Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

1970. január 17, utmttTi-mn napto 5 A szép, színes látvány egyszerűen lenyűgözte a vendégeket Huszonhat sérült Júliusban Szabó Dezső konyhafőnök, a különlegesen terített asztalról, különleges ételeket szolgál fel. * Árokba zuhant e«v barnásokat 'Záhito autóbusz Tegnap délután 13 óra 30- kor súlyos közlekedési baleset történt az Isván-akna felé vezető úton a József major közelében lévő kanyarnál. Egy 60 bányászt szállító szer­ződéses autóbusz az útszélről másfél-két méter mélybe zu­hant és az oldalára dőlt. A baleset úgy következett be, hogy az autóbusz egy szembe jövő jármű miatt fél­rehúzódott az útpadkára, ahol az autóbusz első kerekei meg­csúsztak a havon és a jármű lezuhant. A baleset követ­keztében 26-an sérültek meg. Közülük ketten, Tóth József, Pécs, Május 1. u. 25. sz. alat­ti lakos, valamint Szabó Já- nosné, Pécs, Munkásőr u. 6. sz. alatti lakos súlyos sérü­lést szenvedett. Rajtuk kívül Böröcz István Pécsszabolcs, Jószerencsét u. i „Nagyon, nagyon boldog vagyok“ Három fiú mamája Csanád, Szabolcs és Tiborc Fotó: Erb János Svéd vacsora a Nádorban Bizony ez a sorsa a szépen dekorált, nagy-nagy gonddal összeállított ételkollekciónak: rövid másfél óra alatt el­pusztítják a vendégek, amit1 a szakácsok és cukrászok egy éjszaka és egy teljes nap alatt előállítottak. De nem baj, az a fontos, hogy a ven­dégsereg, amely tegnap este 8 órakor megjelent a Nádor étteremben, jól érezze magát. Illetve... többről van szó. Már a meghívón is ez a fél­mondat utal erre: a svéd­rendszerű vacsoraestünkre „kizárólag a Nádor kedves vendégeit hívjuk meg ...” Az igazgató, dr. Bolgár András mondja: — A vacsoraest célja az, hogy egy évben egyszer a törzsvendégek közelebbről is megismerkedjenek azokkal a dolgozóinkkal, akiknek főzt- jét fogyasztják. E kedves ta­lálkozó fejében pedig szaká­csaink tehetségüknek, képes­ségüknek szinte maximumát nyújtják. És persze, az sem árt, ha a törzsvendégek évi egy alkalommal közösen töl­tenek el egy szép, jó emlékű estét. Az éttermet már a déli órákban lezárták, és a fel­szolgálók megkezdték a ren­dezést. A kupola alatt négy­zet-alakzatban állították fel az asztalokat. Ezekre helye­zik el a hideg és melegtálas ételeket. Pontosan 24 féle ké­szítményt olvasok le a meg­hívó „menükártyájáról”, köz­te ilyeneket: kocsonyázott jérce, hideg fogas, tűzdelt őz- filé áfonyával, aztán „velő­vel töltött steak hálóban ..." (?) és egyebek. A konyhában hallatlanul nagy a látszólagos felfordu­lás. A pincérek még a déli megrendeléseket kiáltják be, nyilván el kell látni őket is, de Szabó Dezső konyhafőnök egy kisebb helyiségben már az esti készítményekkel van elfoglalva. — Tegnap délben kezdtük késő estig, aztán hajnalban, már négykor ismét folytattuk a munkát. — Drága mulatságnak tű­nik ez. Milyen értékű anya­got dolgoznak fel? Kis Károllyal, az étterem vezetőjével gyors becslést vé­geznek: körülbelül 10—12 ezer forint, de beszerzési áron. Már amit így megkap­tak. Mert például a 36 fo­rintos paradicsomot —, ame­lyet a MÉK szállított — ők sem kapták olcsóbban. Meg­lehetősen drága az őzhús is, a fogast pedig Budapestről hozták, dehát „Mindent a vendégért”. Amíg az étteremben elhe­lyezik a gyertyákat, meg a száz szál piros' szekfűt, addig fölnézünk a cukrászüzembe. Rudolf Nándor, Varga Olivér irányításával és persze köz­reműködésével szintén haj­nal óta dolgoznak a cukrá­szok. A hűtőben már esti tá­lalásra vár a citrom-deszert, a gombástuskó, a rumos­bomba, a gyümölcskosarat éppen Varga Olivér készíti. Készíti? Azt hiszem ennél aprólékosabb munkát már csak az ötvösök végeznek. Akár Szabó Dezső, akár a cukrászok kreációját nézem, olyan érzésem támad, hogy ezek már nem is fogyasztha­tó ételféleségek, hanem mes­terművek. — Persze ezt mindennap nem lehetne megismételni, mert hamar kiborulna az em­ber — mondja Varga Olivér és Rudolf Nándor. — S akkor mégis miért? — Nézze, mi mindig a „ku­lisszák” mögött dolgozunk. Mi a vendéggel nem találko­zunk, illetve most az egyszer, először. így hát nem mind­egy, milyen lesz a bemutat­kozás ... Tehát előszűr. Ugyanis dr. Bolgár András úgy tervezi, hogy amennyiben sikerül a „Nádor vacsoraest”, akkor megismétlik minden esztendő januárjában. És miért is ne sikerülne? Kiss Károly mond­ja: — Még én Is meglepődtem, hogy az érdeklődés nagyobb volt már napokkal ezelőtt, mint szilveszterkor. Egysze­rűen minden helyünk foglalt A svéd-rendszerű felszolgá­lásnak van legnagyobb von­zó hatása, ami Pécsett még soha nem volt sőt az egész országban itt van először, vacsoraidőben! Nyolckor kezdődött a va­csora. A svéd-rendszer ez: az asztalok övezte „négyszög­ben” álltak a szakácsok, és közvetlenül ők adagolták, kí­vánság szerint az ételeket a vendégeknek. Akinek valami nem ízlett akár mindjárt szidhatta a szakácsot szem­től szemben. De erre nem került sor, mert már a svéd­asztal színes, szép látványa is egyszerűen lenyűgözte a vendégeket. Az ízekről... az­tán nem is beszélve. — Rab — — Bocsánat, nemcsak há­rom fiúé, hanem még egy két és fél éves kislányé is — igazít helyre és az előző na­pi műtéttel elcsigázottan le­ereszkedik a karosszékbe. Mosolyog, mégis gondterhelt. Nem számított rá, hogy egyik napról a másikra négy gyermek anyja lesz. Amikor a narkózisból magához tért, azt hitte, tréfál vele az or­vos. — En kislányt vártam, férjem azt mondta: mind­egy, mi lesz, csak egészsége­sen szülessen. Kettőnk közül én gondolkodtam praktiku­sabban: ha kislányunk lesz, nem kell lakást cserélnünk, azonkívül örökölheti a na­gyobbik kinőtt ruhadarab­jait. Mindössze jövendő gyer­mekünk nevét illetően vol­tunk azonos állásponton, ha kislányunk lesz, akkor a Kin­ga, ha fiúnk, akkor a Csanád nevet kapja. Régi elhatáro­zásunk volt, ■ gyerekeink ősi magyar neveket fognak vi­selni ... S most itt van Kinga he­lyett születési sorrendben az 1900 grammos Szabolcs, az 1400 grammos Tiborc és a legsúlyosabb egyéniség, a 2100 grammos Csanád, sze­rencsére mindhárman egész­ségesek. Azonkívül, hogy hármas ikrek, legfőbb neve­zetességük az, hogy mamá­juk a fotóriporter segítségé­vel ezen a képen láthatja őket először. Dobos Dezsőné, a Megyei Kórház szülészeti osztályán azon töpreng, mit kezd majd a négy aprósággal, ha már valamennyien otthon lehet­nek a Babits utca 5/2-ben? Segíteni tudó nagyszülők, nő­rokonok nincsenek a közel­ben, így egyelőre fogalma sincs, hogyan tudják gondoz­ni a kicsinyeket Férje ne­héz munkát végez a Mecse­ki Ércbánya Vállalatnál, azonkívül váltott műszakban dolgozik, ebből következik, hogy nem tud majd folya­matosan segíteni. Minderről még beszélni sem tudtak, mert a hármas ikrek mamá­ja az influenzajárvány miatt nem látogatható... A fiatalasszony és a férj munkahelyén, a Megyei Kór­házban és a Mecseki Ércbá­nya Vállalatnál viszont an­nál többet beszélnek az ikrek sorsáról. Dr. Bank József, a Megyei Kórház igazgatója és Tóka Jenő, a MÉV igaz­gatója azzal kezdték pénte­ken a napot, hogy összehív­ták az illetékeseket Dobosék ügyében. Dr. Bank József ezt mondta: — Még nem döntöttünk, mit teszünk Dobosnéért, de keressük a lehetőséget. A hármas ikrek a mi kórhá­zunkban születtek, s mamá­juk ráadásul a mi alkalma­zottunk. Az a törekvésünk, hogy a kicsik hazakerülése után a lehetőségekhez képest könnyítsünk a szülők hely­zetén: Tóká Jenő: — Munkatársaim arra kap­tak megbízatást, hogy néz­zenek utána, milyen körül­mények között laknak Do­bosék. Most hallom, hogy két és fél szobás lakásuk van, bár velük még nem si­került beszélnünk. Egyelőre annyit mondhatok, hogy főként anyagi támogatást nyújt a vállalat, a szülőkre bízzuk az összeg felhaszná­lását. A létszámában kétszeresé­re gyarapodott család tehát nem marad támogatás nél­kül. A szülési segélyről, anyasági segélyről és gyer­meknevelési pótlékról nem is beszélve. Sugárzó tekintettel mondta Dobosné: — Aggodalmaimat leszá­mítva, azért nagyon-nagyon boldog vagyok. Harsányt Márt» 17. sz. alatti lakost, valamint Borbás János, Perényi út 5. sz. alatti lakost szállították a mentők az I. sz. Sebészeti Klinikára. A