Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-12 / 262. szám
Hé*. november 12. jjunamait napio Közelebb az iskolát az élethez Izgalmas kísérletek kezdődnek Szentlőrincen Alig hároméves szentlőrinci általános iskola külsőre semmiben sem különbözik a többi iskolától. Egyelőre még tartalmilag sem, de a falak között már egy izgalmas, nagyon sok reménnyel kecsegtető kísérlet körvonalai bontakoznak ki. A kísérlet vezetője az iskola igazgatója, Gáspár László, „hadsegéde” Horváth István igazgatóhelyettes. Gáspár László disszertációja — a társadalmi gyakorlat és az általános nevelés összefüggéseiről — jelenti a gyakorlatban hamarosan megvalósuló kísérlet alapját. A disz- szertációból levont következtetések nyomán jutott el a kérdés ilyen stádiumba, hogy ti. a szentlőrinci általános iskolában anyagi fedezetet és lehetőséget biztosít a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet a szocialista munkaiskola megteremtésére. AZ ISKOLA NEM CSUPÁN ISMERETSZERZESRE SZOLGÁL Gáspár László és Horváth István közlése alapján próbáljuk összefoglalni, milyen elképzelések alapján látnak munkához Szentlőrincen. — Mert a voltaképpeni kísérlet jövőre indul, ebben a tanévben még csak egyes elemei valósulnak meg, az ésszerűségnek megfelelően ugyanis lassan és megfontoltan alakítják ki az új gyakorlatot. Ahogy az élet megkívánja — mint ahogy ez az elv érvényesül mindvégig a kísérlet célkitűzéseiben is. Az újdonság alapvetően ebben a nagyszabású elgondolásban. hogy a gyerekeket az iskolában úgy kell felkészíteni az életre, hogy nem csupán ismereteket közlünk és sajátíttatunk el velük, hanem a valódi társadalmi gyakorlatra készítjük fel őket. Ennek többféle következménye közül az egyik legfontosabb, hogy már maguknak az ismereteknek ilyen irányban kell hatniuk. A tantárgyak részekre szabdalják a világot — talán kissé szigorú, de elgondolkodtató megállapítás. Mélyebben és komplexebben kell bemutatni az életet az iskolában, amihez viszont bizonyos tantervi módosítások szükségesek. Bizonyos komplex tantárgyak, ha úgy tetszik. S ez i nem azt jelenti, hogy újabb tárgyak sorakoznak fel a már amúgyis túlhosszú sor végére, hanem olyasvalamit, hogy a természeti és társadalmi ismeretek gyűjtőfogaimat oktatják majd a gyerekeknek, hogy egy vagy több tantárgy keretében, még kidolgozatlan kérdés. Általános műszaki ismeretekről van, szó, ami egyáltalán nem azonos a termelőmunka egy-egy részterületét megismertető politechnikával, s olyan humán tárgyról, vagyis ismeretkomplexumról, amelyben például az adott kor irodalmáról alkotott képet majd zenei, képzőművészeti kép is kiegészíti. A bemagolt adathalmazoknak üzen hadat ez az elképzelés. S mivel az iskola nem csupán ismeretszerzésre szolgál, a marxi—lenini értelemben vett munkaiskolában szükségszerűen nagy helyet foglal el a tevékeny, alkotó munka. KÖZÖSSÉGI GAZDÁLKODÁS — MUNKAFOGASOK HELYETT Közismert, hogy a régebbi politechnikát a gyakorlati oktatás sokféle válfaja váltotta fel, de az is ismert, hogy ebben a keretben egyes munkafogásokat sajátítottak el a gyerekek. E filozófiailag- •nreléseiméletileg is gondosan megalapozott kísérlet azt célozza, hogy a gyerekek az iskolában már a közösségi gazdálkodás készségeit szerezzék meg, s ne csak a közvetlen termelési gyakorlatban vegyenek részt, hanem a termelés egészében, a