Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1969. november 29. mmni^TOii niai»i o---- 3 K özlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1969. november 26—28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) dítják figyelmüket. Pártunk a kedvező tapasztalatok alap­ján bízik a kommunista vi­lágmozgalom egységének to­vábbi megszilárdulásában. Minden tőle telhetőt megtesz a testvérpártok moszkvai ta­nácskozásán hozott határoza­tok maradéktalan érvényesí­téséért II. A, .Központi Bizottság a népgazdaság helyzetéről, az 1969. évi tervteljesítésről és a jövő évi népgazdasági felada­tokról a következőket álla­pította meg: 1. Országunk gazdasága tervszerűen fejlődik a IX. kongresszuson megszabott irányban. A magyar dolgo­zók munkája mindinkább megteremti azokat a feltéte­leket amelyek szocialista gazdaságunk továbbfejlődésé­hez, a lakosság jövedelmének és fogyasztásának tervszerű emelkedéséhez, az egész­ségügyi ellátás és a tudomá­nyos, kulturális kiadások fe­dezéséhez, valamint hazánk védelmének biztosításához szükségesek. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform megfelelően szolgálja gazdaságpolitikai céljainkat a gazdasági mun­ka több területén kedvező folyamatok indultak meg. A vállalatoknál és a szövetke­zeteknél sok jó kezdeménye­zés született új, korszerű ter­mékek gyárfására, a techno­lógia fejlesztésére, a vállala­tok együttműködésének bő­vítésére. Fejlődik a népgaz­dasági tervezés, folyamatban van a jövő gazdasági mun­kájánál? hosszabbtávú terv­szerű előkészítése; kialakul­tak az 1971-ben kezdődő ne­gyedik ötéves terv alapvoná­sai. A reform alapelveit még következetesebben kell ér­vényesíteni, a végrehajtás so­rán jelentkező új problémá­kat időben meg kell oldani, az esetenként előforduló hi­bákat ki kell küszöbölni. 2. A népgazdaság tervsze­rűen és arányosan fejlődik. A nemzeti jövedelem terme­lése fedezi a felhasználást, külkereskedelmünk egészsé­gesen fejlődik, nemzetközi kötelezettségeinknek eleget teszünk. A termelés mindin­kább összhangba kerül a 'szükségletekkel, ésszerűbb a készletezés. A harmadik ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célokat várhatóan elérjük, számos területen meghalad­juk. Az ipari termelés 1966 —1969. évi növekedése és a közlekedés teljesítménye meg­felel a tervezettnek, a mező- gazdasági termelésben pedig a tervezettnél nagyobb a nö­vekedés. A nemzeti jövede­lem gyorsabban növekszik, a munkások, a parasztok és az alkalmazottak jövedelmi szín­vonalának emelkedése pedig nagyobb mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. Az iparban és az építőipar­ban az előirányzott három év helyett lényegében két év alatt valósult meg a munka­idő-csökkentés, miközben a munkások reálbére emelke­dett 3. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kedvező folyamatok mellett jelen van­nak és hatnak még régebbi és felszínre kerültek új gaz­dasági problémák is, amelye­ket 1970-ben, illetve a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban kell megoldani. Jelentős számú még az ala­csony színvonalon gazdálkodó vállalat és szövetkezet, ame­lyek csak állami támogatás­sal tudnak termelni és ex-’’ portálni. Sok vállalatnál a belső tartalékok feltárása lassan halad,' elmarad a le­hetőségektől. Az iparban a termelés nö­vekedése 1969-ben a terve­zettnél lassabb volt. Munka­helyenként lényegesen eltérő a helyzet a termelékenység terén. Országosan az egy munkaórára jutó termelés átlaga növekedett, viszont az egy dolgozóra jutó termelés lényegébe? nem emelkedett. Ebben szerepet játszott a munkaidőcsökkentés és a ter­helési átrendeződét, Az utóbbi időben ismét je­lentkező egészségtelen mun­kásvándorlás a munkafegye­lem lazulásával jár. A vál­lalatok egy részénél alacsony a munkaintenzitás, a munka- szervezés hiányossága és a technika lassú fejlődése miatt jelentős felesleges lét­szám található. A szocialis­ta .bérezés elve — a végzett munka szerinti differenciá­lás — még mindig nem ér­vényesül kellően, tovább hat­nak az egyenlősdi tenden­ciák. A mezőgazdasági termelés összességéiben, különösen a növénytermesztésben jelen­tősen emelkedett, viszont az állattenyésztési eredmények, az állati termékek termelése elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. — A háztáji állatállomány gaz­daságpolitikai céljainkkal el­lentétben jelentősen csök­ken. Az áruellátás általában bő­vült, ugyanakkor a lakosság ellátása némely közfogyasz­tási cikkben hiányos; az árak emelése egyes esetek­ben indokolatlan. 4. A Központi Bizottság el­fogadta az 1970. évi gazda­sági feladatokra vonatkozó javaslatokat Ennek megfe­lelően 1969-hez képest az ipari termelésben mintegy 6 százalékos, a mezőgazdasági termelésben — figyelembe véve az idei kivételesen ma­gas terméseredményeket — mintegy 1 százalékos, a nem­zeti jövedelemben 5—6 szá­zalékos növekedést kell elő­irányozni. A lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 4,5—5,5 százalékkal növekedjék. A terv számoljon 69—70 ezer lakás felépítésével. A gazdasági feladatok meg­valósítása érdekében külön hangsúlyt kell helyezni ar­ra, hogy: — A gazdálkodásban ki­bontakozó kedvező folyama­tok úgy erősödjenek, hogy közben növekedjék a terme­lés üteme a népgazdaság szá­mára legfontosabb ipari és mezőgazdasági ágazatokban, a legkeresettebb termékek előállításában. — Tovább kell növelni a társadalmi termelés haté­konyságát, javítani kell min­den vállalat munkáját, jö­vedelmezőségét Különös fi­gyelemmel és erővel kell szorgalmazni a munka ter­melékenységének emelkedé­sét l — A költségvetési gazdál­kodásban nagyobb takaré­kosságot kell érvényesíteni. Javítani kell az állami be­vételek és a vállalati nyere­ség befizetése teljesítésében a tervszerűséget — Intézkedéseket ken ten­ni, hogy a beruházások te­rén 1970-ben már lényege­sebb javulás legyen a terve­zés és az anyagi, műszaki feltételek összhangjában. Ja­vuljon az építkezések kivite­lezése a minőség és ütemes­ség tekintetében. — Gondoskodni ken arról, hogy a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságá­nak termelése együttesen jobban növekedjék a jelen­leginél. A nagyüzemi állat­tartás kapacitását bővíteni kell, a nem nagyüzemi (ház­táji sitb.) állattartás lehető­ségeinek jobb hasznosítását pedig különböző intézkedé­sekkel elő kell segíteni. — Gazdaságpolitikai cél­jaink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a képzettséget, az üzemi törzsgárdát minden vállalat­nál jobban megbecsüljék er­kölcsileg és anyagilag. A szo­cialista elosztás elvének kö­vetkezetes alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyobb teUeeftnaéoyt. a külonlegeMa nehéz és a felelősebb mun­kát a bérek, a jövedelmek megállapításánál mindenütt fokozottabban ismerjék eL — Gondoskodni kell a fo­gyasztói piac jobb egyensú­lyáról, a lakosság áruellátá­sának bővítéséről. A terme­lő és kereskedelmi vállala­tok gondoskodjanak arról, hogy a tömegfogyasztás szem­pontjából fontos, olcsóbb cik­keket is folyamatosan lehes­sen vásárolni. — Fokozni kell az állami ellenőrzést a vállalati árkép­zés javítása érdekében, a fo­gyasztói árszínvonal emelke­dése 1970-ben sem haladhat­ja meg az egy-két százalékot — A külkereskedelmi kö­telezettségek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. A külkereskedelmi forgalmat úgy kell tervezni és lebonyolítani, hogy, a vi­lágpiacon javítsa a verseny­képességet de az exporttevé­kenység ne menjen a bel­földi piac rovására. 5. A Központi Bizottság felhív minden pártszerveze­tet, minden kommunistát, hogy példás helytállással, a dolgozók mozgósításával se­gítsék elő gazdaságpolitikai céljaink elérését Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Or­szágos Szövetkezeti Taná­csot, a KISZ Központi Bi­zottságot és a tömegmozgal­mak vezetőit: segítsék a ha­tározat végrehajtását. A Központi Bizottság fel­hívja a szocialista brigádok tagjait 'és minden dolgozót, hogy szélesítsék és gazdagít­sák a munkaverseny-mozgal- mat 1970-ben, hogy a jubi­leumi évfordulók megünnep­lése újabb munkasikerekkel párosuljon. III. A Központi Bizottság a pártszervezetek széles köré­nek tapasztalatait és javas­latait figyelembe véve meg­vizsgálta a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A Központi Bi­zottság megállapította: a Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenységében érvé­nyesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei; érvényesül a kollektív vezetés. 1. összhangban a párt po­litikájával az elmúlt évti­zedben erősödött és elmé­lyült a pártélet, a pártmun- kában a demokratizmus; nö­vekedett a középfokú és az alsóbb pártszervek önállósá­ga és felelőssége. A párt minden vezető szer­vét demokratikusan és titko­san választják. Javult a pártszervek és a párttagság tájékoztatása, a beszámolá­si kötelezettség teljesítése. A kötelességek és a követelmé­nyek növelésével együtt bő­vültek a párttagok szerveze­ti szabályzatban rögzített jo­gai. Ugyanakkor a Központi Bizottság megállapította azt is, hogy a szervezeti szabály­zat idevonatkozó rendelkezé­seinek betartása a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen na­gyobb lehetőséget nyújt a pártélet demokratizmusának, a mainál jobb, hatékonyabb érvényesítésére, 2. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a pártdemok­rácia fejlesztése növeli a párt erejét, eszmei-politikai egységét, a tagság aktivitá­sát, a párt tömegbefolyását A pártáét demokratizmusa, a megfelelő légkör, a hely­zet reális elemzése, a párt­munka rendszeres kritikus értékelése, a feladatok he­lyes kijelölése biztosítja, hogy mindenkor megtaláljuk a megfelelő megoldásokat azokra a sokszor bonyolult problémákra, amelyek a szo­cializmus építése során fel­vetődnek. 3. A pártélet demokratiz­musának fejlesztésével össz­hangban a Központi Bizott­ság határozatot hozott több, a munkastílus további javí­tását érintő kérdésben. 4. A széleskörű előkészítő munka során számos' helyes javaslat, gondolat vetődött feL A Központi Bizottság ezeket megtárgyalta és uta­sította végrehajtó szerveit, hogy egy részükre a kong­resszusi előkészítő munká­ban a szervezeti szabályzat­ra vonatkozó javaslatok ki­dolgozásánál vegyék figye­lembe, a kérdések más cso­portjában pedig a Központi Bizottság osztályai és a Tár­sadalomtudományi Intézet folytassanak további kutató­elemző munkát, s arról te­gyenek jelentést I IV. A Központi Bizottság a Belügyminisztérium munká­járól megállapította: 1. A Belügyminisztérium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezér­li, hivatását betölti. Jelentős szerepe volt és van abban, hogy a személyi kultusz évei­nek torzulásait, az 1956-os el­lenforradalom támadásait egyaránt leküzdve helyreál­lítottuk a Magyar Népköztár­saság alkotmányos, törvé­nyes rendjét a szocialista tör­vényességét, és ma államunk teljes védelmet biztosít tör­vénytisztelő polgárai szá­mára és következetesen fele- lősségrevonja, bünteti a tör­vény megszegőit. 2. A Központi Bizottság el­ismerését fejezi ki a Belügy­minisztérium dolgozóinak, egész személyi állományá­nak, amelyet hivatástudat, áldozatkészség és helytállás jellemez; elismerését fejezd ki és köszönetét mond a Munkásőrség tagjainak, az önkéntes rendőröknek és an­nak a sok tízezernyi állam­polgárnak, akik különböző területeken önkéntes munká­val rendszeresen segítik ha­tóságainkat a közrend, a kösbizfcXMág fenntartásában. 3. A Központi Bizottság­nak az az álláspontja, hogy e fontos közszolgálati ágazat számára a munka megfelelő feltételeit biztosítani kell, ugyanakkor elvárja a Bel­ügyminisztérium dolgozóitól, hogy továbbra is következe­tesen védelmezzék a Magyar Népköztársaság államhatal­mát minden külső és belső ellenséggel szemben. Erősít­sék a közrendet és közbiz­tonságot, továbbra is határo­zottan lépjenek fel törvé­nyeink megsértőivel szemben és biztosítsák a törvénytisz­telő állampolgárok védelmét, személyi és anyagi biztonsá­gát, s ügyeiket gyorsan és lelkiismeretesen intézzék. 4. A Központi Bizottság felhívja a párt, állami és társadalmi szerveket, hazánk lakosságát, hogy továbbra is hatékonyan támogassák a Belügyminisztérium munká­ját * A Központi Bizottság úgy döntött hogy a tanácskozás­ról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszer­vezeteket, az érintett terüle­tek dolgozóit részletesen tá­•• Ünnepi gyűlés a 125 éves Ganz-MÁ V AG-ban Apró Antal beszéde A Ganz-MÁVAG Művelő­dési Házában péntek délután ünnepi' gyűlést tartottak a vállalat alapításának 125. év- ! fordulója alkalmából. Az ün- j népségén megjelent Apró ; Antal, az MSZMP Politikai 1 Bizottságának tagja, a Mi- | nisztertanács elnökhelyettese, l Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Buda- | pesti Pártbizottság első tit- j kára, Méhes Lajos, a KISZ ' Központi Bizottságának, első titkára, Virizlai Gyula, a SZOT titkára. Ünnepi beszédében Csergő János vezérigazgató rámuta­tott: a magyar társadalam büszke azokra a Ganz-szak- emberekre, akik világszerte becsületet szereztek a ma­gyar iparnak. Az alapító Ganz Ábrahám készítette el Európában először az öntött vasúti kereket, a Ganz-gyár bocsátotta ki elsőként a hen­gerszéket, világszerte ismer­tek Jendrassik György Die­sel-motorjai, a Ganz-gyár mozdonyai. A felszabadulás óta nagyot fejlődött a gyár, a régi gőzmozdanyokat a 400 és 600 lóerős Diesel-mozdo­nyok váltották fel, amelyek­ből eddig összesen 1400 ké­szült. A világ 27 országában használják a Ganz-MÁVAG mozdonyait, motorvonatjait, motorkocsijait Vízgépeik jó minőségét, korszerűségét ugyancsak a világ sok orszá­gában elismerik. Az új gaz­dasági mechanizmus a fejlő­dés további lehetőségeit nyi­totta meg. Ezután Apró Antal mon­dott beszédet Az' MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a Ganz-MÁVAG kollektívá­ját Utalt a vállalat nagy ha­gyományaira, nemzetközi si­kereire, szólt a Ganz-MÁVAG munkásainak áldozatkészsé­géről, a termelésben — s amikor szükség volt rá, a munkásmozgalmi harcokban — tanúsított helytállásáról. A vállalat kommunistáitól azt kérte, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt évtizedekben, teljes szívvel küzdjenek pár­tunk politikájáért, a mun­kásosztály érdekeiért, nagy politikai és gazdasági célja­ink valóraváltásáért. Apró Antal ezután arról szólt, hogy belpolitikai hely­zetünket a stabilitás jellem­zi, ami párosul a gazdaság- irányítás új rendszerének fo­kozatos kibontakozásával. Az 1968-as év igen biztató kez­det volt, s ez számos vonat­kozásban folytatódott ez év­ben is. Reális lehetőség van a harmadik ötéves tervünk­ben kitűzött gazdaságfejlesz­tési feladatok teljesítésére. — Jelentős eredménynek tartjuk — mondta — az or­szág fizetési mérlege egyen­súlyának javulását, továbbá azt, hogy a termelés mind­inkább kezd igazodni a ha­zai és a nemzetközi piac szükségleteihez. Ez és sok egyéb .is mutatja a gazdasá­gi vezetés javulását. Ugyan­akkor azt is tapasztaljuk, hogy az iparban a termelés növekedése indokolatlanul le- lassúlt. A munkaidő csökken­tésének a tervezettnél gyor­sabb bevezetése és más ne­gatív tényezők kedvezőtlenül hatottak a termelékenységre. Számos árufajtából javíta­nunk kell a lakosság ellátását és meg kell akadályozni az árak indokolatlan emelésére való törekvéseket. Mindez sokirányú szervezési és mű­szaki intézkedéseket követel mind a kormánytól, mind a minisztériumoktól, mind a vállalatok vezetőitől. Az ész­szerűbb munkaerőgazdálko­dást a következő évek egyik legfontosabb gazdasági kér­désének tartjuk. — Pártunk Központi Bizottságának mos­tani ülése is foglalkozott a többi között ezekkel a kér­désekkel, és megfelelő hatá­rozatokat hozott népgazdasá­gunk egészséges továbbfej­lesztése érdekében. Fábián-emléktábla a barcsi hídon A pécsi születésű Fábián Béla születésének 40. évfor­dulója alkalmából, december 4-én Barcson emlékműsort adnak. December 6-án, Barcs felszabadulásának évforduló­ján az új hídon leleplezik Fábián Béla emléktábláját. Ö volt az, aki mint a Petőfi partizánbrigád tagja 1945- ben élete feláldozásával, fel­robbantotta a barcsi hidat, hogy ezzel megakadályozza a 25. német hadosztály harc­mozdulatát. A munkásmoz­galom fiatal mártírjáról új utcát is elneveznek Barcson. MECNVÍLT A RESTI Ha azt mondom, hogy négy és fél millió, ez — legalábbis, ami a látványt illeti — nem sokat mond. A MÁV Utasel­látó pécsi éttermének, kony­hájának és cukrászüzemé­nek rekontsrukciója — há­rom esztendő után — befe­jeződött, és tegnap, a város felszabadulása 25. évforduló­jának előestéjén, megnyitot­ták. Az építőipari munkát a MÁV Pécsi Pályafenntartási Osztálya, a belső faburkolati kiképzést pedig a Mosonma­gyaróvári Építő Ktsz 'aszta­losüzeme végezte el Keszt­helyi Tibor grafikus tervei alapján. Ne vegye senki ünnepron­tásnak, de meg kell jegyez­ni: a határidő elcsúszása miatt lapunk áprilisi számá­ban két újságíró kollegám az épülő létesítmény mellé egy tízemeletes lakóház ké­pét montírozta, mondván, hogy amíg a „resti” elkészül, addig a kedves vendég vára­kozhat a szomszédos pont­házban ... Mindegy, elkészült. Lassan, de végül is, nagyon szép lé­tesítménnyel gazdagították városunkat A tágas, korsze­rű konyha a legmodernebb főző, sütő berendezésekkel van felszerelve a KERMI jó- voItábóL Ez a konyha egy műszakban 350 ebéd, vacsora ! A cukrászüzem — az ob­jektum egyik része — nyolc Utasellátó egységet — Pécs, Pécs-külváros, Szentlőrinc, Szigetvár, Harkányfürdő... stb. — lát el naponta friss készítményekkel. Az étterem falai kőrisfa lemezekkel vannak burkolva. A nemesfából készült lam­béria, aztán a melegfényű vi­lágítóberendezés otthonossá varázsolja a város egyik leg­szebb éttermét és presszóját Ugyanis külön teremben van az eszpresszó, amely az ét­teremmel együtt II. osztályú. Megnéztük az étlapot: negyvenhét féle étel (!), továbbá vagy 30—35 féle ital kapható. A pécsi Utasellátó vezetőinek elkép­zelése szerint, a tavasszal tájjellegű ételbemutatót tar­tanak majd, ahol is a ven­dégek szavazata alapján Tol­na, Somogy és Baranya me­gyékben régen meghonoso­dott ételkülönlegességeket produkál a konyha kitűnő szakszemélyzete — attól kezdve rendszeresen. Magánvélemény: a város legszebb étterme. A helyisé­gek tervezése, kivitelezése, a berendezés kialakítása egy­aránt nagyón ügyes elképze­lésekre vall. Ami a kiszolgá­lást illeti, már az első nap jól vizsgáztak. Bizonyára így is folytatódik... «- r *» ■ 11

Next

/
Thumbnails
Contents