Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-16 / 266. szám

I

i

inmanttxit namö

1969. november 16.

HMegfál-kSHetnények. ptocér staféta:

Szakmai vetélkedő a

vendéglátóiparban

Ki nyer ma? Ez a kérdés foglalkoztatja majd november 24-én a KPVDSZ megyei, és a KISZ városi bizottsága szervezésében megrendezendő vendéglátóipari szakmai vetélkedő résztvevőit. A háromnapos yerseny első napján, november 20-án délután kettőkor a KPVDSZ kultúrtermében rendezik meg az elméleti vetélkedőt, utána 23-án, vasárnap a cukrászok, és hidegtál-szakácsok készítményeiből kiállítást rendeznek a Fegyveres Erők Klubjának éttermében. A kiállítás délelőtt 9 órától délután 17 óráig tekinthető meg. Ugyancsak 23-án, a délelőtti órákban kerül megrendezésre a pincérek stafétája, a Kossuth Lajos utcában, ez természetesen a rossz idő ese. tén elmarad. Az utolsó versenynapon, 24-én az Olimpia étteremben egésznapos szakmai vetélkedőt rendeznek. A gyakorlati verseny után, — ugyanitt hirdetik az eredményt délután 17 órakor.

Elfogták a rendőrgyilkos társát

Sági István többszörösen büntetett előéletű, körözött bűnözőt, Sági Istvánt a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte, ügyében a vizsgálat folyik.

,.s i,

ETAGE“

kiskazánok

OTPhitellevélre

is megvásárolhatók!

9. sz. Vasbolt

PÉCS, KOSSUTH L. U. 9. Telefon: 20-67.

Ai álláspontok egyeztetésére rolna szükség

AIV. ötéves tervben már szerepel a patacsi lakótelep

A MÉV a tanácsra vár, a tanács a MEV-re

Lapunkban két alkalommal is foglalkoztunk a Patacson tervezett 500 lakásos lakótelep építésének — illetve egyelőre még csak az előkészítésének — problémáival. Mint ismeretes, az akciót annakidején a Mecseki Ércbányászati Vállalat indította el azzal a dicséretes szándékkal, hogy a saját erőből építkezni kívánó dolgozóit jelentős összeggel támogatva lakáshoz segítse. A vállalat részesedési és fejlesztési alapjából ajánlott fel e célra négyéves időtartamra évi 2—2 millió forintot.

A szándék valóraváltása körül azonban

különböző nehézségek jelentek meg és félreértések

is adódtak.

Ez utóbbiak közül kettőre emlékeztetnénk olvasóinkat: valószínűtlenül nagy összeg került a köztudatba az építkezés kijelölt területén lévő sertéshizlalda szanálásával kapcsolatban, s a Városi Tanács vb-nak nem volt hivatalos tudomása a MÉV által felajánlott összegről, így hosz- szú ideig nem is tudott érdemben foglalkozni a dologgal. Ez viszont a MÉV- nél keltett olyan benyomást, mintha a Városi Tanács nem kezelné kellő komolysággal a vállalat kezdeményezését.

Szeptemberben megjelent második cikkünkben éppen ezt tettük szóvá és az érdekeltek figyelmét felhívtuk arra, hogy megfelelő adatközlés hiányában nem is várható, hogy érdemi lépések történjenek a patacsi lakótelep építésének ügyében. Két hónap eltelte után most ismét érdeklődtünk a Városi Tanács tervosztályán: milyen új fejlemények vannak? Balaskó István mb. osztály- vezető főmérnöktől a következő tájékoztatást kaptuk:

— A város IV. ötéves

tervében már szerepel a

patacsi lakótelep.

A 12 millió forintos várható közműköltséget tanácsi eszközökből biztosítjuk, mivel a MÉV-től mind ez ideig nem kaptuk meg a várt hivatalos tájékoztatást a hozzájárulás mértékéről; Azt hiszem, érthető, hogy hallomás alapján mi nem tervezhetünk. A MÉV esetleges közlését a járulékos és kapcsolódó beruházások programjánál vehetjük figyelembe. Ez már készül, de fedezet egyelőre nincs még a megvalósításra. Az építtetők hozzájárulása ezek szerint nélkülözhetetlen a továbbiakhoz. A patacsi lakótelep építését mi mindenesetre * elindítottuk, s ez most már megy a MÉV-vel, vagy anélkül. Természetesen szeretnénk, ha a vállalat lakásgondjainak megoldását elősegíthetnénk ezzel.

Megkérdeztük, hogy a Húsipari Vállalat közölte-e patacsi hizlaldájának értékét?

— Szeptember 29-1 keltezésű levelében hivatalosan közölte a Húsipari Vállalat, hogy a hizlalda bruttó értéke 1.7 millió forint, jelenlegi nettó értéke pedig — ami a kártalanítás alapját képezi — mindössze 704 ezer forint. A vállalat természetesen kéri a tanács segítségét az új sertéshizlalda létesítéséhez. Ez újabb, megoldásra váró gondot jelent nekünk.

A tájékoztatóból kitűnik, hogy a MÉV a várt közléssel eddig nem jelentkezett, ezért a tanács sáját eszközeiből kénytelen fedezni azokat a munkálatokat, melyeknek költségeit — részben — eredetileg a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vállalta fejlesztési alapja terhére. Ezek után tehát érdekes meghallgatni a MÉV véleményét is. Kérdésünkkel Fessel Tiborhoz, a vállalat munkásügyek főosztályának vezetőjéhez fordultunk, s megtudtuk tőle, hogy

a MÉV ez idő szerint SzentIőrlncen tájékozódik társasházépitésl lehetőségek

ntán,

mivel ott kilátás van közművesített telekre. Egyébként Pécset sem ejtették el és a város különböző részein kínálkozó lehetőségeket tanulmányozzák. Ebből úgy tűnik, mintha a vállalat érdeklődése csökkent volna a patacsi lehetőség iránt.

— Patacson a legjobb körülmények között is 1973— 1974-ben lehet lakásokat átadni. Ez nekünk késő — mondta Fessel Tibor. — Nem köthetjük le magunkat olyan ' területen, amelynek beépítése a távoli jövőben van. Egyébként való igaz, hogy írásban nem közöltük hozzájárulásunk összegét, de szóban megtettük ezt már. A továbblépéshez jó volna, ha a tanács hivatalosan köA pécsi filharmonikusok élén

BOGO LESKOVIC

Péntek. Este 7 óra felé jár , az idő. A Kossuth Lajos utca tele van sétáló emberekkel. Az őszbe cseppent tavaszt kár lenne kihagyni. Aki teheti él a kellemes esti séta lehetőségével. Aki teheti... A Pécsi Filharmonikus Zenekar tagjai közül is bizonyára ezt tennék néhá- nyan, ha a kötelesség nem szólítaná őket próbára, a Liszt-terembe.

A Liszt-terem olyan mint a hangya'boly. Mindenki együtt van már. Nagy Péter zenekari ügyelő a bejárati ajtót figyeli, a zenekar vendég- karmesterét, Bogo Leskovid-ot várja. Kisvártatva meg is érkezik. Mindenki el-, foglalja a helyét a próbateremben. A kezdésig van még néhány perc. Vass Ágnessel, a zenekar „ifjú” koncertmesterével (aki ezen a hangversenyen debütál!) együttes beszélgetést folytatunk a

1 karmesterrel, zenei kifejezéssel szólva:, vivace tempóban.

— Az első kérdés helyett hadd kérjek. Azt mondja el, amit el szeretne mondani a pécsi közönségnek.

— Meghívásra érkeztem, örömmel. Pécsett még nem jártam. Pesten sok az ismerősöm. Ferencsik János is köztük van. Én a magyar népet nagyra becsülöm. Ebben része van Bartók Bélának is. Több művét dirigáltam már. Akikkel eddig Pécsett találkoztam, azok melegszívű, szívélyes emberek valamennyien.

— Mi áll önről a jugoszláv zenei lexikonokban?

— Becsben születtem. Zenei tanulmányaimat ott végeztem. Csellista voltam. Kreisler-díjas. Szlovén származású vagyok. A Ljubljanai Operaház tőzeneigazgatói és az ottani szimfonikus zenekar vezetőkarnagyi tisztét látom el.

— Ügy tudjuk, sokat jár külföldön.

— Rengeteget. Európa szinte valamennyi országában koncerteztem már. Legtöbbet Hollandiában, Amsterdamban jártam.

— Melyik zeneszerző áll a szívéhez a legközelebb?

— Születési helyem és származásom miatt talán a bécsi klasszikusok és a szláv szerzők.

— Tehát Csajkovszkij is.

— Igen, mert ő is egyike azon zeneszerzőknek, akiket nem lehet eléggé elcsépelní. Zenéje örökszépségű.

Hogy ez így van, az minden bizonnyal ismét igazolást nyer vasárnap délelőtt a Liszt-teremben és hétfőn este a Nemzeti Színházban, ahol Bogo Leskovid, homfi- I társának, Dejan Bravnicar hegedűművésznek a közreműködésével Csajkovszkij három művét kelti életre.

■—na!

zölné velünk, hogy a konkrét feltételek birtokában mit kíván tőlünk, s ezért egyáltalán hány lakásra számíthatunk.

A kör tehát bezárult.

A tanács a MÉV-től várja a tanácskozást, a MÉV a tanácstól, bár mindkét szerv tudja, hogy mit akar a másik.

A tanács vállalati kezdeményezés alapján elindított egy közművesítési programot. Kár lenne, ha most, a megvalósulás küszöbén ez a vállalat hátat fordítana az ügynek. Az álláspontok egyeztetésére volna szükség mielőbb, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói végülis kedvező helyen • jussanak lakáshoz.

H. I.

Ebben a tanévben sem lesz változás a gimnáziumi érettségi tárgyak kialakult rendszerében

Bár a több éves vita, hogy legyen, vagy ne legyen, még tavaly lezárult, az érettségi változatlanul érdekli az embereket, hiszen a középiskolákban csupán nappali tagozaton az idén is csaknem 50 ezer fiatal végez. Amint a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársával közölték, a gimnáziumi érettségi tárgyak kialakult rendszerében az idei tanévben sem lesz változás. Továbbra is kötelező vizsgatárgy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, valamint a matematika, negyedik tárgyként pedig idegen nyelv, fizika, kémia és bioló- aa közül kell választaniuk az érettségizőknek.

Elmondották, hogy 1971- től a jelenleg érvényes gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatban kisebb változások várhatók, mivel az 1963-ban- kiadott szabályzat alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai kisebb módosításokat követelnek meg. Például: írjon-e mindenki érettségi dolgozatot, matematikából az írásbelin négy vagy több feladatot kapjanak-e a diákok, a szóbeli vizsgákon egy tétel — a tárgyak jellegének megfelelően — hány altételt tartalmazzon stb. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés még ebben az oktatási évben napvilágot lát. Tehát az érdekeltek több mint egy esztendővel az alkalmazás előtt megismerkedhetnek vele.

Árról is tájékoztattak, hogy a közoktatási főosztály valamennyi gimnázium 1969-es érettségi dokumentumait átvizsgáltam. • Megállapították, hogy a gimnáziumokban érettségizettek 48 százaléka jeles, illetve jő eredménnyel végzett. Különösen örvendetes, hogy az érettségi vizsgákon a bukások aránya — az előző tanévihez képest — felére csökkent.

A tapasztalatok tanulságait a közoktatási főosztály munkatársai elemzik és felhasználják majd a további intézkedések kidolgozásánál.

...y£- •

Nem éppen kellemes illat terjeng az épület közelében, dehát végül is most van a pálinkafőzés szezonja. Pedig külön-külön igazán jó illata van a szilvának, baracknak (cseresznye nincs Szederkény környékén) csakhogy vegyül a seprő és a még büdösebb törköly szagával. A központi iroda (hosszú parasztház) épületének végében van a szederkényi ÁFÉSZ szeszfőzdéje. A berendezést nemrég újították fel, különben régi, de — Marczi Mátyás főzőmester mondja — „megbízható”. Van a megyében ennél „modernebb” berendezés is, amellyel 500 litert lefőznek jó két óra alatt De hát.. s a jóég tudja...

— Olyan dolog ez — mondja Marczi Mátyás —, hogy a pincepörkölt is bográcsban főve jó, s nem a korszerű kuktában.

Ez a főzőüst 353 literes, a finamítóüst pedig 175 literes. Általában négy óra alatt kész a pálinka, tehát hosz- szabb ideig tart a főzés, mint egy korszerű, nagy üstben. Van is arról szó, hogy itt is növelnék a kapacitást, de az ÁFÉSZ vezetői — a különben, önmagában jó ötletet — nem valami szívesen fogadják. Ezt mondja az elnök, Szigli István:

— Mi túlnyomórészt bérfőzést végzünk, vagyis szolgáltató tevékenységet folytatunk. Egy-két kivételtől eltekintve a kistermelők nem rendelkeznek annyi alapanyaggal, hogy mondjuk egy ötszázas üstöt megtölthessenek. Nyilván meg kellene osztani, de ez már mindenképpen • vitára, megnemér- tésre adna okot, hiszen az alapanyag minősége változó.

Igaz ez. Sok szilva terem errefelé, de a termést nem mindenki igyekszik különösebb gondossággal felgyűjte- ni. összeszedik a fa alól, belekerül a rothadt gyümölcs is és egyáltalán: a szedés időpontját sem választják meg kellőképpen.

— Ezt hogy értsem?

— Először is: az úgynevezett besztercei szilvából van a legjobb pálinka, mert magas cukortartalma arányban van szárazanyagtartalmával. Továbbá pedig: körülbelül a szőlőszüret kezdetén kell leszedni és lehetőleg a legegészségesebb szemeket kell összegyűjteni. Általában három hét kell az erjedéshez. Ez persze nem általános „recept”, de több éves tapasztalatunk igazolja, hogy ez a leghelyesebb eljárás.

Megkóstolom a pálinkát. (Elnézést a pénzügyőrségtől ...) Figyelmeztetnek előtte, nézzem meg, tartsam a kupicát a világosság felé, milyen csodálatosan tiszta, mint a forrásvíz, milyen „tükrös” (ezt a kifejezést csak borra vonatkoztatva hallottam eddig) és milyen mély, enyhén kesernyés za- mata van, akárcsak szilvamagot toppantana ketté fogaival az ember. Egyetlen szeszfőzdét sem kívánnak megsérteni, de ez a pálinka, párját ritkítja. Valóban így van.

Tiszta9 mint a forrásvíz, zamatos, mint az érett gyümölcs -------------------------------------1-------------------------------—----------------------------------------------------Főzik a kisüstit

Mi a jó pálinka titka? — Érdemes-e kifőzetni a gyümölcsöt?

— Mitől van ez?

— Az előbb vázolt előzmények után még függ a minőség a főzési időtartam hosszúságától, a hűtéstől, a tüzeléstől, egyebektől — mondja főzőmester.

És persze, magától a terméstől. Bár ez már mennyiségi kérdés. Tavaly az ÁFÉSZ felvásárolt két és fél vagonnal, az idén nincs ennyi, mert az augusztusi hosszas esőzés visszafogta a szilvatermést. De volt olyan év, amikor nyolc vagonnal vásároltak. Ez csak töredéke a főzési kapacitásnak, mert — amint már említették — zömében kistermelőknek főznek. Évente egyébként 15— 16 ezer liter pálinka fut át a készülékeken.

— Mennyi pálinka jön le egy mázsa gyümölcsből?

— Mázsa szilvából — ha jó az anyag — úgy 12 liter körül. Törkölyből már kevesebb, 7—8 liter. Egyébként szabvány írja elő azt, hogy 50 foknál alacsonyabb szesztartalmú pálinkát nem adhatunk ki, ennél magasabb lehet. Általában elfogadható 50—52 százalék között. Ez a legjobb. Boltjainkban is ezt mérjük.

Beszélgetünk a főzési bérről, leadási kötelezettségről. Az arányok helyességéről ugyan meggyőzni nem tudtak, de azért leírom. A pálinka ötven százaléka az államé. — Ezt a termelő ingyen adja át. A másik ' 50 százalékot hazaviheti, amennyiben literje után befizet még 5 forint adót, és 7,50 forint főzési, illetve tüzelődíjat. A szeszfőzés állami monopólium. Ez rendjén van. De a készlet felének díjmentes beszolgáltatása szerintem nem hat ösztönzően arra, hogy a gazdák nagyobb gondot fordítsanak a gyümölcs- termelésre. Volt egy időszak — azt hiszem háromenégy esztendővel ezelőtt —, amikor hatvan százalékot kellett beadnia a termelőnek. Szerencsére ez a rendelet egy esztendeig „élt”, utána maradt az ötven százalékos arány. De ez is sok. A gyümölcspálinka nagy érték, nagy hasznot hoz, akár export, vagy hazai értékesítési szintre értjük. De még több lenne, ha csökkenhetne a kötelező beadási mennyiség. Mondom, ez csak az én véleményem — bár sok gazda osztozik ebben — végül is a törvény, törvény. De esetleg egy elavult törvény lét- jogosultságán is el lehetne gondolkodni, főként akkor, ha az a gazdaságossag rovására megy. Rab Ferenc