Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-30 / 278. szám

3 f?í?. ncTember 30. punatitmi namo Hí* ígér a jövő év? Minden a belső gondok megoldásától függ 85 milliós lehetőség, 120 milliós igény A szó legszorosabb .értei' mében máról holnapra lépj-, tek ki a névtelenségből. — 1966-bán — a szakmai kö­rök őszinte meglepetésére —, a Budapesti -Nemzetközi Vét sár egyik' leglátványosabb kiállításával rukkolt ki az akkor még nagyon is har­madrangú cégként kezelt Építőgépgyártó Vállalat, s miután a gazdag kiállítási anyagot nálunk meglehető­sen szokatlan hevességű rek­lámhadjárat közepette tálal­ták, a vásár utolsó napjai­ban már százezrek ismerték a sárga vállalati lobogót. — Azóta minden évben az- Épí­tőgépgyártó Vállalaté a BNV főtere. Az üzletkötések mel­lett az „erkölcsi bevételek­re” is nagy súlyt fektetnek — tavaly például a miniszterel­nök is felkereste az építő­ipari gépek standjáig s a lá­tottakról a lehető legnagyobb elismeréssel nyilatkozott —, ej mindezek eredményekép­pen az ÉPGÉP ma a legis­mertebb magyar vállalatok egyike. Pécs helya és helyzete A nyolc termelő üzemmel dolgozó országos nagyválla­lat termelési értéke 600—650 millió forint évente. A pécsi gyár ebből 80—85 millióval 1 ászesedik. Az elmúlt évek­ben ez a gyáregység is meg­lehetősen nagy vargabetűket írt le: a tisztázatlan profilba kapacitáslekötési gorídök * és n műszáki felszereltség hiá­nya lehetetlenné tették a táv- ; latokban való gondolkodást. A fordulópontot az 1967-es tv jelentette. — Belső gondjaink megol­dása egybe esett a házgyári program kiteljesedésével, a 1 :orszerű építőipari vasszer­kezetek gyors térhódításá­rai — mondja Futács Kál­mán, a pécsi gyár igazgató­ja —, egyszóval: sikereink mögött, legfőbb tényezőként, ii magyar építőipar meggyor­sult fejlődése áll... Az idei, módosított terv­ben 81 millió forintos árbe­vétel szerepel. Tervezett nye­reségük 10 millió forint. — Éves szinten 531 volt az át- kiglétszám, s az egy főre eső t 'rmelési érték meghaladta a 3 >2 ezer forintot. Ez utóbbi £ iát akkor mond különösen sokat, ha mellé tesszük a négy évvel korábbit is: 1965- ben az egy főre vetített ter­melési érték alig 120 ezer forint volt. — Az idei évet, a mi vo­natkozásunkban, két dolog jellemezte. A szélesedő piaci kapcsolatok és a fluktuáció. Münkásállományunk közel 20 százaléka cserélődött ki, s ami különösen fájdalmas: nemcsak a vándormadarak mentek... A labilis munkaügyi hely­zet okait vállalati szinten is kutatják. Az átlagbérszínvo­nal 24 ezer forint felett van, ami, ha nem is kiemelkedő, de mindenképpen tisztes szint. A vándorlás fő oka ta­lán nem is a pénz (bár a szakmunkáshiánnyal küzdő vállalatok az újfélvételisek számára ennél jóval többet is adnak), hanem az a tény, hogy — éppen a már több­ször említett piaci sikerek realizálása érdekében —, s .okatlanul nagy súlyt fek- t :tnek a munkafegyelem és a munkaintenzitás kérdésére. Bővülő export Az lO^O-es terv 85 millió forintos árbevételt ir elő. (A nyereségtervben 11,5 millió forint szerepel.) Az elmúlt hetekben „nagyüzem” volt a Kedvező gazdasági évet zárhatnak a baranyai tsz-ek KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉST JELEZNEK A MU­TATÓK — 101 TSZ-BÖL 99 ÁLLT NYERESÉGRE HÁ­ROMNEGYED ÉVKOR — 2,9 MILLIARD TERMELÉSI ÉRTÉK, FÉLMILLIARD NETTÓ JÖVEDELEM A pécsi ÉPGÉP-gyár egyik legszebb munkája: a 100 méter fesztávú szegedi fedett uszoda. kereskedelmi osztályon: a 85 milliós lehetőséggel szemben 120 millió forintos igény je­lentkezett. A megrendelők mindenekelőtt cementsilókat, illetve közép- és nehézsúlyú vasszerkezeteket kértek. — Az idei esztendőben nagymennyiségű cementsilót szállítottunk a Német De­mokratikus Köztársaságba. Az igényességükről ismert német cégek úgy látszik elé­gedettek voltak: idén ugyan­is újabb — 15 milliós —, megrendelést adtak fel. Űj külföldi vevőnk is lesz: Ju­goszlávia. Egy hengermű nagycsarnokának vasszerke­zeteit fogjuk szállítani. — össztermelésünk 84 százalé­kát teszik ki egyébként az export-megrendelések, ami, úgy gondolom, mindennél beszédesebb bizonyítéka an­nak, hogy vállalatunk meg­találta a maga sajátos, va­lós igényeket kielégítő pro­filját. A nehéz fémszerkezetek előtérbe kerülése az emelő­berendezések tökéletesítését tette a műszaki fejlesztés központi kérdésévé. — Műszaki vonatkozásban egyébként az új. pécsi telep­helyünk felszerelése, illetve üzembeállítása lesz az év legjelentősebb eseménye: a nagy zajjal járó munkákat j végre-valahára „kitelepíthet­jük” a lakóházakkal körül­vett Vasút utcai gyárból... Az ipari tanulókért is? — Létszámfejlesztés? — Hatvan-hatvanöt embert szeretnénk felvenni. — Az új, megszigorított létszámgazdálkodási rende­letek ellenére? — Erre a létszámra fel­tétlenül szükségünk van, te­hát a felvétellel járó pénz­ügyi terheket is vállaljuk. De ha már itt tartunk: mi lesz az ipari tanulókkal, illetve a „saját” képzésű fiatal szak­munkásokkal? Utánuk is kell fizetni? Az eddigi pub­likációk, illetve rendeletma­gyarázatok erre a kérdésre nem térnek ki. Mi, vállalati szinten, több mint 500 tanu­lót foglalkoztatunk — ná­lunk is egy egész osztályra való van —, s méltatlannak találnánk, ha a felszabadult ifjú szakmunkásokat új fel- vételisként kezelnék. Ez be­láthatatlan következmények­kel járna a szakmunkáskép­zés jövőjét illetően... A jö­vő évről egyébként, össze­foglalásképpen, csak annyit mondhatok: több mint 700 ezer forint kiosztható nye­reségre számítunk. Békés Sándor Háromnegyed év tényleges eredményeit és egy kalkulált negyedik negyedév pénzügyi értékelését tartalmazzák azok a mutatók, amelyeket a kö­zelmúltban dolgoztak ki a Megyei Tanács pénzügyi osz­tályán. A munka alapjául a termelőszövetkezetek három­negyed évi pénzügyi mérlegei szolgáltak. Ezúttal, 101 mér­leg készül el — az év elejei egyesülések után ennyire csappant meg a szövetkeze­tek száma — ugyanennyi tsz készít zárszámadást az idén. A 101-ből, 99 állt nyereségre. E tsz-ek nettó nyeresége, ke­reken 500 millió, vagyis fél- milliárd forint, ez csaknem 40 millióval több a tavalyi­nál. Veszteségre két szövet­kezet áll, kerek 10 millióval — az előző évet is két tsz zárta veszteséggel, amelynek összege akkor 3 millió forin­tot tett ki. Arányeltolódás a felhalmozás javára E számok tükrében a ter­melés fejlődésének össz-volu- mene is jelentős a közös gaz­daságokban, hiszen a közel 2,9 milliárdos termelési érték 320 millióval, azaz 12,7 szá­zalékkal emelkedett. Az egy- milliárd 92 millió forintos bruttó jövedelem 5,1 százalé­kos — 60 milliós — fejlődést foglal magában. Azonban még ennél is figyelemremél­tóbb az az arányeltolódás, amely a múlt évhez képest a bruttó jövedelem felosztá­sában tapasztalható. A sze­mélyes jövedelem összegében kerek 15 millió forinttal nőtt ugyan, de arányában csök­kent. Ezzel . szemben a fel­halmozás mértéke mind ösz- szegében mind arányában egy- aránt nőtt. A bruttó jövede­lemnek tavaly 24,4 százalé­kát, az idén 26,9 százalékát fordították fejlesztési célok­Nyugalmat és szépséget idéznek... Innét a Jenyei-belsőhegy- ről rálátni a sötét égboltra vetődő mohácsi fényekre. Bi­zonyára szép vidék lehet ez a szőlőhegy, bár korán lees­teledett, mire kiértünk. Csör­gedez alattunk valami kis csermeiyféle, aztán keskeny horhos, szemben magasabb hegygerinc kontúrja. Aztán itt a pince, Bauer Ferencé, a TEMAFORG mohácsi telep­vezetőjéé. Présház, abból nyí­lik — egymás mellett két kis helyiség. Az egyikben heve­rő, a falon roppant öreg órák, amelyek különböző „fekvésben” ketyegnek, első hallásra össze-vissza. Aztán egész órakor egy­szerre „ütik” a múlandó időt. hallatlanul szép harangjá­tékra emlékeztetve. A másik benyíló keskeny, végében téglából épített jókora tűz­hely, asztal, pohárszék. A küszöb fölött a mennyezetről — régi falusi kocsmák han­gulatát idéző — zöldre festett kármentő-lécek lógnak alá. Kínosan tiszta és világos minden és főleg otthonos. Mi teszi azzá? A falon és pol­cokon elhelyezett régiségek: kalászos és virágos cserép­tányérok, fekete mohácsi­korsók, aztán egy fából fara­gott remekmű, nagyon szép sokác kulacs, ezüst gyertya­tartó, zsírmécses, olaj mécses, petrol-lámpa, különböző bá­nyászlámpák, fura alakú lo­pótökök, porcelánhordó, égetett cserépből formált tésztaszűrő, kakast ábrázoló tányérok egész sorozata, kő­edények ... Nem is tudom sorolni. — Otthon is Van. Például régi' pénzekből vagy hatszáz darab, s zöme ezüstből. A legrégibb ezerötszázból való. — Történetük van-e a tár­gyaknak? — Különböző csatornán ju­tok hozzájuk. Vagy kapom ismerősöktől, néha közvetíté­sek révén, de magam is ku­tatok falvakban és ... eléggé sokat megvásárolok. Hogy milyen összegért, azt nem mondom meg, mert a felesé­gem ... — Értem. Ellenzi? — Hát... Inkább az a baj, hogy otthon minden tele van régiségekkel. Egy részét az­tán ki kellett hoznom ide a pincébe, hogy szent legyen a családi béke. Azt mondta a feleségem, hogy ószeres-bol- tot nem enged a lakásból csinálni. Leemeli a fehér — virá­gokkal mintázott — porce­lánhordót. Túl kicsinek tű­nik, pedig ötliteres. — Nagybátyámtól kaptam, aki 79 éves, de a hordó még az ő nagyapjáé volt. Aztán itt van ez a diófából készült öreg óra. Ennek minden­egyes alkatrésze — még a fogaskerekek is — fából ké­szült. Ezt például kerékpár­ral toltam ki Mohácsról ide a présházba. A mohácsi órás­mester már idegbajt kap, ha meglát valami poros régiség­gel. Azt mondja mindig, ez az utolsó, amit vállal, többet nem. Több gondot okozok ne­ki mint a fél város. De azért megcsinálja és jár. Azt hi­szem a mestert is űzi a kí­váncsiság, meg a mesterség­gel járó szenvedély ... Közben előkerül a szőlő­szomszéd is, Vendel bácsi, szikkadt, nyurga férfi. Bauer Ferenc átnyújtja neki a lo- pót: „A másodikból!” Poha­rakat kerítenek, füstölt sza­lonnát, lilahagymát. Vendel ereszti a bort, tartjuk a vil­ra a tsz-ek, ez 294 millió fo­rint, 40 millióval több, mint 1968-ban. A termelékenység 11,1 százalékkal nőit A felhalmozásnak nemcsak ! a bruttó jövedelemhez, de a I személyes jövedelemhez vi- ■ szonyított aránya is emelke­dett. Egy erős beruházási | tendencia tovább erősödésé- ' ről van tulajdonképpen szó, I a baranyai közös gazdaságok | tavaly például 84 millió fo­rint „saját erőt” tettek le a beruházásaikhoz, az idén már október 31-ig több. mint 166 milliót, vagyis a tavalyinak a dupláját. Tehát ismét — mint már évek óta mindig — megnőttek az álló-alapok, ami önmagában jó, a problé­ma csak az, hogy az álló­alapok dinamikus emelkedé­sét nem követi a többi alap — forgóalap, állat-alap stb. — emelkedése. A termelési érték növeke­dése mellett, feltétlen szólni kell a munka termelékeny­ségéről is, amely egy újab­ban használatos mutató, az egy ledolgozott munkanapra eső termelési érték szerint 11,1 százalékkal emelkedett. lány felé, aranysárga, Fur­mintféle talán. — Na milyen? Vendel még egyet kor­tyint, aztán ezt mondja: — Ráérezni. Vagyis a bor, jó. — És a gyűjtőt mi űzi, mi hajtja? — Én azt hiszem, még gye­rekkoromból hoztam magam­mal ezt a gyűjtőszenvedélyt Ha az utcán találtam csak egy szöget is, hazavittem. Mindent összehordtam, akkor még válogatás nélkül. Az eredeti szakmám bognár. Ak­koriban a haverok „nyakken- dős bognárnak” neveztek, pedig nem viseltem nyak­kendőt, csupán ezzel jelez­ték, azt a kínos pedantériát, amellyel viseltettem szerszá­maim, munkadarabjaim, munkaasztalom iránt. Bauer Ferenc most már válogat a régiségek között. Olyan használati tárgyakat és régi szerszámokat gyűjt, amelyekét már többé soha nem gyártanak. De őrzik haj­dani mesterek, kézmívesek kézjegyét, egyszerű, szép for­mákat, idéznek egy-egy mo­zaikot a múltból, amelyen évtizedek, évszázadok zúgtak által. Kancsók, korsók, tá­nyérok, lámpák, öreg órák ... megannyi tartozéka, segítő­társa volt a kor emberének. — És megnyugtató — te­szi hozzá Bauer Ferenc. A városi élet, a munka­hely, a tömeg, manapság gyorsan száguldó, zaklatott és fárasztó. De ezek a néma tárgyak csendet és nyugal­mat árasztanak. Kor-divat a gyűjtés. Visszamenekül „kö­zéjük" az ember, hogy át­áradjon a nyugalom és az egyszerű szépség. Kab Ferenc a megyében, ami az előző év­hez viszonyítva igen jó ér­téknek mondható. A gyenge adottságú, tsz-ek nem tesznek deficitesek? ! A háromnegyed évi mérleg, a kedvezőtlen adottságú tsz- ekben nem jelez deficitet, sőt ezeknél még komolyabb pénz­ügyi zavarok sem várhatók: A huszonöt gyenge adottsá­gú baranyai termelőszövet­kezet — a hegyvidéki és a belvizes gazdaságok — 1969- ben különböző címeken — összesen 35 millió forint meg­különböztetett állami támo­gatást kaptak. Ez tsz-enként meghaladja az egymilliót. De bár az összeg jelentős, nem pótolhatja maradéktalanul a mostoha adottságból szárma­zó hátrányt. Feltűnő, hogy a két vesz­teségre álló termelőszövetke­zet nem tartozik a gyenge tsz-ek kategóriájába, mint ahogy a jó adottságú tsz-ek közé számít az a másik há­rom-négy szövetkezet is, amelyeknél a háromnegyed- évi mérleg ha nem is defi­citet, de komoly pénzügyi za­varokat jelez. A szövetkezetek döntő több­sége azonban —, ha valami előre nem várt körülmény közbe nem jön a még hátra­lévő időben — kedvező pénz­ügyi helyzetben zárhatja a gazdasági évet. — Rné —­Városkrónika Bemutatták Knoli István filmjét Szombaton reggel 8 órakor a Kossuth moziban dr. La­ky Istvánná, a II. kerületi Tanács vb-elnöke emlékezett meg Pécs felszabadulásánál: 25. évfordulójáról, a negyed- százados fejlődésről, a város arculatának megváltozásáról. A beszédet mindazok a ta­nácsi dolgozok végighallgat­ták, akik a Városi Tanács és a kerületi tanácsok appa­rátusának dolgozóiként meg­jelentek az ünnepi megemlé­kezéssel egybekötött vetíté­sen, valamint azok a meg­hívottak, akik Knoll István legújabb filmjének, a Város­krónikának forgatásában közreműködtek és segítséget nyújtottak. Ott volt Barako- nyi Károlyné, leánykori ne­vén Viniczai Klára üzem­gazdász, aki a filmen is meg­jelenik — kislányával, a bölcsődés Eszterkével együtt — és akinek külön személyi „érdekessége”, hogy éppen Pécs felszabadulásának nap­ján, 1944. november 29-é'n született. Éppen úgy, mint Szabó László, az Autóközle­kedési Vállalat műszaki tiszt­je. De ott volt a vetítésen „az ikrek mamája”, Göttlin- ger Lajosné is — az ikrek ugyanis édesdeden alszanak a filmkockákon feltűnő, őszi napfényben fürdő Széchenyi téren. Knoll István Balázs Béla- díjas rendező filmje, a Vá­roskrónika Pécs felszabadu­lásának tiszteletére készült, de mindenekelőtt a váro3 mai arcát igyekszik bemu­tatni, mindazokat a fejlődést mutató helyeket, üzemeket, létesítményeket, lakások ez­reit stb., amelyek egyszer­smind a jövő képének ki­bontakozását is jelzik. A filmben egymás mellé fény-, képezett képsorok, a bányák korszerű munkahelyeiről, a modernizált sörgyárról, az impozáns lakónegyedekről, a bőrgyár új épületeiről, a hatszáz éves, de szemünk láttára újjászülető egyetem­ről, és a város lakóiról — az itt élők számára is meg­győzően mutatják á negyed­százados fejlődést. LOTTÓ A Sportfogadási és Löttőlga«- gatóság közlése szerint a 48. Já­tékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 27 fogadó ért el, nyereményük egyenként 137 177 forint. Három találata 3209 fogadónak volt, nyereményük egyenként 577 fo­rint. A kéttalálatos szelvények száma 135 126 db, ezekre egyen­ként 17 forintot fizetnek. A nye­reményösszegek a nyeremény­illeték levonása után értendők. A közölt adatok «.ájék Kstató jel­legűek. Időjárásjelenté* Várható Időjárás vasárnap es­tig: erősen felhős idő, sokfele esővel, havasesőval. havazással. Mérsékelt, napközben megerősödő nyugati, északnyugati szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2—mínusz 3, legmagasabb nappali hőmérsék­let általában plusz 1—6 fok kö­zött, északnyugaton kevéssel 0 fok alatt. Megnyitottuk Pécsett, a Nick-udvarban (Kossuth L. u. 1.) hagyomán yos JÁTÉKVÁSÁRUNKAT Csak kipróbált, minőségileg kifogástalan játékot árusítunk! Nyitva: 10.00—13.00, 14.00—18.00 óráig. Szombat: 10.00—17.00 óráig BARANYA KERESKEDELMI VÁLLALAT V k k Kevesebb termék, több vevő

Next

/
Thumbnails
Contents