tárgyi feltételek megteremtésétől, a beszerzéstől a közös munka megszervezésén át egészen az értékesítésig és a jövedelem felhasználásáig. Ezt a célt a 3 holdas kertészeten keresztül kívánják megvalósítani. A terület a termelőszövetkezeté, amelynek vezetői — ugyanúgy, mint a szentlőrinci párt- és állami szervek is — a lehető legkészségesebben és legátgondoltabban igyekszenek támogatni ezt a pedagógiai kísérletet. A földön ez- idén megpróbálják kialakítani a szükséges feltételeket — öntözőberendezések, mellék- í épületek stb. — majd fokozatosan térnek rá az itt végzendő munkára is, mégpedig úgy, hogy az iskolai kötelező tanórák számát ezzel párhuzamosan, s persze az eredmények, a színvonal romlása nélkül csökkentik. ÖNÁLLÓ. TÁJÉKOZOTT DIÁKOKAT Mindezekkel egyidejűleg pedig nagyon komolyan vett társadalmi-közéleti tevékenységre akarják nevelni a gyerekeket, nem olyan látszatönkormányzatokkal, amelyek csak bizonyos nevelői elképzelések végrehajtására szolgálnak. Végül az életre nevelés egyik eddig alig felfedezett, de rendkívül fontos területével egészül ki a nagy program: ez pedig a szabadidő felhasználása minél önállóbban és minél hasznosabban. Hogy a tantervi módosításokon túl hogyan terjed ki ez a kísérlet valamennyi tantárgyra, az iskolai élet egészére, az ismeret- szerzés, a tanulás sokszor uniformizált és gépies módszereire, azt egy példával igazolnánk: a tervek szerint egy rendkívül jól felszerelt, szakértő irányításával működő, jókora könyvtár foglalna helyet az iskolában, s a könyvtár a nap bármely szakában nyitva lenne azok számára, akik a napköziben már elkészültek aznapi leckéjük- ,kel. A gyerekek maguk döntenék el, megtanulták-e a napi anyagot, maguk döntenék el — ha tanácsot kapnának is — milyen könyveket olvasnak, akár a tanultakhoz, akár azoktól függetlenül. A kép — ha ilyen példákat sorolnánk tovább — oly eszményinek látszik, hogy szinte hihetetlen: meg is valósul vahala. Pedjg van rá remény. Nagyon komolyan gondolják ezt az iskolában. A pedagógusok tudják, hogy kicsit több hárul így rájuk, hisz a nagy munkával járó tudományos kutatómunkát is nagyrészt maguk végzik. Az első osztályban jövőre kezdődik a tantervi kísérlet, és évről évre előbbre akarnak jutni az előkutatásokkal, hogy mire a kísérleti ötödik osztály megkezdi a tanulást, már készen álljanak a felsőtagozatos munkafüzetek, tankönyvek, tantervek, a kidolgozott új komplex tárgyak. A kísérletnek az is szerves része: mire képes egy tantestület, ha megadják neki az önálló kezdeményezés minden feltételét. A kísérlet első haszonélvezői mindenesetre a szentlőrinci gyerekek lesznek, akik ebből a szerkezetileg és szellemében is megváltozó iskolából továbbtanulva bizonyára nem szenvednek hátrányt, sőt. Ez különleges szempontja a kísérlet végzőinek, hisz bár elsősorban a nyolcadik után az életbe kilépő gyerekeknek akarják megadni a legkorszerűbb, .legtartalmasabb általános műveltséget és az életben hasznosítható tapasztalatokat, készségeket — mégis jól felkészített, értelmesen s önállóan gondolkodó gyerekeket akarnak adni a felsőbb oktatásnak is. Végeredményben pedig, joggal remélhetjük, a kísérlet haszonélvezői lesznek az ország más iskolásai is, a következő generáció, vagyis az egész magyar társadalom. H. E. Újra Magyarországon „A maximumot kell nyújtaui Helmut Rudolf, a Tanárképző Főiskola Német Tanszékének lektora két év otthontartózkodás után tért vissza Magyarországra. Előtte négy évig volt a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem lektora. — Bitte, várni! — mondja, amikor néhány percre eltávozik a szobából. A szobában tablókon a német irodalom klasszikusai. Végleges pontossággal helyükre igazított könyvek. Tanáros rend. Helmut Rudolf már nem ilyen tanáro- san szigorú. Enyhén őszülő háj, szívélyes, közvetlen hang. Haliéból jött. Járt már Bulgáriában, Jugoszláviában, ti középiskolai német tanárok továbbképzését vezette. — Mennyiben tér el a munkája attól, amit Debrecenben, az egyetemen végzett? — A nyelvi előfeltételek a hallgatóknál azonosak, mind az egyetemen, mind a főiskolán. Más viszont a cél. Az egyetemen sokan eleve nem akarnak tanárok lenni, pusztán olyan nyelvismeretet szeretnének elérni, amellyel már megszerezhetők bizonyos elméleti ismeretek. Ha arra gondolok, hogy a főiskolán nemzetiségi nyelv tanárképzés folyik, s a kikerülő pedagógusok az általános iskolákban az alapozást I (fasttqúr fa Oiuide végzik, amire később még építeni kell, akkor a maximumot kell nyújtani. — Mit tudnak jobban a német szakosok, beszélni vagy írásban fogalmazni? — Tapasztalatom szerint az írásbeliség gyengébb. A német helyesírás nehéz, sokat kell gyakorolni. Ugyanakkor főfeladat az. hogy biztos praktikus nyelvi ismereteket kapjanak a hallgatók. Óráimon olyan helyzeteket akarok teremteni, ami kényszerít a beszéd megnyilatkozásra. I. évfolyamon például mindenki, én is figyelem a beszélőt, s jegyezni kell a hibákat. Először egy társával, majd a csoporttal javíttatom ki a hibákat, végül magam mondom el, mit hibázott. Ez — Itt-tartózkodása idején foglalkozik-e valamilyen tudományos témával? — Választott témám a dokumentumirodalom. Konkrétan az, milyen esztétikai hatása van a feldolgozott dokumentumnak. Van egy regény ebben a műfajban amely közvetlenül Magyar- országgal is összefüggésben van; Heinar Kipphardt írta aki a filmszemle alkalmával Pécsett is járt. A címe: Joel Brand. Arról szól, hogy 1944- ben Eichmann Budapestre érkezett, ahol Himmler megbízásából arról tárgyalt, egymillió zsidót adnak 10 000 teherautóért. A másik téma, amin dolgozom, a nyelvoktatással függ össze. Irodalmi művekből olyan dialógusokai emelek ki, amelyek a nyelv- tanításban mind beszédszituációk, felhasználhatók. Móló Korunk kérdései 7. fi kapitalista országok kommunista helyzete, szerepe pártjainak AZ OSZTÁLYHARC IRÁNYÍTÁSA nagy és nehéz feladat, igazi művészet. A forradalmi harcba új társadalmi rétegek és egész népek kapcsolódnak be. Mindegyik- flek mások a hagyományai, a gazdasági feltételei és a harci tapasztalatai. Mindez a kommunista pártok tevékenységére is rányomja a bélyegét. A forradalmi mozgalom tapasztalatai bizonyítják, hogy csak olyan pártok érnek el sikert, amelyek a gyakorlatban kipróbált és bevált lenini stratégiai és taktikai elvekhez tartják magukat, figyelembe veszik a valóságos helyzetet. Az új nemzetközi erőviszonyok, ezen belül pedig a nemzeti, keretek között végbement változások, a stratégia és taktika meghatározása szempontjából bonyolult feladat elé állítja a kommunista pártokat. ’ A tőkésországokban a kommunista pártok nehéz küzdelmet vívnak, a tőke fellegvárában harcolnak, ott ahol a világkapitalizmus gazdasági és katonai ereje összpontosul. A hatalmat a legtapasztaltabb monopoltőkések tartják a kezükbe, legfondorlatosabb a kapitalizmust dicsőítő propaganda és a legerősebb a reformizmus befolyása a munkásmozgalmon belül. A kapitalista országokban különböző tényezők hatására — az imperializmus támadása a szocializmus pozíciói ellen, a revizionizmus aknamunkája a kommunista pártokon belül, valamint a kommunista pártok által elkövetett hibák — a mozgalom az ötvenes években megtorpant. A tőkés országok kommunista mozgalma azonban kijutott a hullámvölgyből, ismét fejlődésnek indult, s az újabb fellendülés szakaszába érkezett. Jelentős átcsoportosulás ment végbe számos ország munkásmozgalmában, amelynek legjellegzetesebb ismérve a kommunista pártok számbeli erejének és tömegbefolyásának megnövekedése. Az Olasz Kommunista Párt az 1968-as parlamenti választáson több mint nyolc és fél millió szavazatot szerzett, s 177 képviselőt küldött a parlamentbe. Az 1968 májusában és júniusában lezajlott franciaországi hatalmas sztrájkmozgalomban a kommunisták fontos szerepet játszottak. Ez az összeütközés a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc új lehetőségeit tárta fel. Köztudott, hogy az utóbbi években a Spanyol Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt és a Görög Kommunista Pártjának befolyása jelentékenyen növekedett. , MUTATJA A TÖKÉSOR- SZÁGOKBELI KOMMUNISTA PÁRTOK BEFOLYÁSÁNAK ERŐSÖDÉSÉT az is, hogy megnyilatkozásaik ma sokkal nagyobb visszhangot keltenek a nép széles rétegeiben mint korábban. A kommunista pártok állásfoglalásai — még ha kis pártokról van is szó — nagy, a leglöbbször pozitív visszhangot keltenek a néptüme- gekben. A kommunista pártoknak szerepük van abban is, hogy egyre szélesebb kispolgári és értelmiségi rétegek radikal izálódnak. A kapitalista országok kommunista és munkásmozgalmának a fejlődésére is hatnak a világfolyamatokban végbement változások. A szocialista világ léte, gazdasági, politikai és kulturális eredményei nagy hatással van a kommunista mozgalom fejlődésére. Ugyancsak fontos külső tényező a nemzeti felszabadító mozgalmak és az új független országok baloldali erőinek a társadalmi előrehaladásáért folytatott harca. Ehhez azt kell még hozzá- teni, hogy a tőkésországok kommunista pártjai tevékenységének hatása igazában most van csak kibontakozóban. Ezek a pártok nagy munkát végeznek, hogy eltávolítsák az útból azokat a dogmatikus, szektás elméleti és politikai akadályokat, amelyek gátolják eredményesebb tevékenységüket. Elmé- lyülten tanulmányozzák a monopolkapitalizmus új jelenségeit, a szocializmusba való átmenet fontos problémáit, a szövetségesek, a több-pártrendszer, a proletár- diktatúra kérdéseit, s igyekeznek a mai helyzetnek megfelelő, alkotó következtetéseket levonni. A kommunista pártok stratégiája és taktikája meghatározásánál a legdöntőbb kritérium annak az objektív valóságnak a vizsgálata, amelyben a kommunista pártok a szocializmusért harcolnak. A fejlett kapitalista világban jelenleg nincs objektív forradalmi helyzet, amelyber viszonylag rövid idő alatt vagy egy csapásra meg lehetne dönteni a burzsoá rendet. A szocialista forradalom megközelítésének kulcskérdése a monopóliumok elleni harc kibontakoztatása, a demokráciáért folyó harc éí ennek egybekapcsolása a szocializmusért vívott harccal A nemzetközi tanácskozás fc dokumentuma erről a következőket mondja: „A kommunista és munkáspártok a jobt és „bal”-oldali opportunistáktól eltérően, nem állítják szembe a mélyreható gazdasági és szociális követelésekért a fejlett demokráciáéi" folytatott harcot a szocializmusért vívott harccal, hanem azt e harc részének tekintik.” FONTOS TÉNY, hogy i tanácskozás ismét megállapította: az imperializmus ellen, a békéért vívott harc nem választható külön i munkásosztály végső céljaiéri folyó harctól, a kapitalizmuí mint társadalmi rendszer ellen, a szocializmus győzelméért vívott harctól. A politikai és gazdasági feladatok megvalósításánál fontos feltétele a kommunista pártok ideológiai, politikai, szervezeti egységénél biztosítása. A kommundsté pártok belső összeforrottságí a marxizmus—leninizmus elméletének és gyakorlatánál helyes alkalmazásán nyugszik. Rozs László Tévedésnek hármas úta, Ütam itt ez volna hát A megvilágított színpadon jelzésszerű díszletek: tábla, rajta felirat: „nem”, a hármas út nyilai, egyelőre „Vigyázz a tetőn dolgoznak!” figyelmeztetéssel. A nézők hangulatot várnak a színtől, 5 helyette gondolkodniuk kell. A magasban egy óra, mutatók nélkül. Ketyegés hallatszik. Egyszerre időtlen i színpad, s egyszerre a mi korunk kellékei is a fény- aen álló díszletek. Rólunk lesz szó tehát. Bejönnek a színészek. Szorosan, testhez apadó öltözetben. Átvonullak a színen, többször, hangtalanul. A kosztüm nem meglepő: ilyen díszletek körött ez is lehet. S a nézők már találkozhattak néhány ívvel ezelőtt a Tragédiában s bőrzekés szereplőkkel. S mégis, miért gondolko- iik el az, aki a nézőtéren ál? Folyik a játék, de ez va- ami más, mint amire elő- cészítettek. Az ördögfiak bőr- mellényben vannak. Egy ga- erire emlékeztetnek. Azt vá- ■om, hogy olyanok is legyelek, mint a külsejük. Kicsit írutálisabbak, fenyegetőb- >ek. Itt alapjában véve kedves fickók. Ledér mögött ott dllog a sexbomba képe. De ^edér sem olyan, mint a CX. századi „ledérek”. Csongor keresi a boldog- ágot. Az ember mindig ke- esi a boldogságot, ma is, s i jövőben is. Kíváncsi hát irra. mit válaszolt a költő lassan másfél századdal ezelőtt. S ha a mai Csongor és Tündét kívánja látni, akkor végig, következetesen azt kívánja. A szereplők legkisebb mozdulatáig. Ez így viszont Vörösmarty is, és a XX. század is. Csak valahogy nem szervesen egybeolvadva. Igaz, a Csongor és Tündét nem könnyű színre vinni. A tündéries dráma tulajdonképpen nem is tiszta dráma. Vannak benne drámai részletek, de sok egyéb is, aminek inkább a nyelvű zengése, bensőséges ihletettsége a magávalragadó, mintsem a drámai feszültsége. Ezt szívesen hallgatná az ember, a némileg ódon veretű, de fün- déries és vaskos, s ha kell, ünnepélyesen zengő Vörös- marty-sorokat. De a kettősség, a mai értelmezés szándéka és az eredeti, hagyományos felfogás elvonja a . figyelmet. A címszereplők közül Mi- hályfy Péter halványabb annál, amit Csongor szerepe lehetővé tenne. Abai Ilona lefojtotísága, vibrálása pedig több, mint Tünde. Mintha inkább önmagukat játszanék, s kevésbé a szerepüket. A Három vándor szerepében Rákosy Lajos kitűnően játszik. Ahogy magára ölti a XX. század reklámembereire emlékeztető táblákat, bizonyíték arra, hogy nála sikerült következetesen végigvinni a modem felfogást. Marafkó László
