Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
19Ő9. december 4. »unantmi napiö Napirenden: Pécs város díszkivilágítása Nemcsak látványosság: üzlet is Mi következik a dzsámi után ? Egy városnak két arca van: nappali és éjszakai. A nappali arcot az épületek, szobrok elhelyezése, . stílusa, tehát hangulati együttese határozza meg, az éjszakait pedig a fény ... Szabó Antal, a DÉDÁSZ igazgatóhelyettese mondotta a fenti szavakat. A téma, melyről beszélgettünk: Pécs dísz- kivilágítása. Mit kellene kivilágítani? A közvélemény körében a dzsámi kivilágítása óta került az ügy napirendre. Egyszerre mindenki felfedezte, milyen szép és érdekes: éjszaka. Százak és ezrek teszik fel a kérdést: nem lehetne mást is kivilágítani még? Megnyugtatásul közölhetjük, hogy a szakemberek évek óta foglalkoznak a témával. Van egy négytagú társadalmi bizottság — Mayer Nándor, Máté Jenő, Sántavy László villamosmérnök és Nichter János villamostechnikus —, akik a napi munkaidő után rengeteg'időt és energiát szenteltek ennek a problémának. A bizottság érdeme a dzsámi díszkivilágításának igen tetszetős megoldása, s — mint Mayer Nándor mondja — már a „fejükben van” a . székesegyház megvilágításának módja. — Több elképzelésük van arra nézve, miként lehetne az ottani építészeti együttest — székesegyház, Barbakán, várfal — láthatóvá tenni éjszaka. Bármilyen szép és becses műemlék is a székesegyház meg a dzsámi: Pécs nemcsak templomokból áll. Következésképp a székesegyházzal egyidőben mást is ki kellene világítani. Az elsők között — ha nem az elsőnek a dzsámi után — a közel kétszáz méter magas tv-tornyot, mely a — már viszonylag egyszerűnek mondható — kontúr- és erkélymegvilágítással is igen tetszetős képet nyújtana, s az egész városképre kihatna. A megvilágítandó együttesek közé tartozhatna a Városi Tanács épülete, illetve a Széchenyi tér délkeleti része, beleértve a Zsolnay-kutat. Milliókba kerül Ezzel még nem teljes a lista, hiszen egy színekben pompázó szökőkút is nagyon elkelne a városban, s kevés számú parkjaink egyikét is célszerű volna kivilágítani. De elég lesz a vágyakból és tervekből, nézzük meg inkább, mit és mikor lehetne a fentiekből megvalósítani? Sok, akadályt kell legyőzni, elsőnek a pénzhiányt. A díszkivilágítás ugyanis költséges „szórakozás”. A dzsámi • megvilágítása 350 ezer forintba került, a székesegyház Barbakán-várfal együttese körülbelül 3,5 milliót, a tv- torony (a fényszórós megvilágítást is beleértve) 0,5—1 milliót emésztene fel. A szakemberek számítása szerint a Jakováli Hasszán dzsámi megvilágítása körülbelül negyedmillió, a Köztársaság- téri szökőkút pedig mintegy félmilliót igényelne. Az áramdíj már nem okozna olyan nagy gondot, hiszen a dzsámi megvilágításának áramdíja körülbelül 40 forint óránként. Ilyen ösz- szegeket a város költségvetése még elviselne. Hátra vannak azonban még egyéb aíiellékzöngék” is, olyasmik Ülést tartott a képviselőcsoport Tájékoztató az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól Felkészülés az országgyűlés soronkövetkezá ülésére például, hogy a Városi Tanács épületét előbb tatarozni kell, s csak utána lehet megvilágítani. El kellene dönteni, hogy ki világítsa meg a tv-tornyot: a Városi Tanács, vagy pedig a torony tulajdonosa, a posta. Végül és legfőképp, „hivatalos” útra kellene terelni a díszkivi- lágítási problémát. Egy dzsámi megvilágításának útját, módját még csak ki lehet dolgozni társadalmi munkában, de egy féltucat, vagy még több épület megvilágítását már nem. Erre már nem elég a szabad idő. Mégis megéri A DÉDÁSZ szakemberei szerint, ha az anyagi szempontok lehetővé teszik, öt év alatt végre lehet hajtani az egész díszkivilágítási programot. Ha időben megkapnák a megrendeléseket, a székes- egyház-Barbakán-várfal másfél év múlva, a tv-torony pedig még előbb ki lehetne világítva. Bár a Városi Tanács vezető testületé, a vb. még nem foglalkozott ezzel a témával, egyéb vonatkozásban már napirendre került az ügy. — Érthető is, hiszen Szeged, Debrecen, Esztergom, stb. legszebb műemlékei, középületei már évek óta ki vannak világítva. Ha Pécs meg akarja őrizni rangos helyét a vidéki városok között, utol kell érnie' társait. A többi között azért is, mert a dísz- kivilágítás nemcsak szép, látványos, hanem idegenforgalmi vonzerő, tehát üzlet is. Hazai és külföldi példák sokasága bizonyítja, hogy a díszkivilágításra költött pénz néhány év alatt visszatérül. Magyar László | Íj gyógyító osztályok az SZTK volt épületében örül Huber László, a Pécsi Rendelőintézet gazdasági vezetője. Eredményesen tárgyalt a Mecseki Szénbányák építési részlegének megbízot- taival, akik szinte patronáló jelleggel, segítő szándékkal vállalták, hogy a volt SZTK épületet, a Kisfaludy utcában tervszerint átalakítják. Nem deríti viszont jókedvre az, hogy a kapott épület —, bár a Rendelőintézet mellett épült — kilencven centi szintkülönbséggel eltér a már meglévőtől. Ez annyit jelent, hogy, ha két egymásmelletti szobába ajtót vágnának, hogy közlekedni lehessen, lépcsőt kellene építeni. Éppen ezért bonyolult tervezői munkák előzik meg a végleges kivitelezést. Az épületrészt addig is hasznosítják. A második emeletére költözik a gazdasági hivatal. Helyiségeit az úgynevezett MUCSÖ bizottság kapja meg, Meszesről ideköltözik. Ezzel egyhelyen lesz a kiegészítő vizsgálat. Az épület földszintjén tárolják a III. kerületi rendelő berendezéseit, műszereit, a volt irattári helyiségben található a központi fehérnemű raktár,, a műszerészműhely pedig az első emeleten dolgozik, lényegesen jobb körülmények között mint ezelőtt. De mit helyeznek ebbe a szárnyba a végleges átalakítás után? Először is — nem fontossági sorrendben — két felnőtt körzeti rendelőt a második kerületből. Azokat, amelyek épülete korszerűt- 1 len. Bővítik a röntgen osztályt. Itt végzik az onkológiai szakrendelést is. Megoldódik a Rendelőintézetben az úgynevezett fektetők problémája is. Több felszabaduló szobából sebészeti, urológiai és belgyógyászati rendelésre érkező súlyosabb, fekvést igénylő beteg részére fektetőt alakítanak ki. A gyermekideggondozót is itt helyezik el. Erről már írtunk, hogy a Kulich Gyula utcából átköltözés után az Intézet központjának udvarán lévő önálló épületben nyer végleges otthont. Közel fél millió forintos költséggel felújítják ezt a részt, a meglévő kilenc helyiségből tizenkettőt alakítanak ki gyermekideggondozói célokra. A Rendelőintézet kapja birtokba a Munkácsy Mihály és a Fürdő utca sarkán lévő — az SZTK volt kifizető részlege — helyiségeit is. Itt gyógyszertár épül — tervek szerint. A volt hivatali helyiségekhez kapcsolnak két lakást, s így alakítják majd ki a korszerű patikát 1970- ben. Addig is hasznosítják a Fürdő utca 1. számú helyiséget. Ott tárolják a gyógyszertárakba visszavitt üres üvegeket. És 1970-ben a népszámlálási bizottság itt dolgozik. N. I. A parlament tagjai nemcsak a törvényhozásban vesznek részt, annak végrehajtását is figyelemmel kísérik. Ezért kérték meg Bogár Józsefet, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa vezető titkárát, adjon tájékoztatót az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Az ismertetésre tegnap került sor, az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportülésén, amelyet az MTESZ klubjában rendeztek, Gergely Lajos képviselő csoport- vezető köszöntő szavai után Bogár József összefoglalta a témával kapcsolatos, több részproblémával foglalkozó, közel kétévés tapasztalatokat. A törvény az alapvető cél- s kitűzéseket valóra váltotta. Segítette és segíti ma is az ( új gazdaságirányítási rend- I szerben megkövetelt önálló gazdálkodást. A törvény alapelve, hogy elvi jellegű, és részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően pedig a vállalati kollektív szerződésekre bízza. 1969—1970-re — országosan mintegy 3000, Baranyában 123 kollektív szerződést kötöttek meg, s ezek döntő részében a helyi sajátosság érvényesült. Ugyanakkor tapasztalható bizonyos fokú óvatosság: nem merítik ki az anyagi ösztönzőket, nem használják ki a bérezési lehetőségeket. A vezetők a végrehajtás során nem élnek mindenütt kellőképpen jogaikkal. Egyrészt nem differenciálnak a jobb munkát végző, a példamutató magatartást tanúsító dolgozó javára, másrészt nem igen szankcionálják a foglalkozási szabályok megsértőit, s a károkozókkal szemben is „elnézőbbek”. Ezt igazolják a Területi Döntőbizottsághoz érkezett fellebbezések is. A törvény, mint ismeretes a dolgozók jogait is bővítette. Megszűntek a felmondáshoz fűződő hátrányok, az áthelyezésnél nincs szükség kölcsönös megegyezésre. Az új szabályozás folytán jelentős munkaerő áramlás követke- | zett be. Megyénkben — as iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, közúti éa városi közlekedésben és a szolgáltató egységeknél 1969 első félévében 21175 dolgozót vettek fel, ugyanebben az időszakban leszámolt, illetve a vállalatoktól elment: 15 800 fő. A mozgás okai összetettek; de nem egy helyen közrejátszott a másik vállalat „rá- licitálása” nem kis szerepet játszott a türelmetlenség és a kedvezőtlen bánásmód is. Az új szabályok bevezetése óta erősödött a szocialista törvényesség. Csökkentek á munkaügyi viták, ha kis mértékben is, de a folyamat kedvező képet mutat. Míg 1965-ben 905 esetben, addig 1968-ban csupán 564 vélt vagy valós jogsérelmet kellett orvosolni. Ma a munkaügyi viták zömmel a túlóráztatás miatt, vagy a szabadságolásból kifolyólag zajlanak. Rameisl Ferencné képviselő aziránt érdeklődött, hogy a tanácsok szorgalmazzák-e a területi intézményekhez szükséges hozzájárulást. Erről az SZMT-nek kedvező tapasztalata nincs. Jazbinsek Vilmos a törzsgárda védel mében szólalt fel. Kifogásolta, hogy az „új dolgozónak” nem csak többet fizetnek, de többet is elnéznek. Ez a gyakorlat bomlasztóan hat még az összeforrott kollektívákra is. Dr. Pilászanovich Imrétié a bőrgyári szakszervezet „vé tó”-jának előzményeire és következményeire kapott választ. Dr. Szabó József az egészségtelen munkaerő mozgást és következményeit elemezte felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztést kell előtérbe helyezni az „olcsó emberi erő” helyett. A képviselőcsoport — tegnapi ülésén — felkészült az országgyűlés következő ülésszakára és jóváhagyta az 1970 első félévére készített munkatervét is. Nagy István H uszonSt évvel ezelőtt, 1944. december 4-én alakult meg a Magyar Kommunista Párt pécsi szervezete. — A Vitézi Szék egykori épületében tartottuk az alakuló gyűlést. — Mi volt a Vitézi Szék? — Horthy legmegbízhatóbb embereinek, az ún. vitézek székháza a Rákóczi út 68- ban, a Bercsényi utca sarkán. Ebben a tízszobás épületben szerveződött újjá az MKP pécsi szervezete. Gergely Lajos, országgyűlési képviselő az akkori idők egyik harcosa kipillant a Megyei Pártház ablakán, aztán maga elé mélyed, s megpróbálja rendezni a gondolatait. Ha valahol elakad — hiszen gyarló az emlékezet, s az első időkben minden napnak külön jelentősége volt — akkor régi harcostársa, Mata- kovics Jánosné veszi át a szót, s ha ő is elveszít egy fonalat, akkor Prassnig Irén, a harmadik veterán segíti ki őt. Így, hármuk elmondásából áll össze az akkori napok krónikája, melyet így lehetne távirati stílusban megfogalmazni: November 29: a felszabadító szovjet csapatok bevonulnak Pécsre. Még ugyanaznap bemegy néhány pécsi kommunista a mai Megyei Történelmi napok Tanács, az akkori szovjet katonai parancsnokság épületébe és bejelenti, hogy szeretnék megalakítani az MKP pécsi szervezetét. December 3-án előkészítő megbeszélést tartanak a Széchenyi tér 16-ban, a mai Megyei Nőtanács irodáiban. Körülbelül tizenöt-huszan vannak jelen, többségükben régi kommunisták, és néhány más pártállású, köztük Kovács Béla, a Kisgazdapárt későbbi pécsi vezetője. Az előkészítő gyűlés előadója Vas Zoltán, az MKP Szegeden működő országos szervező bizottságának tagja. Vas Zoltán vázolja, hogy több pártot alakítanak, melyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében, antifasiszta és demokratikus plattform alapján tevékenykednek, mert az a cél, hogy minden progresz- szív erőt összefogjanak a fasizmus elleni harc, az élet újjászervezése, az ország újjáépítése céljából. December 4: Vas Zoltán jelenlétében a Vitézi Szék egykori székházában megalakul az MKP helyi szervezete kilenc vezetőségi taggal. A titkár dr. Boros István tanár, a későbbi kommunista főispán. Ez az épület voll akkor az újjászerveződő élet központja. A megye minden részéből özönlöttek az emberek. Pártszervezetek alakítása, üzemek megindítása, élelmiszerügyek, nyugatra hurcolt deportáltak, az iskolai tanítás újjászervezése, a mozik üzembehelyezése, az új napilap megindítása — tehát az élet minden problémája összesűrűsödött ebben a székházban. Bár később a többi párt — SZDP, Kisgazdapárt, Polgári Demokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt stb. — helyi szervezete is megalakult, az MKP vitathatatlan elsőbbséget élvezett az egyenlők között. Több körülményre lehet ezt visszavezetni. A kommunisták rendezték elsőnek a soraikat, ők tárgyaltak először a szovjet katonai parancsnoksággal. A kommunisták mögött állt az elmúlt huszonöt év minden üldöztetése, harca és ebből fakadó tekintélye. Egyetlen más pártnak sem volt olyan világos, határozott programja, mint nekik, s egyetlen más párt mögött sem álltak olyan elszánt, minden áldozatra kész tömegek, mint mögöttük. Jellemző az akkori időkre és légkörre, hogy egy alkalommal parasztszekér állt meg a pártház előtt. Benyitott egy férfi és közölte, hogy óriási tömeg várakozik Komlón a kultúrházban, s addig nem oszlanak szét, amíg meg nem hallgatják a Rftgyar Kommunista Párt szónokát. A vezetőség egyik tagja azonnal kiutazott velük, s olyan tömeg, akkora éljenzés fogadta, hogy alig tudott felmenni az emelvényre. Ä vezetőség tagjai rendszeresen kijártak a pécsi bányavidékekre is. Egy alkalommal vasárnap reggel indultak el gyalogszerrel olyan hóviharban, mint amilyen a héten dúlt odakint. Gyűlést tartottak Somogy on, aztán Vasason és visszafelé még bementek Pécsszabolcsra is. Mondanivalójuk lényegét abban lehetne összefoglalni, hogy dolgozzatok, mert ha nem lesz szén, megáll az élet. S a bányászok dolgoztak. Voltak olyan napok, amikor három szem sültkrumplival a zsebükben szálltak le a bányába. Még az első napokban megszervezték a nemzetőrséget, a mai népi rendőrség elődjét. Teherautókat, szekereket indítottak Csányoszróba, és több más községbe és élelemmel megrakodva vissza. Az egész akciót Nemzeti Segély volt a neve, s az éhező pécsi munkások, s a főváros ellátása volt a célja — a Kommunista Párt pécsi szervezete kezdeményezte, irányította. A kom munistáknak köszönhető, hogy alig néhány nappal a felszabadulás után kinyitottak a boltok. Személyesen tárgyaltak több boltossal, öntöttek lelket az aggódó emberekbe. December húszadika táján, amikor a főváros több kerületében és a Dunántúl nyugati felében még véres harcok dúltak, ebben a városban már újjászerveződött az élet. Még a december húszadikát megelőző napokban ponyvás teherautó indult el a Tiszántúl fővárosába, Debrecenbe Tizenöt pécsi képviselő ült fázósan a padokon, telve ményekkel. A december 21-én összeülő első Ideiglenes Nemzetgyűlésre igyekeztek. M. 1*
