Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-30 / 278. szám
I • 'jus a * Jaßii \ 4 imnamait napio 1969. november 30. 50 éves a pécsi „festőiskola” Felszabadulási ünnepségek KOMLÓN SÁSDON Gebauer-kiállítás a Zsolnay Művelődési Házban Tegnap délután 5 órakor kiállítat nyílt a Zsolnay Művelődési Házban a Gebauer Ernő festőművész által 50 évvel ezelőtt alapított rajz- és festőiskola emlékére. A kiállítást 0 Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezete és a Városi Tanács művelődésügyi osztálya rendezte, a művelődési házzal közösen. A megnyitón Haraszti Pál festőművész mondott beszédet és Gebauer Ernő özvegye ismertette férje életét és munkásságát. A Doktor Sándor Műve- I lődési Házban működő Képzőművész Szakkör, ha életében akadtak apróbb meg- »zakítások is, mégis most 50 éves múltra tekint vissza. Bizonyos, hogy nemigen akad hazánkban még egy város, ahol a képzőművészetet a kisebb-nagyobb tehetségek önkéntes alapon, de szervezett csoportban fél évszázad óta tanulva művelnék. Ezt a „Festőiskolát”, ahogy 50 évvel ezelőtt hívták, Gebauer Ernő alapította. Gebauer, alighogy az első világháborúból hazaérkezett, nagy mestere, Székely Bertalan példáját követve, a pécsi festőiskola szervezésébe fogott. Az Iskola az akkori Mária és Mór utca sarkán épült „Nőegylet”-ben kapott otthont. 1919. szeptember végén, amikor ez az első pécsi „Festőiskola” megnyílt, 37 éves volt. Gebauer ettől az időtől kezdve nemcsak alkotómunkát végzett, hanem még 43 éven keresztül, egészen 1962-ben bekövetkezett haláláig mindig tanított is. „A pécsi festők nesztora” — ahogy nevezték — többek között oly neves művészeket nevelt, mint Gádor Emil és Kelle Sándor. Gebauer Ernő 1882-ben Ausztriában született, de apja korai elhunytakor az alig tizenéves fiúval magyar édesanyja Pécsre költözött, s így iskoláit itt folytatva a Széchenyi Reálgimnáziumban érettségizett. Még budapesti képzőművészeti főiskolás korában (1904) festette a pécsi Xavér templom oltárképét. Bár kiváló portréfestő volt, s kedveltek vóltak ak- varelljei, grafikái is, mégis a sorsa úgy hozta, hogy életművének jelentős része freskó lett. Óriási munkásságára jellemző, hogy életének 80 esztendeje alatt több mint 60 templomot és 10 középületet, összesen csaknem 4000 négyzetméternyi területet festett Gebauer Ernő a szürke hétköznapok küszködő kisembereivel, a munkásokkal mélyen együtlérezve (lásd: „A szabadkai állomáson” c. 1943-ban festett nagyméretű képét) gyermekien tiszta lélekkel járta meg a két világháborúval is bevérzett életútját. Tanítványainak serege rajongott érte, akik a nagy festésekben vele dolgozhattak, öry József és Vass Bertalan díszítőfestők, ezt a legnagyobb megtiszteltetésnek vették. A közmegbecsülést mutatja, hogy a város még halála évében lakása közelében utcát nevezett el róla. Gebauer élete és munkássága példaképe az eszményi célokra néző, minden másról lemondó, a lehető legnagyobb egyszerűségben élő művészéletnek. A komlói ünnepség tegnap délután 5 órakor kezdődött a Május l. Művelődési Házban. A rendezők azért választották ezt a helyet, mert 1944—45-ben ez a művelődési centrum volt a bányászok mozgalmi központja. Itt székelt akkoriban a községi államigazgatási szerv, ugyancsak itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt komlói szervezete, majd egy időben a szakszervezet is. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Neubauer József, az MSZMP Komlói Bizottságának első titkára, Gallusz József, a Városi Tanács VB-elnóke, majd meghívott vendégként Iván Pet- rovics Vodozkij szovjet alezredes, Vlagyimir Jakovlevics Podolka főhadnagy, komszo- mol alapszervi titkár, Vlagyimir lvanocs Mozsuka főhadnagy, volt bányász, továbbá régi párttagok, veteránok és a komlói üzemek kiváló munkásai. Az ünnepség szónoka Piegl János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, Zobák- bányaüzem vezetője volt. Az ünnepség után kultúrműsort adott a kenderföldi általános iskola kórusa, valamint a bányászzenekar. Az első vendégcsoport tegnap már a déli órákban megérkezett Sásdra: tíz szovjet úttörő, négy pedagógus kíséretében. Szüleik a dombóvári szovjet helyőrség tisztjei, illetve alkalmazottjai. A „vendéglátók” pedig a sásdi általános iskola úttörőcsapata. Délután 4 órakor a Járási Művelődési Házban kezdődött meg a felszabadulási ünnepség, amelyen résztvett dr. Vida József, az MSZMP Sásdi Járási Bizottságának első titkára, Benedek András, a Járási Tanács VB-elnöke. Az ünnepséget Vajda Sándor községi csúcstitkár nyitotta meg, majd Nyáry Gyula iskolaigazgató, a járási párt- bizottság tagja mondott emlékbeszédet. Ezután rövid műsor következett, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Bánffy György színművész közreműködésével. A műsorban szerepelt a dombóvári szovjet helyőrség fúvószenekara, illetve a sásdi általános iskola énekkara. Az ünneplő közönség ez- i után — élükön vagy hatvan- I nyolcvan fáklyás úttörő- és I KISZ-fiatal — kivonultak a I község bejáratához, ahol szovjet katonák — a felszabadítók utódai — harcászati bemutatót tartottak azon az útvonalon, ahol annak idején a csapatok bevonultak a községbe. Az ünnepség záróakkordjaként itt a helyszínen tábortüzet gyújtottak, a szovjet katonák pedig színes rakétákkal tűzijátékot mutattak be. SIKLÓSON Siklóson már péntek este megkezdődött a község fel- szabadulásának 25. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat. A siklósi kesztyűgyárnál csaknem 500 KISZ- és munkásfiatal gyűlt össze és vonult fáklyás menetben a várkertbe. Itt késő esti órákig tartó ifjúsági nagygyűlésen adóztak a siklósi fiatalok a- 25 évvel ezelőtti nagy napok emlékének Szombaton délelőtt Siklós párt- és tanácsi vezetői megkoszorúzták a községi temetőben lévő bolgár hősök emlékművét. Innen a községi tanács épülete előtt lévő fel- szabadulási emlékműhöz vonultak, ahol a község párt és tanácsi vezetői a siklósi KISZ- fiatalok, a Hazafias Népfront és a siklósi vállalatok nevében helyeztek el egy-egy koszorút. Harcos Ottó A szombaton délután megnyitott kiállítás egyik részlete December 1-től: Bérelhető személyautók Az egész ország területére igénybe lehet venni meg. Gebauer nem volt robbanó, forradalmi alkat: fél évszázados életművét végigkíséri a könnyen ellágyuló líraiság, s kora társadalmának problémái humanista egyéniségén átszűrve jelentkeznek. Amikor nem a megrendelők százféle kívánsága szerint alkotott, műveit leginkább a népi élet és a történelem ihlette, s ezekben oldotta igazán fel magát. Képeit olykor expresszív fűtöttség telíti, de tájai, pécsi utcaképei a posztimpresszionis- ták látásmódjára is emlékeztetnek. A freskó-kompozíciók, az emberi test és izomzat klasszikus szépségének bemutatása akadémikus művészről vallanak. Az idős Gebauer egyik legfigyelemreméltóbb műve a Nagy Lajos Gimnázium I. emeleti folyosóján látható. Ezt a művészetek, tudományok ápolására, nagy tettekre buzdító freskót 1955-ben festette, s az ifjúság iránti szeretetből — mennyire jellemző rál — ajándékként. Ez a Nagy Lajos király korát megjelenítő kép is mutatja: Gebauer a szerkesztés, s lineáris kifejező eszközeivel a monumentális hatások mestere. — A Klsgraflka Barátok köre december l-én, héttőn este fél | S órakor tartja havi klubestjét sa. MTESZ Pécs. Janus Panno- ! nlus ü. 11 Sz. alatti helyiségé- I ben. A klubest keretében dr. j Hetey Ottó vetített képekkel kisért előadásban ismerteti Né- [ meth LajoS művészettörténész . kandidátus Modem magyar mű- | vészét című könyvét. A fővárost követően, december elsején Pécsett is megjelennek az XX-es rendszámú kocsik, vagyis a bérelhető személyautók. A 12-es AKÖV három vajszínű, Renault 10-es márkájú kocsit szerzett be erre a célra, amelyeket az elmúlt hetekben már bejárattak. Amint a vállalat vezetői elmondották, elsősorban a lakosság igényeit szeretnék kielégíteni, ezért a vállalatok, intézmények, jogi személyek nem vehetik bérbe az autót A Renault 10-es kocsikat kétféleképpen lehet igénybe venni: gépkocsivezetővel. vagy anélkül. Aki gépkocsivezető nélkül veszi bérbe, az 165 forint kocsi- napldljat, 1,80 forint „kilométerpénzt” fizet és természetesen ő állja az üzemanyag-költséget is. Aki gépkocsivezetőre is igényt tart az további 210 forintot fizet naponta. Akárcsak a fővárosban, valószínű itt is népszerű lesz az új szolgáltatás, hiszen a számítások azt mutatják, hogy autót bérelni előnyös. Ha valaki például negyedmagával utazik Budapestre, akkor — az üzemanyag-költséget is beszámítva — körülbelül 1120 forintot fizet negyedmagával egy napra a kocsiért. Ha a Mecsek ex- presszel mennek mind a négyen, s nincs kedvezményes vasúti jegyük, csaknem 800 forintba kerül négyüknek az út. Az- XX-es rendszámú kocsikat minden olyan magyar és külföldi állampolgár Igénybe veheti, aki érvényes személykocsi vezetői jogosítvánnyal és megfelelő vezetési jártassággal rendelkezik. A nyugati országokból jövő turisták külföldi valutában is fizethetnek. A gépkocsikat magyar területen lehet használni. A bérbevevőket gépkocsi javításra jogosító jegygyei látják el, ami annyit jelent, hogy az időközben üzemképtelenné vált kocsit az ország bármelyik AKÖV vállalatánál megjavítják. A gépkocsik bérlésére a Széchenyi téri Volán irodában lehet szerződést kötni. Ugyancsak a Volánnál lehet tájékozódni ennek rendjéről és módjáról i& ' a megyében Délelőtt 10 órakor a siklósi filmszínházban kezdődött a Községi Pártbizottság, valamint a Községi Tanács kibővített közös ünnepi ülése, ahol Czégény Lajos, a Községi Pártbizottság titkára méltatta az évforduló jelentőségét. Az ünnepi tanácsülés csaknem 300 résztvevője örömmel fogadta dr. Sárost Mátyásnak, a Községi Tanács vb-elnökének bejelentését, hogy a végrehajtó bizottság Siklós nagyközséggé nyilvánítását kéri a Megyei Tanácstól. Az ünnepség résztvevői a tanácsülés után megtekintették a felszabadulás napjaiban játszódó Valahol Európában című magyar filmet. BEREMENDEN Nyilvános ünnepi tanácsülés volt szombaton délelőtt a beremendi községi művelődési házban. A község vezetői és lakói Beremend és Kásád községek felszabadulására emlékeztek. Vokó Ferenc vb-elnök ünnepi beszédében méltatta a történelmi esemény jelentőségét és beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az elmúlt negyed század alatt elértek a beremendiek. Az ünnepi tanácsülés többszáz résztvevője elfogadta a községi tanács végrehajtó bizottságának és a Hazafias Népfrontnak a Megyei Tanácshoz címzett indítványát, amelyben Beremend nagyközséggé nyilvánítását kérik. A község párt és tanácsi vezetői megkoszorúzták a beremendi szovjet hősi emlékművet, ahonnan úttörő staféták indultak azokba a községekbe, amelyek Bere- menddel egy napon nyerték el szabadságukat. VILLANYBAN A siklósi járási ünnepség- sorozat keretében Villány község felszabadulásának 25 éves évfordulóját ünnepelték pénteken este. A fáklyás felvonuláson 600-an vettek részt, utána megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. LÁNYOSOKON Lánycsók tegnap ünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját. A negyedszázados jubileum egybeesett a lány- csóki Hajnalcsillag Tsz fennállásának 20. évfordulójával. A két nagy eseményről tegnap délelőtt a kultúrházban megrendezett ünnepi közgyűlésen emlékezett meg a falu lakossága. A lánycsóki ünnepségen résztvettek a Mohácsi járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. marokon A Siklósi járásban elsőként Marok község szabadult fel: 1944. november 27-én. Ebből az alkalomból fáklyásfelvonulást tartottak a községben, melyen a falu apraja-nagyja részt vett. A felvonulás után a művelődési házban színes műsorral egybekötött megemlékezést tartottak. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából — Temesvári Béla művelődési ház igazgató rendezésében — helytörténeti kiállítás nyílt. Rekordforgalom a filmtárban Dokumün'umrilm Steinmetz Miklósról Kiállítás Pécs és Baranya fejlődéséről A Pécs-baranyal Film- és Szemléltetőeszköz Tár birtokában lévő több mint kétezer film igen sok érdekességet tartogat az iskolások, vállalatok, Intézmények és termelőszövetkezetek számára. Az ismeretterjesztő filmek között az érdekes útirajzok csakúgy megtalálhatók, mint a legújabb tudományos sport- és egészség- ügyi felvilágosító filmek. A zárványos, műgyantába ágyazott szemléltető eszközökön különféle gabona- és gyümölcsbetegségek kísérhetők figyelemmel és a magnó-felvételekről érdekes visszaemlékezéseket hallgathatnak az érdeklődők. Az oktatófilmek kölcsönzését ebben az évben kezdték meg, azóta megkétszereződött a forgalom. Iskolák, kollégiumok, nevelőotthonok kérnek segítséget a filmtártól, de innen visznek szemléltetőeszközöket a különféle bentlakásos mezőgazdasági tanfolyamokra is. Ezekben a hetekben a szokásosnál is többen keresik fel a filmtárat. A KMP 50. évfordulója, valamint a Tanácsköztársaság félévszázados jubileuma alkalmából igen sok dokumentumfilmet, magnófelvételt kölcsönöztek. A felszabadulási ünnepségekre készülő iskolák, intézmények, községi tanácsok most ismét számítottak segítségre. — A Pécs-Baranya megyei Népművelési Tanácsadó időben gondolt is erre és Mozaikok Pécs és Baranya 25 éves fejlődése címmel teljes kiállítási anyagot állíttatott össze. A fejlődést bemutató dokumentumokat már több községben bemutatták és vándor- kiállításként jelenleg is vidéken van. Emlékezzünk a címe annak a dokumentumfilmnek, amely számos pécsi vonatkozású emlékeket is felelevenít. A film készítői felkeresték kamerájukkal a hős parlamenter, Steinmetz Miklós szülőházát és összegyűjtötték • az életére vonatkozó dokumentumokat — Ugyancsak keresett napjainkban a Magyar népi demokrácia kialakulása című film, amely a felszabadulás utáni Magyarország, a Magyar Népköztársaság fejlődésével és eredményeivel foglalkozik. — A nagyvátyl és kavie»hldai ifjúsági klubot televízióval, a babarc! klüb- könyvtárat pedig zenegéppel ajándékozta meg a közelmúltban a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó. Ünnepi tanácsúié» a felszabadulás tiszteletére Stafétaátadás, kitüntetések az Űttörőházban Harminckét iskola úttörőküldötteinek részvételével került megrendezésre tegnap a pécsi Szabó István úttörőházban a város felszabadulásának tiszteletére az úttörők ünnepi tanácsülése. A jelentéstétel után Kárpáti Árpád városi úttörőtitkár üdvözölte az ünnepi tanácsülés résztvevőit, majd kezdetét vette a rövid műsor. A délelőtt folyamán a pajtások testületileg részt vettek a Köztársaság téren a munkásmozgalmi emlékmű leleplezésén, majd folytatták beszámolóikat a tanácsülésnek, a csapataik jubileumokkal kapcsolatos munkájáról. A felszabadulási emlékstaféta három ágról futott be az úttörőházba, és itt adták át ünnepélyesen a pécsi járás küldötteinek. A tanácsülés programjának második felében Kárpáti Árpád húsz pajtásnak adta át a Kiváló Úttörő jelvényt és a vele járó oklevelet, az úttörő mozgalomban kifejtett kiemelkedő munkájukért < i * á
