Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
I T?íf. december 7. DimariTtm naTTin Baranya megye tsz-einek egy évtizedes fejlődése Ma 11 éve, hogy pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről. A Központi Bizottság a határozatban elemzi a termelőszövetkezeti mozgalom 1956. november 4-e utáni helyzetét és megállapítja, hogy megértek a lehetőségek a termelőszövetkezeti mozgalom eddiginél gyorsabb fejlődésére. Fontos momentuma a határozatnak, hogy társadalmi ügyyé tette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, előírva azt úgy kell végrehajtani, hogy a mezőgazdasági termelés az átszervezés alatt ne csökkenjen, sőt valamelyest növekedjék. Megváltozott helyzet Pártunk az ellenforradalommal vívott harcok közepette is hangoztatta, hogy dolgozó parasztságunk egyetlen helyes útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Mint a határozatban kifejti, abban az időben nem tehette és nem is tette központi kérdéssé a termelőszövetkezetek szervezését. Ez a helyzet államfendünk- nek az ellenforradalom leverését követő megszilárdításával fokozatosan megváltozott. A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1957. január 6-i nyilatkozata már hangsúlyozta, hogy a kormány egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását s hogy a szövetkezetek létrehozásához minden támogatást megad. Pártunk Központi Bizottsága • 1957. februári ülésén hozott határozata párt és állami szervek kötelességévé teszi a szövetkezetek támogatását. A termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is az országos átlaghoz volt hasonló. A földterület mintegy egy- harmada volt a szövetkezetek tulajdonában. 1955-ben 250 termelőszövetkezet készített zárszámadást. Az ellenforradalom hatására ebből 194 feloszlott, de 1957 őszén már újra 124 tsz-ünk volt. Mire a Központi Bizottság már említett, a magyar nép életében szinte történelmi jelentőségű határozata megjelent, a termelőszövetkezetek száma újra 136-ra emelkedett. Gyors fejlődés A határozatot pártszerveink aktívaértekezleten minden szinten megvitatták. Az ipari munkások körében is ,nagy visszhangot keltett: több ezren mentek falura, hogy segítsenek osztályszövetségesüknek, a dolgozó parasztságnak a döntésben. A párthatározat gyakorlati végrehajtása során a termelőszövetkezeti mozgalom a korábbi szegény és kisparasz- tok mozgalmából az egész dolgozó parasztság mozgalmává lett. Ezt az alábbi táblázat beszédesen bizonyítja: U) világ köszöntött ránk gyénkben az összes nyugdíjas 20,6 százaléka paraszti nyugdíjas, vagy járadékos. A gyermekgondozási segély 10.5 százalékát Baranya megyében a termelőszövetkezeti anyák veszik igénybe. Az orvosi juttatások is egyre job- I ban közelítik az ipari munkásokét. Cél az. hogy mindenben azonos legyen. Meg vagyunk győződve, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából is újabb kimagasló termelési eredményeket ér el. Szabó József, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa Egy emberöltő Nagydobszán 1944. december 6-án egész Baranya felszabadult Megyénket általában a kisközségek jellemzik. Amíg 1959. december 31-én az egy tsz-re jutó átlagos földterület 692 kh volt, addig 1961 hasonló időszakában ez a szám 1627 kh-ra növekedett és jelenleg 104 tsz átlagában 4000 kh-n felül van. Ipari jelleg 1961-ben lényegében be Is fejeződött megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista szektor aránya 95,7 százalékra nőtt. Ez a változás a mezőgazda- sági technológiák fejlődése szempontjából a szó legszorosabb értelmében forradalmi volt Megsokszorozódott a gépek, a műtrágya, a növényvédőszerek felhasználása. A mezőgazdasági munka egyre inkább ipari jellegűvé válik. Hozzáértő nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek irányítják a termelő- szövetkezeteket. Az állattenyésztésben szerényebb eredményeket értek el termelőszövetkezeteink. De a feltételek egyre jobban érnek ahhoz, hogy most már e téren is gyorsabb legyen a fejlődés. Az új gazdaságirányítás adta lehetőségekkel is jól éltek a tsz-ek. Parasztságunk az új szövetkezeti törvény alapján egyre jobban magáénak érzi a közös gazdaságot. A termelési eredmények azóta is felfelé ívelnek, a kenyérgabona termelésben az elmúlt évben országosan a második helyezést értük el, ez évben pedig Fejér megyével az első helyért állunk holtversenyben. Paraszti nyugdíjak Dolgozó parasztságunk egyedül a termelőszövetkezeti gazdálkodás úján érhetett el oda, ahová ért. A világon elsőnek valósítottuk meg a paraszti nyugdíjat és a gyermekgondozási segélyt. MePénteken, hogy kint jártam Nagydobszán, már vastag, fehér csendbe süppedt a falu. A 6-os út nyílegyenesen szeli ketté a mintegy kilencszáz lelket számláló községet: jobbra ágazik le a Hunyadi út új házsoraival, balra pedig maga az „öreg falu”. Táblák a mozdulatlan Fő utcán: Búzakalász Termelőszövetkezet, aztán Élelmiszerbolt, Posta, Községi Tanács, amott egy kisiparos adja tudtára az ’embernek nagy, zöldre festett táblán, hogy „heverő- ket, sezlonokat, rekamiékat, székeket készít és javít”. A 117. számú parasztház pedig „kórház” volt. Régen, éppen 25 esztendeje. Embersits Györgyék lakják, Margit nénivel a tanácson találkozom. — Először az előszobában feküdtek, aztán á hátsó is megtelt. Agyon, szalmazsákon, földön, hordágyon, ami volt. Első napokban még az asztalon is feküdtek a sebesültek. — Margit néni segítkezett? Fekete keszkenőből csak szomorú szemét látom. — Igen, hiszen nagyon sajnáltam szegénykéket Imádkoztam is értük, de hát némelyen már ez sem segített. Mondta a szovjet katonaorvos, hogy csak főzzem mindig a jó forró teát. Begyújtottam a kemencét és egyszerre hat kenyeret sütöttem. Volt lisztem, de az orosz doktor úr azt mondta, maradjon meg a családnak, majd ő ad lisztet. Hoztak is, meg tüzelőt, teát, kávét, sót. Hát ugye, segít az emberfia, ahol csak teheti... A hivatalsegéd, Vörös József jön be az irodába, toppantja le csizmájáról a havat — Ma reggel iszom egy korty pálinkát mielőtt eljöttem hazulról és éppen eszembejutott: negyvennégy deJövőre több árut szállít a belkereskedelemnek a könnyűipar A könnyűipar a belkereskedelem igényeinek kielégítésére a lakosság ellátásához 1970-ben az ideinél várhatóan mintegy 10 százalékkal több árut ad majd. A könnyűipar a termelés bővítése és a javuló árustruktúra mellett sem tud minden termékből kielégítő választékot nyújtani. Ez elsősorban a szintétikus szállal kevert és szintétikus alapanyagú konfekcióipari termékekre, kötöttárukra vonatkozik. — Az ellátás legkritikusabb cikkcsoportjai a kötszövött és konfekcióipari termékek, valamint a bútorok, de éppen ezekből lesz nagyobb arányú az import. A közelmúltban megtartott könnyűipari igazgatói értekezletek nyomán a belkereskedelmi áruellátásban legszámottevőbb húsz vállalatnál megvizsgálták milyen a szállítási készség, hogyan tudnak az eddig jelzett termékeknél több árut a belkereskedelem rendelkezésére bocsátani, hogyan tudják a kapacitásokat növelni. A konfekciógyárak a tervezettnél 10 százalékkal több áru szállítására vállalkoznak. — A többlet árualapok felkutatásába, előállításába bekapcsolódnak a kisipari szövetkezetek is, s így kilátás van arra, hogy együttesen több mint egymilliárd forint értékű konfekcióipari termékkel növelhetik a belkereskedelem készleteit. A bútoriparban a gyárak kapacitásának növelésével, 8,7 százalékos termelésfelfutást terveznek, de a további lehetőségek feltárásával lehetségesnek látszik, hogy csaknem 10 százalékkal több bútort bocsássanak a belkereskedelem rendelkezésére. Mivel a szállításra eddig felajánlott áruk egyes termék csoportokban nem fedezik a belkereskedelem igényeit, a könnyűipar és a belkereskedelem képviselői most együttesen kutatják, hogyan gondoskodhatnak több áruról. A két tárca javaslatot tesz az illetékes szerveknek, hogyan csoportosítható át egyes áruféleségek között az export. A Könnyűipari Minisztérium megoldást keres arra, hogy ott, ahol a dolgozók külön műszakra vállalkoznak, mentesítsék a vállalatot az átlagbérszínvonalnál és a részesedési alapnál emiatt jelentkező hátrányok alól. cember hatodikén a pálinka miatt kerültem „fogságba”. Jót nevet, a fogság nem tartott sokáig, fél napig sem. — Szigetvár felől már ötödikén éjjel jöttek az oroszok, tudtuk már, itt vannak az erdő alatt. Reggel mondom Győr Zolinak, gyere, lefőzzük még a pálinkát, mindjárt vége lesz a háborúnak Nagydobszán. Megyünk a főzde felé. hát aztán lőnek a szovjetek is, németek is aknával. Ment a református templom tornya is. Megbújtunk egy kubikgödörfélé- ben, de aztán jön egy öreg katona, azt mondja: davaj, a komandóra. Ott aztán látták, nem vagyunk mink ellenség, hazaengedtek. Később lefőztük a pálinkát. . A templomot negyvenkilencben helyreállították. Sok mást 'is.' Nemcsak 'Nagydobozán, ' "de egész Baranyában ezen á hápon, december 6-án befejeződött a háború, ez volt az utolsó falu, ahonnét a németek elmenekültek. Nem messzire. Újházi József, aki ma a Buzakalász Termelőszövetkezet párttitkára — akkor még tizenhat esztendős gyerek volt, de alapító tagja (!) a kommunista párt nagydobszai szervezetének. — Egy Vaszilij nevű szovjet törzsőrmester, a komandó megbízásából tizennégyünket kiválogatott, fegyvert kaptunk és éjszaka őrködtünk a faluban, meg kint a környéken. Mert a közeli községeinkben egyideig állt a front s attól tartottunk, hogy afféle kóborgó németek visszajönnek. Meg aztán szedtük össze az elhagyott fegyvereket is. Üjháziék itt laknak az új telepen, a Hunyadi úton, amely azelőtt úgynevezett „Kettes út” volt. Azért „kettes”, mert egyiken csak a „Kegyes Tanító Rend” uradalmának cselédei közlekedhettek, a másikon csak a főintéző, meg a jószágkormányzó csézával, autóval, lóval. Azóta a két útból egy lett, méghozzá kövesút és kétoldalt felépült 25 esztendő alatt vagy nyolcvan új családi ház, előkertekkel, nagy udvarokkal, gyümölcsösökkel. Négy tanteremmel bővítették az iskolát is. most a tavaszon majd bevakolják az új szárnyat, épül fél millióért a napközi. Az „öreg-faluban” pedig — volt vagy ötven — eltűntek a zsuppos házak, vagy lebontották, vagy cserélték. modernizálták a tetőzetet. Egyetlen zsuppos, talpasház van itt, Benked József bácsi lakja. Még a nagyapjáról maradt rá. Ez most műemlék. — Van-e autó a községben? Etuska a tanácsházán egy nagy könyvből számolja elém: Kisdobszán hat személykocsi, Nagydobszán 11. A tulajdonosai: boltos, tszdolgozó, sofőr, orvos, plébános, párttitkár, gyárimunkás, állami gazdasági dolgozó, gépész, állattenyésztő, fogatos, agronómus. Motorkerékpár összesen 31 a két községben. — Vannak-e szegények? — Három-négy olyan idősebb személy van, akik rendszeresen részesülnek szociális segélyben. Aztán van két- három olyan család, akiknek évközben néha segélyt ad a tanács. Újházi Józseftől kérdem, akinek élete lassan egyheöt- vöződött a nyolcezer holdas termelőszövetkezettel, pártmunkával, a község sorsával, jövőjével: — Mi volt a legnehezebb huszonöt esztendő alatt? — Mindig nehéz, de hát így jó. Sok a gond, de megvan az öröm is. Lakásán ülünk, a heverőn aranyos kis fiúgyerek, két esztendős talán, most ébredt, az anyja átcsúsztatja apja ölébe, ott ismét elalszik. — Tudja azért — folytatja a párttitkár — 56-ban nagyon nehéz volt szót érteni jóné- hány emberrel. Jöttek ide egy napon, be a konyhába, egyezzek bele: felosztjuk a gabonát, krumplit, kukoricát, állatokat. Zsákokat hoztak. Mondtam nekik, szó sincs róla! A szövetkezeti vagyonért én felelek, semmit nem osztunk ! Gyűlölködés, kiábrándulás —. ez volt akkor a hangulat. Két év múlva ismét teljes volt a létszám. Ma már senki sem „emlékszik” azokra a napokra. Talán jobb is. Kikísér, aztán fog egy lapátot. dobálja félre a havat, kocsijának vág utat az utcára, be kell mennie Szigetvárra titkári megbeszélésre. Rab Ferenc Az idei Rózsa Ferenc díjasok Szombaton a Magyar Sajtó Házában rendezett ünnepségen adták át a magyar sajtó napja alkalmából a Rózsa Ferenc díjakat. A díjkiosztó ünnepségen részt vett Pullaí Árpád, az MSZMP KB titkára. Dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese mondott ünnepi beszédet, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Rózsa Ferenc díj 1. fokozatát Lukács László, a Népszabadság rovatvezetője és Megyeri Károly, a televízió aktuális és politikai főosztályának főszerkesztője, a Rózsa Ferenc díj 2. fokozatát Ipper Pál, a rádió politikai adások főszerkesztőségének szerkesztője, Ordas Nándor, a Kelet-Ma- gyarország főszerkesztője és Réti Ervin, az Esti Hírlap rovatvezetője, a Rózsa Ferenc díj 3. fokozatát Bányász Béla, a Fejér megyei Hírlap rovatvezetője. Lukács Mária, a Népszava főmunkatársa és Várhelyi Tamás, a Delta főszerkesztője kapta. Újabb robbanások i Zobákon \ Jól halad a tűz lokalizálása összesen kilenc sújtó- légrobbanás rázta meg az elmúlt másfél nap alatt Zobák-akna II. szintjét, az előrelátó intézkedések' eredményeképpen azonban személyi sérülés nem történt. Tegnapi tudósításunkat a 14 óra 25 perckor észlelt robbanással zártuk — azóta újabb -öt, de fokozatosan kisebbedé erejű detonáció következett be. A fejtésben még „él” a tűz, elzárása azonban eredményesen halad. A Bányaműszaki Felügyelőség az ilyenkor szokásos tűzzáró gátak felépítését biztonsági.- okokból nem engedélyezte — e munkához ugyanis meglehetősen sok emberre lenne szükség. A tűz elfojtását tehát továbbra is iszapolással folytatják. Az aknából, ahol egész éjjel folyt a munka, mintegy 800 csille szenet távolítottak el, ami azt jelenti, hogy közel 8 méterrel csökkent a készlet magassága. A négy hősi halott holttestét még nem találták meg. Tegnap délután, a komlói temetőben nagy részvét mellett eltemeték Harmatit József vájárt, a hétfői robbanás harmadik áldozatát. Érdeklődtünk a sérültek állapota iránt is: valamennyien jobban vannak. Orsós János, aki pár nappal ezelőtt még életveszélyes állapotban volt — felkelt ágyából. A kórház orvosai egyébként öt sérültön plaszikai műtétek végrehajtására készülnek. Üzletkötések Moszkvában Moszkvába utazott Halász János, a RAVILL Vállalat vezérigazgatója és Lampek György, a baranyai TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője, hogy szerződést kössenek az 1970. évi áruszállításokra. Lampek György, aki a Titán Nagykereskedelmi Vállalat megbízottjaként nyolc vidéki nagykereskedelmi vállalatot képvisel a moszkvai tárgyalásokon, elutazása előtt elmondotta. hogy 210 ezer zsebrádiót, húszezer hűtőgépet és tízezer porszívót, valamint kisebb mennyiségben mosógépet vásárólnak a Szovjetunióban. A rádiók és háztartási gépek a jövő év elejétől folyamatosan kaphatók lesznek. á * V / 1959 1960 1961 Termelőszövetkezetek száma 259 291 243 Családok száma 14 555 25 330 27 385 Tagok száma 21 224 34 563 52 567 Dolgozó tagok száma 20 280 30 643 44 749 Közös művelésű terület kh 172 067 311 086 395 397 Ebből: szántó kh 132 016 211 951 281 721 Egy dolgozó tagra jutó összes földterület kh 8,4 10,2 8,8 Egy dolgozó tagra jutó szántóterület kh 8,5 6,9 6,3 ^
