Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-10 / 260. szám

T969. november IQ.------------- Dunámon Tiauio 3 Szűkmarkú és akadékoskodó? Tények és kósza hírek az Állami Biztosító munkájáról Előrelépés \204 felvonó működik Pécsett — Igaz-e , az a hír, hogy nem akar fizetni az Állami Biztosító? Erre a kérdésre kerestünk választ az ÁB Baranya me- j gyei Igazgatóságán, a Pécsi | Járásbíróságon, valamint a i Megyei Bíróságon. Az utóbbi j időben ugyanis több panasz , érkezett szerkesztőségünkbe, | s ezekből ítélve úgy tűnik, hogy a biztosító szűkmarkú, legalábbis akadékoskodó len­ne, ha fizetésre kerül sor. Humánus elvek Abból a feltevésből indul­tunk ki, hogy ha a fenti pa­nasz helytáll, sok pernek kell lennie a biztosító és az ügyfeleit között, s a perek többségét a biztosító veszti eL lett tehát vizsgálni, hogy az elhalt férj és feleség között volt-e még egyáltalán élet- közösség? A vizsgálat (ponto­sabban a per, melyet a biz­tosi tó elveszített) azt bizo­nyította, hogy igen, hiszen a férj a hétvégeken hazajárt, anyagilag is támogatta a csa­ládját. Semmi kétség sem le­hetett' az iránt, hogy a fele­ség joggal kér kártérítést. A valóság nem Igazolta ezt a feltevést. Először is,: ta­valy az összes káresemények darabszámának alig 2,5 szá­zalékából lett per. Ez nagyon kevés. Másodszor: a perek többségét a biztosító nyeri meg. Áz ÁB Baranya megyei Igazgatósága szerint 70:30, dr. Gátos György, a Pécsi Járásbíróság elnökhelyettese szerint 60:40 arányban. Bár a két arány nem egyezik meg, nincs is köztük nagy eltérés. Az ÁB Baranya megyei Igazgatóságán azt állították, hogy kaptak Pestről egy uta­sítást, mely így szólt: Ne „jogászkodjanak! Ha egyér­telmű az ügy: fizessenek. Ha nem egészen az. de a méltá­nyosság az ügyfél mellett szól: fizessenek. Ha viszont azt tapasztalják, hogy fejőste­hénnek nézik a biztosítót, s törvénytelen, jogtalan köve­teléseket támasztanak vele szemben, akkor fermészete- sen tagadják meg a fizetést.” Miért „akadékoskodik“ ? Mindez nem mond ellent annak az elvnek, hogy a biz­tosító sem szórja a pénzt. Megnézi, hogy mikor és miért fizet. Anélkül, hogy a biztosító védelmére kelnénk, meg kell állapítani, hogy nem mindig könnyű dönteni. Egy mária- kéméndi férfi például rok­kanttá vált, s mivel CSEB- je (Csoportos Élet és Baleset Biztosítása) volt, kártérítésre tarthatott igényt. A kérdés csak az volt, hogy mekkora legyen a kártérítés? Ez a rokkantsági százaléktól füg­gött, s csak neves, pesti szak­értők bevonásával sikerült megállapítani annak mérté­két. CSÉB-je volt annak a pécs- váradi férfinak is, aki idő­közben meghalt. Itt a feleség kért kártérítést. Igen ám, csakhogy a férj Komlón la­kott, külön, állandó bejelen­tett lakása volt ott. Meg kel­Az esetek bonyolult mivol­ta az egyik oka tehát annak, hogy a biztosító időnként „akadékoskodik”. A másik ok abban keresendő, hogy vannak, akik fejőstehénnek nézik a biztosítót. Egy peres­kedő család például 10 ezer forint kártérítést követelt, s a bíróság ebből mindössze 1300 forintot ítélt meg. A két szám egybevetése magáért beszél. Miután nem ez az egyedüli ilyen eset, s mivel senkinek sincs a homlokára írva, hogy milyen ember, az Állami Biztosító — miként a világ minden biztosító tár­sasága — kénytelen alaposan Utána nézni az ügyeknek, s csak utána fizethet. Pereskedés — vég nélkül Bár a biztosító munkájá­val általában elégedettek, senki sem állítja, hogy min­den tette, intézkedése a köz­vélemény helyeslésével talál­kozik. Ezt bizonyítja a Sal- lós-ügy is. Több éve tartó pereskedés­ről van szó, mely a biztosító és Sallós Gyula szentlászlói lakos között folyik, akinek a háza, pontosabban házának két szobája 1966 februárjá­ban összedőlt. Számtalanszor megállapították már, hogy az összedőlés pillanatában 17 méter/sec. sebességű szél fújt, következésképp vihar volt, a biztosító azonban nem fizet, arra hivatkozva, hogy a ház avult, alapozása szakszerűt­len és rossz volt. A biztosító a tsz-íag háztáji általános biztosításának 2/a pontjára hivatkozik, mely így szól: „A biztosítás nem fedezi a kárt, ha a vihar által okozott kár az épület avult (rongálódott) állapotának vagy az építési szabályok be nem tartásának következménye”... A Megyei Bíróság már két­szer megállapította, hogy Sallós Gyula kártérítésre jo­gosult, azért még nincs vége a pernek, még nem tudni, ki nyer, s ki fizeti meg a hihetetlenül magas perkölt­séget. Annyi viszont biztos, hogy az ilyen, vég nélküli pereskedés aligha használ a Biztosító hírének. Először is: egyszerűen elképzelhetetlen, hogy semmi szerepe sem volt a viharnak, hiszen az a ház­rész .hosszú időn állt, s ak­kor omlott össze, amikor 17 méter/sec. sebességű szél fújt. (Erre egyébként a Megyei Reméljük átmenetileg — egyik napról a másikra sok pécsi üzletből eltűntek a megszokott egészségügyi pa­pírcsomagok és helyettük te­kintélyes áron rózsaszínű és zöld „Toilette” csomagocská­kat találtak a vevők. A Papíripari Vállalat Lá­batlan i Papírgyárának két terméke között mindössze színben és árban van különb­ség. A régi drappos-fehér perforált papírlapocskáknak 7 fillér darabja, az új színe­seknek 14,5 fillér. A régi, 300 lapos nagy csomagnak 2 forint 10 fillér az ára, a 200 lapos rózsaszínű és zöld cso­mag 2 forint 90 fillérbe ke­rül. Ha a papír festéséhez használt anyag értékét leszá­mítjuk, közel száz százalékos áremelésről van tehát szó. Aki drágának találja a szí­nes „Toilette” papírt, vegye a régit — mondhatnék a gyár védelmében, csakhogy az olcsóbb fajtából most ke­vesebb jut az üzletekbe. A I Kossuth Lajos utcai papír­bolt a legutóbbi szállításnál nem kapott belőle. Korábban a Sallai utca 52-ben lévő üz­letnek nem jutott, helyette 800 csomag rózsaszínű és zöld csomagot küldött a PIÉRT. Csakhogy ennek az üzletnek a vezetője, Garzó Ferencné, élt a jogával, a drága szállítmányból csupán egy keveset vett át, épp any- nyit, hogy ne legyen belőle hiány. „Drágának találtuk, nem kötelezhet senki, hogy árusítsuk! Most ismét az ol­csóbbikból rendeltünk.” Ha­sonlóképpen nyilatkozik a többi boltvezető is. Harcos kiállásuknak, re­méljük, lesz eredménye. Ha a vállalati központ, a PIÉRT és azok a szervek, akiknek közük van az ügyhöz, támo­gatják őket, még azt is el le­hetne érni, hogy kiszorulja­nak a pécsi é5 a baranyai üzletekből az indokolatlanul drága papírcsomagok. Bíróság is hivatkozott.) Má­sodszor és legfőképp: nem értjük, miért szerepelnek a biztosítási kötvényben ilyen félreérthető, homályos meg­fogalmazások a ház avultsá- gáról, s ha már szerepelnek, az miérf csak ilyenkor fon­tos. Fogas kérdés, amire mindenki választ vár, köz­tük a bírák is. Mert monda­ni sem kellene: az ő munká­jukat is megnehezítik: az ilyen homályos, sokfélekép­pen értelmezhető mondatok. H. M. égyfél és méltányosság Mit is mondtak az ÁB Me­gyei Igazgatóságán? Azt, hogy a következő utasítást kapták Pestről: Ne „jogászkodjanak! Ha egyértelmű az ügy: fizes­senek. Ha nem egészen az, de a méltányosság az ügyfél mellett szól: fizessenek” ... Nos, a Sallós-ügy azt bi­zonyítja, hogy a Megyei Igazgatóság nem mindig tart­ja magát ahhoz a szép