Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

1970. január 29. íj uti am mit a 5 A NEB HA T 4ROZA : Alacsonyabb osztályba kell sorolni több vendéglátó egységet yon/ák felelősségre a mulasztókat Minisztériumi állásfoglalás: A tanulók értékeléséről, osztályozásáról, az ismere­tek, képességek ellenőrzé­séről | Pedagógusokat, diákokat 5 és szülőket egyaránt ér- í deklő és érintő kérdések- i ről, az értékelésről, a diá- ) kok osztályzásáról és el­> lenőrzéséről tett közzé ál- i lásfoglalást a Művelődés­> ügyi Minisztérium közok- \ tatási főosztálya. A doku­> mentum egyebek közt j megállapítja, hogy az ér- | tékelést nem lehet leszű- / kíteni az elmarasztalásra, i Helytelen, ha az értékelés 5 módszerei félelmet kelte- ) nek a gyerekekben, to- v vábbá ha a tanórai mun- J ka intenzívebbé tétele he- ] lyett az otthoni tanulás i kerül előtérbe. Ügyelni kell, hogy egy- egy iskolán belül a köve­telmények egységesek le­gyenek. A továbbiakban az ál­lásfoglalás kimondja, hogy tilos beszámoltatást tarta­ni félévkor vagy év vé­gén a félév, illetve az egész év anyagából. — A pedagógusoknak kellő dif­ferenciálással kell elér­niük, hogy a házi felada­tot minden tanuló képes legyen önállóan megolda­ni. A tanítás-tanulás leg­főbb célja a teljesítmény­képes tudás, tehát az ilyen tudás mértékét kell osz­tályozni — mutat rá a do­kumentum, s hozzáfűzi: helytelen és káros a mechanikusan, hónapok vagy félév végén admi­nisztratív (érdemjegy- gyűjtő) céllal kampány­szerűen végzett ellenőr­zés. Az értékelést olyan pe­dagógiai eszközzé kell tenni, amely a tanulókban bizalmat ébreszt, a tanu­láshoz kedvet nyújt, a gyerekek fejlődését segíti. A . fegyelmezetlenséget nem szabad ilyen, vagy olyan érdemjeggyel meg­torolni. A minisztérium arra is felhívja a pedagógusok fi­gyelmét. hogyha a szülők­kel személyes megbeszé­lésre hosszabb időn át nem kerül sor, indokolt, hogy az osztályfőnökök az el­lenőrzőkönyv útján vagy levélben szöveges tájékoz­tatást adjanak részükre.., A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — mint szerdai ülésén ez ismételten kiderült — nem­csak a hibák feltárásában következetes, hanem abban is, hogy ellenőrizze: miként valósultak meg egy-egy ko­rábbi vizsgálatának határo­zatai. A vendéglátóipari egysé­gek osztályba sorolását, il­letőleg azt, hogy megfelel­nek-e az előírt követelmé­nyeknek, 1968 áprilisában vizsgálták. E vizsgálat ha­tározata alapján most feje­ződött be az utóvizsgálat, melyről a NEB tegnapi ülé­sén dr. Vándor Ottó szá­molt be. Az utóvizsgálat kiderítette, hogy a Vendéglátó Vállalat 1968. január 1-től 1969. szep­tember 30-ig 18 esetben vál­toztatott egyes egységek osz- tálybasorolásán, ezek közül az Állatkert büfé, a mohácsi Duna söntés, a szászvári Strand-büfé, és a siklósi If­júsági cukrászda egy osztály- lyal magasabbra sorolása jog­szabály ellenes volt és az ár­különbözettel jogtalan több­letbevételhez jutott a cég. III.-ról II. osztályúra sorol­ták a Tourist éttermet is, ho­lott a változás tárgyi feltéte­leit nem biztosították. Mivel az osztálybasorolás jogkörét a vállalat igazgatója gyako­rolja, felhívták a figyelmet, hogy a jövőben nagyobb kö­rültekintéssel • járjanak el. Nem tett eleget a vállalat több olyan átsorolási indít­ványnak, amit két évvel ez­előtt a NEB tett, így többek között nem sorolták alacso­nyabb kategóriába a 100 éves borozót, a budafai italboltot, a Sarokház cukrászdát, a Pi­ros rózsa falatozót. Nem haj­totta végre a NEB határoza­tát a Turistaházakat Kezelő Vállalat sem. A vitában jogosnak ismer­te el a NEB megállapításait Görcs Károly, a Vendéglátó Vállalat nemrég kinevezett igazgatója. Annak idején ir­reális intézkedési tervet dol­goztak ki és kissé túlzott üte­met vállaltak. — Határozott szándékunk — folytatta —, | hogy felülvizsgáljuk vala­mennyi üzletünk besorolását, az egységek állagát. Előzetes | számításaink szerint 20 mii- ! lió forintra volna szükségünk ahhoz, hogy osztálybasorolá- | suknak megfelelő állapotokat ! teremtsünk üzleteinkben. Ügy | véljük 1974—75-re minden hiányosságot pótolhatunk. Ami a besorolásokat illeti, ahol nem tudunk megfelelő körülményeket teremteni, ott szükség szerint alacsonyabb osztályban működtetjük az egységet. ^ A Turistaházakat Kezelő^ Vállalat képviselője vissza­utasította a NEB bírálatát. A vitában felszólaló Hock Márton, a Megyei Pártbizott­ság munkatársa kijelentette: helyesebb lenne, ha az osz­tálybasorolás hatásköre a ta­nácsok kezében volna. Java­solta, hogy a Vendéglátó Vál­lalat mielőbb hajtsa végre az indokolt átsorolásokat, és von­ják felelősségre azokat, akik a hibák felszámolására készí­tett intézkedési tervet nem hajtották végre. Végezetül a NEB-ülésen újabb határozatot hoztak, a Lokomotív étterem, a 100 éves borozó, a Piros rózsa falatozó, a Sarokház cukrász­da, a budafai italbolt, a mo­hácsi 224-es italbolt, a dö- mörkapui turistaház éttér- ■ me, a pécsváradi vasúti ital­bolt és a vajszlói étterem j ügyében. — A határozat ki­vétel nélkül az üzletek ala­csonyabb osztályba sorolásá­ra vonatkozik, amit most már haladéktalanul végre kell hajtaniuk az illetékesek­nek. Déíszíáv népiest Mohácson és Pécseit A Magyarorszagi Délszlá­vok Demokratikus . Szöveísé- ! ge február 1-én — vasárnap ] — Mohácson és 2-án — hét­főn — Pécseit rendezi a ha- 1 gyományos délszláv népdal­estjét, neves jugoszláviai nép clai énekesek közreműkö­désével. A műsorban szerepelnek: Nada Mamula. az 1969. évi jugoszláviai népdal fesztivál első helyezettje. Nedeljko Bilkic. a fesztivál közönség­díjának tulajdonosa. Dusica Sfefanovic-Bilkic, több arany­hanglemez tulajdonosa. A délszláv népdalestet Mo­hácson a Bartók Béla műve­lődési házban, vasárnap este 7 órai kezdettel tartják. Pé­csett. február 2-án. hétfőn két előadást rendeznek. Dél­után 4 órakor a Pécsi Nem­zeti Színház Kamaraszínhá­zában, este 7 órai kezdettel pedig a nagyszínház terem­ben. Hétfőn este 8 órai kezdet­tel délszláv bált rendeznek Pécsett az Olimpia étterem­ben, ahol ifj. Kovács Antal és Kovács István tambura- zenekarai adnak zenét. A Délszláv Szövetség a rendezvények bevételeit a Magyar Vöröskereszt útján, elküldi a Banja Luka-i föld­rengés áldozatainak megsegí­tésére. A tizenötödik esztendei hagyományos borbírálat kezdődött tegnap a Szőlészeti Kutató Intézet máriai telepén. Az ország több tájáról Pécsre érkezett szakemberek 287 fajta és 40 metszési kísérlet borainak érzékszervi bírálatát végzik el a 3 napos programban. Szükül a vetésterület Csökken a zöldség-, gyümölcstermelés