Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-22 / 271. szám

Világ proletárját egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 271. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. november 22., szombat Losonczi Pál hazaérkezett — Ösztönzés — kategóriák nélkül « kormány csütörtöki ülé­sén — ahogy erről a közvélemény már értesülhe­tett — megszüntette a ré­szesedési alap felosztásának eddig központilag előirt ka tegorizálási rendszerét. Mi után a vállalatok 1969. Ja­nuár 1-1 visszamenőleges ha­tállyal saját hatáskörükben dönthetnek a részesedési alap felosztásáról és felhasználá sának módjáról, így most már — bizonyos előírások keretei között — helyileg ön­állóan és teljes felelősséggel alakíthatják a dolgozók kü­lönböző rétegeinek, csoport­jainak kereseti, jövedelmi arányait. Nyereség-prémiumot, jutal­mat egyébként valamennyi dolgozó munkás és vezető egyaránt kaphat évközben többnyire a részesedési alap terhére. Nyereség-prémium persze csak azokat a dolgo­zókat illeti meg, akik ki­emelkedő módon járulnak hozzá a vállalati nyereség gyarapításához. Veszteséges gazdálkodás esetén viszont változatlanul csökkentik azoknak a vezetőknek alap­fizetését, akik rendszeresen nyereség-prémiumban része­sülnek. Az évvcgi nyereség részesedés felosztásánál már 1970 tavaszán valamennyi dolgozó — tehát minden munkás és vezető — évi összkeresetét veszik figye­lembe. A Minisztertanács a szak­mai szakszervezetek központi vezetőségeiben lefolytatott viták alapján a dolgozók kí­vánságainak megfelelően egy­szerűsítette, áttekinthetőbbé tette az anyagi ösztönzés rendszerét, hatályon kívül helyezve a részesedési alap felosztásánál kötelezően elő­írt kategorizálást. Ez a dön­tés a reform elveivel össz­hangban tovább szűkíti a központi kötöttségek körét és növeli a vállalatok hatás­körét, önállóságát és felelős­ségét. Megváltozott ugyan a ré­szesedési alap felosztási mód­ja, ám ezután is — sőt, még fokozottabban, mint eddig — a végzett munka mennyisé­gével és minőségével, a szak- képzettséggel és a vállalt felelősséggel arányos jöve­delmi különbségek növelésén át vezet az út* az egész kol­lektíva anyagi felemelkedé­séhez. H | a a munkások azt ta­pasztalják, hogy érde­mes jól dolgozni, mert az anyagi elismerés érzékelhe­tő módon tükröződik az alap­keresetben, a prémiumban, a jutalomban és az évvégi nye­reségrészesedésben, akkor növekszik majd a jövedelem differenciálás mellett síkra- szállók száma, és szűkül az egyenlősdi híveinek köre. A munka szerinti elosztás szo­cialista elvének következete­sebb érvényesítese, a .jöve­delmi különbségek teljesítmé­nyekhez igazodó növelése gyorsíthatja a reform kibon­takozását, az életszínvonal emelkedésének ütemét, a vál­lalatok közötti nyereség és személyi jövedelmi különbsé­gek igazságos, tevékenységük eredményétől függő növelé­Magyar—iráni kosos közlemény Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki felesége tár­saságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni Császárságban, a kíséretében volt személyiségek­kel — Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesé­vel, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettessel. Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettessel és Molnár Já­nos művelődésügyi miniszterhelyettessel — együtt pénteken délután a MALÉV különrepülőgépével hazaérkezett Buda­pestre. — Képünkön: az Elnöki Tanács elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a Ferihegyi repülőtéren. Ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága november 20-án ülést tartott, amelyen Rapai Gyulát, a Megyei Pártbizottság első titkárát, érdemei elismerésével — más, tonr tos megbízatása miatt — felmentette tiszts 'ge és a pártbizottsági tagsága alól, s Egri Gyulát választotta meg az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bz MIS Országos Tanácsának Dláse A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa november 21-én ülést tar­tott, amelyen Egri Gyulát — érdemei el­ismerésével — felmentette elnöki funkció­jából és az MTS Országos Tanácsa Elnök­ségének tagsága alól. Az MTS Országos Ta­nácsa elnökévé dr. Beckl Sándort válasz­totta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tanácskozott a SZOT Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának elnökletével pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a szakszervezeti világszövetség VII. kong­resszusának tapasztalatairól. Az Országos Tanács dr. Beckl Sándort — a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Or­szágos Tanácsának elnökévé történt meg­választása miatt, érdemei elismerésével — felmentette a SZOT elnökségi tagsága és titkári funkciója alól. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége — ócsászári felsége, Mohammad Reza Pahlavi sah, Irán csá­szára meghívására — 1969. november 16—21, között hi­vatalos látogatást tett Irán­ban. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, felesége és kíséretének tagjai iráni tartózkodásuk alatt Te­heránban, Isfahanban és Shirazban ipari üzemeket, szociális és oktatási intézmé­nyeket, történelmi neveze­tességű helyeket, műemléke­ket tekintettek meg, továbbá megismerkedtek az iráni nép életével. Az iráni nép min­denütt szívélyesen és mele­gen üdvözölte a vendégeket. A látogatás során Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke és Sahinsah Aryamehr hasznos eszmecserét folyta­tott a két ország közötti kap­csolatokról és a két országot érdeklő nemzetközi problé­mákról. A megbeszéléseken a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya képviseletében Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes, Várkonyi József, a Magyar Népköztársaság Iráni rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Széphelyi Zoltán külügyminisztériumi főosz­tályvezető-helyettes; az iráni császári kormány képvisele­tében: Ardeshir Zahedi kül­ügyminiszter, Safi Asfia ál­lamminiszter, a gazdasági és fejlesztési ügyek miniszter­elnök-helyettese, Mohammad Hassan Pouyani, az iráni csá­szárság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, Manoutchehr Zelli, a külügyminisztérium politikai főigazgatója, Ahmad Ardalan, a Külügyminiszté­rium 2. politikai osztályának vezetője vett részt. A barátság és kölcsönös megértés szellemében foly­tatott megbeszélések során a (Folytatás a 2. oldalon) A tervek szerint Mohácson építik fel az ország legnagyobb szék- és kárpitosipari gyárát A Mohácsi Bútorgyár utó­daként 1965-ben létesült a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat 6-os gyáregysége. A megalakulás évében 26 millió forint termelési értékkel büszkélkedhettek. A gyárban a műszaki fejlődés rohamo­san növekedett: a szocialista és a kapitalista országokból modern gépeket vásároltak. A gyárépület s a technoló­gia azonban azóta is válto­zatlan. A mohácsi vállalat kinőtt a jelenlegi keretekből. Nincs mód a jelenlegi helyén a to­vábbi fejlesztésre, noha a ha­zai és külföldi piac felvevő- képessége szinte korlátlan. Már jelenleg is több meg­rendelésüknek nem tudnak eleget tenni. Észrevette ezt a helyzetet az anyavállalat és a könnyűipari minisztérium is. Az anyavállalat tervei sze­rint egy minden tekintetben modern gyárat hoznak létre a negyedik ötéves tervben Mohácson. A gyár építésére a 12 hold területet már meg­vásárolták, a Farostlemez- gyártól nyugatra. A Könnyűipari Tervező Iroda mérnökei elkészítették már a tanulmánytervet is. A 200 millió forint beruházást igénylő korszerű gyárban többek között lenne fűrész, furnérkészítő, forgácsoló, kár­pitos, enyvező, felületkezelő, habpalást üzem, különböző raktárak, valamint több féle speciális műhely. A létesí­tendő gyárba a legmoder­nebb szocialista és nyugati országok által gyártott gépe­ket szerzik majd be. A Kormány Gazdasági Bi­zottsága a közeljövőben dönt a tervek realizálhatóságáról. Amennyiben állásfoglalásuk pozitív lesz, úgy 1971-ben megkezdik az új mohácsi gyár építését. A tervek sze­rint 1974-re készülne el ha­zánk legnagyobb szék- és kárpitosipari gyára. Felszabadulásunk 25. évfordulójára Filmek a baranyai ünnepségeken A Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalat érdekes és nagy vállalkozásba fogott, sa­ját eszközeivel és lehetősé­geivel elősegíti a baranyai községek j felszabadulási ün­nepségeinek sikerét. Tudva­levő, hogy az egyes községek megünneplik a község felsza­badulásának napját, s ezeken a napokon bensőséges ün­nepségeket, megemlékezése­ket Rendeznek. A Moziüzemi Vállalat már elküldte vala­mennyi baranyai községnek azt az ajánló jegyzéket, ame­lyen felszabadulási témájú játékfilmek és a témához kapcsolódó dokumentumfil­mek szerepelnek. A normál mozikkal ellátott helységek­ben és a 16 mm-es filmmel üzemelő szélesvásznú mozik egy részénél a vállalat 6—6 filmből álló sorozatot vetít, amelyek közül egy film ve­títése feltétlenül a község felszabadulásának napjára esik, s alkalmas az ünnepség programjába való beleillesz- kedésre. I Ezen kívül a vállalat egy- egy filmet külön is biztosít ezekre az alkalmakra, az igé­nyek szerint. A katalógusok­ban, amelyek már kijutottak a községekbe, olyan kitűnő magyar játékfilmek szerepel­nek, mint a Valahol Európá­ban, A tizedes meg a töb­biek, Így jöttem, Alba Re­gia, Budapesti tavasz, Egy szerelem három éjszakája. A sort kiegészítik a rövidfilmek és dokumentumfilmek, mint például az Itthon című, va­lamint a nem szorosan e té­makörben készült, de az al­kalomhoz illő magyar és külföldi filmek, így például A katona apja, vagy A ha­rangok Rómába mentek. Ilymódon a megye 44 köz­ségében sor kerül az emlí­tett 6—6 filmből álló sorozat­ra, a további községek mind­egyikébe pedig legalább a felszabadulási ünnepségek napjára biztosítják a megfe­lelő filmeket. Fanfani lemondott Űj terményszárítót helyeztek üzembe a drávaszabolesi termelőszövetkezetben. A napi 1400—1500 mázsa terményt szárító bersndcv.ést a kukorica-betakarításkor már üze­meltették. A létesítmény a most épülő ötezres sertéskombináthoz tartozik Szokolai felv. Ró m a : Az olasz szenátus péntek esti ülésén Amintore Fanfani, a szenátus elnöke benyújtotta lemondását. Dön­tésének pontos oka még nem ismeretes, megfigyelők azon­ban azt kapcsolatba hozzák a szerdai általános sztrájkkal, s a véres milánói összetűzé­sekkel. a

Next

/
Thumbnails
Contents