és nemes elvhez amit kimon­dott. Van, amikor az elmélet és gyakorlat elválik egymás­tól. Kár. Magyar László az ifjúsági lakásépítésben A Megyei Tanács végre­hajtó bizottsága felhívta a városi és járási tanácsok vb- elnökeit, hogy egyrészt ad­janak hatékony segítséget a KISZ ifjúsági lakásépítő ak­cióhoz, másrészt pedig a la­káselosztó társadalmi bizott­ságokba vonják be a KISZ- szervezetek megbízott képvi­selőit. Ahol KISZ-társasházak épülnek, mint Mohácson, Szi­getváron és Siklóson, ott a tanácsszervek gondoskodtak megfelelő házhelyekről, a közművesítésről, típustervet bocsátottak az építtetők ren­delkezésére és a műszaki el­lenőrzéshez is támogatást nyújtanak. A megye területén egyéb­ként az ifjúsági lakásépítés területén ezévben előrelépés történt, mert december vé­géig Szigetváron 24 lakásos társasházat, Mohácson pedig 24 lakást adnak át. Mohácson a jövő évben további 72 la­kást építenek fel, a IV. öt­éves terv első évére pedig 60 lakás kivitelezését szerve­zik meg. Siklóson eddig 3 társasház épült 39 lakással és szervezés alatt áll egy újabb társasház létesítése 18 lakással. Javul a lifthelyzet Pécsi ktss lesz a karbantartás- javítás gazdája Amikor Űjmecsekalján át­adták az első tízemeletes to­ronyházakat, szinte naponta mentek különböző fórumokra a panaszok, mert a felvonók többet álltak, mint üzemel­tek. És ma? Hallgassuk csak meg a „házigazda”, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat véle­ményét. Freppán József, a pécsi lakóházak felvonóinak gazdája mondja: — Ezen szerencsésen túl vagyunk. A Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz átvette a felvonószere­léseket és ezzel sok felesle­ges vitát előzünk meg. A szerelést eddig a Gép- és Felvonószerelő Vállalat vé­gezte, a karbantartást a szö­vetkezet, emiatt főleg a ga­ranciális időben sok volt a nézeteltérés. Ezért le is mond­tunk garanciális igényünkről és mindent a szövetkezetre bíztunk. Azóta nincs ilyen problémánk és nagyon sú­lyos hibának kell lennie, ami miatt esetleg egy-két napig áll a lift. „Első osztályú“ séta a városban Magas a zajszint — Nem műsor a műsor — Törött szélű asztalok tiztáncosnőt, aki levetkőzik, de nem táncol. Aztán kez­dődik elölről minden, leg­utoljára a zongorista éne­kel. csöppet sem rosszabbul, mint a többiek, ö viszont nem külön szerződtetett to- rokművész, neki ez a dolga. Ezzel a húsz forintos mű­sor véget ért Minden na­gyon szép és jó a bárban, és ha majd műsort is adnak, még szebb és jobb lesz. OLIMPIA ESZPRESSZÓ Idézet a 31-1185/1967. sz BKM ÁH utasításból „ ... az I. osztályú ... üzlet- helyiség berendezései, búto­rai egységes típusúak, j( minőségűek, tetszetős kivi­telűek legyenek. . . mosdó­helyiségeik előtérrel rendel­kezzenek, tisztálkodási esi- közökkel felszerelve, a köz­egészségügyi követelmények­nek megfelelően... az üzlet­ben angol, vagy különlegel stílus kívánta felszolgálást rendszert alkalmazzanak .., a magyaron kívül legalább egy idegen nyelven megírt árlap legyen... az ételeket és italokat jellegüknek és minőségüknek megfelelő hő­mérsékleten értékesítsék.” ÉVA A falon kőcímer: 1789 óta áll fenn az üzlet. Bieder­meier üvegcsillárok, a WC előtt vörös függöny, sárga bojtokkal. A hűtő pultján sütemények, frissek, nem drágák. A toilettben törül­köző, szappan Harminchét féle ital. A felszolgálás ked­ves, előzékeny. A vendégjá­rás nagy — a füst is. A „szellőzőberendezés” viszont pompásan működik: időn­ként szélesre tárják a bejá­rati ajtót, ahol a füst ki­megy. Ventillátor?, van, de szép lármát csap, hamar ki is kapcsolják. A falon tábla: I. osztály. Mit jelent? Ez esetben üvegcsillárt, füg­gönyt, valamivel magasabb árakat. NÁDOR KÁVÉHÁZ­ÉTTEREM A kávéházakat mindenki ismeri, szereti. Étel, ital bő választékban. Üdítők, sörök, harminckét féle bor kapha­tó, hideg készítmények, és — lám, mit tesz egy üzem az elsőosztályú színvonal ér­dekében — külön számukra válogatott péksütemények. A kenyér ingyen fogyasztható. A felszolgálás szakszerű. A toilettben állandó hideg-me­leg víz, kendőtörülközők, pa­pírtörülközők, szappan. A kúpolaterem színvonala ha­sonló a kávéházéhoz. Este diszkrét zeneszó, az elsőosz­tályú szinten szórakozni vá­gyó hallóidegei nem járnak vitustáncot vacsora, vagy poharazgatás közben. Furcsa, de még beszélgetni is lehet. MECSEK ESZPRESSZÓ- CUKRÁSZDA A Mecsek, nyugodtan ál­líthatjuk, a fiataloké. Este fél hattól négy forint a „be­ugró’*, a fő vonzerő, a zene miatt; A zene jó, de zaj­szintmérőt a helyiségbe vin­ni nem tanácsos. Mit isznak a fiatalok? Kávét, limoná­dét. Belépővel egy tizes. E- mellett aztán elkvaterkáz- nak — honnan is venne egy tizenéves 53 forintot Grand Marinerre? A legolcsóbb li­kőr 10,80. De szeszesitalt csak 18 éven felüli fogyaszt­hat. A lényeg: drága hely ez a fiataloknak. Egyébként az állóhelyen 2,60 a fekete. A különlegesség a saját készí­tésű cukrászsütemény-arze­nál. A környezet nem kü­lönleges. A délelőttök — reggeli után — panganak, az igazi vendégjárás a zenével kezdődik. Akkor járulnak a minilányok és lengő söré­nyű, sonkanadrágos ifjak az esti zenés limonádéra. PANNÓNIA BÁR Aki reggelig akar szóra­kozni, elmehet a Pannonia- bárba. Húsz forint a belé­pő, ez jogosít a műsor meg­tekintésére. Az illemhely a sarokban. Mini-mosdókagy­ló. A szép, csőből készült törölközőtartón lakat fityeg, törülközőtartón lakat fityeg. A rongyos, de tiszta törül­köző a földön. A bárban fél­homály, előzékeny felszolgá­lók, fiatalok, kedvesek, való­ban elsőosztályúak. A válasz­ték nagy, hetven féle ital van, sőt még enni is lehet. Kaviáros szendvicset is. A zene itt is hangos egy ki­csit, de ma ez a sikk. Jön a műsor: gyertyákat helyeznek a parkettre. Fényeffektusok keltenek figyelmet. Nagy a felhajtás. A vendég izgatot­tan várja a bűvészt, artis­tát, kígyóbűvölőt, fejszámo­lót, vagy bikaviadalt, ehe­lyett — fő a változatosság — zenekíséret mellett éne­kelnek. Aztán új szám jön: énekelnek. Az énekművész­nő barátságos: az egyik ven­dég ölébe ül. A galériáról kárörvendő arcok néznek le­felé. Újból énekelnek. Egy hölgy táncol: ebben sincs semmi különös. Áhitatos csendben fogadják a sztrip­Végül, és utolsósorban is, kerüljön terítékre az Olim­pia zenés éjszakai presszója. A berendezés kopott, pisz­kos. Kicsiny asztalok, tö­rött széllel, ócska hamutar­tók, de kifogástalan kiszol­gálás várják a betérőt. A választék jóval kisebb, mint máshol. A „mutasd meg vé­cédet, megmondom ki vagy” című közmondás alapján ez a hely nem jeleskedhet az első sorokban. Külföldi ita­lokat ezzel szemben kapni, whiskyt is, de ki tudja, van-e hozzá jég? A szép, nagy pult üvegje mögött — semmi. A fodrász bálon tele volt szendvicsekkel. A moz­góárusítás nem elsőosztályba való látvány. Nincs lehető­ség a közönség szelektálásá­ra, és persze, hogy a késői órákban ilyenformán ez fur­csa képet mutat. Sok jobb­érzésű vendég felhagy betö­rési szándékával inkább, és vegyes érzelmekkel, azon meditálgatva, hogy vajon az I. osztálynak egyetlen kri­tériuma a magas haszon­kulcs, távozik. Kampls Péter Miniszteri utasítás a fizetőköteles községi betegek orvosi ellátásáról. Az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter — az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértés­ben — együttes utasí­tással szabályozta a köz­ségekben lakó, díjtalan orvosi ellátásra nem jogosult betegek kezelőorvosi ellátását. Az ilyen betegeket általában magángyakorlatra jogosult orvosok látják el. Ha ilyen orvos nem áll ren­delkezésre, a járási főorvos­nak kell kijelölnie azt a köz­ségben működő körzeti or­vost, akinek feladata ezek­nek a betegeknek az ellátá­sa. Az orvos a járóképes be­tegeket a körzeti rendelőben, a fekvőbetegeket lakásukon kezeli az orvosi rendtartás végrehajtási rendeleté] meghatározott díjszabás rint. Körzetén kívül díj ellenében nem kezelhet tegeket, ha azonban egy má­sik körzet orvosát helyette­síti, akkor az ottani köteles betegeket is el kel látnia. t be­te y A szövetkezet ebben az év­ben vette át a Hajtómű- és Felvonógyártó Vállalattól a liftszerelői tevékenységet az egész Dél-Dunántúlra kiter­jedő illetőséggel Zalaeger­szegtől Dunaújvárosig. 1972-ig már 173 megkötött szerelési szerződésük van. s ebből jö­vőre Pécsett negyvenet kell teljesíteni. Nem kis feladat ez, különösen a meglévő 255 rendszeresen karbantartott felvonó mellett. Az olvasó nyilván aggodalommal gon­dol arra, hogy ez a jelentős profilbővülés esetleg a kar­bantartás rovására mehet és a sok új szerelés mellett ta­lán kevesebb gondot fordí­tanak az üzemelő liftekre. Az aggodalmat Marton Já­nos, a felvonószerelő részleg művezetője oszlatta el, ami­kor elmondta, hogy jelenleg is számos helyen végeznek szerelési munkát, mégis min­den bejelentésre azonnal ki­mennek a helyszínre. Még azért is, hogy egy nyitvaha- gyott liftajtót becsukjanak. Nevetve meséli ezt a megtör­tént esetet, amit annakide­jén komolyan kellett venni, hiszen a sürgető bejelentés szerint egy lift nem műkö­dött. — A karbantartásokat semmi esetre sem hanyagol­hatjuk el még a nagy érde­keltségi terület ellenére sem. Szakember-utánpótlással old­juk meg a gondjainkat. Idén indult például a második év­folyam a felvonószerelő ipari tanulók képzésére. Egy-egy évfolyam 11 új szakembert jelent majd. E hónapban pe­dig meglévő szakembereink részére 300 órás átképző tan­folyamot indítunk, aminek eredményeként huszonötén eddigi szakmájuk mellé fel­vonószerelői szakmunkás­képesítést is kapnak. Magyar világszabadalom alapján világszerte sikeresen alkalmazzák az ún. legyűjtő vezérlésű felvonókat, ame­lyekben egy „gondolkodó” egység rendszerezi az egyide­jű hívásokat, majd a legma­gasabb szintről érkezett hí­vásnak eleget téve automa­tikusan megállítja a liftet valamennyi szinten, ahonnan hívás jött. A berendezés a magasházaknál biztosítja a liftek jobb kihasználtságát. A Baranya megyei Építőipari Vállalat azonban vonakodik ezt a berendezést alkalmaz­ni, holott — Marton János szerint — kevés változtatás kell hozzá a hagyományos rendszerű felvonókhoz ké­pest. Ismét a karbantartásokra terelődik a szó. Megtudjuk, hogy erre már kialakítottak egy jól bevált rendszert, 12 karbantartó brigádot hoztak létre és egy-egy brigád ál­landó jelleggel működik olyan területen, ahol ötnél több fel­vonó van. A brigádok a hoz­zájuk tartozó felvonókat az utolsó alkatrészig ismerik, te­hát bármilyen hibát csekély fáradsággal feltárhatnak. Végezetül egy számot ké­rünk: hány lift működik je­lenleg Pécsett? Válaszként meglepően nagy számot ka­punk: 204. És még ezután jönnek sorozatban a magas­házak ... H. I. Száz százalékos áremelés Mit kap a kedves vendég?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents