Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-26 / 274. szám

1969. november 26. Dimanttut ndm»’ Egy kórusvezeté Jubileuma „SZÉP NAP SÜT ÚJRA90 A fent Idézett mondat Gastoldi egyik kórusművé­nek a címe. Ezzel a művel kezdődött el tegnap este Jandá Jenő jubileumi hang­versenye a Liszt-teremben. Húsz évvel ezelőtt, II. éves főiskolai hallgató korában kezdte el kórusvezetői mű­ködését a pécsi Egyetemi Énekkarral. A kórusművek, amelyek ezen a hangverse­nyen elhangzottak a Pécsi Építők Madrigálkórusának és a Leöwey Klára Gimnázium leánykarának előadásában, a jubiláló vezényletével, húsz év legkedvesebb emlékeit idézték fel mindazokban, akik kórusaiban énekeltek és most mint hallgatók voltak jelen az esten. A műsor má­sodik és harmadik számát, Gastoldi Csónakos énekét és Hassler Gagliardaját tanítot­ta meg először az egyetemis­táknak. Ezekkel kezdődött... És azóta a számok hihetetlen nagyra nőttek. A húsz év körülbelül ezer szereplést ta­kar. Ezerötszáz felnőtt és hozzávetőlegesen ezer iskolás énekelt hosszabb-rövidebb ideig a keze alatt. Az egyetemi énekkar mel­lett, majd utána a Megyei Tanács énekkarát, a Pécsi Szénbányák igazgatóságának kórusát, a Pécsszabolcsi Bá­nyász Énekkart, a Zsolnay gyár énekkarát vezette. 1955 óta, tehát tizehöt éve kar­nagya a jóhírű és kvalitású Pécsi Építők Madrigálkóru­sának. Tizenöt évig volt énektanára és kórusvezetője a pécsi Ágoston téri Ált Is­kolának. Jelenleg a pécsi Leöwey Klára Gimnázium ének-zenetanára. Több mű pécsi bemutatója fűződik nevéhez, ö mutatta be a csehszlovák Novák Mi­lan és áz újvidéki Király Ernő kórusműveit a pécsi közönségnek, együttes szerzői estjükön. Kórusai rendszere­sen szerepelnek a rádió nyilvánossága előtt. Az Épí­tők Madrigálkórusával Cseh­szlovákiában és Jugoszláviá­ban is hangversenyezett — A legemlékezetesebb szereplésem — emlékezik vissza Jandó Jenő — a Sá­toraljaújhelyi Színházban volt, ahol a Madrigálkórus először kapott arany fokoza­tú minősítést. Kórusom ezen a fellépésen olyan csodálatos belső izzással és együttrezdü- léssel szólaltatta meg Árvá­déit: Madrigál a hattyúról c. művét, hogy hatása nemcsak a közönséget, hanem minket is magával ragadott. Aki énekkart vezet, aki lélekkel bíró „hangszeren” kelt életre dallamokat, az tudja csak, hogy mit jelent szembenézni pódiumon csil­logó szemű emberekkel... Olyankor „szép nap süt újra” meg újra. — nai — A baranyai képviselők a BCM-ben Termelés 1972-ben? Egy év termékmennyiségével ezer kilométeres autópályát lehetne építeni Ha a BCM építését egy év­vel sikerül előrébb hozni, az egymillió tonna cementtöbb­letet jelent népgazdaságunk­nak. E nagy mennyiségű ce­mentből 1000 kilométer hosz- szú, 10 méter széles és 30 centi vastag autópálya elké­szítése válnék lehetővé. Ezt a számítást a BCM egyik műsaaki szakembere végezte tegnap délután a Ba­ranya megyei országgyűlési képviselők beremendi láto­gatása alkalmával, azután, hogy Martin Antal, a SZIR­TI kirendeltség vezetője a déli országrész legnagyobb beruházásáról, az építés hely­zetről tájékoztatta a parla­ment tagjait. A számokkal és műszaki adatokkal bizonyí­tott, tárgyilagos elemzés ke­resztmetszetét adta a múlt év tavaszán kezdődött mun­kának és a további program­nak. A képviselők figyelmét kü­lönösen az a nagy vállalko­zás keltette fel, miszerint a kivitelezők keresik az építési határidő lerövidítését. Az or­szágos cementhiány enyhíté­se érdekében szeretnék egy évvel közelebb hozni, 1973 helyett, 1972-ben megkezdeni a cementgyártást. A lehető­ségeket ezekben a napokban vizsgálják, az elképzeléseket egyeztetik és 2—3 hét múlva már választ kapnak a „mil­liós kérdésre”. A képviselők és a meghí­vott vendégek kérdések „özö­nét” zúdították Martin An­tal asztalára. Válaszából kö­vetkeztessünk a kérdésekre. A beremendi mészkő a leg­jobb és legtisztább az or­szágban. Ebből készítik majd az 500-as, vagy ennél maga­sabb értékű cementet. A kő­zet 30 évig fedezi a szükség­letet. Ez az évszám egy bizo­nyos szintig történt felmérés alapján mért idő. További feltárások következnek. A magasan gépesített, automa­tizált gyáróriás szakember szükségletének biztosítása tervszerűen folyik. Műszerkezelőket, égetőket előképzésre a nyugati cégek­hez küldik, a technológiai alapismeretek elsajátítására pedig helyi tanfolyamokat szerveznek, adott időben. A gyár építési költségeinek megtérülési ideje — optimá­lis számítások szerint — tíz év. A töltőanyaghoz szüksé­ges pernyét Pécsről szállítják majd, naponta 240 tonnát. Visszáruként a vonat cemen­tet szállít így a vonat ki­használása rendkívül előnyös. A beremendi „öreg gyár” az új beindítása után meszet éget. Domsics János, a BCM szakszervezeti szervezője a dolgozók élet- és munkakö­rülményiről tájékoztatta a képviselőket. Martin Antal tájékoztatója és a kérdésekre adott vála­Vendégszereplés Kiskoszegen A késő éjszakai órákban különjáratú autóbusz érke­zett Mohácsra a Vörösmarty utcába. A Mohácsi városi Szövetkezeti Bizottság és a Mohácsi Bartók Béla Műve­lődési Központ néptáncosait és zenekarát hozta haza kül­földi vendégszereplésről. — Az együttesünknek ez a második külföldi vendég- szereplése — mondta az együttes vezetője, Dezső At­tila, — Két évvel ezelőtt Zágrábban a nemzetiségi táncfesztiválon vettünk részt. Most pedig a Horvátországi Magyarok Szövetsége meghí­vásának tettünk eleget. Ba- tinán, azaz Kiskoszegen a község ünnepi rendezvényén léptünk fel, melyet a szövet­ség megalakulásának 20., va­lamint Baranya felszabadu­lásának 25. évfordulója tisz­teletére rendeztek. — Hogyan fogadták az együttest Jugoszláviában? — A legnagyobb szeretet­tel fogadtak bennünket. Sőt, tiszteletünkre vasárnap is nyitva tartottak az üzletek. — Mi volt a program? — Délelőtt folyamán meg­néztük a községet és a Sza­badkai Nemzeti Színház mű­sorát. Majd rövid táncpróba következett. Aztán odaültünk a dúsan terített asztalokhoz. Délután három órakor kez­dődött a nemzetiségi tánc­csoportok szemléje. Rajtunk kívül hat csoport lépett fel: horvit, ruszin, cseh, olasz és két helyi magyar. — Milyen műsorral szere­peltek? — Csak magyar táncokkal, ezt kérte a rendezőség. Si­mon Antal: Variációk egy verbunkra, Dezső Attila: Ka­locsai táncok és Rábai Mik­lós: Szatmári táncok című számaink aratták g legna­gyobb sikert — A következő fellépés? — Szederkényben decem­ber 6-án önálló néptáncestet adunk. sza után bemutatta a 100 holdas gyártelepet, amely szinte nap mint nap többet mutat a leendő cementmű­ből. Óriásként sorakoznak és szerelésre készek a cement­silók. A párosával álló, hen­geralakú tárolókba ötvenezer köbméter cement fér, vagyis a gyár 25 napi termelését tudják elhelyezni bennük. Az országgyűlési képvise­lők között ott volt Rapai Gyula elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, akit elkísértek Novics János és dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizott­ság titkárai. Rapai elvtárs ez alkalommal köszönt el kép­viselőtársaitól. — nist — Képviselők a As építők küldött­értekezletén Tizennégy alapszervezet 77 küldötte választotta meg tegnap a Baranya megyei Építőipari Válla­lat KISZ-küldötteit, illet­ve a végrehajtó bizottsá­gának tagjait és titkárát. A beszámolót a szervezet munkájáról, amelyet Neu­mann Adám, a vállalat KISZ-bizottságának titká­ra tartott, hozzászólások követték. A titkos szavazásra a délutáni órákban került sor. A járási jogú KISZ- bizottság titkára újabb két évre Neumann Adám lett. A hét tagú végrehajtó bi­zottságba négy új vezető került. Fehér asztal mellett A megye és a város vezetőivel találkoztak a pécsi orvostauhal Igatők — Ez a rész volt a mosó- konyha ... idáig tartott a bö- röndraktár... — A házigaz­dák valamelyike így idézte a helyiség múltját, s közben alig leplezett büszkeséggel mutatta be az orvos-egyete­misták elegáns és hangulatos klubját. Nem valami nagy, így a kérdés is szinte ma­gától kínálkozik: merre le­het terjeszkedni? Fanyar a válasz: az udvar felé, s eb­ben már érződik a vágy, hogy de jó is volna... Per­sze ez csak vágy, hiszen a klub nemrégiben készült el és ha azokon az estéken, amikor az egyetemi zenekar játszik, szűk is a hely, több­nyire azért jól megférnek itt a fiatalok. Hétfőn este nem játszott a zenekar, a magnó sem szólt, mégis jelentős esemény szín­helye volt a klub. A Pécsi Orvostudományi Egyetem fiataljai a megye és a város vezetőivel találkoztak itt és csendes, fehér asztal mellet­ti beszélgetés közben vitat­ták meg a fiatalokat érintő problémákat. Az egyik asztalnál dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára ült a fiatalok gyűrűjében. Dr. Rú­zsa Csaba, az egyetemi KISZ- bizottság titkára, Szentistvá- nyi Zsuzsa, Kemény Já­nos és Baranyai Ilo­na kérdései szinte záporoz­nak, Csendes elvtárs pedig igyekszik valamennyire ki­merítően válaszolni. Néha azonban ő szegezi kérdéseit beszélgető partnereinek, s a válaszok kielégítik. Termé­szetesen a KISZ-élet volt egyfolytában a beszélgetés középpontjában. Most éppen arról beszél Csendes elvtárs, hogy a KISZ nem eléggé differenciált, hiszen a 14 éves fiatal minden tekintetben messze van azoktól, akik a főiskolát végzik, vagy eset­leg már dolgoznak. Szó ke­rül a galerikről, melyeknek tagjai valahol talán KISZ- tagok. Mi van ezekkel? Fi­gyelmesen hallgatják a fej­tegetést arról, hogy ezek a megtévedt fiatalok sokszor ellenkeznek valami miatt a renddel, legtöbbször talán csak magáért az ellenkezé­sért. Az egymásba öltött gon- | dolatok nyomán máris ott vagyunk, hogy a gyerekeket, a fiatalokat komolyan kell venni, meg kell hallgatni vé­leményüket. még akkor is, Varrónőket, KEZlMUNKASOKrAT, 8-ass 16-es sfkkötőgépp«! - rendelkező kötőket FELVESZÜNK Cím: Budapesti Finomkötöttárugyár Pécs, Edison a. 1L TeLs U-*L ha esetleg nem értünk egyet, Jó illusztrációként mondta el ezzel kapcsolatban a KISZ- titkár a legutóbbi vezetőség­választás egyik érdekes moz­zanatát: — Az egyik alapszervnél nem akarták elfogadni a bi­zottság javaslatát. Némi hú- zódozás után elmondták, hogy nekik más jelöltjük van. Foglalkoztunk a dolog­gal és rájöttünk, hogy iga­zuk van. A választás már így történt — valamennyi­ünk megelégedésére. — Hát erről van szó — mondja Csendes elvtárs. —> Kaptak egy hasznos javasla­tot, meghallgatták és a fia­talok véleménye szerint le­hetett választani. Persze, azért az első hallásra furcsá­nak tűnő dolgokat is meg kell hallgatni, mert sohasem tudhatjuk, mi van mögöttük. Aztán ahogy tovább folyik a beszélgetés, előkerül az egyetemistákat mostanában nagyon foglalkoztató kérdés: az új ösztöndíjrendszer, őszintén elmondják a fiata­lok a véleményüket: mit ta­lálnak benne jónak, vagy éppen rossznak. Amikor pe­dig a KISZ-szervezetek mun­kájára terelődik a szó, ki­derül, hogy még mindig sok a papírmunka, s ugyanarról a témáról több helyre is kell jelentést küldeni, és hogy emiatt gyakran elsikkad az igazi KISZ-munka. Egy másik asztalnál ez­alatt Petőházi Szilveszterrel, a Megyei KISZ-Bizottság titkárával beszélgetnek a fia­talok: Seres László és Zolnai Klára ötödéves hallgatók, s velük van dr. Hajnal József, a rektori hivatal vezetője is. Az egyetem szép goricai ter­veiről beszélgetnek, de vala­ki „bedobja" az ösztöndíj- rendszert és máris megvan az igazi téma. Itt is ugyan­azokat a véleményeket hall­juk, mint Csendes, elvtárs asztalánál. Látszik, hogy a fiafalok ezt minden oldalról alaposan megvitatták. És az is látszik, hogy sokban iga­zuk van. Szóba kerül az egyetemisták helyzete is és kapnak egy javaslatot: egyes üzemek bizonyos összegekkel támogatni akarják a rászo­ruló egyetemistákat. Az ő érdekükben sürgősen fel kell venni a kapcsolatot ezekkel az üzemekkel. Amott egy harmadik asz­talnál Papp Imre, a Városi Tanács vb-elnökhelyettese és Szenttstványi Gyuláné, a Vá­rosi Pártbizottság titkára beszélget dr. Boros Béla rektor társaságában az egyetemistákkal hasonló gon­dokról, problémákról. És míg így folyt a beszélgetés, két kék műbőrkötésű könyv jár a vendégek között kézről kézre. Az egyik a klub. a másik a kollégium emlék­könyve. A bejegyzett sorok örökítették meg a látogatás emlékét. .. EL L Utcáról — utcára „... Ahol az István utca beletorkollik a mi utcánkba, volt egy elnyelő akna, amely minden szennyvizet elnyelt és szép fásított utcánk jó leve­gőjét semmi nem rontotta el — írja özv. Ambrus József- né, Vak Bottyán utcai olva­sónk. — Sajnos, ezt betöm­ték évekkel ezelőtt azzal, hogy az István utcát bekötik a csatornahálózatba. Ez per­sze nem történt meg. Miért gondolkoznak fordítva az il­letékesek? Egy meglévő ak­nát, ami jó volt, csak úgy betemetnek?” Megnéztem a Vak Bottyán utcát. Tényleg csurog a szennyvíz az István utcai há­zakból, nem különb a hely­zet a Péter utcában sem. Ide sorolhatjuk a Mindszent ut­cát is. Kedves Asszonyom! ön azt kérdezi, hogy engedheti ezt a KÖJÁL? — Mi is ezt kér­dezzük. * A Rákóczi úton — az első villanyrendőrtől nyugatra — lévő épület és a „kisiparosok palotája” között van egy ud­var, a város egyik leggondo­zatlanabb portája. Kovácsolt­vas kerítésének egy darab­ját már nem látjuk a töre­dezett kőlábazaton. A vas­kapu fele nincs a helyén, a másik fele sarkából kidönt- ve. Az udvaron kis bódék körül papírhulladékok, tö­mött kukaedények a kerítés tövében. Nem tudom, kié ez az ud­var. A házban a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat központja van. Vala­milyen alapból — fejlesztés, részesedés — nem lehetne va­lamit félre tenni az udvar rendbehozására ? Talán tár­sadalmi munkát is lehetne szervezni, mondjuk a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom keretében. dr A leroskadt, majd lebon­tott Nemzeti Fogadó helyét szabadtéri raktárnak hasz­nálják mostanában. — Min­dent elbír ez a Kossuth tér. Hirdi Ferenctől, a Városi Ta­nács építési osztályvezetőjé­től érdeklődtünk, mi lesz a volt fogadó helyén. — Több lábazatra kéteme­letes épület kerül majd. — Mikor? — Szerepel a városrendezé­si tervünkben. Döntés még nincs. Kezdetben vala az enfi*, de kiderült, hogy nem fix a* a festék, amellyel a Kossuth Lajos utcai házak homlokza­tát szépítették. Akkoriban — jó pár évvel ezelőtt — kiad­ták a jelszót: tüntessük el a foghíjakat a Kossuth utcai „Váci utcában”. Már akkor szóba került, hogy a 29. szám alatti épületet le kell bonta­ni. Azóta lebontották a mel­lette lévő 31-es szám alatti házat, nemrég fejezték be a 33-as ház aláfalazását, de a Galántha Béla fényképész műhelyét és a néhány lakást magába foglaló 29-es számú házat csak megtámasztották egy gerendával. A fogászati hónap idején „tömésnek” jó. De vannak orvosok, akik azt mondják „húzzuk ki, kérem”, avagy „gyökérkezelés” után koronát kell rá tenni! dr A Bajcsy-Zsilinszky utcai piacra és környékére hívtak a kockaházak lakói. Kértek, este menjek el. Elmentem. A tér sötét, nem jó a vi­lágítás. Kevés a lámpa. Az új házakban svábbogarak mászkálnak. A szemetet nem hordják el időben. Na és a szesztestvérek? Jól meg- rendszabályozták őket! — A piacon reggel nyolc óra után egy kortyot sem kapnak. Dé ha átmennek az úttest másik oldalára — a térnek ez a ré­sze már autóbusz-állomás — ott aztán az UTASELLÁTÓ virradattól késő estig méri az italt. A II. kerületi Tanács VB azt elérte, hogy a piacon ren­deletileg szabályozta a szesz­mérést, az UTASELLÁTÓT nem lehet rábírni, hogy ve­gyen részt az alkoholellenes küzdelemben ? Nagy István Sü tőipa ri sza Lm un k ásókat JÖ KERESETI LEHETŐSÉGGEL állandó helybeni foglalkoztatással FELVÉTELRE keres a Pécsi Sütőipari Vállalat JELENTKEZÉS: PÉCS. Zsolnay Vilmos u. 61.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents