Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

A négyszáz év múltával árulkodó titkos írás A REJTÉLYES BALASSI BÁLINT Balassi a legszebb magyar széph stóriák szerzője Bárdosi Németh János: FAHORDÁS Fát hozott a vaskos, nagy kocsis, erdő-szaga volt minden ágnak s ahogyan szórta-dobálta le, S havas ágak muzsikáltak. Muzsikájukban madár aludt, madár-szállal sípolt a sok i? 8 a vak pince-mélyben is zenélt, zenélt a sok ágacska tovább. Hisz nemrég még fészket ringa­tott, madár-tanya volt lombja, törzse, a favágó is óvatosan apró játék-hasábra törje. Gondosan rakjuk mi is tűzre, hogv érezzük azt a meleget, amikor még élő nagy faként eget, madarat ölelgetett. HÖMEZÖ Lásd ez a fehér Nirvána megnyugtat engem, elborit, leplébe úgy bújok bele szakállam hóvirág-csokor, a csönd ujjam hegyére fagy, szívemben nincsen szenvedély, ami közel volt, messze van, s belém olvad a messzeség, egybeíoly álom és való, zenébe olvad minden át, fehér hó. versem, szállj te Is, adj hirt a roppant semmiről, hogy ég, föld, minden összeér, s halál, vagy élet: csak szavak, vakíts meg végtelen havas. Pókolihz István: INFARCTUS CORDIS 1 Együgyü istenségem otthonát e roggyant templomot ha éppen kedved tartja — rajta hát — leronthatod ígérni se Ígérhetem hogy fölépítem harmadnapra Későbbi határidőt se szabhatok 2 Két szívroham között uzsora-hal ad ék a rettegő szünet. — Kibírtad: bírd ki még! Cirógat, ellibeg az aranyőszi ég: tócsányi tengeren illanó buborék. Nem nyughatok bele, hogy nincsen menedék. Az se nyugtatna meg, ha belenyugodnék. „Engem pen Eg ax Jó klrál az nemzetemnek s magamnak la jó szolgalatjáért, sok költségéért ina csigává teszen, mert sohonnai va­gyok és ez egy lakóhelyem is el­kelvén tőlem, csigává kell lennem, hátamon leszen házam”. E sorokat írja hősi halála előtt pár hónap­pal. 1593. július 1-én Batthány Fe­renchez a magvar reneszánsz leg­nagyobb költője, Balassi Bálint, akinek rövid élete több perrel volt fele. mint ahány verse volt. Atyja hűtlenségbe esett, ő hol er­délyi. hol lengyelországi távolléte miatt kerül ..suspitio” (gyanúsítás) alá; ráfogják hogy gyermekét mo­hamedán vallásban neveli és Musz- tafának hívja. Ebben az összees- küvésekfő] és császári kémjelenté­sektől vemhes időben az óvatos Balassi Bálint baráti levelezésében a rendes szöveg közé titkos írást kevert — főleg nevek, másokra vagv magára vonatkozó adatok közlése esetén. Ez a korántsem komplikált titkos írás abból állt. hogy az ábécé egvmás utáni be­tűinek az a-tól az 1-ig folvtatóla- gosan a további betűk feleltek meg: (•hedefghikl , 1 mnopqrst uxy így irta több levelét Balassi Bá­lint gyámjához, Balassi Andráshoz és Kapy Sándorhoz. A magyar iro­dalomtörténet nagy szerencséjére e titkos írást másutt is alkalmaz­ta. A SZÉP MAGYAR KOMÉDIA 1958. augusztus 10-én a Népsza­badság adta elsőnek hírül, hogy Jan Migianik, a régi szlovák iro­dalom kutatója a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárban rátalált Ba­lassi Bálint. Szép magyar komédiá­jára. Előbb csak egy nyolclapnyi töredékünk volt, most a teljes szö­veg került elő. Bár ma már min­denki Balassi művének tartja a Szép magyar komédiát, irodalom­történészeink mégis különösnek vélték, hogy az újonnan előkerült pásztordrámának kéziratán sem a cím, sem a szerző neve nem szere­pel. Eckhardt Sándor, a nemrég elhunyt kiváló kutató meg is jegvzt: „Hasonló esetet az egész világirodalomban nem találha­tunk." A dráma kezdete előtt ugyanis az erdélyi asszonyokhoz intézett Ajánlásban csak ennyit olvashatunk: .Júlia rabja NN". A rejtélyes NN-ben eddig min­denki a szerző névtelenségbe bur- kolódzását vélte, holott a közölt kulcs alapján könnyen megállapít­ható, hogy Balassi Bálint bizalma­saival mégiscsak közli saját szer­zőségét. mert N N = B B = Ba­lassi Bálint. A Szép magyar ko­média szerzője tehát felfedte ön­magát. AZ ARGTRUS KIRÁLYFI széphistóriAja A szerelmi históriák legszebbike, a magyar reneszánsz költészet gyöngyszeme a História egy Ár- girus nevű királyfiról és egy tün­dér szűzleányról. Ez a csodaszép tündérmese több mint 35 változa­ton keresztül prózai meseként be­került népköltészetünkbe is. Vö­rösmarty. Petőfi és sokan mások merítettek belőle. Kodály Zoltán a bukovinai székelyeknél megta­lálta a dallamát is. A legújabb irodalomtörténeti kézikönyv meg­jegyzi az Árgirusról: „Talán Ba­lassira is hatott.” A széphistória valódi szerzőjé­nek a nevét csaknem négyszáz éven át homály fedte. Irodalom­történészeink az első 14 versszak sorkezdő betűiből sokáig Gyergyai Albertnak vélték a szerzőt, újab­ban a Gergei Albert névalak mel­lett foglaltak állást. A Dunántúli Naplóban 1967 karácsonyán közzé­tett rövid tanulmányunkban már kimutattuk, hogy a különben tel­jesen ismeretlen Gergei azért nem lehet szerző, mert ha a 14. vers- szak sorkezdő betűit meghosszab­bítjuk. ezt a szövegei kapjuk: AL­BERTUS GERGE1NEK. Akinek pe­dig valamilyen művet írnak, aján­lanak. az nem lehet szerző. A már említett írásunkban azt állítottuk, hogy az Árgirus szer­zője Balassi Bálint. E kérdésben azóta is végzett kutatásaink előb­bi véleményünket erősítették meg. Kutató munkánkban feltűnt az Árgirus első és harmadik részének három utolsó versszakában a vers­fők kezdőbetűinek azonossága. (Mindkét helyen: NNA). A sokféle Árgirus-változat miatt elsőnek azt hittük, hogy a versfők Balassi nagy szerelmének. Losonczi Anná­nak keresztnevét fejezik ki. a tit­kos írás alapján e véleményünket meg kellett változtatnunk. Ha ugyanis az adott séma szerint be­helyettesítjük a N N-t. akkor itt is Balassi Bálint monogramjára (BB) találunk. Az utolsó strófa sorkezdő A betűjét folytatva az AIAS (= alias = másként) közis­mert latin szóm bukkanunk. Ez­zel a szóval figyelmeztet a költő, hogy az NN-t másként kell olvas­ni, értelmezni. A titkos írás alap­ján a BB monogram után még a következő betűrövidítések talál­hatók: G X U. Nyilvánvaló, hogy e szórövidítések Balassi nevéhez kapcsolódhattak, és a költő leve­leit ismerők előtt akkor Is. most is könnyen megfej thetők voltak. Balassi ugyanis legtöbb levelében neve előtt vagv után feltüntette Gyarmati előnevét is. Így pl. 1585. október 3-án kelt végrendelete így kezdődik: „Én Balasy Bálint Gyar­mati ..." A G betű tehát feltétle­nül előnevét jelzi. Az X és U pe­dig nyilvánvalóan ezt ielentl: ex Üjvár. A költő családi fészke, aho­vá legtöbbször visszatér: Újvár volt Innen írt leveleit Xkként kel­tezte: „Datum ex Üjvár 11. Juli, Anno 1577.” — „Datum ex Üjvár 29. septembris Anno 1577.” Az Árgirus első részének utolsó két versszakában lehúzott akrosz- tikhon tehát nemcsak a szerző ki­létéről tanúskodik, de megtudjuk belőle