Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-26 / 274. szám

6 niinantait napló 1969. november 21 AUTÓ — MOTOR I HORQÄSZAT Auft5-„bombák" a nemzetközi vásárokon Autószalont, autóbemuta­tót egyre többet rendeznek napjainkban szerte a vilá­gon. - Szeptemberben volt a frankfurti kiállítás, majd a párizsi, a londoni, végül ok­tóber utolsó napjaiban a to­rinói. Újdonság az idén is bőven akadt, s nem divat- irányzatot, hanem az autó­gyártásban általánosan teret hódító tendenciákat képvi­selnek a lóerővel bőven „megtömött” sportautók. A Volkswagen híres guru­ló „cserebogarainak” olyan rakétaként száguldó sportko­csi-testvérük született, amely nemcsak 200 km óra sebes­ségével, hanem sajátságos motorelhelyezésével (úgyne­vezett „középmotor”) is kü­lönlegességnek számít. Talán még nagyobb feltűnést kel­tett a Mercedes új kísérleti típusa. Szakítottak a hagyo­mányos dugattyús motorral és az NSU által korábban a RO—80 limuzinban már si­kerrel kipróbált Wankel-mo- tor egy fokozott telj esi tmé- nyű változatát építették be. Szinte pillanatok alatt éri el a 260 km/'óra értékű csúcsse­bességét. A Mercedes gyár szakemberei szerint ez a ko­csi még nem biztos, hogy so­rozatgyártásra kerül, valószí­nűleg csak kísérleti jellegű konstrukciónak, amolyan „közbenső típusnak” tekin­tendő. Frankfurtban a ragyogó fehér kocsik mellett sáros, erősen „lestrapált” autó áll­dogált — mégis hatalmas ér­deklődés övezte. A nálunk is ezerszámra futó Moszkvics 408 „utóda”, a 412-es válto­zat előkelő helyen végzett a világ legnehezebb távolsági autóversenyén, a múlt év vé­gén megrendezett London— Sydney 16 000 kilométeres rally-n. A győztes csapat | egyik kocsiját hozta el az | AVTOEKSZPORT szovjet külkereskedelmi vállalat Frankfurtba. A Moszkvics 412 annak a több éve tartó szakadatlan fejlesztő tevé­kenységnek értékes eredmé­nye, amit a moszkvai gyártó vállalat folytat. Elegáns bel­ső megoldása, javított gyor­sulóképességet nyújtó motor­ja, s az új sebességváltó, joggal fájdítja minden gép­kocsira vágyó érdeklődő szi­vét. S végül csak „távirati stí­lusban”: forradalmat hoz a teherszállítás technikájában a hibrid-üzemű teherautó. Kis sebességeknél, amikor az üzemanyag elégése a moto­rokban igen rossz hatásfok­kal, nagy mennyiségű szeny- nyező termék képződésével jár, villamos motor hajtja. Tartós üzemi sebességen a hatónyomatékot viszont már Diesel-motor szolgáltatja. E téren is sok az újdonság. A svéd Scania gyár új teher­autó-motorját úgy jellemez­hetnénk, hogy a legújabb ta­lálmányokat, forradalminak ható ötleteket mind „bele­építették” a Scania 1970-es évek autóvonatainak erőfor­rásául szolgáló új motorjá­ba. A Ford és a MAN gáz­turbinás tehergépkocsi gyár­tását jelentette be. Ez a hír szinte egyidőben látott nap­világot azzal az információ­val, mely szerint a Szovjet­unióban sorozatgyártásra kész, teherautók üzemelteté­sére alkalmas gázturbinák példányainak ellenőrzését fe­jezték be! S már nem meglepetés az újabb japán előretörés. Ami­ben a távol-keleti ipari nagy­hatalom autógyárai még egyelőre nem tudják felven­ni a versenyt amerikai és európai vetélytársaikkal: a TERMÉSZETJÁRÁS Országjáró diákok megyei találkozója A találkozó célja a termé­szetjárás népszerűsítése a ta­nulóifjúság körében, vala­mint megemlékezés 1970. ju­bileumi évfordulóiról. A ta­lálkozó rendezője a KISZ B. m. Bizottsága és a B. m. Ter­mészetbarát Szövetség. A túrák helye és ideje: 1. forduló: 1969. november 2. Jakabhegy. 2. forduló: 1969. november 23. Büdöskút. 3. forduló: 1970. február 22. Pécs (Felszabadulással kapcsolatos városismertető sé­ta.) 4. forduló: 1970. március 15. Darázskút. 5. forduló: 1970. április 19. Anyák kútja. (Melegmány.) 6. forduló: 1970. május 17. Orfú. A találkozó résztvevői Ba­ranya megye és Pécs város területén lévő közép- és kö­zépfokú iskolák fiataljai. A túrák igazolása a rendező szervek megbízottjainál a célban, 11 és 12 óra között történik. A Kilián pontok igazolása ugyanott. Díjazás: Az első helyezett oklevél, 1500 Ft értékű tu­risztikai felszerelés és az Or­fú Kupa vándorserleg, má­sodik helyezett: oklevél és 1000 Ft értékű felszerelés, harmadik helyezett: oklevél és 500 Ft értékű felszerelés. A díjak kiadására az utolsó találkozón, Orfűn kerül sor. A találkozóra külön ne­vezni nem kell, minden is­kola tetszés szerinti létszám­mal vehet részt az egyes for­dulókon. A találkozók beszá­mítanak a Természetbarát Szövetség túrapontversenyé­be. A túrákat a Természet­barát Szövetségnél, vagy a nyomtatványboltban kapható „Túrajelentő” lapon kell iga­zolni. Az 1969.70. évi találko­zón legeredményesebben sze­replő iskolák vehetnek részt az Országjáró Diákok 1970. évi Országos Találkozóján. Az első forduló eredmé­nyei: 1. Zrínyi Keresk. Iskola Pécs. 2. Széchenyi Gimnázium. 3. Komarov Gimnázium. 4. Művészeti Gimnázium. 5. Szigetvári Zrínyi Gim­názium. 6. Nagy Lajos Gimnázium. 7. 508. ITSK. 8. Leöwey Klára Gimná­zium. 9. 500 ITSK. 10. Janus Pannonius Gim­názium. Szövetségi klubnapok Az előző évekhez hason­lóan Szövetségünk megkezdi téli klubnapjait, diavetíté­sekkel. élménybeszámolókkal egybekötve. A december havi program a következő: December 2. Fogarasi ha­vasok. Tartja: dr. Gundrum Károly. December 9. Tájékozódási futás és természetjárás Ba­ranyában. Tartja: Navratil Géza. December 16. Görögországi útinapló. Tartja: dr. Schäfer József. A vetítések látogatása díj­talan. Helye minden esetben az MTS Székház, Pécs, Me­gye u. 21., emelet balra, idő­pontja 18.30 órától kezdődő­en. Minden érdeklődőt szíve­sen lát a Szövetség, Műanyagból készült a Volkswagen motort és alvázt magába záró Buggy” sportautó karosszériája kocsik szerviz-szolgáltatásai­nak biztosítása. Az őszi autó­szalonokban tapasztaltak, a japán gyárak hatalmas ér­deklődése az európai piac iránt azonban arra enged kö­vetkeztetni, hogy egy-két éven belül (a szerviz-szolgá­latok kiépítésével) a japán autók újabb eddig nem várt méretű előretörésével lehet : számolni. BÉLYEQ BÉLYEQKI ÁLLÍTÁS egy pécsi zenész emlékére Még a nyár folyamán ér­dekes levelet kapott a MA- BÉOSZ az ausztriai Korneu- . burg város bélyeggyűjtő kö- J rétől. Adatokat kértek Lickl | Györgyről, akinek emlékére I kiállítást terveztek szeptem- J bér 19-re, körük fennállásá­nak 10 éves évfordulója al­kalmából. A MABÉOSZ Dél-dunántúli Irodájának munkatársai a rendelkezésre álló adatokat megszerezték és elküldték. Kevesen tudják azonban, hogy ki is volt Lickl György. Horváth Mihály „Muzsikáló Pécs” c. könyvében a követ­kezőket írta: „Lickl György 1769. április 11-én született Korneuburgban. 1843. május 12-én halt meg Pécsett. Gyermekkorában templomi énekes volt. Tizenhárom éves korában már komponálga- | tott, egy év múlva pedig önálló orgonista. 1785-től I Bécsben Albrechtsberger és J. Haydn tanítványa volt, I alapos elméleti képzést ka- I pott tőlük. Egy ideig a bécsi karmelita temlom jónevű or­gonaművésze volt. 1806-ban került Pécsre. Itt a zenekart olyan magas művészi fokra emeli, hogy Pécs városának országos hírnevet szerez. Szociális érzékére jellemzően 1811-ben a dóm-zenészek és ISah? : .-Í'.S«ÍÍSJ <>*« i . <•■■•> OK „a: :: >*>$»•<• ><w> <v>ó .»tó> omw.ó i) I S> I. O M koralisták özvegyei és árvái számára nyugdíjintézetet ala­pít.” Emlékét a hálás utókor egy ékes síremlékkel, egy miniatűr szoborral és a bel­városi általános iskolában aranybetűs márványtábla örökítette meg. A kiállítás rendező bizottsá­ga szép diplomát küldött emlékül a pécsi bélyeggyűj­tőknek — a bécsi nagykö­vetségünk útján —, hogy elősegítették a kiállítás sike­rét. Külön érdekessége a dip­lomának az, hogy a rajta szereplő hangjegyes emlék­bélyegzésen a székesegyház képe és „Pécs” felirat lát­ható. A zenei motívum-gyűj­tők részére különleges cse­megét jelent e bélyegzés megszerzése. A sze'ekf-áló hajszát tanulságai Október 27—30-ig terjedő időben végezték el az Intéző Bizottság megbízásából a Mo­hácsi Petőfi H. Tsz halászai | a Pécsi-tó szelektáló halá­szatát. Erre azért volt szük­ség hogy ennek eredményé­ből, valamint a július 1-e óta engedélyezett erőtelje­sebb szelektáló horgászat be­csült eredményeiből megkö­zelítő képet lehessen kapni a tó pontyállományáról. A halászok a másfél hó­napon át beetetett sekélyví- zű tórészt, kb. 26 katasztrá- lis holdat húzták meg hálóik­kal. A négynapi halászat eredményeként kifogtak 3345 kg 20 cm alatti és 248 kg 20 cm feletti pontyot. Hálóba került 10 amur is, s azokat azonnal az Orfűi tóba helyez­ték át. A szelektáló halászat fenti és a horgászat becsült adatai alapján végzett számítások szerint a tó egész területének becsült halállománya ponty­ból 14 ezer kg. Ha átlag 14 dekásokkal számolunk, száz­ezer pontyról beszélhetünk. Az állomány két százaléka (2000 db) méretes hal — 280 kg, 12 százaléka (12 000 db) a 20 cm feletti — 16 800 kg, 86 százaléka (86 ezer darab) 20 cm alatti — 12 040 kg. A 400 mázsa takarmány, valamint a tó természetes haltápláléká­nak figyelembevételével jö­vőre 15 600 kg-nyi halhús­szaporulat várható. Ezeknek az adatoknak alapján a 20 cm-ig terjedő szelektáló hor­gászatot 1970-ben is fenn kell tartani. Számítani kell arra, Gondoljunk az új idényre December 31-gyel véget ér az 1969. évi horgászidény. A legtöbb horgász már gondol az 1970. évi új idényre, mely január 1-gyel kezdődik. Ezzel kapcsolatban arra hívjuk fel horgásztársaink figyelmét, hogy a tagságmegújítási és állami jegyekre szóló befi­zetéseket 1969. december 1-e után lehet az egyesületeknél megkezdeni. — Ugyanakkor gondoljunk az 1969. évi fo­gási eredménynaplók helyes lezárására és beadására is. Figyelmeztetésként közöljük, hogy a notórius késlekedők a határidő elmulasztásával 1970-ben az 1969. évi 20 Ft-tal szemben 50 Ft büntetést lesz­nek kötelesek befizetni az egyesületnél. hogy a 20 cm alattaik az év folyamán a tilalmi zónába fognak benőni s így a 20 cm-ig terjedő halfogás lé­nyegében önmagától fog megszűnni. A 2000 db méretes állo­mányt a november 15-én ki­helyezett 1250 db (1130 kg- nyi) méretes tükrös ponttyal növelték. Ugyanakkor az Or­fűi tóba 300 db (270 kg) mé- ' retes pontyot helyeztek ki. A szelektáló halászat során beigazolódott az is, hogy a tóban mind a pontynál, mind az egyéb halfajnál is igen gyenge volt az idei szaporu­lat. Ezen segítendő a tó vé­dettebb öbleiben mesterséges ívóhelyeket fognak létesíte­ni. Ezenkívül gondoskodni- kell az úgynevezett takar­mányhalak kihelyezéséről is, hogy a tó ragadozóinak is biztosítva legyen a fejlődé­sükhöz szükséges természetes táplálék. Az Intéző Bizottság ezen­túl a tó pontyállományát évenként őszi méretesek ki­helyezésével fogja növelni. Ha az Intéző Bizottság anya­gi bázisa megerősödik, az évenkénti kétszeri, sőt több­szöri évközi kihelyezésekről is szó lehet majd. Nem kell tehát félmök a horgászok­nak attól, hogy a lehalászás érdekeiket veszélyeztette, mert éppen az így nyert ta­pasztalatok segítik elő, hogy a tó mindenkor jó horgász­víz maradjon. Újabb amur­kihelyezések A Baranya megyei Intéző Bizottság az októberi szelek­táló halászat során kifogott | 10 amurral együtt 181 nagy I amurt helyezett ki az Orfűi- tóba. Amurok kerültek az egyesületi kezelésben lévő vizekbe is. így a Pécsi HE az Uszögi-tóba már száz átlag j 170 dkg-os és 500 átlag 40 dkg-os amurt helyezett ki. Ugyanígy amurok kerültek a vajszlóiak Majláth-pusztai ta­vába, valamint a Mohácsi HE belső-bédai horgászvizébe is. Mivel ezek az amurok az em­lített vizekben a hínártala- nítással karbantartó munkát fognak végezni, horgászatuk, kifogásuk tilos. Az amurok segítségével válhatnak majd az eddig el­hanyagolt állapotban lévő vi­zek „jó termőkké”, elsőren­dű horgászvizekké. Mivel a Pécsi-tó amurjai a tőlük várt karbantartó mun­kát elvégezték, valószínű az 1970. évi új horgászrendben módosítják a fogásukra vo­natkozó rendelkezést. AKVARISZTIKA Legutóbb a Barbus család egy kedves tagjával foglal­koztunk. Ma egy pontylazacot szeretnénk közelebb hozni kedves akvarista barátaink­hoz. A halacskát közismertebb néven mint „glülich” tetra emlegetik. Nem kell különö­sebb módon bemutatni, alaki leírását adni, hiszen jól is­mert, és igen szép dísze min­den igényes akvarista me- . dencéjének. ! Tartása középkemény vizet , igényel, és ha tenyészteni is I akarjuk, akkor enyhén torfos : vízben 22 C fokon neveljük. Nem szereti a különösen ma- j gas vízoszlopot, mert finom j testére nagy nyomás neheze­dik, amit szintelensége is bi­zonyít. Legjobban a 30—40 : cm magasságú medencében érzi magát, a medence hátsó és oldalsó részeinek benövé- nyítése kisebb bokrok kikép­zése megfelelő védettséget biztosít halainknak. Ha jól érzik magukat, oldalaikon és ! szemüknél vörös fénnyel ra­gyognak. Tenyésztésük már nem olyan egyszerű. Ikrái fényér­Hyphessobrycon gracilis zékenyek, nagyon kényesek az infusoriára. Megkívánják a lágy, torfos, kristálytiszta és enyhén savanyú tenyész- j vizet. Mit jelent mindez? El­sősorban rendkívüli tisztasá­got és gondosságot. Vegyük sorra a teendőket. Legjobb, ha először az ikráztató víz elkészítésével kezdjük: Szerezzünk be egy 10 lite­res üveget, melyet alaposan kimosunk meleg vízzel és óvatosan kisósavazzuk, majd alaposan kiöblítjük. Ebbe be­leöntünk előzőleg felforralt és lehűlt csapvíz és desztillált víz keverékéből a nyakáig vizet. (Veszünk 5 liter for­ralt csapvizet és 7 liter desz­tillált vizet, a maradékkal feltöltjük a tartó medencé­ket.) A kapott vizünk kb.: 4 —5 keménységi fokú lesz. Ezután az üvegbe egv filtrá­lót helyezünk, amelybe elő­zőleg jó egy dl. torfot te­szünk. Majd megindítjuk a levegőt. A torfozást 5—6 napig le­sötétített üvegben végezzük, amikor a vizünk már eny­hén barnás, aranyszínű lesz. Második lépés az ikráztató medence elkészítése. Legjobb egy nagyméretű üvegkád, de lehet ragasztott kádban is ikráztatni. Az edényeket ala­posan kimosni és savazni kell. Ezután az elkészített vi­zünkből beöntünk a kádba annyit, hogy kb. 12 cm-es vízoszlop legyen benne. A medencébe melegítőt is he­lyezünk, és a víz hőfokát 24 —25 C fokra felfűtjük. Halaink közül ezután ki­választunk egy párat, az anya telt és nagyobb mint a kar­csú hím. Ha lehet akkor az esti órákban helyezzük ki ha­lainkat. A medencét gondo­san helyezzük el mérsékelten világos helyre. Ikráztató nö­vénynek elég egy csomó mű­alga, vagy ha van egy csomó trópusi fontinális. A letaka­rás először csak oldalt és a tetején szükséges újságpapír­ral, élőiről kapjanak fényt Az ikrázás általában 3.-4 nap szokott bekövetkezni, a reggeli órákban. Az ikra a medencefenéken és növényen található, mint parányi fé­nyes gömböcske. A leikrá- zott állatokat mielőbb távo­lítsuk el, mert ikrarablók. Ez­után a medence elejét is ta­karjuk le újságpapírral. Az ikrák 24 óra múlva kel­nek ki és a magatehetetlen ivadékok a fenéken és a nö­vényszálakon lógnak. Elúszá- suk az ötödik napon követ­kezik be, és ettől kezdve leg­apróbb élő eleséggel vagy na­gyon finoman porított tojás­porral felnevelhetők. Impozáns látvány, amikor mint a kis ékszerek fénylőén előúsznak a sötét hátterű ak­várium növényei közül az alig pár centis kis halacskák. A tenyészállatokat ismételten 12 nap után lehet újból ik- rázáshoz kirakni. — kóré —

Next

/
Thumbnails
Contents