Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Dúnanimi napia 1969. december IX Baranyai mézesnapok Pódium Az őserdők bennszülöttei már évezredek óta nagy örömmel fogyasztják a fák odúiból kiszedett lépesmé­zet A mézeslépeknél azon­ban nagyobb megbecsülés­ben részesítik azokat a lé- peket, amelyekben a méh- álcák fejlődnek, „pempő”- ben fürdenek. Ezeket a lé- peket is megeszik álcástól, pempőstől együtt. Az a ta­pasztalásuk, hogy harcosaik a különös táplálékból testi erőt merítenek. Évszázados titok Függetlenül az őserdők la­kóinak e felfedezésétől, de ezzel párhuzamosan szintén évszázadok óta foglalkoztat­ja a méhészeket az a prob­léma, hogy a méhcsaládban a nőnemű álcák óriási többsé­géből miért csak korcs nő­neműek (dolgozó méhek) fej­lődnek s mikor és milyen körülmények közt nevel ma­gának a méhcsalád ugyan­olyan nőnemű álcából tökéle­tes nőnemű lényt, méhanyát, amely dolgozó társainak rö­vid, sokszor csak néhány he­tes életéhez képest igen hosz- szú életű (2—i év) és a sza­porodás terén hihetetlennek látszó teljesítményekre ké­pes. Naponta lerak sok ezer petét, saját testsúlyának más- félszeresét Ez akkora telje­sítmény, mintha egy 2 kg élősúlyú tyúk a nyár elejé­től a végéig naponta 3 kg, azaz 51 db tojást tojna. A méhanya ugyanolyan pe­téből származik, mint a töb­bi nőnemű dolgozó méh. A nagy eltérések okai megma­gyarázhatók az ún. trofogén elmélettel, amely a táplálko­zás és a környezeti viszo­nyok különbözőségében je­löli meg a nőnemű egyed de- termináltságának okait. — A petéből kikelt anyajelölt ál­cát három és fél nap után más összetételű pempő veszi körül, mint a dolgozó méh álcáját. Ismét más a hímne- mű egyed (hereálca) táplálé­kának az összetétele. A továbbiakban csakis a mézelő méh anyaálcájának táplálékát képező méhpem- pőről lesz szó. Az anyaálcatáplálék össze­tételét számos külföldi ku­tató már meghatározta (3 szá­zaléka még ma is ismeret­len). Több kutató majdnem egybehangzó megállapításai szerint 22 féle aminosavat tartalmaz. Tartalmazza a B vitaminok hosszú sorát. Gaz­dag pantoténsavtartalmát kü­lön kell kihangsúlyozni, ami­nek ismeretes az élő szerve­zet növekedését, gyarapodá­sát előmozdító hatása. Számos kutató vizsgálta az anyag fiziológiai hatását. Az e téren végzett kutatások eredményei . azonban nem mindenben egybehangzók. — Hazánkban ez értékes tö­ménytápszert a legáltaláno­sabban mézbe keverve fo­gyasztják. A sűrű ikrás méz (ó méz) jól konzerválja s az egyébként kissé csípős és fa­nyar ízű, nem mindenki szá­mára kellemes zamatú táp­szer fogyasztását is élvezhe­tőbbé teszi. A pempős méz- keverékbe újabban a méhek által termelt virágporból is tesznek, mivel ismeretes a virágpor összetétele, jelentő­sége és kiváló roboráló ha­tása. TISZTÁK Nagy gonddal készül Illyés Gyula a Pécsi Nemzeti Szín­ház számára írott darabjá­nak, a Tisztáknak színpadra- állítása. A sokat ígérő, dara­I hérje forrása. Amíg pl. a mo­gyorónak közismerten magas tápértékű termésében 11,6 százalék fehérjetartalom van, addig virágpora 30-at tartal­maz. A virágporok tartal­mazzák az állati és emberi szervezet többi fontos élet­tani tényezőit is, azt a tíz féle aminosavat, amelynek az emberi szervezetben külön- külön meghatározott szere­pük van, szénhidrátokat, zsírt, ásványi sókat, foszfort, s a fermentümok egész sorát tartalmazzák. Valamennyi vi­rágpor igen gazdag a vita­minokban. Nemcsak a Bt, B2, B3 és Ba található meg ben­nük bőven, hanem a C, E és R vitaminok is. De bő tár­háza a karotinnak is, (A vi­tamin), ami egyszerű extra­hálással kiválasztható belő­lük. (A liliomfélék virágpo­rában 20-szor annyi karotin van, mint a sárgarépában). — Hormonokat is tartalmaz a növekedéshez. A virágport a benne rejlő s az emberi szervezetre oly igen fontos fenti tápanyagok töménysége teszi alkalmassá arra, hogy tápszerek készül­jenek belőle, illetve, hogy élelmiszerek tápértékének dúsítására használják. Egyre szaporodik azok száma, akik naponta rendszeresen fo­gyasztanak egy kávéskanál­nyi virágport munkabírásuk fenntartására s a gyakorlat azt igazolja, hogy igen jó eredménnyel. A tapaszalatok azt is igazolják, hogy még jobbak az eredmények, ha virágpor helyett az ún. méh- kenyeret fogyasztják. A méh- kenyér a méhek által a sej­tekbe elraktározott, silózott virágpor. A méhkenyérnek a vita­mintartalma a virágporéhoz képest kedvezően megválto­zik. Míg 100 gramm virág­porban csak 2,7 mg pantotén- sav van, addig a méhkenyér 17,5 mg-ot tartalmaz 100 grammonként „E” vitamin nem található sem a méh- pempőben, sem a virágpor­ban; a méhkenyérben azon­ban igen, ahol nyilvánvalóan a baktériumok szintetizál­ják. A pempőben C vitamint felbontó enzimet is találtak. Ennek folytán a pempő fo­gyasztása alatt csökkenhet a mellékvesekéreg C vitamin tartalma is. Ennek azonnali pótlására tehát legcélszerűbb megoldásként kínálkozik a C vitaminban dús virágpor fo­gyasztása. A pempő és vi­rágpor tehát kedvezően egé­szíti ki egymást. hető mennyiségben is kifej­tik hatásukat s a vegyileg tiszta hormonok milliárdos hígításai is igen hatásosak, A hatásmechanizmussal kapcsolatos kérdésekre a hor- monológia adja meg a vá­laszt; ez azonban már az orvostudomány területére tar­tozik. De annyit a laikus ol­vasó is megért, hogy a méz elsősorban a szervezet kaló­riaszükségletét biztosítja, a virágpor a testépítésben, a méhpempő pedig az irányí­tásban játszik kiváló szere­pet A gazdag külföldi irodalom egybehangzóan mutat rá ar­ra, hogy mindhárom méhé­szeti termék, de főleg az utóbbi kettő nemcsak magas értékű tápszer, hanem bio­katalizátor. Ez pedig tág te­ret kínál a kutatóknak. — Az egyre emelkedő mézfo­gyasztás mellett ma már so­kan fogyasztják rendszeresen a virágport is. Hiszen egy kanálka virágpor .vitamintar­talma felér egy kosár vegyes gyümölcsével. A dúsított mézben pedig a virágpor és méhpempő, valamint a méz csodálatosan egészítik ki egy­mást s a szervezet a számára legkedvezőbb arányban any- nyit vesz fel belőlük, ameny- nyire szüksége van. A termé­szet e kincset érő tárháza azonban még sok olyan tit­kot rejt magában, amelynek feltárása a mezőgazdász, a biológus, a vegyész és az or­vos összefogását, minden fá­radságát megérdemli. — De hogy mikor és mennyit fo­gyasszunk a kincsből, ezt bízzuk az orvosra. Dr. Marton Aladár igazságügyi méhészeti szakértő Beküldési határidő december 20. Felszabadulási pályázat A Hazafias Népfront me­gyei Titkársága felhívja a honismereti szakköröket és mindazokat, kik az 1969. már­cius 20-án meghirdetett „Or­szágos Felszabadulási Pályá­zatiban részt kívánnak ven­ni, hogy az elkészített pálya- műveket 1969. december 20-ig küldjék meg a Hazafias Nép­front megyei Titkárságára, Pécs, Széchenyi tér 18 sz. A pályaművet három példány­ban kérjük beküldeni feltün­tetve: a szerző (vagy szerzők) nevét, legmagasabb iskolai végzettségét, életkorát, jelen­legi munkabeosztását és lak­címét. Ha a benyújtott pá­Kávéskanálnyi naponta A méhek a virágok kelyhé- ből, porzóiról gyűjtik a vi­rágport, pollent. Részben az ivadékok táplálására közvet­lenül használják fel, részben maguk fogyasztják el és fej­mirigyükkel pempőt termel­nek belőle. A pollen a méh kenyere: nélküle nincs pem- pőtermelés, fiasításnevelés. A méh tehát a virágban talál­ja meg a méhcsalád fejlődé­séhez szükséges tápanyago­kat igen tömény állapotban. A virágpor a méhek gazdag, di mással nem pótolható fe­Dúsított méz lyázat valamilyen pályázaton már részt vett, vagy valaho­vá be lett adva, az esetben azt kérjük közölni. A pályázatra olyan művek is beküldhetők, amelyek já­rási vagy városi szintű ki­írásra készültek. Továbbá olyanok is amelyek nem a Hazafias Népfront és az Or­szágos Népművelési Tanács, hanem más szervek pályázati felhívására készültek. A pá­lyaművek elbírálását megyei- leg 1970. január 30-ra kell elvégezni, a december 20-a után beérkezőket ezért már nem tudjuk figyelembe ven­ni. Hazafias Népfront Baranya megyei Titkársága bot Dobai Vilmos, Jászai-dí- jas rendezi. (Képünk: Dobai Vilmos.) A HÁLÁL ANGYALA Az M. N. a halál angyala című új játékfilmben Pásztor | Erzsi is játszik. A MAFILM pedig egy másik pécsi szí­nészt, Hauman Pétert kérte ki az Arc című film egyik szerepére. Hauman egyéb­ként befejezte a Szász Péter forgatókönyvéből készült szovjet—magyar koproduk- ciós film forgatását. ÜJ BÄNFFY-FILM Szenes Mihály rendezésé­ben új magyar tv-film ké­szül. Címe: Érik a fény. Fő­szereplője Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, akit a színház összesen negy­ven napos filmforgatási idő­re engedett el, egyeztetve tér-- mészetesen pécsi fellépései­vel. Bárdosi Németh fános LUCAZAS Luca, luca, kitykoty, szabad-e lucázni, szép eladó lányért szalmát szórni, rázni, tyúkot, ludat babonázni, luca, luca, kitykoty. Luca, luca, kitykoty, vizük borrá váljon, hosszú kolbász, hurka lógjon a padláson, házuk népe bajt ne lásson, luca, luca, kitykoty. Luca, luca, kitykoty, sok csibe, lúd keljen, aludttejes köcsög száradjon a kerten, vetés, virág megeredjen, Hica, luca, kitykoty. Luca, luca, kitykoty, maradok, ba mondják, nem kérek én itten szalonnát, se sonkát, csak a lányuk selycm-kontyát, luca, luca, kitykoty. Gárdonyi-titkosírás Könyv alakban adják ki Gárdonyi naplóját Megfejtették Gárdonyi Gé­za titkosírással írt naplóját — annak idején elsőként ké­szítettünk riportot a meg­fejtővel: Gilicze Gábor első éves pécsi joghallgatóval, sőt, részleteket is közöltünk az első „fordítások”-ból. Mi történt azóta, jobbanmondva: Mi lesz a Gárdonyi-hagya­tékkal? Erről beszélgettünk Gilicze Gáborral. A Gárdonyi-hagyatékot 1972-ben kívánják könyv­alakban kiadni, az író halá­lának 50. évfordulója alkal­mából. A bevezetőt, az iroda­lomtörténeti értékelést Ko- rompai János, az Egri Mú­zeum muzeológusa írja. ö a Gárdonyi-hagyaték kezelője. Ezután a megfejtők — Gilicze és a budapesti Gyürk Ottó honvédalezredes, aki kompu­terek segítségével a számok titkára jött rá — tanulmány­ban ismertetik módszerüket, továbbá a Gárdonyi-titkos­írás ÁBC-jét, s azt, hogy en­nek birtokában hogyan kell olvasni az anyagot. Ezt kö­veti aztán a „fordítás”, amely­ből megismerhetjük Gárdonyi gondolatait. A legérdekesebb anyagnak a „Nagy Napló”, vagyis a nagy analógia gyűjtemény ígérkezik. Van a hagyaték­ban 10 füzet is, és egy nagy borítékravaló kartoncsík, cé­dula. Ezekből a 10x10 centi- méteres cetlikből van vagy kétszáz darab. A füzetek kö­zül 3—3 általában azonos té­makört tartalmaz, például; Egri Csillagok. Aztán van „vélemény” füzet, amelyben az író filozófiai eszmefutta­tásai találhatók, erről-arról, írókról, politikáról, az élet­ről, halálról. Egyes füzetek­ben íráselméletről van szó. módszereket, utasításokat tartalmaz, hogyan írjon drá­mát, verset, regényt. A két kutató januárban kezd hozzá a hagyaték át­írásához. Gilicze Gábor egyéb­ként abbahagyja jogi tanul­mányait, a jövő tanévre fel­vették a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre, magyar—latin szakra. S vé­gezetül még egy érdekesség: Gárdonyi titkosírású hagya­tékában, egy kis cetlin meg­találták az ún. bilingvist. Egysoros szöveg, ugyanaz a mondat egymás mellett: tit­kosírással és latin írással. Itt kellett volna kezdeni a meg­fejtést. M. Z. Komolytalan rovat A méhpempő friss álla­potban pépszerű anyag, szá­razanyagtartalma 35—50 szá­zalék. Szobahőmérsékleten gyorsan romlik, a fény és a fémekkel való érintkezése sietteti romlását. Savak ha­tására pedig értékes alkotó­elemei felbomlanak, elpusz­tulnak. Ezért hosszabb időre csak saválló edényben, sötét helyen és 0 fok körüli hő­mérsékleten tárolható. Tar­tósítása tehát nem könnyű. — A gyakorlat azt is igazolja, hogy csak az eredeti állagú és halmazállapotú méhpem­pő a teljes értékű, míg a víz­tartalmától megfosztott, szá­rított vagy liofilizált anyag már veszített az értékéből. Ismeretes, hogy a legtöbb életmegnyilvánulásban a bel­ső elválasztású mirigyeknek van döntő szerepük. Vála­dékai a hormonok. E miri­gyek nem önállóan fejtik ki működésüket, hanem a belső szekréciós rendszerben, amelyben az agyalapi mi­rigyé az irányító szerep. Az idegrendszer és a hormoná­lis rendszer közti szoros kap­csolatban az összekötő szerep is az agyalapi mirigyé. Az is ismeretes, hogy az állati mi­rigyekből kivont hatóanya­gok az emberi testbe juttat­va épp úgy hatnak, mintha azokat az emberi szervezet mirigyei állították volna elő. Már igen csekély, alig mér­A világsajtót, sőt még en­gem is tetőtől-talpig megrá­zott annak idején a hír, hogy Jacqueline Kennedy asszony feleségül ment Aristoteles, Sokrates Onassis kartárshoz, a szép nevű, de ahogy a ké­pen láttam nemrég, róka áb- rázatú görög fuvaroshoz. Gondolom nem az vitte rá, hogy nem volt mit a tejbe aprítania, hisz még mindig jobban állt anyagilag, mint mondjuk egy TEFU kocsi­kísérő. Mindegy! Görögről lévén szó. elővettük a lantot — ami görög szerszám — és elmond­tuk Theokritossal, a költővel: íme hát a nász megesett! Különben elgondolkodott az ember. Több, mint száz éve történt, hogy a Felesé­gek Felesége „eldobta az öz­vegyi fátyolt” és feleségül ment egy Horváth Árpád ne­vű úriemberhez és ezzel be­vásárolta a poklok-poklát. Megaláztatás, undor és egy nemzet sír után is tartó rosz- szallása követte. Pedig sze­EJNYE ONASSISNÉ ASSZONY! gény teremtés micsoda ronda házasságba mászott bele. Mégis igaza volna a köz­véleménynek? Azt hiszem igen. A szimbólumok nem mehetnek férjhez. Szimbólu­mok maradjanak meg szim­bólumnak. Hogv nehéz szimbólumnak lenni? Persze. De ha már ezt választotta, akkor mit tehet mást. Az amit Jacqueline asszony nem tudott, azt a falusi öregasszonyok is tud­ják. amikor a temetőben be­szélgetnek egymással, vagy odahaza régi képeket és ru­hákat mutogatnak, hogy lám, ez az istenben megboldogult Jánosomé volt. Jó ember volt szegény! Onassis asszony azóta mind nagyobb meglepetéseket szál­lít. Legutóbb arról értesül­tem, hogy egy kissé tolakodó újságírót egy jobb horoggal, vagy lengővei úgy elintézett, hogy az végignyalta az asz­faltot. Ugyanez a cikk azon­ban így kezdődött: Jacqueli­ne asszony „megint” leütött egy újságírót. Ebből éles lo­gikával arra következtetek, hogy minimum két újságírót ütött ki eddig, maximum többet. Ezt valóban nem tar­tom nőies cselekedetnek. Még a cselgáncs csak-csak, az olyan női önvédelem-féle is lehet, de hogy zutty. a szeme alá kék monoklit, ez inkább várható a Mohamed Alitól, más néven Cassius Clay-tól, mint Jacquline asszonytól. Az a másik cselekedete még inkább szimbólum-elle­nes volt, hogy az első férjé­től kapott pulóverjét. — ami a színe miatt nem tetszett — eladta egy New York-i ócs­kapiacon 18 dollár 50 cen­tért, ahogy erről az újvidéki Magyar Szó-ból értesültem. A kis pénz is pénz és Jacqueline asszony már a leveleit is árulgatja. Ezen a réven is bejött eddig a ház­hoz vagy 700 dollár. No. ezek a kisebb ügyek. De Jacqueline asszony mini­ben itt, egy millió dollárban ott, tunikában emitt. Sokal- lom a Szimbólum nyüzsgését. Annak idején azt mondtam magamban: az évszázad es­küvőjén az évszázad asszo­nyát feleségül vette az év­század linkócija. Most fogalmazzunk egysze­rűbben: egy erősen öregedő görög milliomos, számtalan hajó, repülőgép és sziget tu­lajdonosa, feleségül vette az évszázad szimbólumát, aki­ről végül is kiderült, hogy szimbólumnak sem volt jobb, mint a 18 dollár 50 centes pulóverje, kuligánja, kardi­gánja, az isten se tud eliga­zodni ezeken a női holmikon. Szöllősy Kálmánt á á Méz, virágpor, pempő A természet kincset érő tárháza

Next

/
Thumbnails
Contents