Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-19 / 268. szám

19Ó9. notember 19. Dunanttui nclpio' Hiiszoimyolcmilliot kér Felszámolják * cigánytelepeket 75000 Ft-os házépítési kölcsön Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a pénzügy- miniszterrel együttes rende­letet adott ki, amely módo­sítja, kiegészíti a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásá­ról szóló korábbi rendelke­zést. Az új rendelet a telepek felszámolásának meggyorsí­tását célozza. Eddig ugyanis kizárólag azok kaphattak meghatározott külön kedvez­ményes feltételű — például kamatmentes — építési köl­csönt, akik a rendelet hatá­lya alá eső telepen éltek, s kijelölték őket a lakóház­építési akcióban való részvé­telre. A kedvezményes felté­telű hitelakcióban ezentúl olyanok is részt vehetnek, akik nem Ilyen telepen él­nek, de tanácsi lakásukat — a telepen élő család elhelye­zésére — a lakásügyi ható­ságnak átadják. Módosították a kedvezmé­nyes lakásépítési kölcsön fel­ső határát is, amennyiben ez az összeg kivételes elbírálás, egyedi mérlegelés alapján 75 ezer forintig terjedhet. A jóváhagyott építési köl­csön 10 százalékát az építke­zőnek saját hozzájárulásból — készpénzzel, építési anyag­gal, munkával — kell bizto­sítani. A rendelet szerint a saját hozzájárulást az épít­kező munkaadója részben, vagy egészben fedezheti a részesedési alapból. A ren­delet kötelezi az illetékes tanácsokat, hogy minden év február 15-ig számoljanak be az építésügyi és városfejlesz­tési miniszternek a telepek felszámolási munkáiról, s az ezzel kapcsolatos tapasztala­tokról. a Köztisztasági Vállalat Gépkocsikat akarnak vásárolni és telepet építeni Országos hiánycikk! A kisméretű gyógyszeres­üvegekből országosan hiány van, így megyénkben is. A Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központja a hiány pótlásáért kéri a la­kosságot, hogy feleslegessé vált gyógyszeres üvegeit térí­tésellenében adja el. Pécsett ma kezdődik a gyógyszeres üvegek beváltása a Munkácsy Mihály és Fürdő U. sarkán, a Fürdő utca 2 sz. alatt. A be­váltási kampány 10 napig tart. Vidéken minden gyógy­szertár beváltja az üvegeket november 29-től pedig Pé­csett is valamennyi gyógy­szertár. A 10-től 500 gramm súlyú üvegekért .0.60 forint­tól 2.90 forintig, a tégelye­kért pedig — 20 grammtól 300 grammig — 1.30 forint­tól 5.50 forintig fizetnek. JÖVŐ héten elkészül a re*íi? Tegnap tartották meg a gázfűtés próbáját az Utas­ellátó Vállalat főpályaudvari egysege, közismertebb nevén a „resti” éttermi részében. Megérkezett az új bútorzat is I és így remény van arra, hogy a fűtésszerelés végleges be­fejezése után a korszerűsí­tett éttermet a jövő hét vé­gén átadják. Pécs köztisztasági helyzetét tűzte tegnapi ülésének napi­rendjére a Városi Tanács közlekedés és kommunális ellátási állandó bizottsága a Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat beszá­molója alapján. Ismételten megállapították: a vállalat jelenlegi munkaerőhelyzete elégtelen ahhoz, hogy a város köztisztasági szükségleteit el­lássa. Magasfokú gépesítésre van szükség, de a kézi mun­kaerőt még ebben az esetben sem lehet nélkülözni. A Városi Tanács ebben az évben biztosított már a vál­lalat részére egymillió forin­tot új gépek beszerzésére. Eb­ből vásárolta a napokban megérkezett új kuka-gépko­csit, s ebből szerzi be a kö­zeljövőben leszállítandó kon­téneres szemétszállító jármű­vet. Az előbbivel új terüle­tek bekötésére nem Lehet gondolni, segítségével csupán minőségi javulást érhet el a vállalat a szemétszállításban. Itt említendő meg, hogy már jelentkeztek panaszok, a vá­ros egyes területein ismét szaporodó elszállítatlan sze­mét mennyiségére. Elmond­ták az állandó bizottság ülé­sén, hogy a szállítási nehéz­ségeken túl ebben része van annak is, hogy kevés a kihe­lyezett kuka-edény. OT-nor- ma szerint két-két Lakásra kell számítani egy-egy sze­métgyűjtő edényt. Pécsett ez­zel szemben gyakran négy­öt, sőt hat lakásnak van egy kuka-edénye. Az erre vonat­kozó tanácsrendelet sürgős módosítására lenne szükség, hogy a tulajdonosokat köte­lezni lehessen a megfelelő számú edény elhelyezésére. Az országos hórmá betartá­sa sokat segíthetne a város köztisztasági helyzetén. A további fejlesztéssel kap­csolatban elmondták azt is, hogy a Városi Tanács újabb 2,9 millió forintot helyezett kilátásba. Ebből részben két új utcaseprőgépet akarnak beszerezni (ezekét azonban még idén meg kellene ren­delni, hogy tavaszra Leszál­lítsák Svédországból) és a vállalat — enyhén szólva — korszerűtlen szerelőcsarnoka helyett újat akarnak építeni. Elkészítette a vállalat a IV. ötéves tervre vonatkozó ja­vaslatát is. Eszerint 28 millió forintra lenne szükség a leg­fontosabb utánpótlás biztosí­tására, a szemétszállítás meg­felelő átprofilozására, s a jelenleg használatos kuka­gépkocsik fokozatos kicseré­lésére, nagyobb tömörítőké- pességű járművekre. Meg­jegyzendő azonban, hogy míg a jelenleg használt gépkocsi ára 490 ezer forint, addig a nagyobb hatásfokú osztrák— cseh kooperációban készült gépkocsi ára 1,2 millió fo­rint. Számos észrevétel hangzott el a város általános köztisz­tasági helyzetével kapcsolat­ban. Ezek közül néhány: több alkalommal szorgal­mazták már, hogy egyszer s mindenkorra tiltsák meg a városban a reklámcédulák szórását — eddig kézzelfog­ható eredmény nincs. Köte­lezni kellene mindazokat a közületeket, amelyeknek a városban lévő telephelyük nem szilárd burkolatú, hogy haladéktalanul intézkedjenek e tekintetben, mivel jármű­veik folyamatosan szennyezik az utcákat. Ugyanígy sürgő­sen rendezni kell a Szalai András utcai parkolóhelyet is, ami a jelenlegi formájá­ban a város egyik központi por- és sárfészke. Az anyag- szállító járművek fokozot­tabb ellenőrzését sürgették, amelyek az esetek többségé­ben szintén a város szennye­zettségét „segítik elő”. A szabadtéri játékok programja A szegedi szabadtéri já­tékok igazgatóságán ked­den tájékoztatást adtak a Dóm téri színpad 1970. évi programjáról. Július 18. és augusztus 20 között tizenhat előadást tartanak. A nyitó darab Kodály „Hári János”-a lesz. Jú- j lius 19-én, 21-én és 22-én ’ a novoszibirszki balett vendégszerepei Szegeden. Mascagni „A paraszt­becsület’ és Leoncavallo „Bajazzók” című operáit — külföli énekesekkel a főbb szerepekben — au­gusztus 9-én, 12-én, 15-én és 19-én játsszák. A tervek szerint augusztus 16-án és 20-án a Magyar Nép­hadsereg 150 tagú Köz­ponti Művészeti Együtte­se érdekesnek ígérkező folklór-összeállítással sze­repel a játékokon. Gáztalan a gyilkos telep Gyors ütemben folyik István-akna mély szintjének feltárása — 30 millió tonna szén a „tét“ — Gázvédelmi csoport alakul Pontosan egy hónap telt el azóta, hogy István I. akna „talpán” — 528 méter mély­ségben —, az utolsó kontroli­lyuk is elnémult, mellyel a szó legszorosabb értelmében megcsapolták az agresszivi­tásáról hírhedt 7-es jelzésű széntelepet. Most a telep si­keres átvágásáról kaptunk hírt. Az aknamélyítők a múlt hét végén elérték az 5 méter vastag telepet, mely — az előrejelzéseknek megfelelően —, ez alkalommal már fo­gatlan oroszlánként viselke­dett. A szabolcsi bányakerület István I. aknájának tovább­mélyítése annak a program­nak a keretében kezdődött meg, mely szerint 1973 után a nagymúltú üzem ismét visszatér a mélyszintekre. —- l Mint ismeretes, pillanatnyi­Műút vezet Bürüsre Háromezer méterrel ismét hátrább szorult „a világ vége“ A település neve 1479-ben Bewres. Lakja négy család. 1700 körül Bőrös, később Bürüs — a mai napig is. I Szigetvártól tizennégy kilo­méterre. 1932-ben 312 lélek lakja. 1945-ben 280, 1960-ban 203, és ma 147 lakosa van. — Hova tűntek? — Mire maradink volna itt? Se út. se villany, se semmi — mondja egy közép­korú férfi tegnap délelőtt a kétújfalusi tanácsházán. Köz­ben a Közúti Építő Vállalat termelésvezetője, Tóth Árpád adatokat sorol: az út hossza 3 kilométer, szélessége 4 mé­ter. Építési költség: 5 millió 638 ezer forint. Az új nyom­vonalon vágott'út itatott bur­kolatot kapott. Érinti Véra­dót (másfél kilométer) és érinti (a harmadik kilomé­ternél) Bürüst. Utána sem­mit nem érint. Itt a világ vége. Most ugyan kitolták háromezer méterrel. A lakos­ságot meg behozták, évszá­zadokkal. A villannyal kez­dődött 1960-ban és folytató­dik most a új bekötő úttal, amelyet tegnap délelőtt avat­tak. — Hova tűntek? Marosi József bürüsi isko­laigazgató hív a lakására, töményt és kávét iszunk. — Hogy hova? Képzeljen el okos, hozzáértő, állatte­nyésztő középparasztokat. — összeszedtek egy kis tőkét ahhoz, hogy itthagyják ezt a Sárfészket és Pécsre köl­tözzenek. Felesége: — Ma is vannak még itt elhagyott lakóházak. Üresen állnak. Akár Hóból felé, akár Kétújfalu felé közelítettük meg az országutat, ahol már busz jár be Szigetvárra, négy-öt kilométert gyalogol­tunk. De úgy ám, hogy a gumicsizmát elrejtettük a bokrokban, cipőt húztunk, szálltunk fel a buszra. Este ugyanígy vissza. Elemlámpá­val kerestük a lábbelit. Az­tán megint öt kilométer sár­ban. — Hol vásároltak? — Nálam, a boltban — mondja Gebauer István, szö­vetkezeti boltos, kocsmáros és postás egyszemélyben. — De ha ősszel beborult az ég, esett hónapokon át eső, hó, ide csak lovaskocsival szál­líthattak ki árut, ha kijött egyáltalán. Hetente egyszer, néha kétszer volt kenyér ... — S ha beteghez hívtak orvost? Vagy mentőt? Marosi József: — Az orvos kijött. De ré­gebben előfordult hogy a vakbélgyanúst én vizsgáltam. Megnyomogattam a hasát, ordított, na mondom, gyerünk be a kórházba. Fel a sze­kérre, két pár lovat fogat­tam eléje, különben nem bír­ták volna az utat, aztán irány Szigetvár. Igazam volt, valóban a vakbelét kellett kidobni a „paciensnek". A mentő viszont, soha nem tu­dott bejönni. Az út kitűnő most. Apró, szürke zuzalékkövet terítet­tek a hátára, csak úgy her- seg a kerekek alatt és szé­pen „futnak” el mellettünk a fekete-fehércsíkos szegély­fák. — Mozi, meg ilyesmi? Felesége: — Jó évekkel ezelőtt volt utoljára vándormozi, szekér­rel. de azelőtt is ritkán. Igaz, van vagy két tv-készülék a községben, azért kitekintünk a világra. Megjön közben Marosiék kislánya Is, aki Hobolban tanít. Pedagógus dinasztia. Az asszony édesapja negyven esztendeig itt tanított, tavaly halt meg. A villanyt megér­te, az utat már nem. Marosi József 18 esztendeje él a köz­ségben. Huszonöt gyerek ta­nul alsó és felső tagozaton — összesen. — Hogy az út mit jelent majd a gyerekek számára, azt egyszerűen el sem lehet mondani. Megépült az úttal együtt az autóbusz-forduló is, éppen az iskola előtt. Ha megkapjuk a buszt, jövőre a felsötagozat iskolabusszal megy át Kétújafluba. Marosiné mondja: — Tudja, tegnap este, ami­kor az automata bekapcsolt és a villanyok kigyúltak, annyira szép volt az új út, meg a szegélyfák fehér sora, hogy ha nem szégyenlem, hát Sirvafakádok. Az ünnepségen, illetve utá­na, amikor búcsúzkodunk, a kétújfalusi tanácselnök, Mon- szider József felsóhajtott: — Városi ember soha meg nem tudja, mit jelent ennek a kicsi kis falunak egy egy­szerű út. Amikor Pécsett föl­szedik a kábelesek a járdát, akkor a járókelők bosszan­kodnak. Itt évszázadokon át sárba ragadt két kis falu népe. Május közepén kezdte a vállalat a munkát, decem­berre ígérték az átadást, teg­nap készre jelentették. Két hónappal ezelőtt két család költözött Barcs környékéről Bürüsre, szintén két család Váradra Beköltöztek az el­hagyott házakba Munkát vállaltak a termelőszövetke­zetben ... lag másodlagos művelés fo­lyik Szabolcson, ami jóval olcsóbb ugyan mint a mély­szinti termelés, de a szén mi­nősége ezekben a felsőbb ré­tegekben erősen kifogásolha­tó. Az akna továbbmélyíté­sét vállaló brigádok riasztó feladat elé kerültek két hó­nappal ezelőtt: harántolniuk kellett az 1959-es — világvi­szonylatban is egyedülálló —, gázkitörés „tettesét”, a 7-es telepet. Annak idején ebből a telepből 1150 tonna szenet dobtak ki a titokzatos földalatti erők, több mint 180 ezer köbméter metánt szaba­dítva fel. A 7-es telepnek halálos áldozatai is voltak, j érthető volt hát az elővigyá­zatosság. A gyilkos erők le­vezetését a Szénbányák Ku­tatási Osztályának munkatár­sai vállalták, akik a világon először dolgozták ki, illetve alkalmazták függőleges akná­ban a vízzel való gázkimosa- tás technológiáját Október első két hetében kilenc — 120—200 milliméter átmérőjű —, lyukat fúrtak az akna­talpba, melyeken át — ha­talmas föld alatti gejzírek formájában —, elszálltak a veszélyes gázok, megszüntet­ve a baljóslatú kőzetfeszült­ségeket. A tegnapi nappal teljessé lett a siker, megnyitotta hát az utat a mélységek felé. István-akna körzetét 1000 méterig kutatták meg, s a feltárt szénvagyont 30 millió tonnára becsülhető. Ez a mennyiség 40 évre biztosítja az üzem jövőjét. Az aknamélyítők előrelát­hatólag 1970 első negyedévé­ben fejezik be a továbbmé­lyítést. Ezt követően minden erőt a feltáró vágatok kihaj­tására összpontosítanak. A nagy mélység természetesen eztán is sok veszéllyel fe­nyeget, ezért január 1-vel megkezdi működését a me­cseki szénmedence első komp­lett gázvédelmi csoportja. Ez a csoport dolgozza ki, haj­tatja végre, illetve ellenőrzi majd a gázkitörést megaka­dályozó technológiákat, s e csoport munkásai lesznek az emberek tökéletes kiképzé­séért is felelősek. 1909 óta 94 nagyerejű gázkitörés volt Szabolcs-bányán — a maxi­mális előrelátás és óvatos­ság tehát nagyon is indokolt. B. S. Meghirdetlek a középiskolai tanulmányi versenyeket A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt szaktár­cákkal és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben — az 1969—70-es tanévre meghirdette az országos kö­zépiskolai tanulmányi ver­senyt, valamint az Arany Dániel matematikai ^ versenyt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen har­madik és negyedik osztályos diákok vehetnek részt, s egy tanuló legfeljebb két tan­tárgyban indulhat. A verseny tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, matema­tika, fizika, földrajz, kémiá, biológia, továbbá -- csak a közgazdasági szakközépisko­lák és a technikumok tanu­lóinak — könyvvitel. Magyar nyelv és irodalomból, törté­nelemből, földrajzból és orosz nyelvből a verseny há­rom-, matematikából, fiziká­ból. kémiából, biológiából, könyvvitelből angol nyelv­ből kétfordulós. Újdonság, hogy a szakosí­tott biológiai verseny máso­dik fordulójában kialakuló rangsor első tizenöt helye­zettjét az ország&s verseny- bizottság harmadik forduló­ra: gyakorlati versenyre ren­deli be — hasonlóképpen mint á kémiába*.

Next

/
Thumbnails
Contents