Alacsony jövedelem — Magas árrések 1970. május 21—24-ig középiskolások és szakmunkásképző Intézeti tanulóké a színpad. Pécsi résztvevők a csurgói diák színjátszó napokon Második alkalommal ren­dezik meg idén a csurgói Csokonai diákszínjátszó na­pokat. Ez a rendezvénysoro­zat a somogyi napok 1970. évi programjának egyik ki­emelkedő eseménye lesz. A diákszínjátszó napokra meg­hívták a dunántúli megyék középiskoláinak és szakmun­kásképző intézeteinek iro­dalmi és színjátszó csoport­jait, valamint Budapest leg­jobb diákszínpadját, egy bu­dapesti és egy debreceni kö­zépiskolai kultúrcsoportot. a szentesi Horváth Mihály Pécsi Sütőipari Vállalat szakmunkástanulókat szerződtet. Jelentkezhetnek mindazok, akik a 14. életévüket még nem töltötték be. Általános iskola VIII. osztályát eredményesen elvégezték, illetve elvégzik clcntkezés: Pécs, Zsolnay Vilmos n. 61. szám alatt, a munkaügyi előadónál Gimnáziumot és a miskolci Földes Ferenc Gimnázium színjátszóit. Somogy megyét a legjobb együttesük mellett a Csokonai Gimnázium kép­viseli. A Csurgói járási Tanács V. B., mint főrendező az egyéb rendező szervekkel kö­zösen messzemenő lehetősége­ket biztosítanak az oktatás­sal, diákélettel kapcsolatos korszerű formák, új ötletek bemutatásához. Á jelentkező együttesek egyaránt választ­hatnak magyar és külföldi drámai művekből, valamint színpadi feldolgozásra alkal­mas epikus és lírai alkotá­sokból. A II. Csokonai diákszínját­szó napok résztvevőinek ösz- szes kiadásait a rendező szer­vek fedezik. A díszletek és technikai eszközök szállításá­ról viszont az együtteseknek kell gondoskodniuk. Május 21—24-ig a résztve­vő csoportok a Csurgói Já­rási Művelődési Központ színháztermében és klubjá­ban, valamint a gimnázium előadótermében mutathatják be produkciójukat. Pécset a csurgói diákszín­játszó napokon egy középis- j kola vagy egy szakmunkás- | képző intézet kultúrcsoport- , ja képviseli majd Tegnap a Városi Tanács művelődési j osztályán megbeszélést tar­tottak az irodalmi színpadok vezetői, és február 16-ra tűz- i ték ki azt az időpontot, ami- i kor a Városi Művelődési j Házban találkoznak a jelent- ! kező csoportok és zsűri dön­tése alapján dől el. melyik lesz az. amelyik képviseli 1 majd városunkat A tortyogól vízmű két új kútjának áramellátásá­ra 380 voltos magasveze­téket építenek a régi 6-os út mentén Tortyogó és Tarcsapuszta között. Ké­pen: a DÉDASZ Gagarin szerelőbrigádja elhelyezi a vezeték tartóoszlopait. Nem vészharangot kongat­tak, csupán jelezték a szak­emberek: Baranyában olyan helyzetbe került a zöldség- és gyümölcstermesztés, a felvá­sárlás alakulása, hogy a rendkívül alacsony fogyasztá­si szintet sem tudják tartani. A termelő üzemek inkább kivágják gyümölcsfáikat, csökkentik vetésterületeiket, mintsem veszteséges termelé­sükkel rontsák gazdasági eredményeiket. A zöldség-vetésterület 1966 —1969 között 20 százalék­kal csökkent. Az elmúlt év­ben 5600 holdat tartottak nyilván. A terméshozamok — kivéve a paradicsomot és a borsót — alacsony szinten stagnálnak, A fogyasztás alakulása Gyümölcsöt mintegy 8000 holdon termelnek. Ennek 60 százaléka üzemi. 40 százalé­ka magántulajdont képez. Te­lepítési ambíciók nincsenek. A meglévő gyümölcsösök vár­ható terméseredménye — be­csült szám — 3000 vagon. E mennyiség elhelyezésével is birkózni kell majd. Timon Béla, a Pécsi Álla­mi Gazdaság főkertésze is­mertette ezeket az adatokat | tegnap a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetsége székházában tar­tott megbeszélésen, melynek célja a helyzetelemzésen túl, a kivezető út keresése volt. Érdekes képet mutat a fo­gyasztás alakulása is. Igaz. 1968-as felmérés áll rendel­kezésre, lényeges változás tavaly sem történt, de ebben az évben sem várható. A jel­zett évben egv fő 43.3 kiló gviimölesöt és 84.3 kilogramm zöldséget fogyasztott. Ezzel szemben az országos átlag 145 kiló volt. Az okok közül egyet, az árak alakulását emeljük ki. A kínálat fokozódása mellett az árak emelkedtek, mind az állami, mind a szabadpiaci kereskedelem területén. Pécs, Komló és Budapest piacain az 1968-as évben forgalomba hozott burgonya ára Komlón volt a legmagasabb. A fő­városban 3.70 forintért, Kom­lón 3.93 forintért jutottak hozzá a fogyasztók. Pécs a kettő között helyezkedik el. A gyümölcs felhozatal is Komlón mutatja a legalacso­nyabb szintet, az egy főre jutó 13 kilójával, ennek Bu­dapesten háromszorosa az egy főre jutó felhozatal. Komló, mint bányászváros ellátása — Pécs mellett — kötelezettséget ró a mezőgaz­dasági üzemekre, a kereske­delmi szervekre is. hogy ol­csóbb, jobb árut adjanak a lakóknak és a mennyiséget is emeljék. A kérés jogosságát senki nem vitatja. A teljesítésnek termelési és árpolitikai fé- kezője mutatkozik. Baranya mezőgazdasági üzemeiben a zöldségtermesz­tés nem jövedelmező — ki­véve a mohácsi Üj Barázda fóliás módszereit. Korszerűt­len körülmények között 150— 180 munkanapos ráfordítás­sal, idős munkásokkal dol­gozva alig hoz valami hasz­not a házhoz, s ezért elha­nyagolt üzemág. (sőt ha vesz­teséges. mint a rózsafai tsz-é. ahol tavaly 600 ezer forintos ráfizetéssel kertészkedtek, és ezért 116 holdról 60 holdra csökkentették területüket), valahogy magyarázható a vezetők álláspontja: azt ter­melünk. amit haszonnal el­adhatunk. A fogyasztói árak emelésé­nél kritikusan vizsgálták a ! kereskedelmi árrést, amely j 27—62 százalék között mozog, egyes termékeknél, így a kései káposztánál 18 százalé­kos termelési költséggel 24 ! százalékos hasznot érnek el. ; s e növényre tett kereske­delmi árrés 58 százalék. A sárgarépánál 61. az uborká­nál 51. a vöröshagymánál 43. 1 a paradicsomnál 62 százalék a kereskedelmi árrés. A megoldás kulcsa A vitában többen elmond- í Iák. a kereskedelmi árrésnél j engedni kellene, ezzel a fo- i gyasztói ár is csökkenne, kö- j vetkeztében javulna a lakos- I ság ellátása. A termelőgaz­daságok teendői közé sorolták elsősorban a kc-lésreli üzem- ág fejlesztésé ek napirendre tűzését, azt. hogy fejlesztési i alapjukból létesítsenek kor- ! szerű üzemet, amely termelé- I kenységének fokozásával a : terméshozamot megsokszoroz- | za. a ráfordítási költségeket ; csökkenti, ezáltal iövecielm- hez jut a gazdaság és friss, j olcsó zöldséghez a vásárló. Nagy István Átadás előtti épületek takarításéira takarítónőket alkalmaz A BARANYA M. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT TAKARlTÖRÉSZLEGE Jelentkezés: TÜZÉR U. 3. (Lakies) Mecseki művezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents