakazal. Halálos baleset történt vasárnap délután Pogány község határában, özv. Panta Istvánná 70 éves pogányi lakos a lakásához közeliévé szalmakazalhoz ment, hogy onnan szalmát hozzon. Az idős asszony a kazal aljáról húzta ki a szalmát, miközben az olvadó hótól súlyos kazal megcsúszott és maga alá temette. Panta Istvánná már »egfulladt, mire-rátaláltak. költséggel, évi 400 lakás vagy annak megfelelő munkaigényű épületeket gyártottak volna. Már 1969. évre 8 millió forintot biztosítottak erre a célra, sőt a Postás-sporttelep mögött az üzem telephelyét is kijelölték. A tervek szerint előregyártott épületelemekkel tudta volna ellátni Mohács—Szigetvár—Harkány térségét. Pécs központi helyzetéből adódóan, az építés itt látszott a legcélszerűbbnek. A megyei tanácselnökök miskolci tanácskozásán azonban újabb döntés született, amelynek értelmében a házgyár megvalósulása esetén felesleges és főleg gazdaságtalan ilyen hatalmas beruházást kezdeni. Így most már biztos: nem lesz poligonüzem Pécsett. A szakemberek között azonban továbbra is téma maradt. A vélemények megoszlanak. Többen állítják: kifizetődő vállalkozásról mondott le a megye, hiszen olyan profilt lehetett volna kialakítani, amilyen éppen szükséges. Az sem mellékes, hogy már 1972-ben teljes kapacitással üzemelhetett volna. Mások szerint a döntés helyes volt, jobban befektetett pénz az az 5 millió forint, amelyet gépesítésre kapott a tanácsi építőipari vállalat ez elmúlt évben. Egy bizonyos: házgyár nélkül az állami építőipari vállalat csak 8 ezer lakást tud a következő tervidőszakban építeni. Tízezerötszáz a tervezett. A többit másoknak kell vállalniuk. Ha az utolsó évben a házgyár besegít, megoldódik a kérdés, ha nem, hiányozni fog a poligonüzem. Még a panelüzem további bővítésével sem lehet megoldani a hiányzó kapacitást. Pedig további bővítésre gyakorlatilag már nincs is mód. A panelüzeni Az építésnél 'évi 400 lakás gyártására tervezték, de az első esztendőben — 1961 — csak 300-at sikerült készíteni. Az 1970-es évben pedig ennek több mint négyszeresét fogják gyártani, sőt az új csarnok, 1970 második félévére tervezett próbaüzemelése beindulásakor már 1700 lakás gyártásával számolnak. Közel 40 milliót fordítottak a bővítésre és fejlesztésre — az elkövetkező éveket mégis csak átmeneti időszaknak kell tekinteni. Az állami építőipari vállalat kapacitásának mintegy 30 százalékát tudja csak lakásépítésre lekötni, a többi erőit a kiemelt beruházások és más kommunális építkezések kötik le. Ezért nem valószínű, hogy a házgyár megvalósulásával egyedül az állami építőipari vállalat évi 4000 lakást tudna felépíteni. Először is: sem terület, sem közművesítés, sem az úthálózat ezt nem tenné lehetővé. Másodszor: akkor a panelüzemben kommunális, mező- gazdasági épületeket, esetleg iskolákat, szállodákat vagy más előregyártott szerkezeteket készítenének. Sőt a környező megyéket is tudnák segíteni: csak a szállításról, alapozásról és szerelésről kellene azoknak gondoskodniuk. Természetesen vegyes profil kialakítására is lehetőség van. Lakást és más épületelemeket a szükség szerint együtt is lehetne készíteni. Ez azonban csak ötéves távlat — addig pedig továbbra is kénytelen Baranya a szorító cipőben járni, az ország többi részéhez hasonlóan. Más lehetőség nem marad, mint a hagyományos építkezés lehetőség szerinti maximális műszaki fejlesztése. Ennek érdekében az ország építőipari vállalatainak egy része részvénytársaságot hozott létre. Évi 3 millió forintot fizetnek az Építőgép Kölcsönző Vállalatnak, így anyagi lehetőség nyílik modem gépek beszerzésére. Viszonzásul köteles elsősorban az RT-t ellátni a szükséges gépekkel. Lombosi Jenő 1970. január 2. és 14. között lezajló népszámlálás során a lakosság 75 százalékáról egyszerű, 25 százalékáról pedig részletes (ún. reprezentatív) adatfelvétel készül. Az előb- ' bi kategóriába tartozóknak 37, a reprezentatív összeírásban szereplőknek pedig 83 kérdésre kell majd választ adniuk. Talán mondanunk sem kell, hogy a mostani népszámlálás a legkorszerűbb, a legrészletesebb eredményeket adja, mely a modern technika sok nagyszerű vívmányát szolgálatába állítja, többek között a számítógépet is. Egyébként ez az első alkalom, hogy a nagyobb fokú gépesítésre hazánkban sor kerülhet, hiszen az elektronika és a számítógéptechnika maga is alig húsz éves múltra tekinthet csak vissza. „Gondolkodó gépek“ A számítógépeket előszeretettel nevezik „gondolkodó gépek”-nek, pedig hát ember nélkül mit sem érne a gép, hiszen a komputer az ember által program formájában betáplált gondolatokat hajtja végre — szédületes sebességgel. Ennek alapján a nép- számlálás munkája sem gépesíthető korlátlan mértékben, a komputerek kézzelfogható hasznát inkább az adat- feldolgozás jelentős meggyorsításában, az értékelési variációk sokféleségében fogjuk látni (1960-ban a népszámlálás adatainak értékelését kétezer ember végezte, most 600 szakember közreműködésére lesz szükség a minden eddiginél részletesebb elemzések elkészítéséhez). Január 2. és 14. között 41 ezer számlálóbiztos kopogtat be néhány millió családi otthonba. Az ő feladatuk az, hogy gondosan feljegyezzék a számlálólapokra a kérdésekre adott válaszokat. A lapok jobb szélén minden válaszhoz egy-egy kis kocka tartozik, amelyekbe az ún. kódolási munka során — előre meghatározott kódtáblázat szerint — számokat írnak be. Az így elkészített számlálólapok kódjait később lyukkártyákra „ültetik át” (ezt a munkát teljes egészében Szolnokon fogják végezni, mintegy 200 női munkaerő bevonásával). A lyukasztógépekről a kont- rollgépekre kerül a kártya, ahol a gép kezelője mégegy- szer ugyanolyan sorrendben leüti a számokat, mint a lyukasztógép kezelője (ezt a kontroli-módszert azon az elven vezették be, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy ketten kövessék el ugyanazt a hibát). Ha a kontroll során minden leütés „lyukba talál”, nincs semmi hiba, ha viszont eltérés mutatkozik, meg kell vizsgálni okát. Tévedhetett a számlálóbiztos, a kódoló, a lyukasztó- és a kontrollgép- kezelő. Hogy melyik a négy Új tagok a MECSEKTEJ-kn A mecsekaljai tejtermelő gazdaságok szövetkezete — közismert nevén: Mecsektej — valóságos részvénytársasággá alakult 1970. január 1-én. Az alapító termelőszövetkezetek mellett ugyanis tagja lett a közös vállalkozásnak a Szentlőrinci Tangazdaság és a Szentegáti Állami Gazdaság, s új tagként csatlakozott hozzá a szigetvári Zrínyi Tsz is. Az új tagok belépése lehetővé tette azt is, hogy a Mecsektej kiterjessze piacát: a jövőben Szigetvárra is szállít tejet és tejterméket. A Mecsektej székhelyén — Szent- lőrincen — a mezőgazdasági technikum új tagozattal bővül. ősztől kezdve az általános tagozat mellett speciális tejgazdasági tagozatot indít az iskola, s annak tanulói a Mecsektej tarcsapusztai és kacsótai üzemében folytatnak majd szakmai gyakorlatot. közül, azt az űn. logikai ellenőrzés dönti el (pl. 12 éves gyermek nem lehet nős családi állapotú). Az adatfeldolgozás során a logikai ellenőrzést a matematikusok által most készítendő logikai program alapján számítógép fogja végezni (ha pl. a lyukkártya adataiból az tűnik ki, hogy 13 éves, egyetemi végzettségű, orvos foglalkozású az adott személy, a komputer pillanatokon belül le fogja leplezni, hogy az első adat hibás). A lyukkártyákra való adat- felvitelre azért van szükség, mert csak ezek által lehet automatikus kapcsolatot létesíteni a „mindentudó” számítógéppel. A lyukkártyák következő állomása a számítógép kártyaolvasó egysége. A sok százezer kártya mindegyike előbb-utóbb bekerül ebbe a gépbe, ugyanis minden egyes adatot „átvisznek” mágnes- szalagra vagy mágneslemezre, a komputer számára a legmegfelelőbb adattároló anyagra. A kártyaolvasó egységek percenként 900—1500 kártya adatait „tapogatják le”, alakítják át elektromos jelekké és „helyezik el” a mágnes- szalagokon, mágneslemezeken (egy kártya max. 80 jelet tartalmazhat, tehát egy-egy kártyaleolvasó 72 000—120 000 jel perc sebességgel dolgozik). A kártyaolvasó géneknek mintegy 15 millió tételt kell leolvasniuk és elraktározniuk a népszámlálás kapcsán. Ha mindez megtörtént s a „fel- töltés” művelete befejeződött, a számítógép készen áll arra, hogy „kérdezzenek” tőMint ismeretes, az ország- gyűlés néhány hónappal ezelőtt fogadta el a szakmunkásképzésről szóló VI. törvényt, amely a képzést hosz- szú időre meghatározó alapvető és általános, keretjellegű előírásokat tartalmaz. A törvény végrehajtásáról pedig most jelent meg a munkaügyi miniszter rendelete. A végrehajtási rendelet első része az új országos szakmunkásképzési jegyzékről intézkedik. A túlzott szakosítás megszüntetése érdekében e jegyzék a korábbi 285 helyett 186 szakma oktatását le. A kérdéseket természetesen a számítógépek „nyelvén” kell feltenni, az előre elkészített programok segítségével (a népszámláláshoz a meglévőek mellé újabb 40 programozót képezett ki a Központi Statisztikai Hivatal). A „hadműveletet” a komputer vezérlőasztaláról irányítják, ahol az utasítások betáplálását halk, egyenletes zümmögés követi, és nem sokkal azután szédületes sebességgel kattogni kezdenek a kiírógépek. Egy-egy kiírógép 130 sort vet papírra percenként, minden sorban 160 betű vagy szám számára van hely. Nincs az a gépírónő, aki meg tudná közelíteni ezt a teljesítményt! A számítógépeknek a „legravaszabb” kérdéseket is fel lehet majd adni — alkalmas program formájában —, s mindarra válaszolni fog, amihez a megfelelő adatai rendelkezésre állnak. Az adat- feldolgozás irányítói élnek is majd e lehetőséggel, hiszen a népszámlálás eredményeit, az abból levonható tájékoztató következtetéseket 40 vaskos kötetben adják közre. Ám az adatfeldolgozók munkája még ezzel sem ér véget, hiszen a következő évek során még szükség lehet rá, hogy egyes speciális problémák megoldásához megkérdezzék a komputer „véleményét”. Annak feladata is részben a számítógépekre hárul, hogy a következő tív év során az ún. továbbvezetéses módszer programjai alapján igyekezzenek nyomon követni a legkülönbözőbb fejlődési tendenciákat, egészen 1980- ig. amikor valószínűleg még sokkal fejlettebb gépeket állítanak „csatasorba” a nép- számlálás szolgálatában. írja elő. Ennek megfelelően megkezdik az alapszakma képzést, amelynek az a lényege, hogy az azonos szakcsoporthoz tartozó tanulói ezentúl az első időszakban közös szakmai oktatásban részesülnek, s a speciális szakmai ismereteket az oktatá utolsó időszakában sajátítják el. A végrehajtási rendele megerősíti a szakmunkás képző iskolákban jelenleg i meglevő hagyományos (A emeltszínű (B) és a középis kólái végzettségűek (C) ta gozatos oktatását, s új lehe tőséget biztosít a munkavi szonyban álló dolgozók szá mára iskolaórarendszerű est (D) tagozat szervezésére. / ,,D’’ tagozaton vizsgázottaii mind az iskolai végzettség mind a továbbtanulási ked vezmények tekintetében nappali tanulókkal azonos el bírálás alá esnek. Az elméleti és a gyakorlat oktatás összhangjának meg felelően az iskolának kel gondoskodnia a vállalati gya korlati oktatás megszervező séről, a tanmenet elkészíté séről és az oktatás módszer tani irányításáról A végre hajtási rendelet a korábbins fokozottabb felelősséget kötelezettséget ró a gyakor lati oktatást végző vállala tokra. Kötelezi a vállalato csoportos gyakorlati oktatás ra alkalmas munkahely lé tesítésére, ha a telephelye oktatott tanulók száma vala mennyi szakmában 15-né több. Ha a szakmánkénti ta nulók száma eléri a 30-at, az összes tanulóké 90-et. al kor a vállalatnak tanműhely kell berendezni. A végrehajtási rendele egyértelműen rendezi a ta nulóviszony kezdetét és meg szűnését. Lehetőség nyílik ar ra, hogy a létszámból törő: tanuló ugyanabban a szak mában, továbbá az egészség ügyi okok miatt alkalmatlan ná vált és a magasabb ősz tályba lépés feltételeit nen teljesítő fiatal más szakim ban újabb tanulóviszonyt le tesítsen. Az iskola a tanuló felvétel tekintetében is i jogköröket kap. Indoko' esetben az igazgató augusztu 31-ig meghosszabbíthatja felvételt, s az orvosi javas latra az alsó felvételi kor határ alól felmentést adha Az új törvény tanulói sza badság helyett oktatási szü neteket ad a tanulóknak, végrehajtási intézkedés nyári oktatási szünetet leg alább 30 napban, a téli és tavaszi szünetet pedig leg alább két, illetve egy hétbe határozza meg. A munka ügyi miniszter tanévenkén külön utasításban közli a szü netek pontos idejét A tanulóbér eltörlése utá: egységesen az ösztöndíj-rend szer érvényesül. Az ösztön díj-táblázat a korábbi hat he lyett négy, szakma szerint kategóriát tartalmaz, s az ősz töndíjak differenciáltabbal A minimális ösztöndíj 40, maximális 700 forint is le hét. A végrehajtási rendele bővíti a tanulók anyagi ősz tönzésének formáit. Az ősz töndíjon és a teljesítmény béren felül jutalom, prémi um és társadalmi ösztöndí fizetésére is lehetőséget ac A rendelet intézkedik i munkaviszonyban álló dől gőzök szakmunkásképzéséről Szigorítást jelent, hogy csal központi tématerv szerint é legalább 400 órás szakmun kásképző tanfolyamokat szer vezhetnek a vállalatok. A végrehajtási rendelet ja nuár 1-én hatályba lépetl Egyes rendelkezéseit azonbai fokozatosan kell megvalósí tani. Az országos jegyzék ben felsorolt szakmákban : képzést 1970. szeptember 1 tői kezdve az 1970—1971. tan évre beiratkozott első éve tanulóknál és a szeptembe 1-e után induló szakmun kásképző tanfolyamok eseté ben kell megszervezni. r Jt M A népszámlálás „technikája” Mágnesszalagos adattároló közelről
