Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

1969. decembei 13. Dunantfliit uttpio' 7 Szovjet automata mesterséges bold fényképezőgép Baján * /Csodálatunk határtalan, amikor ember lép a Holdra, amikor emberek bo­nyolult technológiai szerelés­sel valóságos „űrvárosokat” hoznak létre a világminden­ségben. Mégis az ünnepi han­gulat elmúltával megkérdez­zük: mire jó ez? Nem csupán a felnőttek költséges játéka, ami a világ két vezető ipari nagyhatalmának — óvatos becslések szerint is — 500— 600 milliárd forintjába kerül? Vajon éppen ez az emberiség feladata a XX. század máso­dik felében, amikor még min­dig néhány millió ember hal éhen és százmilliók nélkülö­zik az emberi élet legelemibb kellékeit? A tudomány számára az űrkutatás óriási húzóerő. Tíz­ezrével alkalmazzák a föl­dön az űrkutatás eszközeit és az általa szerzett tapasztala­tokat. Ki lehet a megmond-, hatója, hogy a milliók éhe­zését okozó időjárás Szeszé­lyességét, nem éppen mester­séges holdak győzik-e le. Ezért az űrkutatásról a Föld egyetlen országa sem mond­hat le. Erről és a magyar vonatkozású kutatásokról be­szélgettünk dr. Almár Iván­nal, az MTA Csillagvizsgáló Intézetének tudományos cso­portvezetőjével. — Magyarországon milyen űrmegfigyelések folynak, ka- punk-e adatokat a mestersé­ges holdakról, esetleges meg­figyeléseinek eredményeit ho­gyan hasznosítjuk? — Tulajdonképpen a mes­terséges holdak átvonulásait figyeljük. Éjszakánként 8—12 „szputnyik” helyzetét mérjük le. Évente — 2—3 ezer át­vonulás — 20—25 ezer pozí­ciómérés történik. Az átvo­nulások jelzéseit előre meg­kapjuk. Az adatokat elsősor­ban magunk számára dol­gozzuk fel, de megfigyelése­inket a Szovjetunió, Anglia, az USA, Franciaország és Lengyelország űrkutató köz­pontjai rendelkezésére is bo­csátjuk. — Mi a megfigyelések cél­ja? — Előszór is, hogy a hol­dakat ne veszítsék eL Való­ságos katalógust kellett fel­állítani, hiszen 1200—1300 Föld körül keringő objektum létezik. Másodszor — ez a legfőbb cél — a keringő hol­dak fékeződnek a légkörben. Ezáltal következtetni lehet a légkör 100—150 kilométer feletti rétegeire, ahol a köz­vetlen mérésekre nincs lehe­tőség. Ezáltal a naptevékeny­ség hatására olykor ezersze­resen sűrűsödő, vagy ritkuló felsőlégkör megismeréséhez jutunk. Magyarországon tíz éve folynak ilyen kutatások az MTA Csillagvizsgáló In­tézet keretében szovjet segíti séggel. Az 1962-ben magyar kezdeményezéssel beindult INTEROBS program speciá­lis szputnyikok évi 40 ezer megfigyeléséből következtet a légkör szerkezetére. Az ala­pul szolgáló megfigyelések távcsövön keresztül szemmel történik. — A megfigyelésék harma­dik csoportja a geodézia cél­jait szolgálja. Több állomás­ról, az égi háttér előtt, fény­Az Interkozmosz I Ezerháromszáz mesterséges hold kering már a világűrben h ... Az emberi faj története szakadatlan küzdelem a sötét­ségből a világosság felé. Éppen ezért értelmetlen a tudás hasz­nosságát vitatni — az ember ismeretekre vágyik, s ha többé nem vágyik ezekre, akkor nem is ember.” (F. Nensen) képezik a holdakat. A meg­határozott időben történő sokoldalú beméréssel térben i pontosan meghatározzák a geodéziai holdak helyzetét. Ezek segítségével, az elmúlt tíz esztendő során legalább százszor pontosabban hatá­rozták meg a Föld alakját — Milyen tudományos esz­közök. hány kutató áll ren­delkezésre ehhez a munká­hoz? — Budapesten, Baján, Szom­bathelyen és Miskolcon foly­tatnak optikai megfigyelése­ket. Baján van a legmoder­nebb berendezés. Szovjet kö­vető-távcső fényképezi a sza­bad-szemmel nem is látható szputnyikokat A megfigyelés ' százszor pontosabb ezzel. Korszerű a fél millió forintos költséggel épült szombathelyi állomás is. Különösen értékes a Szombathelyen készült be­rendezés. A távcső végére egy elektronikus érzékelőfe­jet szerkesztettek. Ha a mű­hold kilép a távcsőből — utána mozgatja. Nem szabad azt hinni, hogy nagy appará­tus vesz részt a munkában. Az említett 4 állomáson ösz- szesen 6 kutató és 5 észlelő dolgozik. A megfigyelések hasznosításán pedig talán két tucat csillagász, geodéta ... — Az Interkozmosz prog­ramban milyen szerepet ját­szanak ezek a kutatások? — Az Interkozmosz együtt­működés átvette, az eddig akadémiai felügyelettel fo­lyó, mesterséges holdak meg­figyelésén alapuló kutatások nemzetközi koordinálását. Eb­ben a hónapban a krími ob­szervatóriumban tanácskoz­zuk meg az 1970-es tenniva­lókat. — Milyen kutatócéllal bo­csátották fel az Interkozmosz I-et? — Az Interkozmosz I., ame­lyet október 14-én bocsátot­tak fel, a szocialista országok második közös mesterséges holdja. (Az első a Kozmosz 261 volt.) Három műszer szov­jet, cseh és NDK gyártmá­nyú. Napfizikai kutatásokra szolgál és az ionoszférában a napsugárzások hatását vizsgálják. Földünk légköre valóságos ablak módjára vi­selkedik, csupán a 3 és 7 ezer Angström közötti hullám- hosszú elektromágneses su­gárzást engedi át. Az ennél rövidebb hullámhosszú su­gárzást vagy a hosszabb inf­ravörös, mikróhullámú és rádióhullámú rezgések jelen­tős részét csak mesterséges holdakkal, a légkörön túlról lehet mérni. — A kutatás elsősorban anyagi kérdés. Ennek figye­lembevételével kérdem: a ha­zánkban folyó űrkutatás ki­meríti-e lehetőségeinket? — Véleményem szerint messze nem használjuk ki azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a más nemzetek által felbocsátott mesterséges égi­testek biztosítanak. Az In­terkozmosz keretei között re­mélhető. hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik és az űrkutatás Magyarországon is elismert, önálló tudománnyá szerveződik. Lombosi Jenő A Szovjetunióban minden­féle időmérés az állami idő- és frekvencia-etalonhoz iga­zodik. Az etalont az Orszá­gos Műszaki Fizikai és Rá­diótechnikai Mérésügyi Ku­tatóintézetben készítették és őrzik. A másodperc pontos reprodukálását kvantumgene­rátorok segítségével oldották meg, amelyek a hidrogén- atomok által kisugárzott rendkívül stabil elektromág­neses rezgéseket hasznosít­ják. Az etalon-óra mechaniz­musának „szívét” állandóan működő kvarc rezonátorok képezik. A rezonátorok na­ponta 5 tízmilliomod másod­perc pontosságot biztosítanak. Ezek szerint a pontatlanság 7000 év alatt éri el az egy másodpercet! Kemence — fűtőanyag nélkül Vibrációs módszerrel a süketség ellen A süketség elleni harc egyilf legújabb vívmánya a vibrációs hangközvetítési módszer. Kétszáz pácienssel éveken át folytatott kísérlet alapján a Siemens cég vib­rációs készüléket gyártott sü­ket gyermekek beszédtanítá­sához. A tanár által kiejtett hangokat az elektrodinamikus mikrofon elektromos rezgés­sé alakítja és felerősítve to­vábbítja a páciens csuklójára erősített vibrátorra és a fül­hallgatókba. A gyermek a ta­nár szájmozgását figyelve és ugyanakkor érzékelve min­den szó kiejtésének jellegze­tes rezgéseit, megtanulja az egyes hangok megkülönböz­tetését és utánozni tudja ki­ejtésüket Szovjet feltalálók egy cso­portja újtípusú, aerodinami- kus előmelegítő kemencét szerkesztett, amely elektro­mos áram vagy bármiféle fűtőanyag felhasználása nél­kül is képes hőt fejleszteni. A kemence alkalmas arra, hogy vele alumíniumötvöze­teket hevítsenek fel az edzés­hez szükséges hőfokra, nagy- szilárdságú szerkezeti eleme­ket melegítsenek fel hegesz­tés előtt, biztosítani tudják a gumi és üveg egyenletes me­legítését és elvégezzék az autódugattyúk megmunkálá­sát. Egy zárt rendszerben működő közönséges ventillá­tor a meghajtására felhasz­nált teljes mechanikai ener­giát hőenergiává alakítja át. Minél több energiát használ fel a ventillátor, annál ma­gasabb a zárt rendszer bel­sejében uralkodó hőmérsék­let. A kemencéhez nincs szük­ség elektromos berendezésre, tüzelőre, kürtőre, s az ily- módon végzett előmelegítés nem jár füsttel és korommal. Az új eljárás segítségével kétszer olyan gyorsan elvé­gezhető a fémek előmelegí­tése, mint a legmodernebb elektromos kemencékben. Angliából, Franciaország­ból, Olaszországból és Bel­giumból máris szabadalom­igényt jelentettek be az új berendezéssel kapcsolatban. ŰRTÖLTŐTOLL o Ultrakemény wolframkarbid csúcs? 0 Csúszó dugó, amely elválasztja a festéket a gáztól, 0 Tömítő dugó. O Rozsdamen­tes acélfoglalat. 0 Festék hermetikusan lezárt nyomás alatt álló kapszulában. O A atmoszférás nitrogéngáz. A kozmikus televízió jó­voltából nemegyszer láthat­tuk a szorgalmasan jegyze­telő űrhajóst, amint részle­tesen és pontosan rögzíti ész­leléseinek eredményét. De gondoltunk-e arra, hogy mi­lyen s íróeszközt használ a súlytalanság állapotában? A grafitceruza nem lehet ideá­lis eszköz, hiszen az állandó hegyezés külön gondokat okoz. Egyes töltőceruzák, a töltőtoll és a golyóstoll mű­ködése viszont a gravitációs vonzáson alapul, vagy at­moszferikus nyomást is fel­tételez. Így ezek az eszközök a súlytalanság állapotában Fékezés radarral Egy kis radarkészülék ta­lán már hamarosan meg tudja akadályozni az össze­ütközéseket és az autók egymásba csúszását. A heil- bronni AEG—Telefunken villamossági művek leg­újabb műszaki újdonsága a felső képünkön látható Gallium—Arsenid—Gunnef- fektdioda, CGY, amivel mikrohullámú oszcillátoro­kat lehet felépíteni. Felhasz­nálási lehetőségük egyik szemléltetéseként egy vasúti modell fékberendezésének elektronikus irányítását mu­tatták be a sajtónak. A tölcséralakú sugárzóból ref­lektálódó radarjelzés frek­venciája megváltozik egy akadály megközelítésekor. A jelzést az antenna újból felfogja, ami aztán egy kör­forgón keresztül bejut a vevőként szolgáló mikro­hullámú detektorba. A de­tektor által kibocsátott egyen-feszültség szabályoz­za a motor irányítóját, amit úgy be lehet állítani, hogy a jármű, bizonyos, előre meghatározott távol­ságra megálljon az akadály előtt nyilván felmondják a szolgá­latot Az amerikai Fischer cég egymillió dolláros kutatási és fejlesztési ráfordítással olyan golyóstollat dolgozott ki, amely az űrutazás szo­katlan körülményei között is biztonsággal, megfelel ren­deltetésének. A toll betétjét csak részben tölti ki a kü­lönleges festék, fölötte kb. 4 atmoszféra nyomású nitrogén helyezkedik el. Használaton kívül az állandó nyomás alatt levő festék szivárgása csak úgy akadályozható meg, hogy a rendkívül kemény wolframkarbid golyó kb. 2 mikron pontossággal készül és nagyon jól illeszkedik a hasonló pontossággal előállí­tott rozsdamentes acélfészek­hez. Használat közben pedig, bármilyen helyzetben érint­jük is a golyót a papírhoz, már gyenge nyomás is ele­gendő, hogy a golyó körül a festék kijusson a felületére. A golyóstoll hegye tehát nem­csak az írás célját szolgálja, hanem szelepként is műkö­dik, amely szükség szerint megindítja vagy elzárja a festék áramlását. A tinta maga is újdonság. A szokásos 2—3 év helyett készítői 100 éves élettartam­ra tervezték. Nem akad el, nem szilárdul meg, nem szá­rad ki és nem folyósodik. Tu­lajdonképpen szilárd anyag, amely csak akkor folyósodik el, ha a golyó forgás közben súrolja. Megbízhatóan ír, fagypont alatt és 100 Celsius felett, bármilyen helyzetben, alulról felfelé, zsíros felüle­ten, sőt még víz alatt is. — Egyszeri töltéssel háromszor hosszabb ideig használható, mint a szokásos golyóstollak. HORIZONT ELEKTROMOS MOTORKERÉKPÁR Angliában megkezdték annak a villanymeghajtá-. ! sú motorkerékpárnak a sorozatgyártását, amely ideális eszköznek bizo­nyult a városi bevásár­lásnál vagy gyors közle­kedésnél nagykiterjedésű üzemek területén. Maxi­mális sebessége 40 kilo­méter. Egyszer feltöltött teleppel 20 kilométert megy. A motorkerékpár­nak sem hajtóműháza, sem kapcsolója nincs: gyorsítákarral és két fék­kel irányítható. RADIOAKTÍV KOBALT MINT VILLÁMHÁRÍTÓ Franciaországban nem­rég olyan villámhárítót konstruáltak, amely bizo­nyos mennyiségben radio­aktív kobalt 60-at tartal­maz. A kobalt gamma su­garainak hatására az ilyen villámhárító körül a le­vegő ionizálódik, s az elektromos kisülések könnyebben lefutnak a földre. A villámhárító ha­tósugara 200 méter. fogaskerék üvegből A kutatások szerint a po- liamid-üveg keverékből ké­szült fogaskerekek sokkal tartósabbak, mint amelyek tisztán poliamidbő! készülnek. E kerekek fogainak ellenál­lóképessége az üvegszál-tar­talommal arányosan növek­szik. Megállapították azt is, hogy az üvegszál hozzáadásá­val növeli az anyag rugal­masságát. ÚJFAJTA MÁGNES Újfajta mágnest próbált ki egy amerikai villamos­gépgyár. A két ritkafém: szamárium és cérium öt­vözetéből készült mágnes­gyűrűk szokatlanul nagy- erejűek: egy nagyobb faj­ta gombnagyságú gyűrű például egy irodai ollót is megtart a levegőben. .JERZEKENY” ABLAKOK Nagy-Britanniában olyan ablakokkal kísérleteznek, amelyek automatikusan bezárulnak, ha az alacso­nyan szálló repülőgép erős zajt idéz elő, s újra ki­nyílnak, amint a zaj csök­ken. Az „érzékeny” ab­lakokat a repülőterek kö­zelében levő iskolákban, lakóházakban, intézmé­nyekben, stb. kívánják al­kalmazni. A kísérleteket a legnagyobb londoni repü­lőtér környékén levő is­kola tantermeiben folytat­ták. Ebben az iskolában a repülőgépek zúgása miatt gyakran félbe kell szakí­tani a tanítást. PERCENKÉNT NYOLC MÁSOLAT Az OCE holland cég olyan elektrostatikus másológéppel jelent meg a piacon, amely percenként 8 A—1 formátumú másolatot készít. A készülék A—3 vagy A—5 méretű máso­latok készítésére is beállítha­tó. Kezelése igen egyszerű, csupán a megvilágítást kell szabályozni. A másológép fo­lyamatosan dolgozik. JAPÁN SZPUTNYIKOK A japán tudósok számí­tásai szerint 1970-ben pá­lyára bocsátják az első ; japán mesterséges holdat. Egy évvel később a má­sodik szputnyik fellövésé­re is sor kerül. NAPENERGIA Izraeli tudósok állító­lag megtalálták annak a módját, hogyan lehet a napenergiát villamosság­gá átalakítani. Az új eljá­rás szerintük ötször ol­csóbb a hagyományos módszereknél. Az új ener­giaforrás a legnagyobb je­lentőségre a meleg ég­hajlatú országokban tesz majd szert. A világ legkisebb RÖNTGENKÉSZÜLÉKE Japánban megkonstruálták a világ legkisebb röntgenké- szülékét és bemutatták egy manchesteri kiállításon. — A hordozható röntgenkészülék- r nek saját árramforrása van. > Előállítói a készülék tokját ) sugárbiztosnak mondják. Magyar figyelőszolgálat az űrkutatásban 7000 év alatt egy másodperc késés k f 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents