Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-26 / 274. szám
Ifit. november 26. jjunantmi napio---- 3 n Amikor édesanyám megmentett apámtól...! Kamaszok rallanak a felnőttekről gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor az egyik vagy másik szülő egy gyors, eléggé meg nem gondolt válasz- szal mély, hosszú ideig kísértő sérülést okoz gyermekének. „Anyu most névnapján nagyon megbántott, mert amit vettem neki, arra azt mondta, hogy ilyen hülyeségre nem adná ki a pénzt” — olvasom az egyik lapon. „Megátalkodottak“ vagy egyszerűen kamaszok? Divat manapság vagy egyértelműen elítélni a fiatalokat, vagy feltétel nélkül mindent elhinni nekik, s köztük a 13—14 éveseknek „Neveletlenek” — hangzik el moziban, utcán vagy autóbuszon. „Csökönyösek, nem hajlandók tanulni” — mondják a szülők. Érdekes, hogy Kesztyűs Jenőné tanítványai közül csaknem mindegyik felelősséggel foglalkozott válaszában az iskolával és az osztályzatokkal. A bánat okai között sokszor szerepel egy- | egy rossz jegy, s legnagyobb örömeik közé tartozik, ha jó feleletekkel örvendeztethetik meg szüleiket. S hogy a könnyen sértődés, a nagyfokú érzékenység mögött alapvetően jószándék rejtőzik, íme egy válasz: „Én boldog akkor voltam, mikor Szigetvárra mentünk és apu adott egy húszast. Én nem költöttem el. Később apu ment valahova és én nekiadtam a pénzt, hogy vegyen magának egy üveg sört. Akkor olyan boldog voltam.” De hadd nyilatkozzék erről az életkorról a pszichológia: „Az érzelmi élet átmenetileg mértéktelenül erős befolyást gyakorol a magatartásra. Az értékítéleteket emocionális benyomások szabják meg. Végső fokon a különböző törekvéseket is érzelmekre vezethetjük visz- sza.” Mire figyelmezteti tehát ez a felmérés a szülőt és a pedagógust is? Mindenekelőtt arra, hogy ha az érzelmi élet ilyen nagyfokú érzékenysége, meghatározó szerepe jellemzi a 13—14 évesekét. akkor egyáltalán nem j mindegy, hogy milyen irány- ; ban befolyásolja a családi környezet a gyerekek érzel- | mi világát. „Olyan hangszer a gyermek, amelyen a művész csodálatosan tud játszani, de avatatlan kezek végérvényesen elronthatják” — mondta beszélgetésünk alkalmával Kesztyűs Jenőné, aki nem is titkolta, hogy számára ; legalább olyan hasznos volt a vizsgálat. Segített jobban megismerni a tanítványokat. Talán egy biztató jó szó elég lesz ezután annak, aki otthon nem kap szeretetet, hogy felelés közben buzdítást nyerjen. A felbomlott családok okozta károkat legtöbbször már csak enyhíteni lehet. De a példás életet élő családokban is elkel egy kis türelem, megértés az esetleg évekig tartó sérülés elkerülésére. S ez tőlünk, felnőttektől függ. Marafkó László Bányászantológia készül Dr. Gyem Károlynak, a ] Mecseki Bányász szerkesztőjének irányításával antológia í készül, amely a jövő évi bá- 1 nyásznap alkalmával jelenik j meg. A mintegy 30 ív terje- ! delmű kötet egyik részét tanulmányok teszik ki, amelyek a szénbányászat fejlődésével, a bányászok közéleti tevékenységével, életviszonyaik alakulásával foglalkoznak a felszabadulástól napjainkig. Az antológia másik részében bányász témájú szépirodalmi alkotások lesznek. A tanulmányokat főként az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársai írják, a szépirodalmi anyag nagyrészét pedig már megjelent művek közül válogatják a szerkesztők. A kötet 5000 példányban lát majd napvilágot, ebből 2000 egészvászon kötésben, s nagyrészét jó munkát végző bányászok kapják majd jutalomként. Kísérleti előadás, tartalmas élmények A Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának Jelenkor-estje Sokféle útja-módja van a közönség megnyerésének. A nézőért folytatott harc módozataiból jó pár érdekes példát idézhetnénk. Nem ritkák az egészen meghökkentő próbálkozások, mint a közönség bevonása a játékba vagy a mondanivalónak a művészet többféle eszközével történő hangsúlyozása. A hagyományos formák fellazulásával a természetes kapcsolat megteremtése a színpad és a közönség között mind erősebb igénnyé vált, s napjainkban, mikor a kísérletezésre megszámlálhatatlan lehetőség kínálkozik, mégin- kább azzá válik. Mindezt azért mondtam el elöljáróban, mert a Kamara- színház Jelenkor-estjét is, nyilvánvalóan a kísérleti szándék hozta létre. Azok, Séta a napsütésben Köszönjük, tanárnő! Magunkra ismertünk — mondták a szülők Kesztyűs Jenőné tanárnőnek a rendhagyó szülői értekezlet után, amely néhány héttel ezelőtt volt a Karikás Frigyes úti Általános Iskolában. Ennyi szüle még sohasem jött el, még az ajtóban is szorongtak. Kesztyűs Jenőné arról beszélt, hogyan lehetne jobban ösz- szehangolni az iskola és a 3zülők nevelő munkáját, miképpen lehetne harmonikusabb a család és a gyermek kapcsolata. Mondandóját azokkal a vallomásokkal egészítette ki, amelyeket pálya- választás előtt álló VIII. osztályos gyerekek írtak egy felmérés során. Arra kellett válaszolniuk, név feltüntetése nélkül, milyen bánatot és milyen örömet szerzett nekik a család. „Mióta élek, egyszer sem láttam.. „Bánatot okozott édesapám azzal, hogy mióta élek, egyszer sem láttam, és nem is érdeklődik irántam” — írja egy nyolcadikos. A megkérdezett 41 gyerek közül 8-nál egyértelműen a szülők válása a bánat oka. S sajnos, a nevelőapa legtöbbször nem tudja vagy nem akarja megérteni az első házasságból származó gyereket. „Édesanyámmal is sokszor összeveszünk a nevelő apám miatt, és ijenkor édesanyám elakar küldeni, hogy menjek az édesapámhoz". (Megtartottuk az eredeti helyesírást.) Nemcsak a válások száma nagy, hanem az is súlyos veszélyekkel jár, hogy mintegy fele arányban a gyerekek olyan családokban élnek, ahol napirenden vannak a veszekedések, viszályok. Mindenféle kommentár nélkül álljon itt egy kamasz vallomása arról, mi okozott örömet neki a családban: „Amikor édesanyám megmentett apámtól a mikor részeg volt” Ezek szélső esetek — mondhatná valaki. Sajnos, a kérdőívek tapasztalata szerint a kiegyensúlyozott, rendes életet élő családok körében is Gebauer Ernő festőművész munkásságát bemutató kiállítás nyílik Pécs képzőművészeti életének jelentős alakja volt, a néhány éve elhunyt Gebauer Ernő. Életében 56 templomot festett, freskókat készített és restaurált. Nevéhez fűződik Pécsett a belvárosi templomban, a pécsi mozikban valamint a Kossuth utcai csemegében lévő freskó elkészítése. 1919-ben ö hozta létre az első pécsi festőiskolát, és 1945- ben, a háború után, ő rendezte az első képzőművészeti kiállítást. A Zsolnay Művelődési Ház ifjúsági klubja, valamint képzőművészeti szakköre a festő özvegyétől, valamint barátoktól és tisztelőktől összegyűjtötte a művész életére vonatkozó dokumentumokat A festményekből, vázlatokból, levelekből, fényképekből, jubileumi kiállítást rendeznek. Pécs felszabadulásának napján, november 29-én nyíló kiállításon eddig nem publikált, az 1800-as évek végéről, valamint az 1900-as évek elejéről származó festményeket, portrékat is bemutatnak. MOHÁCSON A DUNá PÁRTJÁN sétálunk Kiss Béla pedagógussal, a város patriótáinak egyikével. A Selyemgyár mellett a partor kéz a kézben fiatal pár támaszkodik a betonfalra, né zik a lassan hömpölygő vizet, arrébb egy fiatalember zenét hallgat rádiójából, — a túlsó parton komp áll a révbe, szekerek, autók hajtanak le róla, gyalogosok kapaszkodnak az emelkedőn ... — Sokan nem tudják, hogy ott a révnél a Dunába fordult egy szovjet harckocsi, most is ott van — mondja és mutat a túlpartra kísérőm. A Selyemgyár mellett szürke, emeletes épület, valaha bőrgyár volt — Elmékezetes hely, a jugoszláviai bori tábor foglyait erre hajtva itt szállásolták el őket néhány napra... Köztük volt Radnóti Miklós is — mondja Kiss Béla. Az épület sarkán néhány lépcső vezet közvetlen a Duna partjára. — Ezek a lépcsők véres események tanúi... A boriak közül számosat vezettek itt le az őrök... Lövések csattantak, aztán az őrök egyedül tértek vissza... A közelben van a Ságvári utca — a 10-es számú földszintes ház előtt megállunk. Az épületben most a Mohácsi Vegyesipari Vállalat kon- fekciós részlege dolgozik. — Régen a legényegylet székelt itt, de amikor december 3-án a városházán megalakult a Magyar Kommunista Párt mohácsi szervezete, ez lett az első székházuk. Az első párttitkár Pados József volt. A házzal szemben szép külsejű, négyszintes épület — a Temaforg vállalaté. A fel- szabadulás előtt egyemeletes ház állt a helyén. «i utca Mohács«» — Itt írta Radnóti a 3-as Razglednicáját — mondja Kiss Béla. „Az ökrök száján véres nyál csorog, Az emberek mind véreset vizelnek, A század bűzös, vad csomókban áll, S fölöttük fú a förtelmes halál.’* A boriakat elhajtották, — a felszabadító csapatok már a közelben harcoltak. A Köl- ked felől jövő harcokat Alek- szandr Szaveljevics Sznyitkó gárdakapitány írta le, aki 1966. szeptember 1-én Mohács vendégeként újra bejárta az egykori harcteret. „ ... 1944. november 25-én reggel 5 órakor századommal támadásra indultam ... Szomszédaim jobbról a jugoszláv felszabadító hadsereg katonái, balról pedig ezredünk alegységei voltak... Átkeltünk a Dunán és elértük Kölked község határát... Másnap felszabadult Mohács ... Nyiko- láj Anyiszimov főtörzsőrmester, küldöncöm, nem érhette meg, hogy meglássa a felszabadított várost, mert saját testével fedezve engem, elesett, amikor a német lövészárokból ágyúból tüzeltek ránk... A város ittmaradt kevés lakója csak délután merészkedett eló. Feltűnt, hogy a kapukra, ablakokra kis vörös zászlókat tűztek ki többnyire vörös fejkendókből vagy zsebkendőkből...” A várost felszabadító szovjet csapatok még november 26-án elkezdték a közigazgatás szervezését —, a város demokratikus erői polgármesternek Glauber Imrét választották. AZ ALKOTMÁNY UTCA ÉS A DÖZSA GYÖRGY UTCA SARKÁN lévő sárga épület előtt megállunk. — Itt székelt a szovjet katonai parancsnokság — a városparancsnok Homajkó őrnagy volt... Az emlékek idézése és a város mostani képe ötvözi sétánkat. Kék overálba öltözött asszonyok maltert hordanak a Dózsa György úton épülő emeletes háznál... A Városi Tanács lépcsőin fiatal pár jön le egymást átkarolva — a nő fején fehér kis virágkoszorú ... Csak néhány. „utcaképet” tudok megjegyezni, mert Kiss Béla közben történelmet mond: — A gazdasági életet az első hónapokban a Vörös Hadsereg szükségpénze segítette ... 1945 tavaszán megalakult a Földosztó Bizottság. Fölosztották a szigeti püspöki birtokokat, a volksbundis- ták földjét... A felszabadulás után hamar megindult a szellemi és politikai élet. 1945. január 28-án megjelent az Űj Mohács című helyi lap... A Hősök parkjában járunk. A 46 méter magas víztorony mellett a szovjet és a bolgár hősök sírja. „Itt a Vörös Had- j sereg 218 katonája van elte- | metve... Ti dicsőséget hoz- 1 A szovjet hősi emlékmű tatok a szovjet hazának, ezért a haza is Benneteket dicsőíteni fog.” — olvasom az emlékműre írt sorokat. A bolgár hősi emlékműre 11 nevet véstek fel... Az új ABC áruház mellett megyünk el — zsúfolt vásárlókkal. Ismerősömmel találkozom — éppen szatyrát akasztja a kerékpárjára. A Farostlemezgyárban dolgozik. A Duna partján álló szovjet emlékműhöz kanyarodunk vissza. Az emlékmű talpazatán vörös rózsákból koszorúk. — Szép lesz a felszabadulási ünnepségünk — mondja Kiss Béla. — Ott lesznek az idős harcosok is —, mint például Imre József, az Űjgaz- dák és- Földhözjuttatottak Országos Szövetsége megyei elnöke, Makai János, az ifjúsági szervezet első szervezője, most már nyugdíjas, de a munkásőrség tagja, Németh Varga József az első párttagok közül, munkásőr, Pados Józsefné, az első párttitkár felesége és mások, akik meg- pezsdítették a szabad Mohács életét... KIS FÜZETET FORGATOK, címe „Mohács város felszabadulása”. Hadd idézzem utolsó sorait: „A múlt megismerésével kötődünk igazán városunkhoz, mint növény, mely gyökeret ereszt.” Garay Ferenc ELADÓ vagy könyvjóvá- írással átvehető egy darab kézi meghajtású, 500 kg teherbírású HIDRAULIKUS magasé ni elő TARGONCA (emelő magasság 3 méter). Papír és Irodaszer Nagyker. Vállalat 15. sz. lerakat Pécs. Perczel utca S. szám. Ügyintéző: Krammer akik végignéztek már életükben jó néhány irodalmi estet, tapasztalatból tudják, hogy egy ilyen jellegű rendezvény könnyen egyhangúvá válhat, mint ahogy erre gyakran akad is példa. Ennek következményeit érezzük, hiszen az irodalmi rendezvények látogatóinak köre alig vagy egyáltalán nem bővül. Próbálkozások történnek a helyzet megváltoztatására, merész kísérletekkel igyekeznek növelni az irodalomszerelők és értők táborát, kézzelfogható eredmények azonban csak ott születnek, ahol eredeti elképzelések, Ötletek mozgatják a kísérletező kedvet. A Jelenkor-est rendezője, Orbán Tibor a szerencsés kísérletezők egyike. Módszerei merészek, olykor meghök- kentőek, de egy pillanatra sem feledkezik meg arról, mit miért tesz, hogy végsősoron minden formai megoldásnak a gondolatok elmélyítését, a hangulatok érzékletesebbé tételét kell szolgálnia. Arra törekedett, hogy a hagyományos formákat a legváltozatosabb módon oldja fel és újjáteremtse egy más formai egységben, mely kötetlenségénél fogva természetessé teszi a színpad és a közönség kapcsolatát A figyelmet nem engedi lanyhulni, a beszéd, a zene, a mozgás váltogatásával állandóan leköti a nézőt és érdeklődését folyton izgalomban tartja. Az ötletes „bevágások” elősegítik egy-egy részlet aprólékosabb megértését, az árnyalatok tökéletesebb kivetítését. A legfontosabb természetesen az a gondolat, melynek vázára felépült az egész irodalmi est. A rendező ezt abban találta meg, ami a Jelenkor szellemi törekvését összekapcsolja a kor nagy kérdéseivel, ami közös egy város, egy tájegység és a világ jobbulásán munkálkodók gondjaiban. Mindjárt a hangütés ennek a jegyében történt. Pákolitz István, majd Csorba Győző töprengő, vívódó versei, az egy pontból a világ teljességéig hullámzó gondolatok. Thiery Árpád tárcája az új városrész új életformát teremtő valóságáról, Kolozsvári Grandpierre Emil ironikus-őszinte elmélkedése a nő helyzetéről korunkban vagy Illyés Gyula Amerikáról szóló jegyzetei, melyekből a modem ember világát úgy ismerjük meg, hogy közben magunkra is ismerünk. Ugyanakkor a rendezőnek sikerült érzékeltetnie a sajátos dunántúli hangulatokat, fel-felvillantak a jói ismert táj színei, fényei. Ez a kettősség végigvonult az előadáson, az egyensúly csak néha billent meg, de jelentősebb arányeltolódást ez sem okozott. A műfajok szerencsés összevá- logatása is a rendező jó érzékére vall. Talán a humorból kellett volna valamivel több. A színészek csaknem kivétel nélkül fiatalok. Egyéniségük jól érvényesül a kötetlenebb formákban, a kísérleti helyzetek tehetsémik- re szabottak. Bonyecz Mária „sanzon-hangja” kellemes, érzelemdús. A megzenésített verseket gitárkísérettel adja elő. Kézdy György már fiatalon nagvon kulturált versmondó. ifj. Kőmíves Sándor intellektuális érzékenysége is elmélyült Szabó Tünde, Győri Emil, Bősze György és Kovács Dénes Thiery Árpád darabjában nyújtják a legtöbbet. A színészek játékát, előadását színesen és tartalmasán egészíti ki a Bóbita Együttes és a Pécsi Balett művészeinek néhány jelenete. A közönség, akinek érdekében történik minden a színpadon, ezúttal egy olvan kísérleti előadás nézője, melynek eredményeiről máris tartalmas élmények győzhetik meg. Kovács Sándor l
