Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-05 / 257. szám

9969. november S. minaumti napio Munkásőrök kitüntetése A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója alkalmából a Mun­kásőrség Országos Pa­rancsnoksága eredményes munkájuk és példamutató szolgálatuk elismeréséül a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatá­val tüntette ki: Csillag József, Fritz Adóm, Ficz- kó Sándor, Kővári János és dr. Szabó Lajos pécsi, Fülöv András mohácsi és Józsa István siklósi mun­kásőröket. Az érdemérem ezüst fo­kozatát kapták: Szilvás Tibor, Pusztai Imre, Gyó­nó Vince pécsi, Jakab Sándor siklósi, i Kelemen József szigetvári és Varga József sásdi munkásőrök. Bronz fokozattal tüntet­ték ki Sáfrány István, Cserhalmi István, Hein­rich József pécsi, Acs Gyula sásdi, Farkas Já­nos mohácsi és Farkas Károly komlói munkás­őröket. Tizenkilenc munkásőr­nek példamutató szolgála­táért az országos parancs­nok eklevélen mondott dicséretet. A törzsparancsnokság tagjainak a kitüntetéseket tegnap délután bensőséges ünnepségen Duga József megyei parancsnok nyúj­totta át a munkásőrség megyei parancsnokságán. A többi kitüntetéseket a járási székhelyeken a pártbizottságok és a mun­kásőrség parancsnokságok együttes rendezvényein adják át. Emléktábla-avatás Pécsváradon Nagyobb lesz a honvédelmi hozzájárulás iluazoiikét éves kortól kell fizetni Pénz uitatás a leszerelöknek A honvédelmi hozzájárulás­ról szóló törvényerejű rende­let módosításáról és az ezzel kapcsolatos új kormányrende­letről adott tájékoztatást a Honvédelmi Minisztérium. — A határozatok meghoza­talakor abból indultunk ki, hogy fegyveres szolgálatot tel­jesítő ifjúságunk példás fe- ' gyelmezettséggel és öntudato- J san tesz eleget a haza védel- í mét biztosító állampolgári kö- | telezettségének. Dolgozó né- ' pünk előtt érthetően megnőtt a katonaviselt emberek be­csülete. s az új intézkedések lényege éppen e társadalmi megbecsülés kifejezése, a szo­ciális körülmények fokozottabb szem előtt tartásával. Ezzel Hősi halált halt a munkáshatalomért A téren sokan gyülekeznek — civilek, egyenruhások. A hangulat ünnepélyes, elfogó- dott. Sokan komoran állnak a pécsváradi Mezőgazdasági Szakiskola előtti parkban: ti­zenhárom év távlatából tekin­tenek vissza az akkor történ­tekre. 1956. november 14-én dél­után négy órakor ezen a he­lyen tűzharc alakult ki, és az ellenforradalmárok fegyvere kioltotta Habiing László rend- őrszakaszvezető életét. Habiing László Szellőn szü­letett. Egyenes ember volt, egyszerű, szerény és köteles­ségtudó. 1952-ben került a Az ország muzeológusai Siklóson 1300 kiállítás Csínján kell bánni az elszaporodó emlékmúzeumokkal Az ország mintegy hatvan muzeológusa jött össze tegnap Siklóson, hogy a pécs—bara­nyai múzeumi hónap utolsó rendezvényeként a múzeumi népművelésről vitatkozzék. A kétnapos tanácskozás és prog­ramsorozat fegnap délelőtt a vár konferenciatermében kez­dődött. Megjelent Szentirányi József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője és a Művelődésügyi Miniszté­rium közművelődési főosztá­lyának vezetője, Bíró Vera. A tanácskozást Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályának vezetője mon­dott vitaindító referátumot. A téma a múzeumok nép­művelési tevékenysége volt, amely elválaszthatatlan a tu­dományos feladatoktól. Arról van ugyanis szó, hogy mind­azokat a tudományos eredmé­nyeket, amelyeket a múzeu­mok feltárnak, minél hatéko­nyabban és minél gyorsabb ütemben kell minél szélesebb tömegek tulajdonává tenni. A kétféle funkció összeegyezteté­se azonban korántsem olyan egyszerű, mint első pillantásra tűnhet. A népművelési tevé­kenység, mondotta egyebek közt dr. Gönyei Antal, már a kiállítások rendezésével kezdő­dik. Magyarországon évente kb. 1300 kiállítás nyílik, ezek mintegy negyedrésze képző- művészeti jellegű. A kiállítá­sok megválasztása és rendezé­se azonban még több figyel­met kíván, a helyi igények és az országos érdekek jobb ösz- szehangolását. Számos jó pél­da között a képzőművészet vo­natkozásában Baranyát emelte ki az előadó, ahol az ország második legjelentősebb mo­dern képtára teremtődött meg. Külön témaként, jelentős problémaként tárgyalta a hely- történeti kutatások és ismeret­lentős, vigyázni kell, nehogy múzeumi igényűvé váljék, s minden helységben apróbb- nagyobb kiállítások keretében kerüljenek vitrinbe, majd — sajnos, a tapasztalatok ezt mu­tatják — ebek harmincadjára az országos szempontból is fontos dokumentumok. Az or­szágot teljesen behálózó em­lékmúzeumokkal is csínján kell bánni, s egyáltalán: a kel­lő tartalmat nélkülöző, csali egy-egy kampány-lelkesedést tükröző kezdeményezésekkel. Sok jó példa mellett megol­datlan kérdések is előkerültek. Így például a műszaki, termé­szettudományi múzeumok, az­az múzeumi osztályok nagy hiánya. A korszerű természet­tudományi elvek és tudomá­nyos eredmények szinte alig érzékelhetők napjainkban a múzeumokon keresztül. Az a néhány . természettudományi osztály is mindössze az élővi­lággal, sőt, túlnyomórészt csak az adott terület élővilágával foglalkozik, az élettelen ter­mészet, különösen pedig a technikatörténet szinte nem is létezik. Ugyancsak elhanya­golt, rangjához méltatlan hely­zetben van a legújabbkori tör- ténetkutafás, illetve e tudo­mányág feldolgozása a kiállí­tásokon. Végül szóbakerült az is, hogy a múzeumoknak a fővárosban és vidéken teljesen azonos szintűeknek kell lenniük, mint ahogy már sok esetben azonos szintűek is. Ami .probléma itt még van, az inkább a szak- emberhiánnyal magyarázható. Az ország csaknem ötszáz mu­zeológusa közül mindössze 140 dolgozik a vidéki múzeumok­ban. Dr. Gönyei Antal után Béni Miklósáé, á minisztérium mú­zeumi főosztályának főelőadó­ja tartott korreferátumot a múzeumi népművelés külföldi tapasztalatairól. Majd meg­Kukoricabetakarítási bemutató pécsváradi őrsre. Négy múlva szakaszvezető lett. Az ellenforradalom idején fegy­verrel a kezében védte mind­azt, ami az övé, családját, munkahelyét, a munkás-pa­raszt hatalmat. Hogyan is történt? Müller János akkor tűzoltó volt. 1956. november 14-én a rendőrség épületében teljesí­tett szolgálatot. — Kint a homokbányában egy golyószórót próbáltak ki. Ezalatt itt a téren a fák mö­gé helyezkedett egy éllenfor- radalmár csoport. Fegyvere­ket akartak szerezni. Nyitott kocsiban érkeztek a mieink. Amikor bekanyarodtak az épület elé, az ellenforradalmá­rok azonnal tüzet nyitottak rájuk. Habiing elvtárs elől ült a vezető mellett. A fel­szólításra. hogy dobja él fegy­verét, leugrott és vissza akart lőni. Akkor érte a lövés... Azonnal meghalt. Az ellen­forradalmárok nem tudták megszerezni a fegyvereket, el­menekültek fel az erdőbe. Bajtársai, minden évben megemlékeznek Habiing elv­társról, akit halála után al­hadnaggyá léptettek elő. A pécsváradi őrsön szocialista brigád vette fel a nevét, öz­vegye havi 1200 forint nyug­díjat és árvasági segélyt kap az államtól. Fia a pécsi Gép­ipari Technikumban elsős. Az ünnepélyes avatáson dr. Nagy János rendőralezredes, a PéóSi Városi és Járási Rendőrkapitányság vezetője mondott beszédet. Az emlék­táblán ez a szöveg olvasható: „Habiing László, rendőralhad­nagy, 1932—56. Itt halt hősi halált a munkáshatalomért, az ellenforradalom elleni fegyve­res harcban.” Huszonnégy éves volt.. Az emléktábla felavatása után az ünnepség résztvevői Szellőre mentek és megkoszo­rúzták a hősi halált halt Hab­iing László elvtárs sírját. Teljes a lánc Minden munkát gép véges A kukoricabetakarítás ma még 60 százalékban kézzel tör­ténik. Ezért vonzott tegnap olyan népes gárdát a kukori­cabetakarítás komplex gépesí­tését illusztráló bemutató Drávaszabolcson. Baranya nagy kukoricatermesztő üzemei, a mezőgazdasági gépgyárak kép­viselői és a kereskedelem olyan tsz-ben adtak egymásnak ta­lálkozót, ahol a kukorica be­takarítása tavaly még kézi erővel történt, s ma 100 száza­lékosan gépesítve van, s bár kissé késve szánták rá magu­kat a gépek beszerzésére, a termés 70—75 százaléka a teg­napi nappal már a magtárban volt. Míg az elmúlt évben 250 ember, 16 vontató és 16 lófo­gat másfél millió forintért ta­karította be a kukoricát, most ugyanezt három kombájn és (egy csőtörő végzi. Ezeket I mindössze 16 ember, valamint ! három billenő platós tehergép- I kocsi szolgálja ki. A szövet­A tárgyalóteremből Tolvajok a bíróság előtt kezdődött a tulajdonképpeni terjesztés, azaz a honismereti [ tanácskozás, amelynek kereté­mozgalom kérdéseit. A hűnis- ben több jjelső módszertani, mereti mozgalom bármily je-1 szakmai kérdést vitatták me^. I Horváth lános Pécs, Felsza­badulás utca 7-, valamint Horváth Ernő és Petrovics Mária kozármisleny—üszög­pusztai lakosok már több esetben álltak bíróság előtt. A 19—20—24 éves vádlottakat eddig már 12 évi börtönre ítélték, mindhárman ez év nyarán szabadultak. Júliusban már újból-külön­féle lopásokat kővettek el. Horváth az Almos utcá­ban, a 13. számú házban járva észrevette, hogy az aj­tó csupán kilincsre zárt. Be­ment és egy női karórát lo­pott. Július 19-éd mindhár­man Vasason jártak, ahol vizlvás ürügyén bementek egy házba. Mivel az ajtó Itt is nyitva volt és a lakásban senki sem tartózkodott, égy Sokol rádiót és egy női kar­órát ellopták. Július 20-án a meszest Bányász Étteremben szórakoztak. Kihasználva a vendégek figyelmetlenségét Horváth János egy táskará­diót lonott az egyik asztalról. Italozás után a Bssamalom dűlőben egy víkengházst fe­szítettek fel óz ellopták az ott talált ruhaneműket, ágy­neműt. Július 28-án Horváth is­mét az Almos utcában járt és az egyik ház nyitutt ab­lakán benézve látta, hogy a tulajdonos nincs otthon. A nyitott ablakon beugrott a szobába és onnan zsebrádiót, nylon inget és különféle ru­haneműket lopott el. Július 30-án italozásból hazatérve a Basamalom úton elhatároz­ták, hogy az ott lévő ve­gyesboltba betörnek. Klfeszl- tették a kirakati dróthálót és az ablaküveget betörve ha­toltak a boltba. A környéken lakók zajt észleltek és érte­sítették a rendőrséget. Bár a tettesek a helyszínről elme­nekültek, a nagy sietségben ott felejtett személyazonos­sági Igazolványok nyomrave- zettek. Horváth János és társai ügyében a napokban hirde­tett Ítéletet a Pécsi Járás- ■ bíróság. Horváth Jánost 3 év két hónáéi, Horváth Er­nőt 2 év 8 hónapi. Petrovics Máriát egy év 4 hónapi bör- tömiüatiiiá-'e licité. kezetben egy most épülő öt­ezres sertéskombinát tartozé­kaként felépült s a napokban kezdte meg üzemelését egy forrólevegős, napi 1400—1500 mázsa kapacitású terményszá­rító. Ezzel a korszerű szárító­üzemmel —, amely egyébként zöldtakarmányok szárítására is alkalmas — vált teljessé a betakarítási láncolat. A bemutató résztvevői ér­deklődéssel hallgatták a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár képviselőjének tájékozta­tóját a gyártmányfejlesztési elképzelésekről. A BRAUD adaptert, mely igen keresett nemcsak belföldön, de Cseh­szlovákiában is, a BMG makói gyáregysége gyártja nagy so­rozatban. Most van kifejlesz­tés alatt egy hatsoros változat, valamint egy új j árvaszecská­zó gép, amelynek prototípusát a napokban próbálták ki si­kerrel a hartai tsz-ben s jö­vőre már kapható lesz. Az ipar tehát 1970-re az eddiginél na­gyobb választékot és mennyi­séget kínál. párhuzamosan fontos cél az is, nggy megvalósuljon a honvé­delemmel kapcsolatos terhek arányosabb elosztása. —A kormány lényegbe vá­gó feladatnak tekinti annak biztosítását, hogy a haza vé­delmében fegyveresen részt vevő sorköteles fiatalok minél nyugodtabb körülmények kö­zött tehessenek eleget haza­fias, állampolgári kötelessé­güknek. Ehhez hozzátartozik, hogy államunk intézményesen kíván gondoskodni arról: a bevonulók családtagjainak — feleségüknek, szüleiknek stb. — ne legyenek különösebb anyagi gondjaik. Ez indította a kormányt a családi segély összegének emelésére. — Nem hagyhattuk figyel­men kívül azt sem, hogy a polgári életbe, a termelő mun­kába való visszatérés bizo­nyos gondokat jelent a lesze- relőknek. Ezért államunk a jövőben a leszerelés időszaká­ban is segíti a fiatalokat az­zal, hogy nagy többségüket egyszeri pénzjuttatásban része­síti. A juttatásnak és mértéké­nek meghatározásakor azt ve­szik figyelembe, ki hogyan állt helyt, milyen eredményeket ért el a kiképzési feladatok teljesítésében, s milyenek ott­honi szociális körülményei. Mindez az eddiginél nagyobb összegeket igényel. Egyrészt ezek fedezésére, másrészt, hogy csökkenjen az anyagi helyzet­beli különbség a katonai szol­gálatot teljesítő, illetve nem teljesítő fiatalok között, fel­emelték a honvédelmi hozzá­járulás összegét. Ami pedig a felhasználást illeti: a hozzá­járulás emelt összegéből első­sorban a sorkatonák rászoruló hozzátartozóinak családi segé­lyét növeljük. A fennmaradó pénzt pedig a leszerelők na-* gyobb részének támogatására fordítjuk. A honvédelmi hoz­zájárulás felemeléséből befo­lyó összeget csak a fenti cé­lokra lehet, felhasználni. — A honvédelmi hozzájáru­lás fizetésével kapcsolatban az új szabályozás szerint akkor esedékes a fizetés, amikor a hadköteles 22. életévét betölti, január 1-től. Egyidejűleg szé­lesítjük azoknak a körét, akik mentesülhetnek a hozzájárulás fizetése alól. Indokolt például, hogy mentesítést kapjanak, akiket sorkatonai szolgálatból leszereltek, a katona kötel­mekkel összefüggő baleset, sé­rülés vagy betegség miatt, vagy akik legalább kétharmad részben csökkent munkaké­pességűek. — Meggyőződésünk — mon­dották —, hogy az intézkedé­sek az érdekeltek nagy töme­geinek egyetértésével talál­koznak, mint már bevezetőben, hangsúlyoztuk, a katonai szol­gálatot teljesítő fiatalok eddig is becsülettel' helytálltak ala­kulataiknál. Bizonyos, hogy az új intézkedések nyomán még eredményesebben, fokozottabb felelősségérzettel készülnek fel a haza fegyveres védelmére. Kösületek, magánosok, figyelem! Autóműszer, kilométerórák javítását vállaljuk PÉCS, ZSOLNA* V. V. 44,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents