Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
Ara; 80 fillér í Világ proletárjai, egyesüljetek! iiöritütt napló xxvfi.évfolyam,22.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ,97°-í°nu°r27-fcedt Kirándulók a behavazott Mecseken Rövidesen megkezdik a Mohácsi farostlemezgyár bővítését Állami nagyberuházások 1970-ben H azánkban az idén 20 állami nagyberuházás fejeződik be, s újabb hét nagyberuházás indul. A hét nagy létesítményre összesen 19 milliárd forintot, ebből az idén 800 milliót költ az állam. A befejeződő és induló beruházásokról a következő tájékoztatást adták az Országos Tervhivatalban: —■ 1970-be« korlátozott számban kezdődnek nagyberuházások, mert most az a legfontosabb, hogy meggyorsuljon a folyamatban lévő beruházások befejezése, s ezzel negyedik ötéves tervünket is szilárdabban megalapozhassuk. A 29 beruházás — befejezése rekordot jelent; ezzel több új nagy létesítmény lép a termelés szolgálatába, mint bármely korábbi esztendőben. Több jelentős népgazdasági program végrehajtása fontos szakaszához érkezik az új létesítmények átadásával. A közúti járműprogram sikerét nagymértékben segíti a Magyar Vagon ós Gépgyár motorgyárának és futóműgyárának, a Hajtómű és Felvonógyár új üzemeinek, továbbá a Kismotor és Gépgyár új budapesti és bajai részlegeinek végleges átadása. Jelentős állomásához érkezik a konzervipari rekonstrukció is. Befejeződik a paksi és a nagykőrösi konzervgyárak felújítása, s elkészül az új debreceni konzervgyár — valamennyi lényegesen javítja a hazai ellátást, s közreműködik az export fokozásában. A Magyar Selyemiparivá- ] lalat budapesti és tolnai | fonalterjedelmesítő üzemét határidő előtt — az év vége l helyett már az év közepén — termelésbe állítják, s elkészül a Nyergesújfalui Vis- cosagyár danulon-üzeme. Mint közismert, átadják a fővárosi közlekedés új fontos objektumait: a metro első szakaszát, átépített Baross teret, továbbá a BKV Fehér úti főműhelyét. Az új nagyberuházások is az erők koncentrálásának jegyében indulnak, s egy részük körülbelül egy évvel rövidebb idő alatt készül el, mint a korábbi esztendőkben a hasonló létesítmények. A hét új beruházás közül a legnagyobb a Péti Nitrogén Művek műtrágyagyára, amely a tervek szerint 42 hónap alatt épül fel. A vegyipar másik új létesítménye a Magyar Viscosa- gyár poliakril—nitril üzeme lesz, amely 1972-ben kerül tető alá, s utána évente 4500 tonna műszálat állít elő. Az egyik osztrák céggel már létrejött a kooperációs megállapodás, amelynek alapján Ausztriából kapja az új gyár az alapanyagot és a belőle készített műszállal fizet érte. Az idén kezdődik a Barátság II. olajvezeték megalapozásának, majd bevezetésének és üzembehelyezésének hatéves programja. Mint ismeretes, a Barátság I. olajvezetéken jelenleg körülbelül hárommillió tonna olaj érkezik évente a Szovjetunióból. Az új vezetékkel a beérkező olaj mennyisége évi tízmillió tonnára emelhető. Szigetelők „vizsgája“ gfi laboratóriumában „vizsgáztatják” a gyár által szállított szigetelőket, de ezenkívül folytatnak itt kísérleti és típus- vizsgálatokat is. A szállítmányok négy ezrelékét szúrópróbaszerűen vetik többször túlterheléssel kontroll alá. Ennek során ellenőrzik az átviteli és átütési feszültséget és megvizsgálják a szigetelők mechanikai szilárdságát is. A laborban használatos legnagyobb lökő-feszültség egymjl’ió-haíszázezer volt, amelynek során a villámokhoz hasonló kisülések jönnek létre. A képen villamosvasúti felsőszigetelőket vizsgálnak a laborban, Erb János felvétele Induló nagyberuházásaink közé tartozik a Mohácsi Farostlemezgyár bővítése, amely az ország bőséges cserfaállományát felhasználva a jelenlegi 40 ezerről százezer tonnára növeli a farostlemezek évi gyártását. További új létesítmény a Nyíregyházi Hul- lámdoboz Üzem építése: az idén indul, 1972-ben fejeződik be, s utána évente 70 ezer tonna csomagolóanyagot állít elő. A fővárosi közlekedés továbbfejlesztése számára is jelentős az 1970. év. A földmunkákkal megkezdődik az észak—déli metró építése, amely 1983-ig tart, de jelentős szakaszát már 1976-ban átadják. Pécsre „költözik“ a Hidasi Brikettgyár A Budapesti Vegyiművek megkezdte a berendezkedést — Az év második felében üzemavatás Januártól társbérlet A tartalomból! Budapest és Berlin (2. oldal) Milyen lesz a Siklósi úti felüljáró? (3. oldal) Kiváló véradók (5. oldal) Száztíz nap külföldön (5. oldal) Szerb napok a Nádorban (8. oldal) Jólétben magára hagyottan <6. oldal) „Társbérletté” lett a Hidasi Brikettgyár: január 1-gyel az épületek egy része a Budapesti Vegyiművek kezelésébe került, s ezzel gyakorlatilag is megkezdődött annak a már közel két éve húzódó tervnek a megvalósítása, melynek értelmében Hidason megszűnik a brikettgyártás, s helyette korszerű vegyiipari üzem létesül. Poros Tamás, a Budapesti Vegyiművek vezérigazgatója, január első felében személyes tárgyalásokat folytatott Pécsett a Mecseki Szénbányák vezetőivel, mely tárgyalások eredményeképpen elkészült az épületek átadásának pontos menetrendje. — Mint ismeretes, egyszer már — tavaly tavasszal —, kitűzték a brikettgyár leállításának határidejét, a hirtelen megnövekedett brikettigények hatására azonban e terv végrehajtását akkor elnapolták. A december 31-gyel átadott épületek bruttó értéke 32 millió forint A Mecseki Szénbányák az üzemterület egy kisebbik részét a jövő év közepéig megtartja magának, amikorra is Pécsett, az újhegyi mosó területén, megteremtik a Hidasról elszállítandó gépek ismételt üzembe helyezésének műszaki feltételeit A Vegyiművek szakemberei egyébként már február végén, március elején megkezdték az új üzem kialakítását. A tervek szerint 1970 második felében — júliusban vagy augusztusban —, mintegy 35—40 fővel megkezdi működését a nagyhírű fővárosi vállalat első baranyai gyáregysége. Az első időszakban növényvédőszerek kiszerelése folyik majd Hidason, a későbbiek folyamán azonban a helyi gyártás is beindul. A brikettgyár utolsó gépeit előreláthatóan 1971 júniusának végén állítják le. Erre az időpontra mind a Vegyiművek, mind a Szénbányák gondoskodnak arról, hogy a dolgozók — mintegy 240 fő, — kivétel nélkül mind megtalálják új beosztásukat, illetve számításukat. A fővárosi vállalat ígéretet tett arra, hogy munkásigényét mindenekelőtt a volt brikettgyári törzsgárdá- ből alakítja ki. Szokolai felv. (Riport a 6. oldalon) Jubileumi készülődés a szövetkezetekben \t ipari tevékenységet folytató egységek öt százalékkal növelik a termelékenységet A Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége, valamint a KPVDSZ Megyei Bizottsága decemberben közös felhívást intézett Pécs-Baranya fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezeteinek tagjaihoz, vezetőihez és dolgozóihoz, felszólítva őket hazánk felszabadulásának 25 éves és Lenin születésének 100 éves évfordulójának méltó megünneplésére. A felhíváshoz azóta a lakás- és takarékszövetkezetek nagy része, s valamennyi körzeti ÁFÉSZ csatlakozott külön versenykiírással. — Az egységekben pedig január elsejével megindult a verseny a „Kiváló egység”, a „Szocialista brigád”, illetve a „Kiváló dolgozó” címek elnyeréséért Az együttműködés elmélyítése jegyében Megkezdődött a svéd műszaki hét Tárgyalások hasonló magyar műszaki hét svédországi megrendezéséről Hétfőn délelőtt a Technika Házában a magyar tudományos és gazdasági élet számos vezető egyéniségének jelenlétében megkezdődött a svéd műszaki hét, amelynek szervezésében a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, illetve annak 12 tagegyesülete is közreműködött. A megnyitó ünnepségen jelen voltak az erre az alkalomra a magyar fővárosba érkezett svéd személyiségek, valamint a svéd királyság magyarországi nagykövete. A svéd műszaki hetet Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a MTESZ elnöke nyitotta meg. Megemlékezett azokról a hagyományos kapcsolatokról, amelyeket a két nép között földrajzi távolság ellenére is kialakult kölcsönös megbecsülés és tisztelet alapozott meg. — Igen kedvezően fejlődtek — mondotta Kiss Árpád — a két ország kereskedelmi kapcsolatai is. A svéd ipar tercnékeiS a. magyar szakemberek és fogyasztók egyaránt nagyi-a becsülik. — Nem véletlen, hogy a svéd— magyar árucsere-forgalom az utóbbi tíz évben megháromszorozódott, bár a lehetséges felső határt ezzel sem érte el. Létrejött a megállapodás a svéd—magyar ipari, gazdasági és műszaki együttműködési egyezmény megkötéséről. Az első ilyen megállapodást azonban már korábban kialakult kapcsolatok előzték meg, s ezeket újabb kooperációs megbeszélések követték, amelyeknek nyomán létrejött már többek között egy svéd—magyar építőipari részvénytársaság egy találmány közös értékesítésére.-*• Az egészséges kooperációhoz feltétlenül szükséges a kölcsönös bizalom, annak kialakulásához, illetve elmélyüléséhez pedig igen kedvező lehetőségeket nyújtanak az olyan események, mint a jelenlegi műszaki hét, amelyen a legkitűnőbb szakemberek kölcsönösen megismerhetik egymás eredményeit és további eé^sifc Ezután Ake Brunsson, a Svéd—Magyar Kereskedelem Fejlesztő Bizottság elnöke mondott üdvözlő beszédet. — Utalt arra, hogy a vezetése alatt álló bizottság 1964 óta keres; az együttműködés ki- szélesítésének egyre újabb és hatékonyabb módozatait. Sven Moberg kabinetminiszter bejelentette, hogy kedden megkezdődik a svéd— magyar vegyesbizottság első ülése a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezménye alapján, csütörtökön pedig a két ország képviselői megkezdik tárgyalásaikat az 1970. évi kereskedelmi kapcsolatokról. Ezután dr. Halvard Lian- der, a Svéd Királyi Műszaki Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást a svédországi műszaki fejlesztés irányzatáról. A ^tárgyalások már megkezdődtek hasonló magyar műszaki hét svédországi megrendezésére. * Hétfőn a koradélután Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a MTESZ elnöke a margitszigeti nagyszálló különtermében ebédet adott a svéd vendégek tiszteletére A Pécs és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a dolgozók termelési tanácskozásokon tett felajánlásai alapján a . Tanácsköztársaság félévszázados jubileuma tiszteletére indított munka verseny szerves folytatásának tekinti, és a teljes jubileumi évre szólóan terjeszti ki a versenyfeltételeket, rnn^lyek -alapelve: - a terVrnútatók teljesítése, valamint a társadalmi munkák tíz százalékkal való emelése A versenykiírások között szerepel a háztáji termelésből származó termékek felvásárlásának fokozása, a hiánymentes elszámolás, a részjegy és tagszervezési terv 100 százalékos teljesítése. Az ipari tevékenységet folytató egységek vállalták a termelékenység 5 százalékkal való fokozását. A szocialista brigádok szak- képzettség nélküli tagjainak haladék nélkül meg kell kezdeniük szakképzettségük megszerzését Állandóan napirenden tartják az adott helyen felesleges vagyontárgyak felszámolását, más egységekbe történő átcsoportosítással. A korszerű kereskedelem követelményének megfelelően nagyobb gondot fordítanak a szocialista reklám hatékonyságára, s a kereskedelmi egységek legnagyobb reklámfogására: az állandó udvarias magatartásra. A takarékszövetkezetek a betétállomány növelését tekintik elsődleges feladatuknak. A mágocsi takarékszövetkezet azokban a községekben vállalt tagtoborzást, ahol nem rendelkeznek' ki- rendeltséggel. — Javasolták, hogy a munkaversenyhez csatlakozó takarékszövetkezetek a jubileum tiszteletére, törekedjenek a 250 milliós megyei takarékszövetkezeti betétállomány elérésére. A téesz zárszámadások idején ez a munka fokozott lendületet vett. Szederkényben a gazdasági tevékenység mellett politikai és kulturális követelmények is szerepelnek a körzeti ÁFÉSZ verseny kiírásában. A taglétszámot elsősorban fiatalok bevonásával kívánják növelni, ennek érdekében szorosan együttműködnek a KISZ alapszervezetek- keL