többi sérülés nem igényelt kórházi keze­lést. Az István-aknai segély­helyen részesítették elsőse­gélyben a balesetet szenve­dett személyeket. — Korszerűsítik 1970-ben az Alkotmány, Tábor, vala­mint Ady Endre utca közvi­lágítását. Modern higanygőz- lámpákat tesznek a közönsé­ges villanyégők helyébe. A korszerűsítés költségei csu­pán az Alkotmány utcában 1,1 millió forintot tesznek ki. A három gyermek édesanyja nyílik az Omnia Ismét napirendre került az Omnia szalon ügye amelyről egy alkalommal már hírt ad­tunk lapunkban. A Megyei Tanács vb. tegnap délelőtti ülésén 220 ezer forintot utalt ki a Pécséit lévő, jelenlegi „Kedves” cukrászda melletti 152 négyzetméter alapterü­letű öröklakás megvásárlásá­ra. A Baranya megyei Ven­déglátóipari Vállalatnak a határozat birtokában lehető­sége nyílik arra, hogy az egykori öröklakást átalakítsa illetve a cukrászdához csa­tolja. Az átalakítási illetve kor* szerűsílési munkák miatt jú­niusban bezárják a „Kedves” cukrászdát, s júliusban meg­nyílik helyén az Omnia sza­lon. A Megyei Tanács vb. to­vábbá egymillió 750 ezer fo­rintot utalt át harkányi Ba­ranya Szálló épületének meg­vásárlására. Mint ismert, a szálló épületét már mintegy másfél évtizede a Vendéglá­tóipari Vállalat használja, az épület azonban nem volt * tulajdonában. A tegnapi ha­tározat pontot tett egy hosz- szú ideig tartó tulajdonjogi vita végére, s lehetőséget nyújt a Vendéglátóipari Vál­lalatnak arra, hogy korszerű­sítse az épületet. Napirenden szerepelt a Sásdhoz tartozó hörnyéki ci­gányiskola ügye is. A hör­nyéki cigánylakosság elköltö­zése, urbanizációja gyorsuló ütemet vett, s ennek követ­keztében az alsó tagozatú is­kola tanulólétszáma 15-re csökkent. Amint az erről szó­ló határozat megállapítja, az iskola betöltötte hivatását, de mivel az elköltözések tovább folytatódnak, az iskola fenn­tartása már nem indokolt. Ezért az iskola tanulóit a másik sásdi általános iskolá­ba irányítják. A Pécs városi Tanács vb- hez hasonlóan tegnap a Me­gyei Tanács vb is megtár­gyalta az Ásványolaj forgalmi Vállalat munkáját. A témá­ról részletesen beszámolunk majd lapunkban. Agyonnyomta es, y bika Halálos kimenetelű szeren­csétlenség történt tegnap dél­ben Pécsett a főpályaudvar rakodójánál, A szalántai Hu­nyadi Termelőszövetkezetből tehergépkocsival Pécsre szál­lított állatokat akarták va­gonba rakni. A biztosító kö­tél eloldása után a teherko­csin lévő 6.5 mázsás bikát nem sikerült a kívánt irány­ba fordítani. Az állat átug­rotta a teherautó oldaltám­láját és az úttestre esett. Emberovics Márk 32 éves szalántai lakos, aki az autó mellett állt, a zuhanó állat alá került, amely agyon­nyomta. A Pécs! Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat öntözőkocsijai tegnap délelőtt város- tisztításra indultak. Megszabadítják Pécsett a belváros utcáit a havas, fagyos időben leszórt salaktól és homoktól, ami az olvadás után az úttestre rakódott le. A képen: a Széchenyi téren dolgoznak a gépkocsik. A relativitás könnyei Kiosztották az iskolai bi­zonyítványokat. Mariska hazavitte, Jolika hazavitte, Pistike is félsze­gen elővetté és megmutat­ta. Anyuka belenézett, el- pityeredett. Apuka is bele­nézett és dühös lett. — Micsoda dolog ez, kis­lányom? — kérdezte apu­ka szigorúan. Tavaly év végén 4,7 volt, most meg 3,9. Anyu a sarokrekamién ült és potyogtak a könnyei. A gyerek a könyvszek­rény mögé bújt és várta a további fejleményeket. Apu pofonnal fenyegetőzött, anyu szívét pedig tovább facsarta a bánat. Juliska néni is megnézte a Gézuka bizonyítványát. Az ö könnyei is kicsordul­tak. A boldogságtól, az igen nagy boldogságtól csurog­tak azok a könnyek. És fel­kiáltott örömében: — Apa! Ide figyelj! En­nek a kölyöknek most meg 3,9 lett az értesítője! Csu­dálatos öröm ez apa! Ugye, ugye mindig mondtam én, hogy még sok örömünk lesz ebben a gyerekben! És sírt, és znkooott, és görögtek, csurogtak a köny- nyei a boldogságtól. És így ment ez két napig feszt, furtonfurt. Könnyben úszott az egész ország. — viroly —

Next

/
Thumbnails
Contents