Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
1973. január 13. J DutTLflitvmii napin A közös és háztáji gazdaság szerves egység Tstrfés polstlka Pártunk a háztáji gazdaságokat a termelőszövetkezetek szerves — a közös gazdaságoktól él nem választható, azokkal szembe nem állítható — részének fogja fel. E megállapítás magában foglalja egyrészt, hogy a háztáji gazdaságokat sem formailag, sem lényegüket tekintve nem lehet azonosítani a magántulajdonon alapuló kisárutermelő gazdaságokkal. Másrészt, hogy a közös gazdaságok fejlődése erőteljes hatást gyakorol a háztáji gazdaságokra és bizonyos értelemben azokat a közös gazdaságok „bedolgozójává” alakítja át. E tény jutott kifejezésre az új termelőszövetkezeti törvényben is, amely kimondja: „A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő, szerves egység. A háztáji jelentőséibe A háztáji gazdaságok jelentőségét mutatja, hogy me: gyénkben jelenleg is a háztáji gazdaságokban van az állatállomány közel fele. Ha ezt a . közös gazdaságokban korszerű nagyüzemi feltételek mellett kívánnánk elhelyezni, úgy 2—2,5 milliárd forint értékű istállóépítési beruházásra volna szükség. Ez az összeg kb. 15 évi termelőszövetkezeti istállóépítés összegének felel meg. A zöldségtermesztés, a gyümölcsök és szőlők túlnyomó része a háztáji és kisegítő gazdaságokban van. A megye kukoricatermésének több mint 40 százaléka nagyüzemen kívüli (háztáji, illetmény,. stb.). Ezek terméshozama már 1968-ban alatta maradt a közös termés átlagának 1—2. mázsával. 1969- ben pedig már • 3—5‘ mázsa volt a „különbség ‘ :a közös * gazdaságok javára. E tényék alapján Végzett számítások azt igazolják, hogy ha a nagyüzemi termesztésnek szerves részét képezné ezen terület is, úgy az élmúlt évben a többlettermés 30—35 ezer tonnának felelt’ volna meg, s ezen mintegy 60—70 ezer darab hízósertés többletet lehetett volna előállítani. Ez mintegy fele annak, amit 1969-ben megyénkben felvásároltak. A háztájinak jelentős szerepe van a falusi lakosság önellátásában is. 1969-ben a háztáji gazdaságok megyénkben pl. mintegy 120—125 ezer vágósertést, 6—700 vagon baromfit, 40—50 millió tojást, 15—20 millió liter tejet, a zöldség, szőlő, gyümölcs túlnyomó réskét termelték ön- fogyasztásra. Jelentős a szerepük — bár csökkenő tendenciával — a népgazdaság áruellátásában is. A felvásárolt hízósertés, vágómarha, baromfi, tej, tojás értékének mintegy 16 százalékát a háztáji adja. Meg kell jegyezni, hogy ez az arány nem ad pontos képet a háztáji gazdaságok teljes árutermeléséről, mert az utóbbi években a háztájiban megtermelt termékek mind nagyobb része a termelőszövetkezeteken keresztül értékesült és nem foglalja magában a szabadpiaci értékesítést sem. Közismert, hogy a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik munkaerejének hasznosítása még hosszabb ideig nem biztosítható kellő szinten a közös gazdaságokban. Ennek lehetőségét elsősorban a háztáji gazdaságok teremtik meg. Nem elhanyagolható a háztáji gazdaságok szerepe a termelőszövetkezeti családok jövedelmében sem. Bár a család összes jövedelmének egyre csökkenő hányadát képezi, de még mindig ebből származik átlag mintegy 35— 36 százaléka. A háztájiból származó jövedelem nagyságának egyoldalú beállítása a közvélemény előtt nemcsak hogy hibás, hanem káros is. Ugyanis az a parasztcsalád, amely háztáji tehenet tart, feikát, sertést hizlal és ezzel 20—30 ezer forint jövedelemre tesz szert, számára ez nem tiszta jövedelem. Számottevő az az érték, amelyet mint takarmányt és eszközöket fektet be a gazdaságba, s ha a termelését ismét meg akarja újítani, utódot kell nevelnie, vagy vásárolnia. Nem is szólva arról a többletmunkáról, amit ennek érdekében a család több tagja kifejt. Az elmondottak is bizonyítják, hogy pártunk politikája a háztáji gazdaságok vonatkozásában is reális társadalmi és gazdasági szükségletekből indul ki, a tartós, történelmileg is hosszú időszakra szóló, az egyéni és társadalmi érdekek összhangját biztosító, tudományosan megalapozott gazdaságpolitika szerves része. Tartani a szintet Félreértések elkerülése végett szükséges ez alkalommal is leszögezni, hogy élelmiszer termelésünk növekedése érdekében a fő irány továbbra is a nagyüzemek elsődleges fejlesztése. Az elmúlt év gyakorlata mégis arra figyelmeztet, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének megfelelő szinten tartása az eddigieknél nagyobb figyelmet, s több irányú intézkedéseket igényel. A legtöbb problémát az állat, állati termékek termelésének csökkenése okozza. — Amíg növénytermesztésben viszonylag gyors előrehaladást értünk el, addig az állat, állati termékek termelésében jórészt a stagnálás a jellemző. Például az utóbbi négy évben országosan — s ez tükrözi megyénk helyzetét is — a közös gazdaságok szarvasmarha-állománya 12 százalékkal nőtt, a háztáji és kisegítő gazdaságokban-viszont 22 százalékkal. Csökkent Vagyis, a nagyüzem termelésnövekedése, ném tudta ellensúlyozni az előbbi csökkenését. Hasonló a helyzet a sertések esetében is. " ...... A háztáji gazdaságok termelésének csökkenése alapvetően az állandóan változó falusi életkörülményekkel kapcsolatos. A kollektív nagyüzemi termelés, a fejlett technika alkalmazása nemcsak a mezőgazdasági munka jellegét változtatja meg, hanem hatással van a paraszti életmódra is. A tv elterjedése, a kultúrházak tevékenysége, az újság, a könyv olvasottság növekedése ellentétes törekvéseket szül a „látástól vakulásig”, a „Hétköznap ünnepnap végzett munkával szemben. Különösen a fiata-, Iabb generáció nem hajlandó a régi vagy régihez hasonló módon élni. A háztáji gazdaságok pedig — különösen a szarvasmarha tartók — a jelen feltételek között a kisüzemi gazdálkodás termelési szervezetét, szokásait konzerválják. Egy másik ellentmondás, hogy a tsz-tag anyagi érdekeltsége — mint ismeretes — kettős: a közös gazdaság mellett a háztáji fenntartásához is fűződik. Ez elkerülhetetlenül — különösen a munkacsúcsok idején — bzonyos összeütközések forrásává válik elsősorban a termelés közvetlen irányítóival. Egyes tsz-vezetők hajlamosak arra, hogy a munkaszervezésnél háttérbe szorítsák a háztáji szükségletet, mivel vezetői érdekeltségük közvetlenül csak a közös gazdasághoz kapcsolódik. A felsorolt ellentmondások nem egyformán jelentkeznek az egyes termelőszövetkezetekben vagy a termelőszövetkezet fejlődésének egyes időszakában. Az utóbbi időben nyilvánosságra hozott központi bizottsági állásfoglalások és kormányintézkedések kedvező hatást váltottak ki. A szalántai példa 1 A megye termelőszövetkezetei közül egyre több helyen olyan szerződéseket kötnek a háztáji gazdaságok i fenntartóival, amelyek kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapulnak. Hiányosság, hogy ezen együttműködések nagyrésze nem terjed ki a termelésre, csupán az értékesítés területére korlátozódik. Jó néhány tsz az utóbbi időben a hangsúlyt már a termeltetésre, a háztáji gazdaságok sokoldalú segítésére helyezi. Ezek közül pl. a szabadszentkirályi tsz komplex háztáji koncepciója magában foglalja a hízómarha előállítását és értékesítését, a tehén és koca kihelyezését és kiterjed a háztáji terület magasabb szintű hasznosítására is. A baksai tsz közös és háztáji szervezettsége már régebbi keletű, de elsősorban a hibrid baromfitartással van összefüggésben. A tv közelmúltban mutatta be „A szalántai példa” címmel a szalántai tsz-ben évek óta folytatott háztáji gazdálkodást. A háztájiban megtermelt és a közösön keresztül értékesített termékek értéke e tsz-ben egy családra kivetítve 1968-ban meghaladta a 18 ezer forintot. A közösön keresztül realizált termékek mellett a baromfi, tojás és tejtermékek jelentős részét szabadpiacon értékesítették. A háztáji ilyen magas szinten való kihasználása nem ment a közös gazdaság rovására, ellenkezőleg, annak egyidejű, sőt elsődleges fejlesztése mellett következett be. Ezt bizonyítja, hogy a tsz szántóegységre jutó halmozott termelési értéke 1966 és 1968 között 5683 forintról 9054 forintra emelkedett. De sorolhatnánk fel jó. példákat a belvárdgyulai, a somogy- apáti, berkesdi, nagykozári, stb. kezdeményezésekről. Sajnos, ezen jó példák s követőinek eredményei elég szűk- körűek még, s az ellenkező tendenciát nem tudták megállítani. A feladat nagysága több figyelmet, anyagi-, gazdasági, szervezési intézkedő-' seket, politikai és felvilágosító munkát egyaránt igényel mind a párt és ; társadalmi szervek, mind a gazdasági vezetők részéről. Csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezést, amelyet a mező- gazdaság politikai és gazdasági vezetői január 9-i tanácskozásán a szalántai tsz kezdeményezésére a tanácskozás résztvevői elfogadtak. Lényege, hogy mozgalmat indítanak a háztáji lehetőségeinek jobb kihasználására. Ügy vélem, a két tsz-szövetség ez- irányú felhívása megfelelő visszhangra talál és tettekre mozgósít Népgazdaságunk érdeke Reális célkitűzésnek azt lehet tekinteni, hogy a háztáji gazdaságok állattartását — a közeli évekbpn — lehetőleg szinten tartsák, illetve a csökkenés ütemét mérsékeljék. Ez mindenek előtt a szarvasmarha-állományra vonatkozik. A sertés és baromfi vonatkozásában átmenetileg bizonyos növekedés is reális cél lehet. Ehhez az szükséges, hogy még a tél folyamán minden termelőszövetkezeti pártszervezet vizsgálatot végezzen saját területén a lehetőségek jobb kihasználására, s javaslatot tegyen a tsz vezetőségének. Segítsék a háztáji bizottságok tevékenységét, esetleges háztáji agronó- mus beállítását, koca, vemhesüszők kihelyezését, takarmányellátás megjavítását, stb. Indokolt, hogy e témakört a mezőgazdasági üzemek vezetése is megbeszélje, s a lehetőségeknek megfelelően elősegítsék hústermelési gondjaink megoldását. Nem csupán jól felfogott szövetkezeti és paraszti érdekről van itt szó, hanem a munkások és a népgazdaság érdekeit egyaránt jól szolgáló feladatról. Czégény József az MSZMP Baranya megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának vesetője Fürdőkádgyár lássál is foglalkozik a Pécsi Bádogos és Szerelő Ktsz. A Titán Kereskedelmi Vállalat megrendelésére ezer lemezfürdőkádat készítenek az idén. Fotó: Erb János Miniszteri dicséret a Mecseki Szénbányáknak A szénkonjunktúra és a jövő A kapuk még hosszú ideis, nyitva állnak Harmincmillió forint bérfejlesztésre Évi 4,35 millió tonnás termelés A Nehézipari Minisztérium pénteken tartott miniszteri értekezletén Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója beszámolt a vállalat 1968—69. évi tevékenységéről és az új gazdaságirányítási rendszerben gyűjtött tapasztalatokról. Elmondotta, mind több nehézségbe ütközik a bányamunkára alkalmas munkaerő megtartása és pótlása, egyre kevésbé lehet megfizetni a Mecsekben a nehéz bányamunkát. Az állami támogatás elmaradása után saját fejlesztési alapból egyre nehezebb a. szükséges beruházásokat megvalósítani. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk visszaérkezése után Garamvölgyi Jánossal. —v Meddig tarthat a szénkon- , junktúra, 'ebből- mekkora tiagyKátfrendű 'feladat Jut a „Mecseknek” — kérdeztük az igazgatót. — Az ismert középtávú szénigények jelentősen meghaladják az Országos Energiagazdálkodási Hivatal (OEGH) és az Egyesült Magyar Szénbányák (EMSZ) termelésprognózisait. Ugyancsak meghaladják azokat a termelési terveket, amelyeket kprábban középtávra — a IV. ötéves terv időszakára —; készítettünk. Vállalatunk a következő évekre a jelenlegi termelési szint tartását ítéli gazdaságilag és műszakilag megalapozottnak, így majd a következő időszakban tartós igénykielégítési hiányokkal kell számolni. Értékesített szénben négymillió tonna az, amit a reális számítások szerint adni tudunk. Természetesen minden elképzelhető erőfeszítést megpróbálunk, hogy segítsünk az igények kielégítésében. Jól tudjuk, hogy a következő öt évben egész Európában a kokszolható szén hiányával kell számolni — ennek csökKis méretű lakások LEGSZEBB BÚTORA a Velence lakószoba .most érkezett. Mecsek Áruház \ ‘Pécs, Mecsekal ja BÜTORHÁZ Pécs, a Villanyrendőrnél. kentése számunkra sem közömbös. — A Mecseki Szénbányák évek óta munkaerőhiánnyal küzd. Ügy gondolom, hogy a bérek jelentős szerepet játszanak abban, hogy az emberek nem szívesen vállalnak munkát a bányászatban. — Néhány dolgot elöljáróban feltétlenül el kell mondanom: nálunk az egy főre eső évi átlagkereset 1968-ban 31 888 forint volt. Ez csaknem ezer forinttal magasabb mint az EMSZ tíz vállalata közül bármelyiknél elért kereset. Az elmúlt évben 20, az idén pedig 30 millió forintot fordítunk bérfejlesztésre a részesedési alapból. Ennek ellenére korántsem állítom, hogy munkásaink jól vannak megfizetve. Elsősorban a bázisbérszínvonal ■ intézménye miatt. Ez kedvezőtlenül befolyásolja érdekeltségi rendszerünket. súlyosbítja mun- káerőproblémáinkat, hátrál-, tatja a termelés korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseinket. Nagy arányban hagyja el a kis fizetésű segédmunkaerő vállalatunkat, ezért az átlagbárszínvonal látszólag növekszik, így nem tudjuk megfizetni — megtartani — a magasabb képzettségű szakmunkásainkat ... — A Zobák-aknán történtek- ről milyen álláspont alakult ki a miniszteri értekezleten? A természeti katasztrófa következtében kap-e a vállalat valami anyagi támogatást az államtól? — Még nem készült el a gázkitörés, sújtólégrobbanások és tűz komplex vizsgálata, így erről nem esett szó. Pénzügyekben mi nem az állammal, hanem a biztosítóval állunk szemben. A szénbányászati vállalatok közül egyedül mi kötöttünk biztosítást — elég magas összegűt — most azonban, a gázkitörésre és az azt követő sűjtólégrobbanásokra, a be- fizetettnél lényegesen magasabb összeget kapunk vissza. — A távlati elképzelések szerint milyen fejlesztés várható? A kővetkező években számíthat-e a vállalat állami támogatásra? — A szénbányászat jövőjének jelenlegi megítélése óvatosságra int. Olyan tartósnak mutatkozó konjunktúrára történő berendezkedésre késztet — a mostani piaci lehetőségek még erősítik is ezt —, amely nagyon ingoványos talajra vezethet. Az a termelési szint, amire műszaki biztonsággal, optimális gazdasági kockázattal és tartósan fel tudunk készülni 4.35— 4,42 millió tonnás évi nyersszén termelés. Ez természetesen nem jelent „merevséget”. A termelés és szénelőkészítés rugalmasságára, már csak a tartós kereskedelmi kapcsolattal kecsegtető vevők megtartása érdekében is szükség van. Meggyőződésünk, hogy a j Mecseki Szénbányák jövőjét I ma az szolgálja, ha erőfeszítéseit a bányaművelés korszerűsítésére, fokozottan gazdaságos termelésre összpontosítja. Létszámunk csökkenni fog — természetes lemorzsolódás —, de a vállalat kapui még hosszú évekig nyitva állanak az utánpótlás számára. Távlati fejlesztési célkitűzéseink közül elsőrendűen fontos a kapacitástartó beruházások és műszaki fejlesztést, vagyis termelékenységet szolgáló befektetések előtérbe helyezése. Az új gazdaság- irányítási rendszer előtt kezdett beruházások készültségi foka 1968. január 1-én 20 és 80 százalék között volt. Ezek Zobák, Szabolcs, Béta, Kossuth és Szászvár bányaüzemek kapacitástartását szolgálják. Ezekre 1970-ben ösz- szesen 380 milliót terveztünk, aminek 53 százalékát az állami költségvetésből várjuk. A következő évben erre már nem számíthatunk — teljes egészében elapad: , Helyette kértük, hogy a? amortizáció, 40 százalékát rfe kelljen befizetni, az teljes egészében a vállalatnál maradjon. — A miniszteri ^.értekezlet hogyan értékelte a Mecseki Szénbányák munkáját? — Vállalatunk a hazai széntermelés 19, a teljes értéktermelő tevékenység 20 százalékát adja. Állóeszköz- vagyonúnk a tíz magyar szénbánya vállalat állóeszközállományának 24 százaléka. A szénbányák összes forgóeszközértékének 19 és munkásainak 20 százalékával rendelkezünk. Az egy főre jutó vállalati eredmény ötvenszerese, az egységnyi lekötött eszközre eső vállalati eredmény közel 10 százalékkal kedvezőbb az EMSZ tagvállalatainak átlagánál. Bármilyen hihetetlenül hangzik, dé a legkedvezőtlenebb adottságok ellenére a feitési teljesítmény 7 százalékkal meghaladja az országos átlagot. A termelékenység növekedése 1960-tól a hazai szénbányászatban négy, nálunk évi nyolc százalék volt. A miniszter nagyon pozitívan értékelte eredményeinket, a vállalatot dicséretben részesítette. Lombos! Jenő Most Irodalmi est a Puskin Műv. Házban A Fiatal Írók Pécsi Csoportba — a Mecseki Szénbányák KISZ- és szakszervezeti bizottsága szervezésében — hétfőn este 18 órai kezdettel irodalmi estet tart a pécs-szabolcsi Puskin Művelődési Házban A műsorban fellépnek: Győri Emil, Haumann Péter, Kari’-ás Péter, Kézdy György, ifjú Kőmíves Sándor Sólyom Katalin és S”abó Tünde, a Pécsi Nemzeti Színház mű*'szei. Zongorán kísé-: Heves’ András Rendező: Bükkösdf Tászló. A felszabadulás 25. évfordulóba jegyében összeállított műsorban 14 fiatal író, illetve költő mutatkozik be.
