Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-19 / 268. szám

Dunötttttii napid 1969. november 19. Jogi tanácsadó Horváth J.-né komlói ol­vasónk kérdezi, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nőnek jár-e az évi fizetett szabad­ság? Igen, jár! A 6 7967. (X. 8.) Mii.-M. sz. rendelet 113 § (4) bekezdésének c) pontja sze­rint a dolgozót megilleti a szabadság, ha tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápo­lása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azon­ban egy évre, függetlenül at­tól, hogy erre az időre jár-e táppénz illetőleg gyermek- gondozási segély. A szabadság egy évre jár. Tehát nem illeti meg a dől- i gozó nőt a szabadság, ha a j másik két évben is fizetés- ! nélküli szabadságon van. I L. Zs. olvasónk kérdezi, hogy mikor nem kerül a termelőszövetkezet haszná­latában lévő föld termelő­szövetkezeti tulajdonba? Kérdésével kapcsolatban is­mertetjük az 1967. évi IV. törvény 3 § (3) bekezdését. E szerint nem kerül termelő­szövetkezeti tulajdonba az a föld, a) amely a termelőszövet­kezet tagjával együttélő há­zastárs (élettárs), valamint a tag özvegye tulajdonában van; b) amely földjáradékra jo­gosult olyan idős személy tulajdonában van, akinek a földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került termelőszövetkezeti haszná­latba; c) amelyet haszonélvezeti jog terhel, a haszonélvezet fennállása alatt. Előfordul, hogy olyan föld­terület mentesítését is kérik, amelyet haszonélvezet ter­hel. A kérelmet ebben az esetben elutasítják. Az ilyen mentesítési kérelmet akkor kell újból előterjeszteni, ami­kor a haszonélvezet megszű­nik. Ugyanis a jogszabályi rendelkezések értelmében csak ekkor lehet a mentesí­tési kérelmet jogszerűen el­bírálni. Áz illetékesek válaszolnak „Miért kevés a cement?” Huszonötezer tonna tárolását vállaljuk Bár a cikk nem marasztal­ta el vállalatunkat, mégis a teljesség kedvéért közlöm, hogy október 24-én dr. Kor­mos Aladár CEMOV vezér- igazgató-heyettes részére le­velet küldtem, amelyre saj­nos még nem kaptam választ, j A lényeg az, hogy a mai na­pig 10 000 tonna cementtel időarányosan le van maradva | a CEMOV vállalatunk részé- ! re. A hejőcsabai túlterme­lésből következő üzemállást ; csak a cikkből tudtuk meg, j ugyanakkor, amikor téli tá- j rolásra kért 10 000 tonnából mindössze 6000 tonnát szálli- | tottak le. Ezen túlmenően is tudtunk volna tárolásra át­venni cementet. Vezérigazgató helyettes elvtársnak mindeze­ket megírtam, továbbá azt is, hogy az 1969 és 1970-es téli időszakban tárolásra 25 ezer tonnát vállalunk. Egy­ben a felvetett idényárra vo­natkozóan is feltettük kér­désünket, de erre válasz nem érkezett. Kormos elvtárs az építtetők, a lakosság és a kö- zületek tájékoztatására a fel­tett kérdésekre rövidesen vá­laszt ad. „Miért nem kap Pécs elég cserepet?” c. cikkre ugyan­csak válaszolni kívánok, bár ebben sem marasztalja el vállalatunkat a cikkíró, de javasol mennyiségi eltolódást Békéscsaba felé. Az 1969. évi szerződéskötés előtt is, s már azóta is a jövő évi szerző­déskötés előkészítésére meg­kerestük a Cserépipar Orszá­gos Központját, de külön Bé­késcsabát is. Sajnos, nem tud a jelenleg érvényes szerző­désünkre sem időarányosan szállítani vagonhiány és más akadályok miatt. A MÁV pé­Horvát István kérdezi, hogy mikor számít a be­tegség ideje munkanapnak a termelőszövetkezetben? Ügy tudja, hogy a beteg­ségi időt teljes egészében be kell számítani, ennek ellenére a tavalyi betegségi idejé* csak részben vették figyslembe a nyugdíjidejé­nél« Olvasónk kérdése Jogos. Kevesen tudják, hogy az 1967. január 1. napjával életbelé­pett új rendelkezések a be­tegségi idő számításánál kü­lönbséget tesznek az 1968. december 31. előtti és az 1967. január 1. utáni megbe­tegedések között. A 6 1966. (XII. 24.) SZOT szabályzat 29. § (2) bekezdése szerint fél munkaegységet kell szá­mításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag ke­resőképtelen betegsége miatt közös munkát nem végzett. Ezt a rendelkezést kell al­kalmazni az 1966. december 31. előtti esetekben. Tehát a keresőképtelen betegség idő­tartamát kell igazolni. Más a helyzet az 1967. ja­nuár 1. napja utáni időben. A fentebb ismertetett sza­bályzat 33. § (3) bekezdése szerint ugyanis munkanap­nak számít az a nap is, ame­lyen a termelőszövetkezeti tag kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban, vagy a termelőszövetkezettől beteg­ségi segélyben részesült, vagy szülési szabadságon volt. Az ismertetett rendekezé- sek Közötti különbség lénye­ge, hogy míg az 1966. decem­ber 31-ig a keresőképtelen­ség igazolása alapján lehetett fél munkaegységet számítás­ba venni, addig az 1967. ja­nuár 1. utáni esetekben, csak akkor lehet a betegségi időt munkanapként beszámítani, ha a; termelőszövetkezeti tag ellátásban részesült. Tehát nem elég csak a betegséget igazolni Ezért nem számítot­ták be az 1968-as betegségi idejének egy részét a nyug­díj idejébe. „Még egy járat kellene!” csi és békéscsabai igazgató­ságának segítségével vállala­tunk némi vagonmennyiséget biztosított ugyan, de ennek ellenére a nagyobb mennyi­séget csak 1970. március 31-ig tudja a békéscsabai gyár le­szállítani, mely mennyiséget szerződés szerint 1969. decem­ber 31-ig kellett volna le­szállítani. Vállalatunk 1969-re 16 000 tonnás, 1970-re 24 000 tonna felfutást tervez cementből és téli tárolást is, mint az előbb már megjegyeztem, vállal az éves keretnek egyharmad erejéig. Cserépből 1969-re 2 200 000 darabbal és 1970-re újabb 2 000 000 darabbal kí­ván többet beszerezni. E ter­mékből is hajlandók vagyunk tárolni még akkor is, ha a kereskedelemnek nem elő­nyös, de a lakosság, illetve az építkezők érdekében vál­laljuk ezt is. Kabács Béla, a Pécs-Szekszárdi TÜZÉP Vállalat igazgatója Szerkesztői üzenete' Zs. Gyula, Mohács: < Munkahelye helyesen járt \ el, mikor táppénzét a tényleges keresete után számította ki. it F. György, Siklós: A nyugdíjidő beszámításá­nál a naptári évet kell figyelembe venni, öt év- < nél nagyobb megszakítás < esetén az előző évek nem < 5 számítanak be. * > S Horváth Józsefné, Vil- j ■ lány: Szülési segélyt csak < ; egyféleképpen lehet fel- < venni, vagy saját vagy a ; férj jogán. í * > „özvegy” jeligére üzen- jük, hogy ennyi év után < nincs már lehetőség arra, hogy férje után temetési í költséget kaphasson. \ * < Kiss Jánosné, Sziget- s vár: A Munkatörvény- < könyv 46. paragrafusának • 2. bekezdése szerint „A hat évesnél fiatalabb gyer­mekét gondozó anyának, valamint az egészségre ártalmas munkakörülmé­nyek között dolgozónak csak kivételesen rendel­hető el túlmunka...” Most nincs rá gépkocsink Magyarlukafa és Vásáros- béc közútjának elkészülése után szeptember 1-én menet­rendszerinti járattal kapcsol­tuk össze ezeket a községe­ket Szigetvárral. A menet­rend kialakításával kapcso­latban többször felkerestük a községi tanácsot és meg­kerestük a járási tanács vb- elnökét is, ahol szintén a járat jelenlegi menetrendi fekvését tartották megfele­lőbbnek. A reggeli szigetvári 7.20-as érkezés és a sziget­vári 17.10-es indulás véle­ményük szerint lehetővé te­szi a rendszeres munkavál­lalást Szigetváron. A tárgyalásokon nem zár­tuk ki annak lehetőségét, hogy a későbbiek folyamán járataink számát növeljük, de közöltük azt is, hogy a rendelkezésre álló gépkocsi­park jelenleg további sűríté­seket nem tesz lehetővé. A postazárlatok és sajtó­termékek szállítását csak olyan esetekben vállaljuk, ha az egyébként a személyszál­lítási célkitűzéseknek is meg­felel. így a kérést, hogy csu­pán a postaanyag szállításá­ra rendszeresítsünk járatot Vásárosbécig, teljesíteni saj­nos nem tudjuk. A terület közlekedését a továbbiakban is figyelemmel kísérjük és gépjármű kapa­citásunktól függően járataink bővítésére is sor kerül. A közeljövőben e tárgyban meg fogjuk keresni a község ve­zetőségét és az érdekek egyeztetésével igyekszünk ké­résüket teljesíteni. Laki Pál szakosztályvezető A SZERKESZTŐSE© Vasárnapi sorbanállások Egy különös dolgot szeretnék szóvátenni, amit sajnos már több ízben tapasztaltam. A legutóbbi eset november 8-án történt, tehát munkaszüneti napon. Mint ismeretes, ilyen napokon néhány pécsi fűszer-csemege-bolt reggel 7-től 11-ig nyitva tart Mondhatnám azonban így is: nyitva tar­tana. Délelőtt fél kilenc tájban az esős, hűvös időben hosszú sorban álltak a vevők a Kórház téri csemegebolt előtt. Ugyanez volt a helyzet a Jókai téren Is. Nem hiszem, hogy ezen a visszás és bosszantó helyzeten ne lehetne segíteni! Dr. Angyal Endre Menjen Ujmecsekaljáig a 13-as és 14-es járat Nem dőlt össze a világ • •• A kalauzok szigorúan ragasz­kodnak ahhoz, hogy a csuklóso­kon csak hátul lehet felszállni, és ha középen megtörtént a le­szállás, abban a pillanatban be­csukják az ajtót. Ezután követ­kezik p noszogatás, „menjünk előre”, s ha véletlenül akad olyan bátor, aki mégis meg­kísérli a még nyitva lévő közép­ső ajtón a felszállást, hát nem teszi zsebre, amit kap. Persze itt is vannak kivételek. Már ta­lálkoztam olyan kalauzzal, aki kiszólt, hogy „fel lehet szállni középen is”. Es csodák csodája, nem dőlt össze a világ. Minden­ki fel is fért. Ezért az a kérésünk, hogy a Közlekedési Vállalat adja ki uta­sításban a kalauzoknak, hogy engedélyezzék a középen való felszállást. Villányi Lajos Porcelángyár« — Középen mert felszállni?!. •. Erb J ámm rajz* Az AKÖV új forgalmi rendszert vezetett be a va- sasi vonalon. Nem tudjuk, mi indokolta ezt a szerve­zést, amikor talán a legjob­ban zsúfolt autóbuszok Va­sasról indulnak és majdnem minden utas a város közép­pontjáig, illetve tovább akar utazni. Most erről a zsúfolt autóbuszról le kell szállni a Budai vámnál és futkosás Tíxper cenJi ént egy 20-08 November 5-én negyed hat előtt néhány perctől kezdve több mint negyed órán át vártam a Petőfi utcai meg­állónál a 20-asra. Szeretném eztúton felhívni a vállalat figyelmét, hogy a 20-as járat gyakoriságát Üj- mecsekalja kiépülése és az autóbuszközlekedés életbelép­tetése óta nem növelték, jól­lehet az érdekelt lakókörzet jelentékenyen megnövekedett azóta. A csúcsforgalmi idő­ben újabban beállított 28-as a régi ideák alapján kezelt „villamospótló járat” 27-es vonalán halad, jóllehet a Szi­geti út jobb oldalán levő villanegyed aligha teszi in­dokolttá, a végállomásig uta­zóknak pedig lényegében mindegy, hogy melyik útvo­nalon jutnak oda, amellett gyakran üresen jár. A vál­lalat újságban hívta fel az utazóközönséget, hogy vegye igénybe a 28-ast a 20-as te­hermentesítése céljából. Nem volna egyszerűbb a 28-ast a Tüzér utca, Építők útja, Me­csek Áruház vonalára irányí­tani? Ettől függetlenül azon­ban azt hiszem, indokolt len­ne — akár a 28-as járat he­lyett' is — 10 percenkéntire szaporítani a 20-as járatot. (Különben ez a véleménye a problémát ugyancsak közvet­lenül érző kalauzoknak is). Dr. Buvári András össze-vissza, keresve, hogy honnan indul busz leghama­rabb a városba. Ezért javasolnánk, hogy a 13, 14-es jelzésű autóbuszo­kat Űjmecsekaljáig és a 15, 16-os jelzésűeket pedig a fő- pályaudvarig közlekedtessék, ami a sok ezres utazóközön­ség teljes megelégedését szol­gálná. A másik javaslatunk a ta­rifa. Nem emelünk szót a 4 forintos útiköltség ellen, ha­nem tegyék a szakaszhatárt a Budai vámhoz és így ki­felé is és befelé is be tudna segíteni a belváros közleke­désébe a vasasi járat. A 27-es járatot miért nem lehet a Budai vámig közle­kedtetni, ez sokat segítene azon a keveredésen, ami je­lenleg fennáll. A vasasi lakosság nevében: Panta József és 265 aláírás Szót kér as olvasó Vao-e remény a fásításra? Örömmel olvastuk lapjuk­ban, hogy többen észrevéte­lezték és szívügyüknek te­kintik a város fásítását, mert valóban nem szívderítő lát­vány a kopasz utcák sora, egyhangú sivársága. Termé­szetesen van Pécsnek sok olyan szűk utcája, ahol a fásítás eleve megoldhatatlan. Mi csak azt nem értjük, hogy azokon a helyeken, ahol van rá hely és lehető­ség, s ahol már évtizedek óta álltak s állnak fák, miért nem pótolják a közben ki­pusztultakat? Érdemes megnézni a . Már­tírok útját A Rét utcáig még csak megvan a „fasor” valahogy, de tovább már olyan erősen „foghíjas”, hogy csak itt-ott látni egy-egy fát. Pedig pont a középső szá- j kaszon, a TÜZÉP teleppel szemben lenne dupla felada- ! ta a fasornak azzal, hogy fel­fogna valamit az állandóan szálló brikettporból, ami csu­kott ablakokon át is behátpl a lakásokba. Egyben szeretnénk ezúton megköszönni a TÜZÉP új intézkedését, mely szerint az út melletti oldalra rakatja a fát és a brikettet beljebb és a sínek túloldalára. Ha ezt a telep egész hosszában meg­csinálják, akkor a szénpor­tól eddig nagyon sokat szen­vedett 6—7 ház lakói vala­mivel kevesebb szénport kapnak. Szeretnénk megkérdezni és konkrét választ kapni: 1. Mikorra várható a TÜ­ZÉP eltelepítése innen? 2. A fák pótlására van-e re­mény most őszre, vagy ta­vaszra? 3. A Vas Nagy kér. V. Rét utca sarki raktárát mikor viszik ki a raktárvá­rosba? 4. A Mártírok útja— Kolozsvár utca találkozásá­nál levő Fatömegcikk telep­hely elköltöztetésére mikor kerül sor? Addig is nem le­hetne szemétdombnak tűnő udvarukat kerítéssel eltakar­ni? A Mártírok útja lakói Az erdélyi kopó ritkább A Dunántúli Napló 1969. október 8-i számában lehe­tett olvasni: „A legritkább fajtájú kutya a Chinóok, amelyből a kutyaszakértők csupán 125 példányt tarta­nak nyilván”. Szeretném fel­hívni a figyelmet arra, hogy az idézett híranyag téves információn alapul. Ugyanis az erdélyi kopóból mindösz- sze 2 példányról van tudo­másunk, melyek tavaly a Fővárosi Állatkertbe kerül­tek. Ez a fajta a Chinooknál tehát jóval ritkább. Dely Mátyás állatkert-vezető Esztétika — üzlet Némi túlzással a pécsi Kossuth Lajos utcát a pesti Váci utcához hasonlíthat­nánk. És talán nem is ok nélkül. Az itt sorakozó üzle­tek valóban nagyvárosi kül­sőt kölcsönöznek az utcának, az esti kivilágítás, a sokszí­nű neonreklám pedig látvá­nyos. lenyűgöző képet nyújt. A Pécsi Vegyesipari Vál­lalat 47. sz. alatt lévő óra- és cipőjavító részlegére ráférne a tatarozás. A helyiség külső utcai része, az ajtó, a bur­kolat, a felirat jócskán el­öregedett, néhány hasonló társával rontja az utcaképet. Ebben az utcában, ahol a tetszetős feliratok, táblák, reklámok dominálnak, olyan üzlet is van, amely mindezt nélkülözi. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat 403-as sz. boltjára mindössze egy kicsike tábla hívja fel a figyelmet. — Ugyancsak szerény a deko­rációja a Pécsi Faipari Ktsz 50. sz. alatti bútor-minta­boltjának. Nem hinnénk, hogy a szövetkezetnek ne telne egy-két nagyobb fel­iratra. neonreklámra. A 75-ös számú ház, habár az utca végén van, de áz itt található papír- és író­szerbolt tábláját ideje volna kicserélni már, mert a fes­ték szinte teljesen lehullott róla. Sürgősen rendbe kel­lene hozni az utca elején lé­vő virágüzlet külsejét is, ahol hasonló a helyzet. Külön kell szólnunk a ki­rakatok megvilágításáról és a neonreklámok, feliratok karbantartásáról. Rendszere­sen nincs bekapcsolva, vagy talán nem is működik 14—15 üzlet neonreklámja, ami nem­csak esztétikai, de üzleti szempontból is hátrányos. Gortvay r j‘— 4 I l Szállítási problémák a tüzelőellátásban Nem volt előszállítás A Dunántúli Napló októ­ber 11-i számában megjeleni Szállítási problémák a tüze­lőellátásban című cikkükben a Tüzépegyesülés budapesti sajtótájékoztatójáról adtak hírt. A Pécsi Vasútigazgató- ság területére vonatkozóan a sajtótájékoztatóhoz néhány gondolattal járulok hozzá. Ez év első öt hónapjában a Pécsi Igazgatóság területén a napi igény 17 kocsi volt a tüzifaszállításhoz. Június és október elseje között a nö­vekedés minimális volt, napi 36 kocsi. Az év első felében szabad kapacitása volt a vasútnak. Sorra látogattuk fuvaroztató- iiikat és kértük: amit lehet, az őszi forgalom hónapjai helyett szállítsanak koráb­ban. Az erdőgazdaságok ta­núsíthatják, hogy a tűzifa fuvarozását is szorgalmaztuk. Azt a választ kaptuk: nincs vevőjük. Októberben a kocsiigény, a tűzifa szállítására rendkívüli módon megnőtt. Mivel elő­szállítás nem volt, a megnö­vekedett igény egyik napról a másikra jelentkezett. Ép­pen abban az időben, amikor az őszi idényszállítások fog­lalták le a kocsipark jelen­tős részét. Ez vallóban átme­netileg azt idézte elő, hogy minden egyes, a tűzifa szál­lításához igényelt kocsit a vasút nem tudott kiállítani. Amikor a tüzifaellátásban fellépett gondokról tudomást szereztünk, gyors szervezési intézkedéssel a tűzifa részé­re megrendelt kocsikat azóta maradéktalanul biztosítjuk. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents