Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám
Ara; 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló mii.évfolyam,a.«ám. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja íwo.január 17.,siombot Fock Jenő fogadta Mirko Tepavacot Az év első zárszámadása Baranyában Sikeres gazdasági évet zárt a moháesi llj Barázda 21y£ mázsa búza átlagtermés — Tízmillió forintot fordítanak fejlesztésre — Sertéshizlaldát építenek rpegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a Mohácsi Űj Barázda Termelőszövetkezet. A Bartók Béla Művelődési Ház nagytermében a gazdákkal együtt hallgatták meg az elemző beszámolót a meghívottak — közöttük Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. Borsos János, a Mohácsi városi Pártbizottság titkára, Pálkuti Keresztéig, a Városi Tanács vb-elnöke, Ognyenovies Milán országgyűlési képviselő, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Kerekes József, a MÉM képviselője. A beszámoló előtt felolvasták Kádár János és Losonczi Pál elvtárs üdvözlőtáviratát, amelyben a két államférfi a további sikeres munkához jó egészséget kívánt a termelőszövetkezet minden dolgozójának. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista í Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Péter János külügyminiszter, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint Jaksa Petries, jugoszláv külügyminiszterhelyettes és Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi KözJózsa István, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját, örömmel közölte, hogy a közös gazdaság soha nem zárt olyan eredménnyel. mint most. Az 5888 kataszteri holdon gazdálkodó szövetkezet 1969- ben búzából 21,2 mázsás átlagot ért el, csaknem egy mázsával többet, mint 1968- ban, 10 mázsával emelkedett a kukorica holdankénti termése, kenderből és lucernaszénából is többet takarítottak be, mint az előző gazdasági évben. A fűthető fóliatelep — amelyet ezévben tovább fejlesztenek — hat holdja 1,2 milliós árbevételhez juttatta a gazdaságot. A fóliás kertészeti termeles fejlesztése több és állandó munkalehetőséget biztosít a tagságnak s egyben nagyobb kereseti lehetőséget is nyújt. Emelkedett a tagság jövedelme A növénytermelés eredményei mellett a beszámoló nem hallgatta el, hogy 62 kataszteri hold kukoricájuk még töretlen és 8 vagon letört kukorica nincs beszállítva a területről. A gyümölcsösük eredményt nem hozott, szőlőjük elöregedett területét csökkentik és inkább a termés minőségét javítják, faiskolájukat pedig felszámolják, útját állja a város terjeszkedésének. A sertéstenyésztésben nagy károkat okozott az előző évek száj- és körömfájása — mégis 1697 sertést értékesítettek. — Közfogyasztásra adtak 467 800 liter tejet, 309 szarvas- marhát és 13 mázsa gyapjút. A szövetkezet tagságát ellátták a szü leség es kenyérgabonával és takarmánygabonával. A melléküzemági munkájukból kiemelkedik az építő közös vállalkozás. 1969-ben 9 millió 700 ezer forint értékű munkát végeztek, részben a tehenészeti telepük befejezésénél és a szakosított sertéstelepük építésénél. A pénzügyi helyzetük kedvező alakulásából következtetni lehet, hogy a belterjes gazdálkodás irányába haladnak. Ennek érzékeltetésére ismertetjük, a halmozott termelési értékük 1968-ban 39 millió 671 ezer forint volt, j ez az összeg 1969-ben 46 mil- j lió forint fölé emelkedett. Az j árbevételük csaknem 18 mii- ) lió forinttal haladta meg az I előző évi összeget. A közös j gazdaság állóeszköz-alapja j öt és félmillió forinttal növekedett, forgóalapja 3,5 millió forinttal emelkedett az 1968-as évhez hasonlítva Szociális, kulturális alapra egytnillió forintot tartalékoltak, az 1968. évi 725 ezer forinttal szemben. A tagok ré- Hesedésére 10 millió 222 ezer forintot számolták el, ez az összeg is több mint az előző gazdasági évben. Fél millió forintot a tagok betegségi segélyezésére, az öregek megsegítésére 107 ezer forintot biztosítottak. Egy termelőszövetkezeti tag átlagos jövedelme 21 000 forint, két százalékkal haladja meg az 1968. évit. A növekedő keresetet jól illusztrálja Tóth Mihály és családja, az apa, feleség és a fiú 124 455 forintot kapott kézhez az 1969-ben végzett munkája nyomán. A szocialista munkacsapatok szintén jó jövedelemhez jutották. A jövő héten brigád találkozókon adják át részükre a jelvényt, az oklevelet, a könyv- és pénzjutalmat. Az 1970-ben kezdődő gazdasági évben 21 milliót fordítanak fejlesztésre, beruházásra. Kocaelletőt, hizlaldát, bekötőutat építenek és egy szennyvíztelepet, valamint 214 tehén elhelyezésére szolgáló istállót. Folytatják a sertéstelep építését. 1971-ben ezt a munkát befejezik s ettől kezdve évente 8000 sertést adnak a népgazdaságnak. Gépi beruházásra 2,5 millió forintot irányoztak elő. f Józsa István beszámolója után Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője kért szót. Az eredmények méltatása után kérte a tagságot: fokozza a kertészeti gazdálkodást, a zöldségtermelést, mert a lakosság naponta friss, olcsó árut szeretne vásárolni, s ebben a termelőszövetkezet sokat segíthet. Természetesen ezt egyedül a mohácsi tsz megoldani nem tudja, a megye valamennyi közös gazdasága együttes erőfeszítése hozhat kedvező változást a városi lakosság zöldségellátásában. Elismerő szavak, jókívánságok Kerekes József dr. TH- mény Imre miniszter jókívánságait tolmácsolta, Og- nyenovics Milán az MDDSZ, a HNF Országos Tanácsa és az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportjának elismerését adta át a három nemzetiségű, de a munkában „egy nyelven beszélő” tagságnak. Pálkuti Kérésziéig, a Mohács városi Pártbizottság és a Tanács képviseletében kívánt további sikereket a közös gazdaság valamennyi tagjának. Czernies János tsz-tag a nyugdíjasok nevében interpellált. Józsa István ígéretet tett. hogy a munkából kiöregedettek részére kiegészítő járadékot folyósítanak. Az ünnepélyes zárszámadó közgyűlést a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásával fejezték be. Nagy István NAPIRENDEN II mecseki szénbányászat helyzete Megvitatták az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt munkáját Pénteken a Nehézipari Minisztérium miniszteri értekezletén megtárgyalták az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt munkáját idei feladatait és a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó előirányzatait Beszámoló jelentésében Be- se Vilmos vezérigazgató megállapította, hogy az energiatermelésre felhasznált energiahordozók között a szénhidrogének aránya az idén előreláthatólag 43.7, a negyedik ötéves terv végére pedig 56.6 százalék lesz. A tröszthöz tartozó vállalatok, üzemek dolgozóinak létszáma jelenleg meghaladja a 43 000 főt, az állóeszközök értéke körülbelül 19 milliárd, a készletérték pedig 3 milliárd forint Foglalkozott ezután a beszámoló a harmadik ötéves tervidőszak végére várható eredményekkel, majd a következő tervidőszak problémáival. A jelek szerint lényegesen megváltozik a városi gáz és a földgáz-felhasználók aránya. Az előbbieknek a száma több mint 10 százalékkal csökken, a földgázfogyasztóké viszont majdnem másfél- szeresére nő. Ugyancsak fokozódik a propán-bután gáz felhasználása is, amelynek a negyedik ötéves terv végére már valószínűleg másfélmillió fogyasztója lesz. Beszámolt a jelentés az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatairól és azokról a gondokról, amelyekkel a tröszt jelenleg küzd. Nehézségeket okoz a munkaerő- vándorlás és sok gonddal küszködnek az előirányzataik teljesítéséhez szükséges beruházások megvalósítása terén. Ezután az értekezlet résztvevői a Mecseki Szénbányáknak az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait, valamint eredményeit távlati elképzeléseit Garamvölgyi János igazgató beszámolója alapján tárgyalták meg. A miniszteri értekezlet mindkét jelentést tudomásul vette és mind az OKGT, mind a Mecseki Szénbányák munkáját és további terveit pozitívan értékelte. társaság külügyminisztere Péter János külügyminiszter, Marjai József belgrádi ma- [ gyár nagykövet, valamint I Jaksa Petries jugpszláv külügyminiszterhelyettes és Géza Tikvicki budapesti jugoszláv nagykövet társaságában pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Galériában megtekintette a 19. század magyar festészetét bemutató kiállítást. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is fogadta péntek délután Mirko Tepavacot. A tartalomból; Uj szelek Líbiában (2. oldal) Profilváltozás néhány kérdőjellel (3. oldal) Hova menjünk vásárolni, szórakozni? (3. oldal) Három fiú mamája (5. oldal) Svéd vacsora a Nádorban (5. oldal) Árokba zuhant egy autóbusz (5. oldal) A képen: Fock Jenő, a kormány elnöke fogadja Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. Társulás eredményeként: rrt •• f f • er iobb cipó a barcsi kisüzemből Fél éve hozta létre barcsi üzemét a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz. Annakidején az iparosítás tekintetében fehér foltként nyilvántartott községben működött ugyan ' egy szolgáltató szövetkezet, de csak kevés embert foglalkoztatott. Az ORKISZ műszaki irodájához fordultak segítségért, s így jöttek össze a Kossuth Ktsz-szel. Megállapodás született: a pécsi szövetkezét segítségével üzemet hoznak létre Barcson. Egy régi iskolaépületet alakítottak át mintegy négymillió forintos ■ költséggel, a beállított gépek értéke 650 ezer forint. Százhuszan kezdték el a munkát, szinte valameny- nyien szakképzetlenek. A pécsi szövetkezet szakemberei természetesen ott bábáskodtak a barcsi üzem beindulásánál, sőt, Pécsett hat barcsi dolgozót képeztek ki. A kisüzem az NDK-nak bérmunkában 50 ezer pár cipőfelsőrészt készített. Az idei fejlesztések — újabb 50 fő beállítása, továbbá fél millió forint értékű új gép —, eredményeként háromszorosára növekszik a termelés: az NDK-nak bérmunkában 100 ezer pár cipőfelsőrészt, a belkereskedelemnek 30 ezer pár cipőt készítenek. A megállapodás értelmében a barcsi társszövetkezet évi nyereségéből húsz százalék a pécsi ktsz-t illeti. A ktsz ezt az összeget fejlesztésekre használja fel. „CSTJPASZEM” HÁZ: Szegeden, a Károlyi utcában érdekes lakóház épült. A tíz szintes. 63 lakásos új épület északi oldala üveg borítású s ezért kapta a „csupaszéin” elnevezést. Balatonlelle és Balaton- szemes között, a Balatonba torkolló „Tetves” patak mintegy 20—25 ezer holdas vízgyűjtő. Területére lehulló csapadék évenként 20 tonna termőtalajt hord le a mező- gazdasági művelés alatt álló részekről a patakba, onnan pedig a magyar tenger fürdővizébe. Az eróziós károk következtében humuszban szegény, lekopott területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek nagyobb munkaráfordítással sem érik el sík területen gazdálkodó szövetkezetek termésátlagait. A Fo- nyódi járási Tanács vb, valamint a Somogy megyei Tanács vb ezért határozatot hozott a Balaton-térség e területén végrehajtandó talajvédelmi és vízrendezési munkák megkezdésére. A tervek már elkészültek, s az időjárástól függően, rövidesen hozzálátnak azok végrehajtásához. A több mint ötvenmillió forintos beruházást igénylő munkát 1975-re fejezik be. Ebben az évben mintegy 173 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Nagyarányú talajvédelmi munkák a Balaton térségében
