Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 finér xxvn.évfolyam,4.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.január6.,kedd ehet-e szervezni azt, amiben nagy szerepe van az ösztönösségnek, a természetességnek, az érzelmeknek, sőt, nem ritkán az indulatoknak is? Lehet-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nemcsak lehet, de szükséges is. Mert igaz, az emberi kapcsolatok egyik fajtáját, a barátságot, a sze- retetet nevetséges erőlködés lenne „szervezni”, ám annál szükségesebb e kapcsolatok másik fajtáját, a kisebb és nagyobb közösségekben szüntelenül alakuló, változó emberi viszonylatokat okosan irányítani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Főként ott, ahol még elevenen hatnak fölbomlott, de erős gyökerű régi kapcsolatok. Például falun, s még közelebbről: a termelőszövetkezetekben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó magot, van-e élesztője, serkentője az emberi kapcsolatoknak, s ha igen, mik vagy kik azok? A válasz lényege mindenütt azonos volt. A kommunisták, a pártszervezet tagjai alkotják azt a magot, mely szilárd erővel vonzza maga köré a többieket, s éppen ezért az emberi kapcsolatok kovásza is ez a mag. A válasz lényege mindenütt azonos volt, az indoklás azonban már erősen eltérő. Egyik helyen arról beszéltek, hogy a szövetkezet nehéz napjaiban, amikor az elemi csapásokat, a tavaszi áradást követő nyári jégverést a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kommunisták résen voltak, lelket öntöttek a csüggedőkbe, s nem tűrték a közösséget károsító dilettantizmust. Másutt arra hivatkoztak, hogy a párttagok a taggyűléseken mindazt szóváteszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, tapasztalnak, s nemcsak beszélnek, hanem intézkedéseket is követelnek. Volt, ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szellemet említették, azt, hogy otthon érzik magukat mindannyian a közösben, s e légkör kialakítói — nehéz csatákban —, erősítői a kommunisták voltak. Egy-egy közösség érzékeny műszerként reagál mindarra, ami benne s körötte végbemegy. Figyelni a sokirányú mozgást, s szükség szerint csillapítani vagy éppen serkenteni a lendületet, mérsékelni vagy növelni a reagálás nagyságát csak józan, higgadt fővel lehet. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek nagy részét ma már olyan kommunisták alkotják, akik képesek erre. Hozzátehetjük: keserves küzdelmek, lassan beérő eredmények vezettek idáig. A közös munka megkezdése, a vezetési tapasztalatlanság, az emberekben rejlő bizalmatlanság legyűlése nehéz terheket rakott azok vállára, akik a párt tagjaiként az első sorban álltak. Embert, hitet próbára tevő évek voltak ezek, s éppen ekkor ko- vácsolódott ki azoknak a láncszemeknek a többsége, melyek ma már szorosan összefűznek volt zsellért és középparasztot, agrárproletárt és húsz holdas gazdát. A kovácsok a kommunisták voltak, ám sűrűn maguknak kellett vállalniuk az üllő, a kalapács, sőt a tűzben izzó anyag szerepét is. Akkori helytállásuk a mai eredményekben gyümölcsözik, mai tetteik a holnaphoz formálnak alapot. Cazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak tehát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunistái. Az emberi kapcsolatoknak ugyanis az a legfőbb jellemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással alakíthatók. Tenni pedig legtöbbször: harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ahhoz, hogy a békétlenség, a légkört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjék. A hegymászó kitartása ahhoz, hogy újra meg újra tényekkel bizonyítsák a fejlettebb agrotechnika előnyeit, hasznát. Sokféle fegyver, sisak szolgál alkalmatosságként a siker reményével folytatott küzdelemben, a döntő mégis az, kik és hogyan forgatják ezeket az eszközöket. — A munkacsapat és brigádmegbeszélések, a küldöttgyűlések, közgyűlések, a vezetőségi értekezletek, a pártcsoportok összejövetelei, a taggyűlések — sokféle fórum kínálkozik arra, hogy a közösség kovászai, a kommunisták kisebb és nagyobb ügyekben a hangjukat hallassák, kifejtsék véleményüket. E 'z lenne az emberi kapcsolatok szervezése? Igen. S az is, hogy emberi gond, baj, esendőség ne maradjon észrevétlenüL A közösség valamennyi tagja előtt nyilvánvaló legyen: nem egy szál magában áll, hanem társak, támogatók, barátok, közös célokért fára- dozók seregében. Olyan közösségben, ahol sok fontos dolog van, de az a legfontosabb: amikor kell, egyszerre mozdulnak, mert egyet akarnak Gustáv Húsúk a CSKP KB első titkárának nyilatkozata az orszás és a párt legégetőbb problémáiról Miért yolt szükség januárra? A konszolidációs folyamat meggyorsításának fontos eszközei: 4 tartalomból Mingy ar— francia kereskedelmi megállapodás (2 oldal) Megoldást keres az építőipar •3 oldal) Nagyobb szerepet kap az iskola (3 oldal) A népszámlálás „technikája“ (3 oldal) Az év első munkanapja... (5. oldal.) 1. Politikai csapást kell mérni a jobboldalra, mint ideológiai koncepcióra, álláspontra; 2. A párton belüli jobboldalnak, mint szervezett egységnek megbontása; 3. A félrevezetett emberek megnyerése a meggyőzés eszközével, becsületes politikai munkával; 4. Mindazoknak meg kell válniok a párttól, akik szándékosan megkárosították azt, vagy akik változatlanul kitartanak a párt programjával ellentétes nézeteik mellett. ma Rudé Právo hétfői szá- Miért volt szükség januárra? címmel közli Gustáv Husáknak, a CSKP KB első titkárának nyilatkozatát az ország és a párt legégetőbb problémáiról. A párt első titkára mindenekelőtt az 1968 januári plénum jelentőségét, a közelmúlt eseményeit, a jobboldal ellen vívott harcot és a konszolidáció feltételeit elemzi. A gazdasági élet problémáinak részletes felvázolása és a szövetséges államokhoz fűződő kapcsolatok helyreállításának méltatása után hosszasan foglalkozott az 1968 januárjában megtartott pártplénum jelentőségéveL — Tudom — mondotta —, vannak olyanok, akik azt mondják, hogy társadalmunk január nélkül nyugodtabban élhetett volna. Véleményem szerint az 1968 január előtti és 1968 januári mozgásban senki sem feltételezte, hogy a folyamat élére gyenge vagy éppenséggel tehetetlen vezetőség kerül, amely lehetővé teszi a destruktív folyamat kibontakozását. Határozottan kijelentjük, hogy nem volt szükségszerű az olyan jellegű fejlődés, mint amilyenre január után sor került. Csak nagy adag po(Folytatás a 2. oldalon) Szerződéskötés kilenc kiadóval A Pécsi Szikra Nyomda kiadványai az új esztendőben Lassan kétszáz éve lesz, — pontosan 1973-ban! —, hogy létezik könyvnyomtatás Pécsett A Szikra Nyomda néhány szép kötetére még ma is emlékeznek — s úgy remélik, az idei esztendő is bővelkedik majd nemcsak hasznos, de nyomdailag is szép, tetszetős kötetekben. Természetes, hogy különös szeretettel készül a nyomda a helyi művészek munkáinak elkészítésére. Az év egyik legszebb termékének ígérkezik Tüskés Tibor Vallomás a városról című esszé-kötete, amelyhez Mar- tyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművészünk készített illusztrációkat. Csorba Győző új kötete, A lélek évszakai, a József Attila-díjas költő életművének összegezése lesz. Idén jelenik meg Kende Sándor Szerelmetes barátaim című regénye. S ha már a péA Népművészeti Szövetkezet 1970. évi tervei Sajnos, az Idősebb generáció kihalásával mindinkább háttérbe szorulnak azok a szakmák, amelyek hivatottak a nép művészetének kifejezésére, ápolására. Meg kell menteni a hagyományokat. Ebből indult ki a Népművészeti Szövetkezet alapításának a gondolata, amikor 1967 szeptemberében 30 taggal megkezdte a termelést, de novemberben már százan voltak. Igyekeztek felkutatni a szakmai ismeretekkel rendelkező idős mestereket, tanfolyamokat indítottak vezetésükkel, ahol a fiatalok is elsajátíthatták a szakmát. Megvalósították a bedolgozói rendszert. A múlt év végére a szövetkezet tagjainak száma Kétmillió forintos forgalom Külföld is igényli termékeit meghaladta a kétszáz főt. Közöttük megtalálhatók a kéziszövők, népi hímzők, fafaragók, fazekasok és a busómaszk készítők is. 1967 végén a piac megszerzése még problémát jelentett, most jóformán az igényeket sem tudják kielégíteni. Áruik megtalálhatók Svájcban, Spanyolországban, Mexikóban, még Japánban is. Pécsett, a Sallai utcában Nép- művészeti Boltot nyitottak. 1969 decemberéig elérték azt, hogy a kezdeti 20 ezer forintos forgalmukat 150 ezer forintra emelték. A múlt évben összesen kétmillió forintos forgalmat bonyolítottak le. Kapcsolatot építettek ki Bulgáriával és Lengyelországgal is. Ez évben szeretnék tovább fokozni eredményeiket. Tervezik, hogy gyártmányválasztékukat bővítik. Januártól a mohácsi fazekasok fekete mázas edényeit is megismertetik a piaccal, valamint a népi faragott és festett bútorok gyártását is szeretnék elkezdeni. esi szerzőknél tartunk, idén készül el a Baranyai-Pécsi Munkásmozgalmi Dokumentumok második kötete is. Útközben címmel adják ki a fiatal pécsi írók, költők antológiáját. A Janus Pannonius Múzeum a Zsolnay gyűjteménnyel foglalkozó kötete, valamint a Pécsi Orvostudományi Egyetem évkönyve egészítik ki többek között a listát A Szikra Nyomda ez idén kilenc kiadóval állapodott meg, s összesen 300 tonna könyv nyomására szerződött. A kiadók: az Európa, a Szép- irodalmi, a Magvető, a Gondolat, a Móra, a Mezőgazda- sági, a Közgazdasági és Jogi, a Medicina Könyvkiadók, valamint az Országos Pedagógiai Intézet A kiadók gondozásában s a Szikra Nyomda előállításában ez évben várható könyvek közül is ki kell emelni néhányat: így az Európa Századok—Emberek sorozatából Maurice Dru- on: Elátkozott királyok című, hatkötetes munkáját, amelynek az idén az első két kötete jelenik meg. A Magvető gondozásában lát napvilágot Drabkina: Téli napforduló című műve, amelyet a Lenin centenáriumra adnak ki. A Magvető rendezte sajtó alá a magyar mártír-írók antológiáját is „S két szó között a hallgatás” címmel, a szerzők közt sok nagyon tehetséges, méltatlanul elfelejtett, mártírhalált halt íróval. A Szépirodalmi adja ki Gergely Sándor Dózsa György című háromkötetes regényét, amely a nasrvsikerű könyv második kiadása lesz. A Mezőgazdasági Könyvkiadó kiadványai közül a Szikra Nyomda nyomja az Agrártudományi Egyetem évfordulóra készülő, ünnepi évkönyvét, valamint több tankönyvet, szakmai kiadványt. Bányászaink megfeszített erővel dolgoznak a szenhiány enyhítése érdekében. Képünkön: Széchenyi-akna külszíni fejtése látható, ahonnént 1971 nyaráig 168 ezer tonna szenet adnak népköztársaságunknak Fotó: Erb János Újszerű kísérletek a Pécsi Doliáirvgyárlian Korszerűsítik a gyártás technológiáján növelik a kapacitást Néhány nap múlva elkészül annak az elektronikus berendezésnek a prototípusa, amely önállóan látja el dohánnyal a cigarettagyártó gépeket. Hazánkban elsőnek elkészült adagológép a gyár automatizálási programjának egyrésze. Kísérletek folynak még a füstszűrő anyag gyártási kapacitásának növelésére. Ezekkel a fejlesztésekkel kívánja a Pécsi 'Dohánygyár korszerűsíteni a gyártási technológiáját és növelni kapacitását. A volumenemelkedés elsősorban a filteres cigaretták előállítása terén jelentkezik. A gépek szerkezetének korszerűsítésével — ami minimális beruházást igényel —, több filteranyag állítható elő. A korszerűsítés szükségessé teszi, hogy a szárítói hatásfokot növeljék. A jelenlegi 140 C fokos szárítóhőmérsékletet 180 C fokra emeljék. A kísérletek mintegy 40—50°/o-os kapacitásnövekedést ígérnek. Kajcsa László és társai újítási javaslata alapján tökéletesítik a SKODA cigaretta- gyártó és a MAX filterfelra- kó-gépek közötti anyagátadást. Egy SKODA—MAX- géppár a jelenlegi 64 510 darab helyett mintegy 70 ezer darabot szerel majd össze egy óra alatt. Hangosbeszélő berendezések az építőiparban Különleges hangerősítő berendezést gyárt az ÉM 43-as számú budapesti Építőipari Vállalat megrendelésére a Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat. A hangosbeszélő lehetővé teszi, hogy a toronyházak és sokszintes házak építésénél a darukezelő és a különböző szinten dolgozók beszélhessenek egymással, utasítást, építőanyagot kérjenek és adjanak. A munkát megköny- nyítő, meggyorsító és biztonságossá tevő berendezés mintadarabját a kelenföldi építkezésnél helyezik üzembe februárban. A MEGYESZER a készülékek sorozat- gyártását is rövidesen megkezdi, mert a termék iránt a lengyel és kelet-német piacon is érdeklődnek. Az emberi kapcsolatok szervezője