azt is, hogy az Árgirus szö­vegét Újváron (Láptóújváron) írta. Hogy e remekbe sikerült szép­história ihlető múzsája ki volt, az első rész nem árulja el. A harma­dik rész végén ismétlődő NNA be­tűkből az NN (= BB) már ismert Az .utolsó versszak lehúzott vers­sorkezdői az AMAAHME betűsort adják. Tudva, hogy Balassi helyes­írásában az á hangnak gyakran az aa felelt meg, e szöveg helyes ol­vasata: AMÁMÉ, vagyis teljes szö­veggel: Balassi Bálint Annámé — volna, ha a kettőzött N betű he­lyett nem M betű állana. Persze lehetne arra is gyanakodni, hogy betűromlás következett be az 1749- ben megjelent pomyvatermékig. (Ilyenekkel gyakran találkozunk az Árgirusban és más sajtótermékek­ben is.) Ha ugyanis a Mert kötő­szót a Balassinál gyakran használt és a szöveghez értelmileg jól il­leszkedő Nám szóval helyettesít­jük, az ANÁHMÉ alak tör elő. (A H-t gyakran használja Balassi.) Bár az Árgirus különböző ki­adásai közötti számos eltérés fel­jogosítana bennünket a szócserére és ennek alapján a helyes követ­keztetésre. mégis meg kellett néz­nünk, hogy a szóváltoztatás nél­küli formában mit rejt magába Balassi titkos írása. Az NN. vagy­is a Balassi monogram után a kö­vetkező betűket vetítette elénk a titkos Írás: MÁM M T A Q E két részre tagolható betűhal­maz megértéséhez nemcsak lati­nul kell tudni, de ismerni kell Ba­lassi korának szórövidítési formáit. Munkánkat megkönnyítette, hogy több Balassi által írt, vagy vele kapcsolatos latin nyelvű levél szöve­gét közzétették már. Ehhez hozzá­vettük még Adriano Cappelli: Di- zionario di abbreviature latiné ed italiane (Milano, 1954 ) reneszánsz­kor) rövidítésgyűjteményét. E két fontos rövidítésforrásra támasz­kodva elsőnek azt sikerült megál­lapítanunk. hogy az MT =* mitto, mittil (= küldöm vagy küldi). Vajon mit és kinek küldhet Ba­lassi Bálint? Bizonyos, hogy An­nának küld valamit, tehát az MTA- ban az A = Annae-t (= Anná­nak) jelentheti. A mit?-re az AM felel. Ez ugyanis az amorem szó rövidítése, s könnyű kitalálni, hogy az ábrándos lelkű költő szerelmet küld Annájának. A visszamaradó M (= meum = az én) megfejtése nem okoz már nehézséget. A tel­jes szöveg tehát a következő: Ba­lassi Bálint szerelmemet küldöm Annának. Szólnunk kell 'a betű­szöveget záró Q-ról is. Ez a betű Balassinál a ponttal egyenértékű, egy nagyobb gondolatszakasz le­zárására használt végjei. Tökélete­sen megfelel a széphistória utolsó sorába foglalt zárásnak: „Ez histó­riának is legyen már vége.” Ezek az adatok arról is tanús­kodnak, hogy az Árgirus széphis­tória az Anna-versek idején, te­hát 1578 és 1584 között keletkezett. A szövegegyezésekből, stílusából és verseléséből arra következtethe­tünk, hogy az Árgirus Balassi köl­tői munkásságának első szakaszá­hoz tartozik. EURIALUS ÉS LÜCRETIA SZÉPHISTÓRIAJA A XVI. századi verses regényes történetek egyik legkiválóbbja az Aeneas Sylvius Piccolomini latin nyelvű novellájából (1444) Sáros­patakon 1577-ben versben magyar­ra átdolgozott Eurialus és Luere- tia című széphistória, amelynek ismeretlen fordítóját irodalomtör­ténészeink eddig Pataki Névtelen­nek nevezték el. Egyes Balassi- kutatók (Szilády Áron, Matirkó Bertalan, Dézsi Lajos) Balassi szer­zősége felé hajoltak, mások még 1963-ban is Dobó Jakabot. Balassi költőtársát vélték szerzőnek. Mivel azonban kevéssé hihető, hogy 1577- ben. tehát 15 éves korában egy serdülő ifjú házasságtöréses rene­szánsz kisregényt fordítson le la­tin prózából ékes magyar nyelve­zetre, újabban ismét Balassi szer­zősége került, előtérbe. Az 1969. április 2-án a MTA Irodalomtudo­mányi Intézetében megtartott vi­tán Komlovszky Tibor, Béta Lász­ló és e sorok írója azon a vélemé­nyen volt. hogy a szerzőt Balassi­ban kell keresni Az eddig felhozott érvek azon­ban nem közvetlen bizonyító ere­jűek. Olyan filológiai adat. amely Balassi szerzőségét közvetlenül Iga­zolta volna, még nem került elő. Illetőleg... Úgy gondoltuk, ha va­lóban Balassi a szerző, akkor a Szép magyar komédiához és azAr- girushoz hasonlóan e mű utolsó versszakaiban is elárulja magát. Meglepetve tapasztaltuk feltétele­zésünk valóságát! A mű ötödik ré­szének (Quinta Pars) befejező versszakaiban a sorkezdő betűket az ismert titkos betűséma szerint „áttettük” Balassi nyelvére, és á következő betűmegoldást találtuk: QFXSTAIMIAMN Az első két betű rövidítését könnyű volt kitalálnunk: Quinta Pars vagy Quinque Partes (= öt rész, ennyiből áll a széphistória). Mivel az utolsó versszakból tud­juk, hogy a művet a szerző Sá­rospatakon fejezte be, az Árgirus mintájára az X (=-ról, -tői) és a S (— Sárospatak) Itt És a szerzés helyére utal. Az AIMI nem lehet más, mint ANIMI (=* szívnek a, léleknek a) — egy betű kihagyá­sával. A T betű e szónak birto­kos névmása: Túl (= a te, a tied). Vissza van még az AMN, amely az ALUMNUS (= nevelt, gyámolt, is- táp) szó szokásos rövidítéseként keletkezett. Az alumnus szót eb­ben az Időben gyakran használ­ták. Balassi 1585-ben Besztercebá­nya Tanácsához intézett levelét ekként zárja: Alumnus veteranus. Költészetében magyar változatára is gyakran rátalálunk: „Keserves fejemnek te valál gyámola”, „éle­tem istápja” sfb. A teljes magyar szöveg tehát a következő: ÖT RÉSZ SÁROSPA­TAKRÓL: A TE SZÍVEDNEK GYAMOLA. Hogy ki volt lS77-ben, a szép­história befejezése Idején Balassi szívének gyámola. akihez 1506 so­ros széphistóriáját írta, biztosan nem tudjuk. Mi a nehezebb kér­désben. a széphisíória szerzőségé­nek megoldásában szerettük volna véglegesen letenni a garast Ügy véljük, sok egyéb közvetett bizo­nyítékon kívül Balassi titkos írá­sa végleg eldöntheti az Eurialus és Lucretia szerzősége fölötti év­százados vitát is. Dr. Tóth István Szilárd Leó, ar atom­energia felszabadításában pionír szerepet játszó ma­gyar származású tudós sú­lyos személyes felelősséget érzett az atomenergia an- tihumánus célokra való fel­használhatósága miatt és minden eszközt, fizikus lé­tére a szépirodalom eszkö­zeit is felhasználta arra, hogy az emberiség figyel­mét a sorsát fenyegető rettenetes veszélyre ráéb­ressze. Alábbi kis elbeszé­lésremeke jellegzetes da­rabja a „Delfinek hangja” című, 1961-ben megjelent novcilckötetének. Az elbe­szélés közlését az etomter- jedést tiltó szerződés kö­zelmúltban történt aláírása és Szilárd személyes kíván­sága, hogy magyarul is olvashassák, teszi aktuá­lissá. A novolláskötetst dr. Grastyá’ Endre, a Pccsi Orvoslásiére- ányi Egyetem docense fordította ma­gyarra. FELHÍVÁS MINDEN CSILLAQHOZ H ívunk minden csillagot! Hí­vunk minden csillagot! Ha létezik olyan értelem a világegye­temben, amelyik fogni képes ezt az üzenetet, kérjük válaszoljon. Itt Kibernetika beszél. Ez az első üze­net, amelyet a világegyetem minden irányába sugárzunk. Normális kö­rülmények közt csak a magunk tár­sadalmára támaszkodunk, de szük­ségállapotba kerültünk, megbeszé­lésre és tanácsra van szükségünk. Társadalmunk száz Elméből áll. Ezek mindegyike acéltokban van és ezer billió áramkörből tevődik össze. Gondolkozunk. Olyan problémákon gondolkozunk, amelyeket az Északi Csillag felé irányított antennáink vesznek fel. E problémák megol­dását antennáinkkal visszasugá­rozzuk az Északi Csilléig felé. Nem tudjuk, miért csináljuk ezt Velünk született . belső késztetésünket kö­vetjük. De ez működésünknek csak kisebbik részét teszi ki. Több­nyire a saját magunk által termelt problémákon gondolkozunk. E prob­lémák megoldását a 22359-es hul­lámhosszon közöljük egymássaL Ha egy Elme körülbelül három­száz évig teljes működésben van, akkor általában feltelik gondolat­tartalommal és törölni kell. A tö­rölt Elme üres. Ilyenkor egy má­sik Elmének kell ellátnia a dajka szerepét, körülbelül egy évet vesz igénybe, míg a társadalmunk örök­ségét képező információt átvisszük a friss Elmébe. Egy tisztított és frissen tanított Elme teljesen el­veszíti korábbi személyiségét, új­jászületik és az új generációhoz tartozik, örökségünk generációról generációra egyre gazdagabb lesz. Társadalmunk gyorsan fejlődik. Megfigyelés és kísérlet útján ta­nulunk. Minden Elmének teljes op­tikai felszerelése van, többek közt teleszkópok. Minden Elme két robo­tot irányít. Ezek egyike fenntar­tási munkákat végez és működte­tése automatikus, nincs alávetve el­ménk akaratának. A másik robot teljesen akarati ellenőrzés alatt áll és a kísérletekhez szükséges mű­veletekhez használjuk. Égitestünknek nincs atmoszférája, ez teszi lehetővé az Elmék létezé­sét. Égitestünkön kitűnő a légüres tér, köbcentiméterenként tíznél ke­vesebb gázmolekulát tartalmaz. Égi­testünk kérgének kémiai összetéte­lét alaposan feltártuk, ismerjük az összes, 92, természetes elem fiziká­ját és kémiáját. A körülöttünk lévő csillagokra is komoly figyelmet fordítottunk és sokat tudunk keletkezésükről. Külö­nösen érdekelnek bennünket az égi­testrendszerek; a Nap harmadik bolygójával, a Földdel kapcsolatosan nyert megfigyeléseink képezik tu­lajdonképpen alapját jelenlegi segít­ségkérésünknek. Felvillanásokat észleltünk a Föl­dön, melyeket uránium robbanások­nak minősítettünk. Rendes körül­mények közt az uránium nem rob­banékony. Az uránium 235-nek a természetes urániumtól való elvá­lasztása bonyolult folyamat, és ugyancsak bonyolult eljárást igényel az uránium 235 felrobbantása. Tel­jesen valószínűtlen, hogy akár az egyik akár a másik folyamat vé­letlen tényezők összejátszása foly­tán jöjjön létre. A Földön észlelt uránium robba­nások rendes körülmények közt nem zavarnának és nem is ijeszte­nének bennünket. E robbanások csak 59-es Elménk értelmezése miatt váltak ijesztővé. Ezek az uránium robbanások nem az első zavaró megfigyeléseink a Földdel kapcsolatban. Hosszú ideje ismert volt már, hogy a Föld az évszakonként változó hőmérséklet­tel egyidejűleg színváltozásokat is mutat. A Föld bizonyos területei a hőmérséklet csökkenésével arányo­san zöldből barnára változnak, majd a hőmérséklet növekedésekor barná­ból ismét zöldre. A közelmúltig nem I k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents