Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
SZAMOK A CSALÁD KOROL Hárommillió csalód Magyarországon A karácsony az emberek milliói számára elsősorban családi ünnep — a születéssel és a halállal legközvetlenebbül egymáshoz kötött közösségek összetartozásának kifejezője. A társadalom alap- sejtjeiről; a családokról közlünk néhány tényt ezúttal; némi túlzással talán azt is mondhatjuk, arról tudósítanak az adatok: hány magyar családban gyújtották meg karácsony estéjén a fenyőfa gyertyáit, s kik veszik körül az együvétartozás érzésével az erdők gyantaillatú követeit Közbevetöleg megjegyezzük, hogy az ország családi-háztartási viszonyairól átfogóan és viszonylag a legfrissebben a január 1-én esedékes népszámlálás tavalyi főpróbája: az úgynevezett mikro- eenzus adatai tudósítanak. Az adatgyűjtés sarán 200 000 személyt frtafc össze, s ebből — a hibahatárok megjelölésével — országos tényekre is következtetni lehet A Statisztikai Hivatal vizsgálatának jelképes pillanatában: 1968. január 1-én 10 236 000 lakosa volt az országnak — ebből 9 392 000- en éltek 2 953 000 családban — tehát hazánkban erős megközelítéssel, átlag három személyből áll egy-egy család —, ezenkívül 88 000 személy éjt részcsaládokban, 458 000 személy élt egyedül, és mintegy háromszázezren különböző intézetekben éltek. Végeredményben a legutóbbi, 1963. évi mikrocenzus adataihoz képest a családok száma négy százalékkal, az egyedülállóké nedlg három százalékkal emelkedett. Ezek tehát azok a számszerű körvonalak, amelyek az ország mondhatnánk családi állapotát mindenekelőtt jellemzik. A következő érdekes vizsgálódási pánthoz, amit jelképesen úgy határozhatunk meg, hogy átlag hányán állnak egy-egy karácsonyfa körül — hogy tehát mekkorák a családok —, a választ némileg előbb kell kezdenünk. Közismert, hogy az évtized első felében a természetes szaporodás folyamatosan csökkent, s az 1965. évi 2,4 ezrelékes aránnyal a mélypontra jutott, azóta viszont az ismert intézkedések, például a gyermek- gondozási segély hatására is fokozatos emelkedés figyelhető meg. Végeredményben ezzel a demográfiai háttérrel is összefügg az a sajátos irányú változás, hogy a családok száma 1963 és 1968 között kétszer olyan arányban nőtt, mint a családokéban élők száma, következésképp: az átlagos családnagyság mind jobban csökkent. Érdekesen és szemléletesen jelzi ezt az a tény, hogy — száz családra számítva — 1960-tól évenként átlag egy fővel csökkent a családnagyság. Villantsuk rá a demográfia reflektorfényét azokra is, akik talán egyedül vannak ezen az ünnepen — a teljes képhez ez is hozzá tartozik. Miközben a házasságban élők száma öt esztendő alatt négy százalékkal nőtt (és 1968. Január elsején pontosan 5 361 000- en éltek házasságban), gyorsan emelkedett az elváltak száma is: Gyorsan nó az elváljak szóma öt év alatt 32 százalékkal, s ez 1968-ban 54 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. (Jegyezzük meg: csak arányokról van szó, végeredményben azonban az elváltak népességi aránya 2 százalékról mindössze 3 százalékra nőtt). S ha az ünnepről szólva a magányról is említést téttünk, nem feledkezhetünk meg az öregekről sem. A vizsgált öt évben, 1963 és 1968 között, az átlagos életkor meghosszabbodása révén tovább tartott a társadalom öregedési folyamata: miközben a gyer- mekkorúak száma 8 százalékkal csökkent, az öregkorúaké (60 évesek vagy idősebbek) 12 százalékkal nőtt. Különösen gyorsan emelkedett — 22 százalékkal — a 70—74 évesek aránya. A családok e hozzávetőleges népességi körvonalrajza után természetesen fontos vázolnunk a társadalmi változásokat, a foglalkozási átrétegeződés mozgását is. Figyelmet érdemel mindenekelőtt, hogy a keresők családonkénti száma átlag 4 százalékkal emelkedett, s 1968-ban száz családra átlag 178 kereső jutott — 7-tel több, mint 1963-ban (miközben a száz kereső családtagra jutó eltartottak száma 90-ről 78-ra mérséklődött). Jelentősen módosult a családok társadalmi-gazdasági szerkezete is. öt év alatt a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainak aránya számottevően i csökkent, a nem mezőgazdasági fizikai dolgozóké, a szellemi foglalkozásúaké és a nyugdíjasoké pedig gyorsan nőtt. Jellemző, hogy amíg 1960-ban az ország családfői közül minden harmadik a mezőgazdaságban dolgozott. 1968- ban már csak minden ötödik! Nem pillantottunk be ezúttal a számok kalauzolásával a családok belső életébe, hiszen nyilvánvalóan külön téma a válasz arra a legfontosabb kérdésre: hogyan élnek a családok, miként változtak életviszonyaik az utóbbi esztendőkben. S ha részletes képet nem rajzolunk is erről, csupán egyetlen nézőpontból villantjuk fel a változásokat, ezúttal is a bevezetőben említett mikrocenzus adataira támaszkodva Azt is áttekintették a vizsgálódig: során: milyen mértékben terjedtek el a háztartásokban a különböző tartós fogyasztási cikkek, a mindennapi életet könnyítő, a korszerű életforma irányzatait erősítő gépek, berendezések. A szárnak bizonysága szerint a háztartások több mint négyötödében van rádió, átlag 38 százalékában működik televízió, s minden 27. háztartásban van magnetofon, összesen ezer háztartásra 495 mosógép, 119 centrifuga, 223 porszívó és 155 hűtő^r'krény jut. Érdemes azt is hozzátenni, hogy 1968-' ezer háztartásra átlag 40 gépkocsi jutott. Sok — kevés? — ne vizsgáljuk ezúttal, hiszen a válasz attól függ, honnan nézzük: az igények oldaláról természetesen kevés, az évtized első esztendeinek ellátottsági színvonalához képest viszont nyilvánvaló a gyors fejlődés! (Folytatás az 1. oldalról.) ■ — A tanulás? — Kéttizedet javítottam. — Oroszból is? — Oroszból mindig pechem jan... — Tehát nem? — Nem. — Es ha végzet? — Megyek Szentlőrincre, technikumba. — Anya mit mond? — Anya? Anya sir, mert Toncsit elvitték katonának, igy aztán teljesen egyedül marad ... * Arca beesett, haja pár h*nav alatt megfehéredett Februárban már három éve lesz, hon • '•-■ck feketét hord. Háttal a kályhának all, s nézi az asztalt körúlülő férfiakat. Ha valakinek kiürül a pókara már ugrik. Véner János Misivel évődik, először az orosz miatt, aztán meg a technikumért. Bányászgyereknek nem való a lő. Az anya összerezzen, akármit is mondanak körülötte az emberek, neki a legrettenetesebb emlék jut eszébe, A szomszéd jött a hírrel. Benyitott a kapun, s ő meglátta, hogy «grognak a könnyei. Először nagyobbik gyerekre gondolt, aztán az urára. A kisszoba falán nagyméretű családi kép. Misi 10 éves lehet, Anti 15, s ő se fiatal már. A férje a kép jobb szélén áll — s mintha csak egy álom lenne: kicsattanóan egészséges, mosolygós — s hihetetlenül fiatal. — Nem volt közös családi képünk, így aztán egy régi képre másoltattam az ő esküvői portréját ... Az asztalon album: Béta-bánya üzemvezetőségének ajándéka- A falon aprócska Davy-lámpa — emlék valamelyik kollégától. — Huszonkét évig volt bányász, tizenöt éves korában kezdte. Amikor megismertem, azt mondta: jól fogunk élni, mert nem félünk a munkától, meg aztán, akik mindent közösen szereznek, azok becsülni is tudják egymást. Elfordul, a gyerek miatt nem szabad sírni. A borosüvegért nyúl, tölt a férfiak poharába, s aztán — mintha csak a férje is megjött volna velük, i- azt kérdezi: hát odabent mi újság? * ZÖtyőg a jeges úton a kocsi, I mi örülünk, hogy nem kell beszclTT'V* rí Ilyen lesz a gyár új Irodaháza Megvan a pénz, készülnek a tervek BŐVÜL A FAROSTLEMEZQYÁR Háromszázötven új munkahely — 1974-ben már termel az új üzem — Űj üzemmel bővítjük a Mohácsi Farostlemezgyárat. Az újabb gyárnak is beillő üzemnek 60 ezer tonna farostlemez lesz az évi termelése. összehasonlításul nem árt tudni, hogy a mai gyár — mely nem is tartozik a kicsik közé — „mindössze” 48 és fél ezer tonna farostlemezt állít elő ebben az évben ... Kölcsönös érdekek Dr. Fáy Mihály, a gyár igazgatója mondotta a fenti szavakat munkatársunknak. Hozzátette: 1974-ben — amikor már az új üzem is teljes kapacitással dolgozik — 110 ezer tonna farostlemezt fognak gyártani. Evvel a 110 ezer tonnával Mohács lesz Közép-Euró- pa legnagyobb farostlemezgyára Ez nemcsak az ő véleményük: Fock Jenő miniszterelnök is így nyilatkozott ez év májasában, amikor Bécsben járt Klaus kancellár meghívására. Az új üzemnek 454 millió forint lesz a beruházási költsége. A csaknem fél milliárd forint igen érdekes módon „áll össze”. A Mohácsi Farostlemezgyár 140 millió forintot „tesz le” fejlesztési alapjából, s újabb 198 millió forint fejlesztési hitelt vesz fel a banktól. A hátralévő több, mint százmillió forintot három vállalat, a budapesti ÉRDÉRT, a LIGNIMPEX — áfát, szenet, papírt exportáló-importáló külkereskedelmi vállalat —, valamint a Mecseki Erdőgazdaság adja össze. Társulásról van szó, melyet a kölcsönös érdekek vezérelnek. Az ÉRDÉRT, illetve a LIGNIMPEX azért „szállt be”, mert, ha több farostlemezhez tud jutni, több lesz az értékesítésből származó bevétel is. A Mecseki Erdő- gazdaság viszont tűzifa elhelyezési gondjain akar enyhíteni. Jól számol, hiszen tűzifából is lehet farostot készíteni. Az új üzemet a jelenlegi gyár területén, althoz kapcsolva kívánják felépíteni. Tavasszal, ha a fagy felenged, megkezdik a terület előni. Firkó István az üveget szorongatja, amit útravalóul kaptunk, Véner János meg a brigádnaplót Misi soraival. .jNagyon köszönök mindent, a látogatásokat, az ajándékokat, azt, hogy gondolnak rám, hogy eljönnek hozzánk, s hogy megpróbálják helyettesíteni édesapámat ...” — Ismerték? — Látásból. Nem a mi csapatunkon dolgozott. Firkó István hátrafordul: ő ismerte. Amikor történt az a dolog, éppen az ő munkaterületükön dolgozott, a fejtés felső kijáratánál. Ezért is határozták el a patroná- lást. — Kinek az ötlete volt? — Nem tudnám megmondani. Vita most is csak azon van a brigádban: ki hívhatja meg Misit magához? A nyáron országjárásra vittük, aztán meglátogattuk a si- kondai úttörőtáborban, focizott velünk a brigád-válogatottban, s ha egy kicsit nagyobb lesz, teljesítjük a legrégibb kérését is: elvisszük apja munkahelyére, a bányába ... A komlói Béta-akna 6-as számú, hatszoros szocialista frontbrigádja kilencven taggal dolgozik. Havonta készítését, illetve az építkezést. Dr. Fáy Mihály optimista, mint mondotta, minden a kívánt ütemben halad. A pénzügyeket rendezték, a budapesti ERDŐTERV — Erdőgazdasági és Faipari Tervező Iroda — hozzáfogott a kiviteli terv készítéséhez. Az építőipari kapacitással sem lesz baj. Állandó kapcsolatot tartanak fenn Tarjáni Lajossal. a Tolna megyei Építőipari Vállalat igazgatójával, s a vállalat már tudja, hogy milyen épületszerkezeteket kell majd szállítani, Megrendelték már a gépeket is. összesen 140 vagonrakomány gép érkezik majd Ausztriából, s további 80 millió forint értékű gép belföldről. Új lakások A többi között egy 24 x 140 méteres üzemcsarnokot, egy 22 méter magas, háromszintes előkészítő épületet, faaorító üzemet fognak építeni. Teljesen gépesíteni fogják a famozgatást, nemcsak az új üzemben, hanem a jelenlegiben is. A tervekben szerepel egy kétemeletes irodaépület létesítése is. Amint az új irodaház elkészül, a jelenlegi irodaépületet teljes egészében szociális létesítménnyé fogják átalakítani. Különösen az öltözőket és fürdőket bővítik. Erre azért lesz szükség, mert a gyár jelenlegi 850 dolgozót magában- foylaló munkás alkalmazott létszáma további 350-nel növekszik. A 350 úi dolgozó mintegy 40 százaléka nő lesz, amit a mohácsi és Mohács környéki asszonyok minden bizonnyal örömmel fogadnak majd. A létszámnövekedés kihat a lakásépítkezésre is. 1972 közepéig három 16 lakásos épületet épít a gyár Mohácson, s ezenkívül — mint dr. Fáy Mihály megjegyezte —, vannak még más terveik is. Hozzátette: ezekről még kicsit korai volna beszélni. A korszerű, új gépek 214 x 550 cenfiméteres farostlemez-táblákat fognak előállítani, tehát nagyob20 forintot ad minden tag a brigádkasszába, ebből veszik egyebek mellett az ajándékokat is. Véner János, a brigádvezetőm azonban ezt tartja a legkevesebbre. — Az ajándék csak jelkép, hisz nincsenek erre rászorulva. Mi inkább azt szeretnénk, ha a magányosság érzését csökkenthetnénk a család tagjaiban. Meg aztán mindig van valami elintézni való is. Most például itt van a Toncsi ügye. Az egész faluból egyedül őt vitték el katonának. Persze, biztosan nem ismerik eléggé a körülményeit. Nos, hát ha kell, mi a miniszternek is írunk, .hogy legalább az őszre, amikor Misi elr megy, engedjék haza... * Egy utolsó hajtűkanyar, s aztán végre Komló. Véner János egyszeriben türelmetlen lesz: két gyerek várja otthon. Hogy hányadik este ér haza ilyen későn — ki tudja? Mint ahogy azt is lehetetlenség megfogalmazni: miért csinálja?, és miért csinálják a többiek? Talán azért, mert a lelke mélyén minden ember ott érzi tragédiák lehetőségét, hagy egyszerűen csak azért, mert szeretni jó? Békés Sándor bakat a jelenlegieknél. Mindez annyit jelent, hogy a felhasználóknál kevesebb lesz majd a darabolási veszteség. Magától értetődik, gondoskodni fognak a választék . bővítéséről is. Evvel kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy a gyár már így is 90 féle terméket állít elő. Az európai átlag fölött Közismert, hogy a Mohácsi Farostlemezgyár az ország egyetlen ilyen jellegű üzeme. 1965-ben a gyár annyi farostlemezt termelt, hogy körülbelül négy kilogramm jutott hazánk minden lakosára. 1974-ben ez a szám — amikor az új üzem már teljes kapacitással termel — 10—11 kilogrammra növekszik. Bár még nem érjük el USA, Svédország. Finnország egy főre jutó termelését, igy is meghaladjuk az európai átlagot. Befejezésül még egy hírt közlünk, melyet a vállalat igazgatója karácsonyi örömnek szánt. Amint mondotta. 1970. január 1-től csökkenteni fogják az erezett-nyomott (fautánzafú, lakkozott) farostlemez árát. Az ár csökkentésére a technológia fejlesztése nyújtott lehetőséget. mint ahogy az teremtette meg a közönséges farostlemez, illetve a lakkozott lemez árcsökkentésének lehetőségét is. E két utóbbinak már korábban leszállították az árát. M. L. A PÉCSI BALETT JUBILEUMI MŰSORA Tízéves a Pécsi Balett, s ebből az alkalomból jubileumi ünnepi hetet rendeznek a tizedik évadban. Az ünnepi hét 1970- ben lesz, mégpedig április hónapban, s műsora most készült el. E szerint április 17-én a Nádor Szálló különtermében fogadással kezdődik a jubileumi rendezvén ysorozat, ugyanaznap a színház előcsarnokában tánc- íotokiállítást nyitnak meg, magát a rendezvénysorozatot pedig este a színházban. Az egyhetes program azért figyelemre méltó, mert nemcsak a balett történetét, eredményeit mutatja be. foglalja össze, illetőleg ismétli meg, hanem az együttes a társművészetekkel együtt ünnepel, így magyar balettzenékből zenekari hangversenyt, „A mozgás” címmel fiatal képzőművészek kiállítását, valamint a Pécsi Balettről készült különböző filmek bemutatóit rendezik meg. A kamaraszínházban pedig díszlet és jelmezterv-kiállítást is nyitnak. A tíz év bemutatóira a következő darabokkal tekintenek majd vissza: Vivaldi: Etűdök kékben, Szokolay: Az iszonyat balladája, Vujicsics: Változatok egy találkozásra, Rossini: Nyitány. Vivaldi: Ballo Concertan- te, Szőllősy: Oly korban éltem. Gulyás: Pókháló, Kincses: Mit takar a kalapod? Schubert: Pokoljárás. Millarres—Alonso: A veronai szerelmesek mériiriu- ma. Bartók-emlékműsorukban a Csodálatos mandarin; a Fából faragott királyfi, A Concerto szerepel majd. * i Szóz csalódban 178 kereső
