Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-27 / 275. szám
1969. november 27. Duna ntvm n aniö NÖVEKVŐ ÁRAK Indokolatlanul magas haszon a szövetkezeti boltokban Felelet a sétára: A problémák valódiak A z elmúlt években tizennyolc vendéglátó egységet és negyvenkilenc zöldség-gyümölcs boltot, Illetve pavilont nyitottak Baranyában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek azzal az indokkal, hogy segíteni óhajtanak a helybeli — főként pécsi — lakosság ellátásában. Slkerült-e a helyi tanácsok által oly lelkesen, áldozatkészen támogatott célt megvalósítani? Megfelelnek-e az egységek az előirt követelményeknek? Biztosítják-e a szövetkezetek a fogyasztók érdekvédelmét? Nagyjából ezekre a kérdésekre kerestek választ az állandóan üzemelő zöldség-gyümölcs- boltokban, összesen harminckilencben és tizenhét vendéglátóipari egységben az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai és a vizsgálatba bevont társadalmi ellenőrök. Errare humánum est — tévedni emberi dolog. A november 10-én megjelent cikkem azonnali visszhangja után majdnem ezzel a régi mondással vigasztaltam magam, amíg a kedélyek elcsitultak s előkerült a „de azt persze nem tudja” és az „inkább arról írjon” kezdetű mondatok mögül a lényeg: a statikus kép, amit az új— ÜJ BERENDEZÉST KAP AZ OLIMPIA PRESSZÓ — JANUÁRTÓL MÁSFAJTA MŰSORSZERKESZTÉS A BÁRBAN — KORLÁTOZOTTAK A SZELLŐZTETÉS LEHETŐSÉGEI AZ ÉVÁBAN — JÓ VOLNA EGY IFJÚSÁGI KLUB! — MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN DIVATBEMUTATÓ a'nádorban — szállítanak a szövetkezeitek. A MÉK áraihoz való igazodás nem biztos, hogy kedvező a fogyasztók számára. Különösen, ha a tsz-ek nem megfelelő minőségű, a hosz- szú tárolás és szakszerűtlen kezelés következtében érték- j csökkent árukat akarnak I. osztályú árakon értékesíteni. Az ellenőrzés időpontjában a borotai tsz pécsi boltjában a gyökér, a Dunavölgye Tsz 4-es boltjában a fehér alma mérete, a mágocsi tsz 4-es bódéjában a paradicsom éretlen, foltos, zúzott volta, a mohácsi szövetkezeti társulás 1-es boltjában a paradicsompaprika foltossága és kis mérete, 7-es boltjában a sárgarépa és gyökér férges- sége, fonnyadtsága, a sásdi tsz komlói boltjában a gyökér kis mérete, rothadása, a burgonya férgessége miatt nem felelt meg az alkalmazott fogyasztói árának. A próbavásárlások tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztókat a számolásnál is megkárosítják. Harminckilenc zöldségboltban 41 próbavásárlásból 16 esetben a fogyasztók kárára tévedtek (ez az esetek 40 százaléka!), ha nem is túl nagy — 20 fillértől 5,30-ig — összeggel. Az is előfordult, hogy kevesebbet számoltak az eladók a fizetendő összegnél, ez kilenc esetben történt meg (23 százalék!), de rendszerint több- számoiással együtt. Az esetek arra utalnak, hogy a boltok nagy részében szakképzetlen, rosszul számoló eladók dolgoznák. A megkárosított fogyasztók többsége észre sem veszi, hogy „átverték” őket, árn ha rá is jönnének, az egységek egy- hatodában nem találnának panaszkönyvet, illetőleg z központ értesítésére szolgák levelezőlapot. Kevés az ellenőrzés A szövetkezetek az egységek vezetőinek, alkalmazottainak kiválasztásánál elsősorban a megbízhatóságol vették alapul. Ennek tudható be, hogy a boltokban szinte egyáltalán nincs ellenőrzés. A vizsgált 39 zöldség- gyümölcsbolt közül ellenőrzőkönyvi bejegyzést csupán négyben találtak. Az ellenőrzés hiányával magyarázható, hogy a boltokban laza a bizonylati fegyelem: pl. a baksai tsz 3-as boltjában az áremeléseket iskolai füzetben rögzítik; a baksai, a drávaszabolcsi tsz és a mohácsi szövetkezeti társulás boltjaiban nem tüntetik fel az eladási árat a felvásárlási jegyeken; a mágocsi és a dunafalvai tsz-boltok, valamint. a mohácsi társulás egyes boltjai bizonylat nélkül is kapnak árukat... Egyébként a zöldség-gyümölcs árusító pavilonok jórészt korszerűtlenek, berendezésük elavult, raktárral nem rendelkeznek, az eladók többnyire szakmai képesítés nélkül tevékenykednek. A tanulságok: Csak a tisztességes haszon elérésére törekedjenek a szövetkezetek, ne teremtsenek olyan helyzetet, amely alkalmas a fogyasztók megkárosítására, ennek érdekében a bizalom csorbítása nélkül szaporítsák és szigorítsák ellenőrzéseiket. Végül pedig, az erre illetékes szervnek ajánljuk: vizsgálják felül a dávodi termelőszövetkezet ügyét, hiszen nem részesülhet az értékesítés-adta előnyökben olyan szövetkezet, amely kizárólag a MÉK, illetőleg más közös gazdaság áruival kereskedik. Harsány! Márta Szegényes választék Az árusítóhelyek územel- tetói a közelmúltban többször változtak. A jelenlegiek közül 1967-ben öt egységei a drávasztárai, 3—3 egységet az izsáki és a magyarbolyi tsz tartott fenn, ezeknek jelenleg egyetlen boltjuk sincs. Az üzemeltetésben bekövetkezettváltozások részben annak tulajdoníthatók, hogy egyes szövetkezetek vállalkozásba kezdtek akkor is, ha ez termelési, vagy értékesítési szempontból erejüket meghaladta. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy csak megfelelő saját bázissal rendelkező tsz, vagy jól szervezett társulás formájában együttműködő tsz-ek képesek vállalt feladataik megvalósítására. Bázis hiányában egyes tsz- boltokban szegényes a választék, gyakori az áruhiány. A drávaszabolcsi tsz pécsi boltjában a vizsgálat idején például csak burgonya és termény volt kapható. Hasonló állapotokat találtak az ellenőrök a siklósi tsz siklósi és harkányi boltjában, valamint a vajszlói, tótúj falusi, szederkényi és dunafalvai tsz elárusítóhelyein. Az áruhiányt egyes boltok esetenként egyéni termelőktől, piacon történő felvásárlással igyekeznek csökkenteni. Ettől ugyan nem lesz több a zöldségféle és a gyümölcs a városban, csupán az árak nőnek indokolatlanul, mert a felvásárolt árut haszon- kulccsal terhelve értékesítik. A vajszlói tsz például a helyi boltjában értékesített áruknak mintegy 70 százalékát egyéni termelőktől vásárolja és 15—50 százalékos haszonnal adja tovább. Egyes esetekben az is előfordul, hogy a boltok más termelő- szövetkezet üzletéből vásárolt árut, további haszonnal értékesítenek. A Dunavölgye Tsz 4. sz. zöldségboltja a dá- vodi tsz boltjában fogyasztói áron vett zöldségféléket 15— 20 százalékos újabb haszonnal értékesít. Ehhez tudni kell, hogy a dávodi tsz a bajai és a kecskeméti MÉK-től 17 százalékos engedménnyel kapja az árukat, amelyek árrése az újabb felvásárlás és értékesítés hatására 29—- 32 százalékra nő. Ez a termelőszövetkezet egyébként példátlan módon kereskedik: I áruinak mintegy 80 százaié- | kát a MÉK-től kapja, 20 szá- | zalékát más termelőszövetkezetektől vásárolja fel, indokolatlanul magas haszonnal. A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy egyes termelő- szövetkezetek túlságosan rámenősek a haszonszerzést illetően. Néhány ezt igazoló példa: a baksai tsz 1. számú boltja a 11 forintért felvásárolt babot 16, a Dunavölgye Tsz 2. sz. boltja a 10 forintért vett babot 16, a drávaszabolcsi tsz 2. sz. boltja a 6 forintért vásárolt körtét 8 forintért értékesítette. A sásdi, baksai és vízvári tsz-ek boltjaiban a felvásárolt árukat általában 30—75 százalékos haszonnal értékesítik. Értékcsökkent áruk, megkárosított fogyasztók Az árak kialakítása nagyrészt a boltokban történik. Általános jelenség, hogy csaknem mindig a MÉK árait veszik alapul, még a piaci bódékban is, ahová rendszerint nagymennyiségű árut Szennyvíztisztító kisberendezést készítettek a Pécsi Víz- és Csatornaművek szakemberei és ezzel a berendezéssel folytatnak kísérleteket. A szennyvíztisztító kisberendezés kisebb, önálló települések szennyvizeinek derítésére is alkalmazható. Szokolai felv. Kijelölték a Herman Oltó tó természetvédelmi területének határát Szinte a létesítésével egy- időben vetődött fel a festői fekvésű Herman Ottó tó és környéke védetté nyilvánításának gondolata. Ennek érdekében a minap tették meg az első lépést, amikor is a Megyei Tanács, az Orfűi Közös Községi Tanács, a Sásdi Járási Földhivatal, a Pécsi Állami Erdőrendezőség, a Mecseki Állami Erdőgazdaság és az Abaligeti Termelőszövetkezet képviselői helyszíni bejáráson állapították meg a leendő természetvédelmi terület határát. A tó nyugati odalán —, amely főleg kopár szántóterület — viszonylag keskeny sávot jelöltek ki, az erdős, dombos, völgyes keleti oldalon viszont helyenként a másfél kilométeres szélességet is eléri a kijelölt terület. A most megállapított területhatárok alapján teszik meg a javaslatot a tónak és környékének természetvédelmi területté nyilvánítására. A Herman Ottó tó — mint arról már korábban is hírt adtunk — halrezervátum lesz, ahol különböző halfajtákat telepítenek és mód nyílik a halak életének beható tanulmányozására. Ezért ott csak korlátozott méretekben szabad horgászni és csónakázni, s motorcsónakot itt sem lehet használni. A tó környékén a természetvédelmi területen előreláthatóan építkezéseket nem engedélyeznek és a táborozás is csak meghatározott keretek között lesz lehetséges. A terület védetté nyilvánítására a jelenleg még előkészítés alatt lévő új természetvédelmi törvény elfogadása után kerül sor. ságíró adott, valódi problémákat ábrázol, s ezt igazolják az érintett üzletek vezetőinek nyilatkozatai is, melyeket minden kommentár nélkül csokorba kötve közlök: AZ OLIMPIA Á dolgozók igénylik az óvodák támogatását A vezetők eltérő véleménye Mivel a város egyik időszerű gondja az óvodai helyzet megoldása, a Népi Ellenőrző Bizottságtól kértünk tájékoztatást: mi a vezetők és mi a dolgozók szándéka a gyermekintézmények támogatását illetően? A NEB ugyanis felmérést fejezett be: Pécsett vizsgálták meg, hogy az egyes vállalatok szerint hogyan helyes felhasználni a vállalat kulturális és szociális célra fordított pénzeszközeit. A felmérés érdekességét az adja még, hogy külön vizsgálták meg a vezetők és külön a dolgozók véleményét. Százharminckét pécsi vezető beosztású embert kérdeztünk meg, — kaptuk a tájékoztatást. — A kérdőíven ugyanis mindegyiknek 9 helyre kellett rangsorolnia, hogy melyik feladatot milyen fontosnak tartja. Az első helyre a következő megoszlásban írták a feladatokat: 42 vezető elsősorban üdülőkre kívánja fordítani a kulturális és szociális alapot, s. a gyermekintézmények — elsősorban óvodák — fenntartására mindössze 7 vezető. A sportot 4, a kedvezményes étkeztetést 10. a lakásépítés segítését 3, a védőételét 4, a munkaruhát 24, az üzemi szociális létesítményeket — öltözőt, mosdót, fürdőt — 33 és egyéb célokat 5 vezető tart elsődleges fontosságúnak. — S a dolgozók? — Közülük meg százötvenet kérdeztünk meg, s ők a különböző kérdésekÜZLETVEZETŐJE: — Tíz éve nyílt meg az Olimpia, nehéz tíz évre nézhetünk vissza valamennyien, akik itt dolgozunk. A berendezés azóta nem került felújításra, mert a vállalatnak nem állt módjában segíteni ezen a problémán. A tényekkel, melyek a cikkben megjelentek, magunk is naponta szembenézünk. Egyetlen példát szeretnék megemlíteni: a meginduláskor jeleztük, hogy az eszpresszóban az asztalok mérete nem felel meg, még ma is ezek a kicsi asztalok vannak a helyiségben. Nagyon sok múlik egyébként a kialakult vendégkörön is. Az Olimpián sokat segítene, ha mellette szálloda is működne, mert ez egésznapi üzemeltetési lehetőségét jelentené. A vállalat vezetősége komolyan foglalkozik ezzel a problémával, amely egyáltalán nem újkeletű, a jövő év első negyedében átalakításra kerül az Olimpia presszó, megváltoztatjuk az égész pultrendszert és lecseréljük a berendezést. Akkor talán megoldódik a mellékhelyiségek felújításának kérdése is. AZ ÉVA ÜZLETVEZETŐJE MONDTA:-p- A füst kérdéséhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy ezen a problémán sajnos, nem tudunk százszázalékosan segíteni. Az épület régi, és a legutóbbi tatarozás, átépítés sem hozott megoldást a tökéletes szellőztetésre. Szeretném azonban hozzáfűzni a cukrászdáról megjelent cikkhez, hogy berendezéseink, a felszolgálók formaruhája, a készletek minősége, mind hozzátartozik az első osztályhoz. Süteményeink külön számunkra készülnek, és meg kell, hogy említsem a vendégkörünk által igen kedvéit parfait-kü- lönlegességet, amely csak nálunk kapható. Ügy érzem, re igennel vagy nemmel válaszoltak, illetőleg tartózkodtak a választól. Mivel most a gyermekintézmények fenntartása a kérdés, elmondhatjuk, hogy ezek vállalati támogatása a legtöbb helyen gyerekcipőben jár. Sőt, ebben a kérdésben a vezetők és a dolgozók véleménye eltér. Amíg ugyanis a vezetők többsége egyéb feladatok megoldását tartja fontosabbnak -i- amit bizonyít a felmérési — az övékénél kisebb jövedelmű dolgozók viszont túlnyomórészt a gyermekintézmények támogatása mellett foglaltak állást Az ilyen intézmények melletti döntés aránya a vezetőknél 5,3 százalék, a dolgozóknál pedig 56 százalék. Erre a kérdésre ugyanis a megkérdezett dolgozók közül 85 igennel. 40 nemmel felelt 26 pedig tartózkodott. E két utóbbi kategória többnyire a gyermektelenekből, avagy már nagyobb gyermekek szüleiből tevődött össze. Másfelől az „igen” választ főleg a sok nőt foglalkoztató munkahelyeken adták. Földessy Dénes hogy megfelelünk az első osztály kívánta követelményeknek. A NÁDOR ÉTTEREM ÜZLETVEZETŐI: — A közölt cikk megállapítása üzemrészünkre igen pozitív volt, és ennek nagyon örültünk. Meg kell mondanunk, hogy a Nádor Étterem és Kávéház, a Nádor-kombinát szíve, és éppen ezért minőségi szolgáltatásainkat itt kívánjuk elsősorban érvényesíteni. Ennek érdekében számos újítást vezettünk be és a jövőben is fogunk bevezetni. — Ezekből néhányat ismertetünk: más szervizzel terítünk délben és este, naponta dísz-asztalt terítünk. Az őszi idényben vadhúst is szerepeltetünk étlapjainkon, és minden csütörtökön, a Divattervező Vállalattal kooperálva, divatbemutatót tartunk. Szilveszterre előre készülünk különleges ételekkel, italokkal és műsorral. A MECSEK CUKRÁSZDA ÜZLETVEZETŐI VÁLASZA: — Igyekszünk a kor szellemének megfelelő szórakozási lehetőséget nyújtani, mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztálynak. A jelenleg alkalmazott zenekar a közízlésnek megfelel, ezt bizonyítja az állandó zsúfolt cukrászda. Zenekarunk nemcsak beatles számokat, hanem egyéb modern népdal- feldolgozásokat is műsorára tűzött. A négy forintos belépődíjat cukréiiedánkban zenefelár címén szedjük. Külföldi italokat az azokat ismerő és főleg kedvelő külföldi vendégeink részére tartjuk, természetesen a hazai közönség is bármikor fogyaszthat)». Véleményünk szerint a fiatalok szórakoztatása Pécsett nincs megoldva, és éppen ezért helyes volna, ha egy olcsó árakkal működő ifjúsági klub, helyet adna a fiataloknak, megfelelő, nevelő célzatú ifjúsági műsorok beiktatásával. A PANNŐNIA BÁR ÜZLETVEZETŐJE: — A bár színvonalának tökéletesítése szívügyem, mivel az előlegezett bizalom jogosultságát ezzel szeretném bizonyítani. Öröm dolgozni t Pannónia bárban, hiszen Magyarországon a legszebb bárok között tartják nyilván elhelyezkedése, berendezés« és a hozzá tartozó mellékhelyiségek kulturáltsága, tisztasága miatt. A bárműsor kialakításánál lehetőségekről és törekvésekről lehet beszélni. Lehetőségünk helyben különböző objektív korlátol miatt nincs, ezért a fővárosból kell beszerezni a művészeket. Ez korántsem simán járható út, hiszen j pesti művészek nehezen cserélik fel napi három-négysze ri fellépésüket, vidéki egy szeri fellépéssel. Ez volt a: oka annak, hogy néha hűl lámzó volt a bárműsor ni vója. Törekvésünk mégis az hogy ezen a fronton is tö kéleteset nyújtsunk, ezért a: igazgató elvtárs engem tét felelőssé a januártól kezdődi műsorok összeállításának mi nőségéért. A legteljesebl odaadással igyekszem, hog; a pécsi közönség meg legye: elégedve, s úgy érzem, hog: a januári műsor örömet fo; szerezni minden kedves ven dégünknek. A legnagyob’ szeretettel várjuk önt is a elsejei premierre. Kampls Péter \ A NEB érdekes felmérése
