Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-15 / 265. szám
t969. november 15. nunomm i r* nm n 3 „Hová lettek a belvárosból a fák?44 A közvélemény kívánságát tolmácsoljuk Csak akkor számíthatunk fordulatra, ha a városi tanács vb elé kerül a fásítás ügye — Kössük össze az anyagi érdekeltséget, meg a fák védelmét. Mondjuk ki, hogy annak, aki fát vág ki Pécs bel-, illetve külterületén, fizetnie kell. Állapítsunk meg akkora összeget, mely rrfég- gondolásra int mindenkit, mielőtt a fejszéhez, vagy fűrészhez nyúl. A fizetési kötelezettség terjedjen ki minden vállalatra és intézményre; a fák kivágásából befolyt összegekből létesítsünk egy külön alapot, melyet a város fásításának, parkosításának finanszírozására használunk fel. Nemcsak több fa: facsoportok is A Dunántúli Napló szerkesztőségében hangzott el a fenti javaslat, azon a fásí- Sim ankéton, melyet a napokban hívtunk össze. Mintegy húszán vettek részt a tanácskozáson, minden olyan vállalat, intézmény képviseltette magát, melynek munkája, tevékenysége valamiképp befolyásolja a pécsi zöldterületek sorsát. Az ankét megismételte azt az — eredetileg dr. Szabó Lajos, a Megyei Tanács egészségügyi osztálya helyettes vezetője által kimondott és immár jelszóvá váló javaslatot, hogy amennyiben valamely vállalat, vagy intézmény mégis fa kivágására szánná el magát, ültessen minden kivágott fa helyébe kettőt. A tanácskozás aláhúzta, hogy a város fásítása statisztikai' kérdés is, meg nem isi' Statisztikai kérdés annyiban, hogy Pécs az ezer lakosra jutó zöldterület arányát tekintve, ‘ meglehetősen hátul kullog a magyar városok között. (Erről dr. Papp Zoltán a városi KÖJÁL munkatársa ismertetett elgondolkoztató adatokat.) Mégsem volna helyes, ha a számok, négyzetméterek, bűvöletébe esnénk, hiszen — erre már Kiss Dénes építészmérnök mutatott rá — van a témának minőségi oldala is. Sajnos, Pécsett — különösen a belvárosban — nagyon kevés a fás tér. Jobb híján azonban alkalmas e szerep betöltésére egy — néhány fából álló — facsoport is. — Ilyen facsoportot lehetne ültetni a Széchenyi térre és más helyekre — meg kellene gondolni és határozni. Tágabb horizontot! Az ankét egy másik — egyöntetűen hangoztatott — állásfoglalása 'az volt, hogy szemléletváltoztatásra van szükség. Szabó Antal, a DÉDÁSZ műszaki igazgatóhelyettese — és az ankét több más résztvevője — részletesen kifejtette, hogy mit kell ezen érteni. A különböző közmű- vezetékek — gáz, víz, villany stb. — elhelyezésének módjáról a Szabványügyi Hivatal intézkedik. A szóban- forgó rendeletben nem kapott kellő hangsúlyt, hogy a városok lakói nemcsak vízre, gázra stb.-re tartanak igényt, hanem fákra, zöldterületekre is. A kérdéses rendeletet egyébként már vagy két évtizeddel ezelőtt fogalmazták meg, régen elavult, s nem is lehet betartani. Szoyka Pál, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke adott annak hangot, hogy van akiben a magánember és hivatalos személy kettéválik. — Mint magánember azt kívánja, hogy sok zöld, illetve fa legyen a városban. Mint hivatalos személy — közművesítéssel foglalkozó «akember, esetleg építész — kivágatja. Az egész társadalomnak árt ez a kettősség, és ez is arra mutat, hogy szemléletváltozásra van szükség. Jóllehet, sokszor adódik az életben olyan helyzet, hogy egy fa megtartása nagyon körülményes és nehéz, mégsem szabad az egyszerűbb megoldást választani. Jó emberek tanácskozása? Sok figyelemre méltó javaslat hangzott még el az ankéton. Ilyen volt például, hogy létesítsenek a város déli övezetében egy nagy erdősávot, tehát nagyobbít- ság meg a város „tüdejét”. Kiss Dénes felvetette, hogy nincs szükség új fásítási tervre — ti. már van, csak íróasztalfiókban fekszik —, mások azt indítványozták, hogy már most rendeljék meg a faiskoláktól a fásításihoz szükséges csemetéket. — Időt vesz igénybe ugyanis, amíg azokat felnevelik. Jellemző az ankét légkörére, aktivitására, hogy Várnai Tivadar — a városi KÖJÁL mérnöke, a fásítás régi és elismert szószólója — diavetítő gépet hozott magával, hogy meggyőzőbben, nyomatékosabban fejthesse ki mondanivalóját. „Hasznos volt az ankét — mondta a vita végén Müller Márta, a Pécsi Tervező Vállalat kertészeti tervezője. —’ Az egész városnak előnyére válna, ha a sok jó javaslat megvalósulna. Csak az a kérdés: mi biztosítékunk van erre? Ki veszi kézbe a fásítás ügyét tulajdonképpen? Mikor lesz már ennek az ügynek gazdája? Ki garantálja, hogy több leszünk, mint a jó akaratú emberek tanácsa?” A fiatal tervező aggodalma teljesen jogos volt. Közismert, hogy sok ankétot rendeztek már a METESZ-ben és másutt, s evvel egyidőben még kopárabb lett a belváros, mint valaha volt. S valóban az a- dolgok rákfenéje, hogy nincs az ügynek gazdája, legalábbis a gyakorA gépjárművezető-képzés és -vizsgáztatás reformjáról latban. A Városi Tanács mezőgazdasági osztályát megbízták ugyan, hogy legyen „gazda”, ám az osztály — minden jóindulata ellenére — képtelen megbirkózni a feladattal. Először is azért, mert — munkaköréből eredően — nem tudja elbírálni, hogy milyen jogos igények merülnek fel a közművesíté- si „oldalról”. Másodszor azért, mert az osztályt nem ruházták fel kellő hatáskörrel. Mielőtt a harmadik — és legfőbb okra térnénk — meg kell jegyézni, hogy ilymódon az egész fásítási meg parkosítási ügy a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya kezébe összpontosult. Nem állítható, hogy az osztály fásításellenes volna, hiszen ezt egy egész sor ténynyel — például a Budai autóbusz-állomás fásításával — tudnák megcáfolni. Mégis, az az igazság, hogy az osztálynak — munkaköréből eredően — elsősorban a város útjaival, közművesítésével kell törődnie, mert ezt kérik tőle számon. Tárcaközi bizottság döntsön Nem kívánhatunk az emberektől lehetetlent, nem várhatjuk el tőlük azt, hogy megtagadják egész lényüket és hivatásukat. Következésképp fordulatra csak akkor számíthatunk, ha az egy tárca, egy osztály helyett egy széles, tárcaközi bizottság fog dönteni, melyben minden érdekelt helyet kap. — Erre már korábban javaslatot tettünk, s nagy örömmel nyugtáztuk, hogy az ankét valamennyi résztvevője tevékenyen támogatta ezt a gondolatot. Bízunk abban, hogy a Városi Tanács V. B. magáévá teszi ezt a javaslatot. Bizal- j munkát a vb. eddigi tévé- | kenységére, valamint arra ; alapozzuk, hogy valóban társadalmi ügyről van szó, melyet mindenki támogat, aki szereti városát. Magyar László Mind több gépjármű közlekedik az utakon, mind több hozzáértést, figyelmet követel vezetésük. A biztonságosabb közlekedés szükségszerűen megkövetelte a gépjárművezető képzés és vizsgáztatás reformját. A reform végrehajtására már megjelent a miniszteri utasítás. Erről kértünk tájékoztatót Lit- ványi Tibortól, az Autóközlekedési Tanintézet pécsi igazgatójától. Ki tehet gépjárművezetői vizsgát? — Nem részletezem, csak a leglényegesebbeket említem. Gépjárművezető csak az lehet, aki orvosi szempontból megfelel a követelményeknek, egészséges, tehát nem szenved semmi olyan betegségben, amely akadályozná a vezetésben. Aki betöltötte a 18. életévét. Autóbuszvezetéshez a 21. életév betöltése és legalább 2 éves teherautó vezetési gyakorlat kell. Feltétel: legalább a 8 általános iskolai végzettség. Januártól lehetővé válik: akiknek régi nem hivatásos vezetői engedélyük van. pályaalkalmassági orvosi vizsga letételével és a gépjárműkezelői tanfolyam elvégzésével — gépjárművezetői állást is vállalhatnak. — A tanfolyamok elnevezése az új reform szerint megegyezik a vezetői engedélyek elnevezésével, kategóKI VEZETHET GÉPJÁRMÜVET? — ŰJ TANT ARG VAK — NŐTTEK A TANFOLYAMOK ÓRASZAMAI — BESZÉLGETÉS LITVÄNYI TIBORRAL, AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET PÉCSI IGAZGATÓJÁVAL riájával. Milyen tanfolyamokra jelentkeznek leggyakrabban? — A legnépszerűbb tanfolyamok: A) motorkerékpár, B) 3,5 tonna súly alatt lévő gépjárművek, C) tehergépkocsik és 3,5 tonna felett lévő gépjárművek, valamint a D) kategóriájú tanfolyam, amelynek elvégzése autóbuszvezetésre jogosít. — A reform lényeges változást hozott a tanfolyamok óraszámairól is. Melyek ezek? — Korábban a hivatásos személy- és teherautók vezetői engedélyének megszerzéséhez 250 órás tanfolyamot kellett elvégezni. Most az ál- lásváilaláshoz szükséges tanfolyam 344 órás. Ebből a régi 45 óra helyett 66 órát kell vezetési gyakorlattal eltölteni, plusz 30 órát kell megfigyelőként a kocsiban tölteni, amikor a tanuló a forgalommal ismerkedik. Tehát a 344 órából 248 óra az elméleti képzés, 96 óra pedig a vezetés és megfigyelés időtartama. Az új tanfolyam ára 3880 forint, körülbelüli időtartama pedig 4 hónap. A B) kategóriájú tanfolyamok egyre látogatottabbak, érthető, mind többen vásáA Cserkút! Gépjavító Vállalat szigetvári üzeme mezőgazda- sági erő- és munkagépek javítása mellett számos más vasipari terméket gyárt. A Mecseki Ércbánya Vállalattal kötött szerződés alapján bányászati vasszerkezeti elemeket is gyártanak. rolnak személyautót. Míg korábban 82 órás volt a tanfolyam, addig most 132 órás, ebből 72 óra az elméleti képzés. Ideje körülbelül 10 hét —, hetente kétszer négy óra elméleti képzés és 6 óra vezetési gyakorlat. Hetente tehát 14 órai elfoglaltságot jelent a tanfolyam elvégzése. Díja: 1800 forint. Még hozzátenném: a 30 órás vezetési gyakorlaton belül a tanfolyam hallgatói az országúti vezetést a Pécs—Szekszárd, az éjszakai vezetést pedig a Pécs—Mohács útvonalon gyakorolják, az új rendszer bevezetésével. — A reform milyen új tantárgyakat vezetett be? — Mozgás-ismeret és vezetési technika,, közlekedési etika, üzemeltetési ismeretek, közlekedési egészségtan. Külön tantárgyként szerepel még az igazgatásrendészet. — Mennyiben változik a vizsgáztatás módszere? — Elméleti részből ez évben megszűnik a szóbéli vizsga, helyette a teszt rendszer kerül bevezetésre. Ez abból áll, hogy a kérdőívekbe be kell írni a megfelelő választ. A hivatásos gépjárművezetőknél azonban mintegy fél órai szóbeli vizsgát is kell tenni. Általános, hogy gyakorlati vizsgára csak az bocsátható, aki a KRESZ- ből a vizsgát sikerrel letette. — És ha válaszai nem megfelelőek? — Pótvizsgázhat mindaddig, amíg vizsgája eredményes lesz. Jelenleg Pécsett, Mohácson, Komlón, és Szigetváron lehet a tanfolyamokat elvégezni, de gyakorlatból vizsgázni a megyében csak Pécsett lehet. Most mintegy ötszázan járnak a tanfolyamokra, de már újabb ötszáz jelentkezőnk .van. A tanfolyamokat folyamatosan, megszakítás nélkül szervezzük, célunk: minél kevesebb legyen a várakozási idő. Annvit még: tanulni és vizsgát tenni saját gépkocsival is lehet, ebben az esetben a tanfolyam díja 960 forint Jelentkezni lehet az Autóközlekedési Tanintézetnél. Gépjárművezetők képzésével az MHSZ is foglalkozik. G. P. Korunk kérdései 8. A kommunisták és a haladó mozgalmak A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK ez évi moszkvai tanácskozása fő feladatának a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása mellett az összes antiimpe- rialista erők tömörítését tekintette. Korunkban a békéért, demokráciáért, nemzeti függgetlenségért és a szocializmusért folyó harc egymástól elválaszthatatlan. Az imperializmus háborús akciói, a demokrácia korlátozására tett lépései, neokolonialista törekvései és -a szocializmus elleni dühödt támadásai a világ összes antiimperialista erőit összefogásra késztetik. A kommunista pártok helyesen ismerték fel, hogy korunkban az összes antiimperialista erők egyetlen forradalmi áradatba tömörítlietők. A különböző antiimperialista mozgalmak és irányzatok i összefogása azonban igen ne- í héz és komplikált feladat. I A világ haladó mozgalmai összefogásának nehézségei abból származnak, hogy ezek | a legkülönbözőbb társadal- 1 mi osztályok és rétegek érde- | keit fejezik ki. Szinte meg- ! számlálhatatlan, hogy hány féle antiimperialista eszmeipolitikai irányzat van ma i szerte a világon. A kommunisták mégis a legfontosabbnak azt tartják, hogy a világ összes haladó mozgalmainak van egy lényeges közös vonása: az antiimperializmus. Az emberiség jelentős részét felölelő hatalmas mozgalom ma már a nemzetközi békemozgalom. A háború elhárításáért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért folytatott harcban a munkás- osztálytól a nem monopolista burzsoáziáig valamennyi társadalmi osztály képviselőit megtalálhatjuk. Ezek között sokan vannak akik nem hívei a szocializmusnak és a kapitalizmus megdöntéséért nem hajlandók harcolni. A békéért folytatott harcban azonban ők is szembe találják magukat az imperializmus legagresszívabb „héjáival”. Manapság a béke híveinek akciói közvetlenül a Vietnamban agresszív háborút folytató Amerikai Egyesült Államok monopolistái ellen irányulnak, ugyanakkor erkölcsi-politikai támogatást is nyújtanak a vietnami nép harcának. Az utóbbi időben számottevően megerősödtek a demokratikus szabadságjogokért kibontakozó mozgalmak a tőkés országokban. A reformista irányzatok befolyása észrevehetően csökkent, a demokratikus mozgalmak ra- dikalizálódtak, követeléseik mindinkább közvetlenül a monopoltőke politikai hatalma ellen irányulnak. A legutóbbi években a munkás- osztály akciói mellett igen jelentősek a diákmozgalmak és általában az ifjúság imperialista ellenes megmozdulásai. A kommunista pártok mindenütt nagy figyelmet fordítanak az ifjúsági és diák- mozgalmakra, amelyek sokszor igen éles formában támadják a monopoltőke politikai bástyáit. A szocialista eszmék iránti érdeklődés és fogékonyság még soha nem volt olyan nagyarányú a tőkés országok ifjúsági mozgalmaiban, mint napjainkban. Ugyanakkor eléggé terjednek soraikban az álforradalmi radikalizmus, az anarchizmus és a romanti- cizmus különböző válfajai. Az Amerikai Egyesült Államok ifjúsági mozgalmaiban jelentős a fekete diákoknak az egyenjogúságért és a oktatási rendszer demokratizálásáért folytatott harca, valamint a néger munkásifjúság polgárjogi küzdelme. Törekvéseik jogosak, de a fehér fajelmélettel gyakran a fekete nacionalizmust szegelizmus egészében ma még I pozitív szerepet játszik, de vannak hátrányai már ma is és veszélyei a jövőre nézve. A fekete nacionalizmus a társadalmi problémákat osztályalapjukról faji alapokra tereli és gyengíti a fehér munkások és ifjúiág demokratikus mozgalmaival való összefogás lehetőségét. AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN a világ nagy részét átfogó nemzeti fölszabadító mozgalmak jelentős szerepet játszottak a nemzetközi imperializmus elleni harcban. A korábbi gyarmatok helyén új független államok egész sora alakult, amelyek továbbra is kénytelenek a neokolonializ- mussal szembeszállni. Ez a harc sok országban nemcsak antiimperialista, hanem antikapitalista jelleget is öltött. A nemzeti függetlenségi harcot, ha különböző értelmezéssel is, de sok helyen ösz- szekapcsolják a szocializmusért folytatott harccal. Az új független országokban sokfelé növekszik a munkásosztály és a kommunisták befolyása, politikai szerepe. A nemzeti felszabadító mozgalmakban azonban gyakori még a politikai tapasztalatlanság kiütközése, a "határozatlanság, következetlenség, a törzsi, vallási, nemzetiségi villongások, a belső demokratikus mozgalmak elleni fellépés stb. Ezek mind gyengítik a nemzeti felszabadító mozgalmak erejét és antizik szembe. Ez a naciona- i imperialista jellegét. A világ haladó mozgalmaival való együttműködés, ezeknek az összefogása nem könnyű feladatot jelent a kommunistáknak, össze kell fogniok minden haladó erőt, együtt kell harcolniok a szövetséges erőkkel, de közben bírálni kell hibáikat, segíteni kell őket fogyatékosságaik leküzdésében. A hangsúly azonban mindig a közös érdekeken van, azon ami összetart bennünket és nem azon ami elválaszt. A kommunistáknak mindig ez volt a legfontosabb alapelvük a haladó mozgalmakkal való együttműködésben. A KÖVETKEZETES ELVI POLITIKA mellett a kommunisták áldozatkészsége a másik olyan tényező, amely tekintélyt és elismerést vált ki a haladás hívei körében. A kommunista pártok nem érdemtelenül vállalkoznak az összes haladó mozgalmak összefogására. Ez biztosítéka annak, hogy nem lesz hiábavaló a kom- ‘munista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának fő dokumentumában megfogalmazott felhívás: „Szocialista országok népei, tőkésországok proletárjai és összes demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek, fogjatok össze az imperializmus ellep, a békáért, a nemzeti felszabadulásért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcban!” (Siklói Tamás) i
