Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
4 1969. december 7. „Még sok babér teremjen számukra...” Jubilál a pécsi opera Emlékezetes marad ez a péritek este a pécsi opera- társulat tagjai számára. Flo- tow: Márta c. operájának forró sikerű előadása után azon „melegében” köszöntötte a kosztümös szereplőket és az aznap nem játszó többi énekest is Gábriel József, a Városi Tanács művelődési osztályának vezetője. 10 évvel ezelőtt, pontosabban 1959. októberében volt Pécsett a társulat első bemutatója. — Kegyelettel emlékezünk azokra, akik már nem lehetnek jelen ezen a kis ünneplésen, de akik nagyon sokai tettek, hogy városunknak is legyen önálló társulata. Szívből kívánom, hogy nagyon sok babér teremjen még az operatársulatnak — mondotta Gábriel József, s a címszereplő Ágoston Editnek szek- fücsokrot nyújtott át, amelyben jelképesen 10 szál vi-' rág volt. A Pécsi Nemzeti Színház prózai színészei nevében Bánffy György gratulált az operatársulat tagjainak, majd Nagy Ferenc zeneigazgató emlékezett meg a társulat tíz éves munkájáról. Ez idő alatt 35 opera bemutatóját tartották meg Pécsett. — A művészektől az eddigiekhez hasonlóan sok munkát, a hivatalos szervektől pedig sok támogatást kérünk — mondotta derültség közepette Nagy Ferenc. A leeresztett függöny mögött. zsúfolt színpadon megrendezett ünnepség végén Nógrádi Róbert, a színház igazgatója köszöntötte az operatársulat minden tagját Az operatársulat tagjai a fogadáson: előtérben jobbról balra: Wágner József, Horváth Eszter, Marczls Demeter és Szabadi József Foto: Erb János Borzalmas családi tlrúmn, Komlón Az utóbbi éves: egyik legtragikusabb családi drámája zajlott le december 5-én, pénteken este Mecsekjánosi- ban. Ungár Ferenc, a Tolna megyei Építőipari Vállalat 23 éves segédmunkása — a vállalat komlói munkahelyén dolgozik — pénteken este a megszokott időre nem ért haza. — Néha megtörtént hogy elmaradt ismerőseivel iszogatni, ezért gondoltam, hogy Komlón megkeresem — mondta felesége. Nálunk volt vendégségben rokonunknak 14 éves kislánya, vele indultam útnak. Hat óra felé lehetett, amikor Komlóra mentünk. A feleség és a kislány azonban hiába keresték a férjet, — mert később kiderült — Ungár Ferenc körülbelül este 7 és 8 óra köTegnap a Városi Tanács vb-termében déli fél 12-kor fogadást adtak a pécsi opera- társulat tiszteletére, a 10. évforduló alkalmából. Megjelent a társulat tizenkét tagja, a zenekar, a kórus és a műszaki gárda képviselői, s természetesen a színház vezetői. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében Papp Imre vb-elnök- helyettes köszöntötte a társulatot, megemlékezvén azokról a sikerekről, amelyeket új, vagy hazánkban korábban be nem mutatott művek előadásával, illetve az opera- irodalom klasszikus nagy darabjainak színvonalas előadásával arattak. Kiemelte a kis létszámú társulat áldozatos, úttörő munkáját, amelyet a dél-dunántúli megyék állandó színházzal nem rendelkező városaiban, községeiben végez. A társulat nevében Nagy Ferenc, a színház zeneigazgatója köszönte meg az elismerést, s ígért a jövőben is hasonló eredményeket. Emléktábla a barcsi határhídon Fábián Béla nem tért vissza December 20-ig a Leöwey Gimnáziumban Német néprajzi kiállítás A pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban tegnap délután ünnepélyes keretek között került sor a német néprajzi kiállítás megnyitására. Dr. Krauth János, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke a megjelent vendégeknek német nyelven méltatta a kiállítás jelentőségét, azt a munkát, amit a gimnázium német nemzetiségű tagozata honismereti szakkörének tanulói végeztek, mintegy 30- an ez év szeptemberétől Kör- nyei Józsefné szakkörvezető irányításával. A méltatás után dr. Görcs László megnyitotta a kiállítást, melynek mintegy 600 darabból álló anyagát lelkes j munkával gyűjtötték össze 18 j baranyai és Tolna megyei faluból a diákok Ebben a gyűjtőmunkában nagy segítséget nyújtott az iskola tantestülete mellett a szülői munkaközösség is. A kiállítás rendkívül gazdag anyagában megtalálhatók a régi múzeális értékű földművelési eszközök mellett a kézimunkák, a német kisiparosok munkaeszközei, a kékfestő, gyapjúfonó és bábos ipar termékei, de ezeken kívül apróbb háztartási használati tárgyak és bútordarabok is szerepelnek a kiállításon. A megnyitót gazdag népviseleti ruhabemutató egészítette ki. A kiállítás sikeréhez az is hozzájárult, hogv Ravasz János. a szederkényi művelődési ház igazgatója, az általa összegyűjtött földművelési eszközöket a kiállítás rendelkezésére bocsátotta. A kiállítás megnyitásán az NDK nagykövetségének képviseletében jelen volt Rudolf Helmut, a Tanárképző Főiskola lektora. A kiállítással kapcsolatban megjegyezte, hogy ilyen komoly anyagnak érdemes volna helyet adni’ egy állandó jellegű kiállítási teremben. A néprajzi kiállítás december 20-ig tart nyitva, 8—12-ig és délután 3—7-ig. Ez idő alatt mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Tegnap táblát helyeztek el a barcsi határhídon annak emlékére, hogy Fábián Béla fiatal komlói bányász, a Petőfi partizánbrigád tagja 1945. februárjában felrobbantotta a hidat és megakadályozta, hogy az észak felé tartó német csapatok betörjenek Magyarországra. A híd felrobbantása so- ’ rán Fábián Béla életét vesztette. Valahol Berlinben vezér kari tisztek hajoltak az asz- ! taí fölé. Magyarország és a 1 Balkán félsziget részletes | térképe hevert előttük. Szí- j nes nyilakat rajzoltak a vá- i rosok és falvak fölé. Az egyik ! óriási nyíl a Balkán-félsziget ! belsejéből indult ki, s a Du- | na partján találkozott azzal ! a másik nyílóriással, mely nyugat felől ívelt az ország belsejébe. Ugyanebben az időben egy ismeretlen komlói bányászfiú gyalogolt át édesanyjához Pécsre. — Anyám, elmegyek a Petőfi brigádba partizánnak. Az idős Fábián néni még ma is hajszálpontosan emlékszik azokra a sorsdöntő percekre. Megigazítja szemüvegét, rosszallóan pillant a két papagájra, melyek szokásos esti csevegésüket folytatják egymással. A falról Fábián Béla fényképe néz ránk, kissé komoran. Mintha akkor „kapták volna le”, amikor kimondotta: — Anyám, elmegyek a Petőfi brigádba. Fábiánná úgy tett ebben a helyzetben, mint minden anya. Lebeszélte fiát, ne menjen, hiszen baj érheti, tizenhat éves sincs még stb. A fia is olyan volt, mint a legtöbb kamasz: Nem hallgatott az anyjára. Zsebre vágott egy szelet kenyeret — a nagy szeHorvith Olivér: A barcsi híd felrobbantása Falusi szobarészlet génységben nem volt más1— aztán elment partizánnak. — Anyja még abban reménykedett, hogy a nagy hó majd meggondolásra inti, s vissza fog fordulni, de nem: fia nem jött vissza. A többi már a férfiak dolga volt. Búzás Rezsővel és Auth Iván egykori partizánnal próbáljuk felidézni, hogy mi is történt Fábián Bélával. Mindketten Pécsett élnek: Búzás nyugdíjas bár nyász, Auth pedig a Bem utcai zöldségbolt vezetője. Könyvek hevernek előttünk az asztalon, melyek írásos dokumentumokra támaszkodva számolnak be annak a kétezer néhányszáz magyarnak a harcáról, akik a brigádot alkották. > — Weichs tábornok parancsnoksága alatt álló hadsereg három gyalogos hadosztályból, egy lovas dandárból, egy páncélos csoportból állt, mely nehéz tüzérséggel és légierővel volt kiegészítve — idézik fel az akkori napokat —. Alig egy hadosztálynyi magyar és jugoszláv partizán állt szemben ezzel a haderővel, s mi csak könnyű fegyverekkel, meg aknavetőkkel voltunk felszerelve. Állandóan harcolva visszaszorultunk a Dráva magyar partjára, s minden erőfeszítésünk arra irányult, hogy a németek ne tudjanak átjönni Magyarországra. —: Abban az időben két híd volt Barcsnál — folytatja Búzás Rezső. — A régi, melyet még jóval korábban felrobbantottak, s attól vagy háromszáz méterre a pontonhíd, ahol Fábián Béla is harcolt. A harckocsik meg a teherautók csak a ponton- hídon tudtak átkelni, a gyalogság viszont a régi hidat is használhatta. A híd ugyanis csak egy kis szakaszon volt. felrobbantva, s azt is áthidalták gerendákkal meg deszkákkal. A mi szakaszunk ehhez a hídhoz volt vezé•fl'tipli')'* filln n.rt fin no 7 "■**»'!* q túlsó partot, a hídfőt, ne- ! hogy a németek rálépjenek a deszkákra. Ugyanezt tették a pontonhídnál is, bár , — hogy őszinte legyek — nem I sokat tudtunk egymásról. — Most pedig térjünk vissza Fábián nénihez! — Amikor vége volt a háborúnak, s kezdtek hazaszállingózni a partizánok, az én fiam nem jött vissza. Elmentem hozzájuk s megkérdeztem: mi van a fiammal? Azt mondta az egyik: legyen nyugodt, Fábián néni, a fia elment tiszti iskolára! — Vártam, vártam öt éven át és még tovább, nagyon furcsáivá, hogy nem ír a fiam, és tele aggodalommal. Egyszer aztán levelet hozott a posta, melynek egy kivágott újságcikk volt a borítékjában. A cikkben az állt, hogy a fiam felrobbantotta magát a barcsi hídnál. Megnéztem, ki tetette a cikket az újságba. s elmentem hozzá és megkérdeztem: igy volt, fiam? „Így, Fábián néni! — mondta az. — Sorsoltunk papír- szeletre irtuk a neveket, s beletettük egy sapkába. A maga fia nevét húzta ki a parancsnok a sapkából. A fia hátára kötötte a vízhatlan anyagba burkolt robbanóanyagot, s beúszott vele a Drávába. Aztán egy robbanást hallottunk, a híd kettévált, s a fia nem tért többé vissza. Ne sírjon Fábián néni, nagyon derék ember volt a fia ..." — A barcsi harcok után Pettendre vezényelték a brigádot, pihenőre — mondja Búzás Rezső —. Mint minden harc után, most is létszámellenőrzést tartottak a szakaszokban, s csak akkor vettük észre, hogy hatvan-het- ven ember hiányzik, köztük a parancsnok egykori futára, a tizenhat éves Fábián Béla. Fábián Béla hiányzott. — Csak egy kis pont volt a szürke embermilliók tömegében, egy elhanyagolható senki a piros nyilakat rajzolga- tó berlini vezérkari tisztek bombabiztos bunkerében. S ennek az elhanyagolható kis pontnak kiemelkedő része van abban, hogy a porosz tisztek terve meghiúsult. A híd felrobbantása után a németek nem tudtak betörni Magyarországra. Magyar László zött haza érkezett. A két kisgyerek — Lacika és Ferike, ikrek, októberben voltak három évesek, — már az ágyban feküdt. — Miután nem találtuk Komlón férjemet, este 8 óra Után a rokon kislánnyal hazaérkeztünk. Férjemet a konyhából a szobába vezető ajtónak támaszkodva találtam. Keze véres volt Mi történt? — kérdeztem tőle, de ő nem válaszolt.,. Az asszony ezután berohant a szobába. A szobában nincs villany, csak az üvegajtón átszűrődő fény világított homályosan. Lacikát elvágott torokkal az ágyban halva találta. Kiszaladt a konyhába. — Mit tettél, mit tettél? — kiáltozta férjének, miközben a szobából a kis Ferike véres nyakkal támolygott ki... A felesép megrémülve szaladt ki a lakásból, a közelből mentőkért, rendőrökért telefonáltak. A mentők Ferikét a komlói kórházba vitték, majd a legszükségesebb segítségnyújtás után a pécsi gyermekklinikára szállították. Miközben a feleség segítségért kiszaladt a lakásból, a férj eltűnt... Rendőrség, munkásőrség indult keresésére. Friss nyomokat fedeztek fel a hóban, a nyomok az erdőbe vezettek. Megkezdődött az erdő átfésülése. A munka éjfél körül eredményre vezetett: egy szélvédett helyen a fák között zakóban dideregve találtak rá Ungár Ferencre. Ungár Ferenc egyelőre nem tud számot adni cselekménye okáról. Annyit mond el, hogy ismerősével ivott, aztán .hazament, megvacsorázott. — * A két gyermek torkát zsebkéssel vágta el. A feleség elmondása szerint nem éltek rosszul, a férj szerette a gyerekeket. A miért?-« ő sem jtud választ adni. A Gyermekklinika sebészeti osztályától érdeklődtünk Ungar Ferike állapotáról. „Műtétet végeztünk rajta, állapota életveszélyes” — válaszolták. A tragédia pontos körülményeinek, az előzményeknek és az Indító oknak vizsgálata folyamatban van. (—ray) Kossuth rádió, Debrecen December 21-én. az Ideiglenes Kormány megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából Debrecenbe látogat a Kossuth rádió. Ezen a vasárnapon 14 órakor „Kossuth- rádió, Debrecenének jelentkezik a bemondó, majd tíz és félórás, szünet nélkül zajló műsor következik, amelyet csaknem teljes egészében élőben sugároznak. Erre a napra Debrecenbe költözik a vasárnap több hagyományos rádiós műsora, Csapó György „Utcák, terek, emberek” című sorozatában például Ismert debreceniek szólalnak meg, köztük az Arany Bika öreg portása és a Csokonai Színház rendezője. A „csúcsforgalom” szintén Debrecenből jelentkezik. A program további érdekessége az a vérostörténeti játék, amelybe URH-kocsik segítségével bevonják a város apraját-nagyját, .s a közreműködőket hanglemezekkel jutalmazzák. A debreceni „házi muzsikában” a helybeliek mellett fővárosi előadóművészek is fellépnek, akik közül többen Debrecenben születtek, illetve dolgoztak vagy tanítottak az elmúlt évek során. Helyszíni közvetítésben részletet adnak a Csokonai Színház Háry János előadásából, s az est további részében a Sumen-étteremből sugároznak népi, illetve tánczenei műsort. Az éjfélt a nagytemplom harangja kongatjav.el. s a műsor a tervek szerint 0 óm 25 perckor ér véget. 4 á i
