Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-27 / 275. szám

t969. november 27. Sunantmt ndt»iir 5 Selejtezni kell az elavult eszközöket Sok u súlyos baleset a mezőgaz Új vezetőség a Kesztyűs Ktsz-ben Tegnap délután a rendkí­vüli küldöttgyűlésen lezá­rult a Pécsi Kesztyű- és Bőr­konfekció Ktsz történetének egy szomorú szakasza, — A mintegy 800 főnyi tagság képviseletében 72 küldött új 11 tagú vezetőséget válasz­tott, melynek egyúttal bizal­mat is szavazott arra, hogy rendet teremtsen a letartóz­tatásban lévő Molnár György volt elnök után. A küldöttgyűlésen elhang­zott tájékoztatóból kitűnt, hogy a szövetkezet ebben az évben a vállalt 560 ezer pár kesztyű helyett csak 530 ez­ret tud szállítani. — Nagyon megnövekedett a befejezetlen termékek, valamint a ki- szállítatlan késztermékek ál­lománya. Ez a pénzügyi esz­közök lekötésén túl veszé­lyezteti a nyereségtömeget és a több, mint félmillió dol­láros exportkötelezettséget. — Az új vezetőség egyik leg­sürgősebb feladata lesz ezen a téren rendet teremteni. Felszólalt a küldöttgyűlé­sen Wider Béla, a Városi Pártbizottság titkára és meg­állapította, hogy a szövetke­zet eddigi eredményei nem azoknak a vezetőknek az ér­deme, akik saját hasznukra szerették volna azokat fordí­tani. Komlovszky Mihály, az ORKISZ elnökhelyettese biz­tosította a tagságot a szövet­ség legmesszebbmenő támo­gatásáról, dr. Filleki Géza pedig a TANNIMPEX — a pécsi szövetkezet legfőbb ke­reskedelmi partnere — kép­viseletében arról beszélt, hogy a két fél maximális nyereségérdekeltsége miatt a jövőben még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat és arra törekednek, hogy az új vezetőséggel megfelelő össz­hangban teljesítsék közös exportfeladataikat A küldöttek a vitában szen­vedélyes hangon ítélték el a régi vezetőségből személy szerint az elnököt és a mű­szaki vezetőt A közgyűlés ezután egy­hangúlag felmentette a régi vezetőséget s megválasztotta az új, kibővített vezetőséget I A megválasztott vezetőség első ülésén Stettner Jenő kesztyűszabászt, a szövetke­zet pártszervezetének titká­rát választotta meg elnök­nek, s kinevezték az új mű­szaki vezetőt is Cserháti La­jos kereskedelmi osztályve­zető személyében. Az általános baleseti hely­zet javult, de a halálos bal­esetek száma emelkedett 1968-hoz viszonyítva a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben — állapították meg a szerdán Pécsett megtartott megyei mezőgazdasági mun­kavédelmi tanácskozáson. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője ismertette a termelőszövetkezeti munka- védelem helyzetét, amely sok tekintetben a tsz-ek speciális helyzetéből adódóan — a tagság 36 százaléka nyugdíj korhatáron túli — még ked­vezőtlenebb. Pedig a munka- körülmények a hozamokra is kihatnak. 1960 és 1969 között 9244 baleset — ezen belül 63 halálos — volt a tsz-ekben, a kiesett munkanapok szá­ma 180 ezer, a termeléski­esés pedig 42 millió forint volt. Roskó Zsigmond siklósi tsz-elnök hozzászólásában a ma forgalomban lévő védő­ruhákat kifogásolta, amelyek bőrbetegséget okoznak. Fel­vetésére reagálva Magyart Jenő, a MÍM képviselője el­mondotta, hogy 1970-től kap­ható lesz az új védőruha, amely túlnyomással biztosít­ja majd a tiszta levegőt és hűti a ruhát Továbbá meg­kezdik a traktor borulásvé­dőkeretek gyártását is, 1971- től külföldi gépet sem vesz meg enélkül a kereskedelem. Dudás József, az állami gazdaságok megyei főosztá­lyának vezetője a kemizá- lással kapcsolatos balesetve­szélyről és az ezzel összefüg­gő teendőkről szólva, sürget­te a repülőgépes, helikopte­res növényvédelem kiterjesz­tését Ehhez kapcsolódva dr. Szűcs Imre, a megyei KÖJÁL igazgatója a méregraktárak felülvizsgálatáról számolt be, ezek 40 százaléka felel, csak meg a követelményeknek. Gyapay Jenő, a Mecseki Erdőgazdaság főmérnöke be­számolt a vibrációs ártalom leküzdésében elért eredmé­nyeikről és arról, hogy a ta­valyi 2,7 millióval szemben az idén egymillió forintot fordítanak szociális jellegű beruházásokra illetve kar­bantartásokra. Minden fa- gyártmány üzemüket porel­szívó berendezéssel szerelték feL Lukács Antal, a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat és Vinczencz Ottó, a Villányi Gépjavító igazgatója az anyagmozgatás nagyfokú le­maradásáról számoltak be, és a zajártalom elleni intézke­déseikről. Kiss György, a Vízügyi Igazgatóság igazga­tója a nehéz fizikai munka gépesítésében elért eredmé­nyeikről tájékoztatta a ta­nácskozást. Kisjakab Lajos, a Bolyi Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy ez év közepétől saját üzemi orvost alkalmaznak, akinek fontos feladata az egészségre ártalmas munkahelyek felde­rítése is. A hozzászólások során fel­merült az igénye annak, hogy a jövőben képezzenek ki munkavédelmi szakorvo­sokat. s helyezzenek nagyobb súlyt a munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzésére, a dolgozók kiképzésére, a bal­esetek okának alapos felde­rítésére. A gazdasági vezetők fordítsanak nagyobb gondot az elavult s így balesetve­szélyessé vált termelőeszkö­zök selejtezésére. Ha kezdődnek az orvosnapok Városunk felszabadulásának 25. évfordulója jegyében ma a Járási Tanács dísztermé­ben pécs-baranyai orvosna­pok kezdődnek. A megyei és városi egészségügyi osztály, a Pécsi Orvostudomány} Egye­tem és az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének rendezésében megnyíló 3 na­pos tanácskozás középpontjá­ban a gondozás elvi és gya­korlati kérdései állnak. Nap­jainkban került előtérbe a gondozás problémája, s a konferencia szervezői azt re­mélik, hogy az elhangzó mintegy 80 tudományos elő­adás hozzájárul a kérdés sok­oldalú megvilágításához. A konferencia anyaga a jövő év elején könyvalakban is meg­jelenik. Villámlás, jégeső novemberben Hatórás zivatar Pécsett Kijavították a meghibásodott villanyvezetékeket és telef onkábeleket Szokatlanul enyhe a no­vember végi időjárás, az át­lagos hőmérsékletet 5, 8 fok­kal is meghaladja. Az eny­heség szerdán este felhősö- déssel tetőzött, majd 23 óra 20 perckor esni kezdett az eső és nyárias zivatar kezdő­dött Pécsett. A november­ben ritka jelenségnek számí­tó dörgés, villámlás reggel 6 óráig tartott, és a széllöké­sek erőssége elérte a 87 kilo­A magyarok mindenütt ott voltak... Találkozás a történelemmel A királyi magyar hadse- ! regben főhadnagy volt, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében komisszár, Spanyolországban ezredes, Franciaországban parti zán- brigadéros, s a szovjet lexi­konokban, mint a Vörös Hadsereg tábornoka szere­pel. Hetvenkét éves, négy háborút harcolt végig, fron­ton töltött éveinek száma több mint tíz. Münnich Fe­rencről, Zalka Mátéról, Ma- linovszkij marsallról órákat tudna mesélni — éveket töl­töttek együtt. Erdélyben szü­letett, papírja szerint román állampolgár volt, mégis Szlo­vákiában szerkesztett lapot, Ausztriában, Svájcban, Né­metországban és Belgium­ban, mint nemzetközi párt­szervezőt ismerik, Bulgáriá­ban úgy tudják: a Balkáni Államok Kommunista Szö­vetségének egyik vezetője, s Spanyolországban neves tör­ténetírók is spanyolnak hi­szik, s csak mint De Pedrót emlegetik .:, Arca: derűs, ránctalan, ha rátartással sac- col az ember, akkor is csak hatvannak véli. A kérdésre — hány nyelven beszél —, egy diplomata pontosságával válaszol: négy nyelven tu­dok, s hét nyelven beszélek, s írok, ha kell... Magyarul megjelent köny­ve elején ez áll: Jász Dezső, de ez csak egy név a sok közül, s még csak' azt se ál­líthatjuk, hogy ez az igazi, legfeljebb azt: ez az erede­ti. Colombey-les-dejx-Eglises környékén, ahol De Gaulle tábornok villája áll, egy má­sik néven többen ismerik, mint itthon — egyszóval ez esetben mit sem érnek az anyakönyvi adatok. A Me­cseki Ércbányászati Vállalat meghívására érkezett Pécs­Megállapodás Kaposváron Népművészeti hetet rendez négy dél-dunántúli megye Tegnap Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye, vala­mint Pécs város kulturális vezetői találkoztak Kaposvá­ron. Tanácskozásuk közép­pontjában Somogy kezdemé­nyezése, a dél-dunántúli nép- művészeti hét megrendezése állott. A Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztálya ja­vaslata szerint 1970-től kez­dődően évenként más-más megyében és megyeszékhe­lyen kellene megrendezni együttesen a dél-dunántúli népművészeti hetet. A esemény megrendezését első alkalommal 1970 októ­berében Somogy megye és Kaposvár város Tanácsa vál­lalja. Az esemény legfonto­sabb célja a négy dunántúli megye gazdag népművészeti és néprajzi értékeinek is- rtetése. A négyévenként vissza­térő körforgásos rendszer biztosítaná az együttműkö­dés rendszerességét és folya­matosságát a négy megyé­ben, ugyanakkor egy-egy év­ben helyet kaphatna az ille­tékes megye sajátos néprajzi profiljának bemutatása is. 1970 októberében Somogy rendezvényeinek középpont­jában a népzenekutatás és ennek újabb eredményei ál­lanak. Ezzel egyidejűleg a négy megye a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban egy központi tematikus és két- két vidéken bemutatásra ke­rülő néprajzi-népművészeti vándorkiállítással jelentké­zi k. Somogy után, 1971-ben Za­la megye következik. Nép­rajzi arculatának megfelelően az ünnepi hét középpontjában a tárgyi néprajz *és a népi építkezés áll majd. 1972-ben Baranya vállal­ta a népművészeti hét meg­rendezését. Az események középpontjában a megye ma­gyar, német és horvát népi kultúrájának, valamint a baranyai népi kerámiának a bemutatása áll majd két év múlva. Felvetődött: helyes volna itt, Pécs nagymúltú munkásfolklórjának és a szintén nagyértékű bányász­hagyományok tárgyi emlé­keinek bemutatása is. Nem­csak a saját rendezvényeiken, hanem már korábban is. — Ezekről az értékekről ugyan­is a környező megyékben vajmi keveset tudnak, azaz tudunk. Négy év múlva, 1973-ban Tolna rendezi meg a dél-dunántúli népművésze­ti hetek programját. (Walllnger) re, de Magyarországon is vendég: a honvédség vendé­ge. Mikor kérdezik: most hol él, nevet: Itthon élek — mondja —, csak éppen Ber­linben lakom. .. Mindenre emlékszik. Mi­kor ennek a titkáról faggat­ják, majdnem dühös: valaki kitalálta, s most mindenki azt hiszi, a kor növekedésé­vel egyenes arányban romlik a memória. De hát miért romlana? Legfeljebb éssze- rűsödik: amire nincs szük­ség, azt elfelejti az ember. Itt van például a Tanács- köztársaság. Még a napra is emlékszik, sőt az időjárásra is, mely a Vörös Hadsereg gödöllői főhadiszállására ór- keztekor fogadta. Münnich Ferenc elé vezették, s ő csak annyit kérdezett: hány éves vagy? Huszonegy éves volt A békéscsabai vörös ezred komisszárja lett, s végighar­colta a keleti és északi had­járatok valamennyi ütköze­tét. A fiatalok a csaták han­gulatáról faggatják, pedig a forradalmár életében nem a csaták a legnehezebbek. A magány, a börtön ridegsége az igazi ellenség — s bizony nemegyszer a legkeményeb­beket is megtöri. Európa szinte minden országának rendőrsége kereste, s hosz- szabb ideig legtöbbnek a foglya is volt a Gestapóé is. Most a történetírással fog­lalkozik. A kapitalizmus ki­alakulásának katonapolitikai kérdései izgatják legjobban. Cikkei francia és német nyel­ven jelennek meg leggyak­rabban. Magyarországon a Tanácsköztársaságtól a Pire- neusokig című könyve pár nap alatt elfogyott, de mi­kor ezt valaki sikernek ne­vezi, tiltakozik. Nem a könyv érdeme, a témáé, mondja, s elkomorul az arca. Többet kellene írni, beszélni a ma­gyar internacionalisták, anti­fasiszták és forradalmárok nemzetközi szerepéről, mert a legnehezebb években és a legnehezebb helyeken a ma­gyarok is ott voltak — min­denütt Békés Sándor II. Nagyobb önállóság a helyi tanácsoknak Rendelet a* adósásról A kormány rendeletet adott ki a lakosságra vo­natkozó adóigazgatási, va­lamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általá­nos szabályairól. Az új rendelet csupán a lakosságot érintő adó- igazgatásról és az Illeté­kekkel kapcsolatos eljá­rásról intézkedik, tehát nem érinti az adózás fel­tételeit, az adók összegét. Az adóigazgatási felada­tokat továbbra is a taná­csok végrehajtó bizottsá­gai látják el szakigazga­tási szerveik útján. Az adóigazgatásban is bővül azonban az alsóbb szintű tanácsok hatásköre. A rö­videsen megjelenő végre­hajtási rendelet ugyanis kimondja, hogy az adó- igazgatással kapcsolatos valamennyi kérdésben el­ső fokon a községi, a vá­rosi, illetve a kerületi ta­nács szakigazgatási szer­ve jár el, ellentétben az eddigiekkel, amikor leg­alsóbb szinten csak a já­rási tanács szervei dönt­hettek olyan fontos kér­désekben, mint az adó törlése, vagy mérséklése. Az új rendelet lénye­gesen egyszerűsíti az adó­behajtás szabályait. Ki­mondja például, hogy adótartozás címén az in­gó vagy ingatlan vagyon behajtására vonatkozó ha­tározatot csak akkor hajt­ják végre, ha a lefoglal­ható munkabér nem ele­gendő a tartozás egy éven belüli kiegyenlítésére. Lényeges egyszerűsítést jelent az a változás is, hogy az adóbehajtási el­járásra általában a bíró­sági végrehajtással kap­csolatos általános rendel­kezéseket kell alkalmazni, bizonyos eltérésekkel. Ez­zel két jelentős jogsza­bály rendelkezései mégin- kább összhangba kerül­nek és csupán az adó- igazgatás sajátosságaiból adódó eltérések maradnak fenn. A behajtási jog elévü­lésével kapcsolatban új rendelkezés, hogy az adó- behajtási eljárás felfüg­gesztésének és a részlet- fizetési kedvezménynek az időtartama az elévülési időbe nem számít be. A korábbihoz képest az a szabályozás is új, hogy — ha más jogszabályok nem rendelkeznek ettől eltérően — az adókra vo- i natkozó szabályok szerint > évül el a jövőben minden ; olyan köztartozás besze­désének joga is, amely rtem adó ugyan, de ame­lyet mégis adók módjára hajtanak be. Az új kormányrendelet 1970. január elsején lép hatályba. méteres óránkénti sebessé­get. Bár Pécsett mindössze# milliméter csapadékot mér­tek, a rövid idő alatt lezú­duló víztömeg arasznyi ma­gasságban hömpölygött az ut­cákon. Szigetvár és Sásd kör­nyékén 11 milliméter csapa­dék esett és több helyen jég­verés is volt. Az erős szél megrongálta a lakóházak villamoscsatla­kozó vezetékeit, lazulásokat, zárlatokat, vezetékszakadáso­kat okozott. Tegnap egész nap dolgozott a Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Válla­lat négy ügyeletes szerelőko­csija, mégis, este még 60 hi­ba várt kijavításra. Sok zár­lat keletkezett a közvilágítá­si hálózatban is, ezért pél­dául Szabolcsfalu és Hősök tere környékén hajnalban is sötétek maradtak az utcák. A középfeszültségű hálózat­ban a vihar következtében többször is működésbe lép­tek az automatikus védőbe­rendezések. Üzemzavart okozott a vi­har a postánál is. Pécsett a Surányi út, Székely Berta­lan út és Asztalos János utca környékén hiába vártak vo­nalra a távbeszélő előfize­tők, mert a kábelbeázás miatt a készülékek nem működtek. A távolsági vonalak közül csak Zala megyével szakadt meg az összeköttetés, de a hibát szerdán délig kijaví­tották. Ritka természeti jelenség­nek számít, hogy a vihart jégeső is kísérte a megye területén. Az Állami Biztosí­tó Baranya megyei Igazga­tóságán mindössze néhány esztendeje vezetnek kimu­tatást a megyét érő jég- és viharkárokról. A jégverés • nyári Időjárás jellemzője. — Előfordult már 1964. októ­ber 12-én, hogy jég hullott Baranyára, de ez rendkívüli eseménynek számított. — A szerdán hajnali kettő és négy óra közötti jégeső, a megye több járását érintet­te. Az első károkat a sásdi és a vásárosdombói terme­lőszövetkezetek jelentették. A jégverés főként a kerté­szeti növényekben tett kárt. Jégeső volt Somogy és Tóina megyében is. A reggelig tartó zivatar után tavaszias, derült Idő kö­szöntött Pécsre. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet megközelítette a 15 fokot. — Szerdán délután ismét fel­hősödön és a 16 óra 40-kor kezdődő széllökések az esti órákra meghaladták a 70 kilométeres óránkénti se­bességet, újabb károkat okoz­va. Ezúttal a fehérhegyielc kértek segítséget a DÉDÁSZ- tól, mert a környéken ve­zeték meghibásodása miatt nem volt áram. A DÉDÁSZ szerelőkocsijai készültségben vannak, hogy az esetleges hi­bákat azonnal kijavíthassák. A november végi „forma­bontó” időjárás ritka termé­szeti érdekességet produkált Tolna megyében. Szekszár- don alkonyati szivárvány gyönyörködtette a már kivi­lágított utcákon a járókelő­ket. Nyíregyházára rövid idő alatt annyi eső zúdult, hogy az utcákon sok helyen fel­gyülemlett a víz. Vihar köz­ben szép látványban volt ré­szük a koránkelőknek, a tisz­ta keleti égboltról a nap su­garai átvilágították az eső­függönyt és a nyugati, ég­bolton megjelent a félkör alakú szivárvány. Az Országos Meteorológiai Intézet ügyeletén elmondot­ták, hogy a meleg levegő azonban Eszakkelet-Ukrajna felé távozik, s nyomában már az igazi fagyos téli le­vegő beözönlése várható. — Dél-Franciaországban. Pá­rizs környékén, a Cseh-mé- dencében, a Lengyel síksá­gon havasik, komoly tél váa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents