Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
4 1969. október IX vtmantmt napio Először a néphadsereg történetében Két kiváló avattak Nagy Lajos ezredes, a honvédelmi miniszter és a Magyar Néphadsereg Katonai Tanácsának megbízásából tegnap délelőtt nagyszabású katonai díszünnepség keretében avatta fel a Petőfi Sándor nevét viselő honvédalakulat két ..Kiváló” alegységét, melyek a néphadseregben folyó szocialista versenymozgalom keretében nyerték el e rendkívül magas címet. Az egység személyi állománya pontosan nyolc órakor sorakozott fel a laktanya alakuló terén, hogy tisztelegjen a csapatzászló és a kitüntetett alegységek tagjai előtt. Az ünnepség díszelnökségében ott voltak polgári szervek — üzemek, hivatalok és vállalatok — képviselői is, köztük a Mecseki Szénbányák küldöttei, akik az egyik kiváló alegység személyi állományával sok év óta szoros, szocialista szerződésben rögzített munkakapcsolatot tartanak fent A két „Kiváló” címmel kitüntetett alegység parancsnoka Beck Sándor őrnagy és Horánszky Mátyás százados. Beck őrnagy már az elmúlt kiképzési évben is elnyerte a „Kiváló” címet, s ezzel a szárazföldi csapatok között egyedülálló eredményt produkált Horánszky Mátyás százados alegysége az „Élenjáró” cím után‘küzdötte fel magát a kiválóak közé. Nagy Lajos ezredes ünnepi beszédében azt a sokrétű politikai munkát emelte ki, mely e nagyszerű eredmény egyedüli titka. Az alegység katonái valamennyien egyszerű emberek, jelentős részük még az általános iskola nyolc osztályát sem végezte el, a vizsgákon azonban kivétel nélkül mindannyian kiváló Egyperces interjú Sajt vásár utáu Ma még olcsón vásárolhatja meg a kedves vevő az ementálit, a trappistát és az óvárit. Olcsón? Az ezelőtti és a holnapi árnál lényegesen kevesebbért. Meg is ettünk ezekben a hetekben annyi sajtot, mint az elmúlt években még soha. Mennyit is? Dr. Csongor Elemérhez, a Tejipari Vállalat anyag- és áruforgalmi osztályának vezetőjéhez fordultunk kérdésünkkel. — Minket is meglepett az, hogy mennyire felszökött a leszállított áru sajtok iránti kereslet. Néhány számadattal illusztrálnám ezt. Trappistából általában 170 mázsát adunk el havonta, szeptemberben 360 mázsa ment el. Az óvári 9—10 mázsás mennyiségével szemben most 40 mázsát vásároltak. Megjegyzem, hogy ebből a sajtból nem volt elegendő készletünk, ezért fogyott csak ennyi. Legjobban az ementáli ment. Az ugyancsak 9—10 mázsás havi forgalommal szemben, szeptemberben 69 mázsa fogyott el az üzletekben. — Mi volt a helyzet októberben? — Változatlan volt az érdeklődés. Trappistából például heti 100—110 mázsát adtak el a boltokban. — Milyen tapasztalattal járt a sajtvásár? — Egyértelmű választ kaptunk a vevőktől: szeretik a sajtokat és kedvező árak esetén jelentősen emelkedne a sajtfo- gyasztis általában. ' (-i-n) alegységet Pécsett minősítést kaptak. Ennek az alegységnek a katonái a napi feladatok átlagosnál tökéletesebb végrehajtásán túl, arra is szakítottak időt, hogy a népgazdaság legégetőbb gondjainak megoldását segítsék. A Petőfi Sándor nevét viselő alakulat egyik magasabb egysége is ritka elismerésben részesült ezen a napon: Miski Béla alezredes magasabb egysége másodszor is elnyerte az „Élenjáró” címet. A kitüntetett alegységeknek, illetve katonáknak a polgári szervek képviseletében Ács Mihály, a Mecseki Szénbányák Kossuth- bánya üzemének vájára, a KISZ Központi Bizottságának tagja gratulált. Az ünnepség az alakulat személyi állományának díszmenetével ért véget ** •< az élet végtelen. Sohse mondhatjuk rá: bevégezteir. S&obor- aratás Sellyén Kiss Géza élete a Baranya megyei Kákicsról indult. Itt született 1891. II. 26-án, itt kezdte iskoláit, majd Kun- j szentmiklóson és Pápán ta-; nult. Rövid budapesti tartózkodás után (1915-ben) visszatért szülőfalujába, amely 1916- ban papjául választotta. Haláláig (1947. IV. 28.) Kákicson lakott és dolgozott lankadha- tatlanul. Nem a református pap és tanító kapott szobrot (bár annak is kitűnő volt), hanem a néprajz és a népnyelv, az egykéző ormánsági nép jószemű és jó tollú, fáradhatatlan kutatója, aki élete 12 évét Katonasírok Készlet a Mecsek Együttes műsorából Megnyílt a Doktor Sándor Művelődési Ház A Bóbita új otthona Korszerű színházterem — ünnepélyes átadás Szombaton este a Mecsek Művészegyüttes ének-, zene- és tánckarának műsorával és bállal nyílt meg a Doktor Sándor Művelődési Ház. Az átadási ünnepség előtt ellátogattunk a művelődési házba, amely két évi szünet után ismét megnyitotta kapuit. Az épület az átalakítással nem bővült jelentősen, ellenben minden tekintetben korszerűsödött. A korszerűsítés kerek 3 millióba került, de megérte. A két régi, zsúfolt iroda helyén most három, nagyon ízlésesen berendezett helyiség látható, Nagy változáson esett át a színházterem. Üj a padlózat, a falakat faburkolat védi. A régimódi kandallókat központi fűtés váltotta fel. S ami a | legfontosabb: bővítették a színpadot, korszerűsítették világítását. A nézőtér befogadó- képessége ugyan nem nőtt, de kényelmes, modem székekkel telepítették be. A közönség kényelmét szolgálja az újonnan felállított büfé is. A művelődési ház kamaratermének megfelelő kialakításával végre hírnevéhez méltó helyet kapott a Bóbita Bábegyüttes is. Miniatűr színpadjuk világítása akár a nagyszínházaké, a színes reflektorokkal a legkülönbözőbb fényhatásokat lehet előállítani. A 'függöny háta mögött még rakodás hallatszik: itt lesz aj Róbita kelléktára, kényelmes j raktárhelyisége. A raktárlép- j cső korlátján eredeti, aján-! dékba kapott buszmegálló jelzőtábla virít... A kamarateremben egyébként meg tudják majd rendezni a tanácskozásokat, ankétokat is a Bóbita előadásain kívül. Átépítették az alagsorba vi vő lépcsőházat is. Falára Lantos Ferenc készített zománc-. falat, ö készíti egyébként a művelődési ház további dekorációit, díszítéseit ts. Az alagsorban három új klubszobát alakítottak ki azon a helyen, ahol régen a Bóbita előadóterme volt. Az alagsori teremben annakidején időről időre tönkrementek a világítóberendezések, a nagyfokú nedvesség miatt. Most a három klubszoba nemcsak építészetileg megfelelő, de a berendezésük is barátságos, ízléses. Itt kap helyet a tévé, a rex, az asztali foci is. A város művelődési háza ezzel elkészült, s új köntösben, a réginél nagyobb kényelemmel és jobb felszere- j léssel várja látogatóit. Hegyi Ferenc áldozta Ormányság c. könyvének összeállítására, majd betegen is folytatta az ormánsági tájszótár anyagának gyűjtését — ennek megjelenését azonban már nem érhette meg. A két vaskos kötet mellett számos cikke látott napvilágot a Protestáns Szemle és szakfolyóiratok hasábjain, s minden leírt során átsüt a népe iránti szeretet lángja. Munkásságának értékelésénél megoszlanak a vélemények, s van is némi igazság Kodolányi János megállapításában: „...a következtetésektől mindig tartózkodik”. De ő is elismerte: „így ezt a munkát másnak kell majd elvégeznie, de hogy egyáltalában elvégezhető lesz, azt Kiss Gézának köszönhetjük”. Hogyan vélekedett ő maga? Idézzünk az Ormányság bevezetőjéből: „...az élet: végtelen. Sohse mondhatjuk rá: bevégeztem”. Kiss Géza élete csakugyan végtelen: él műveiben, amelyeken mint alapon építünk tovább, él a róla elnevezett ormánsági múzeumban, s élni fog e szoborban, amelynek leleplezésére ma délelőtt 10 órakor kerül sor Sellyén, a múzeum előtt. Doktorrá avatás Az új tanév második orvosdoktor avatását szombaton délben tartották meg a Pécsi Központi Egyetem dísztermében. Az orvosegyetem tanácsa dr. Boros Béla rektor elnökletével a tanulmányaikat sikeresen befejezett 21 orvosszigorlót fogadott doktorrá, akik közül egy summa cum laude, nyolc pedig cum laude eredménnyel tette le szigorlati vizsgáit. Aki hallja, adja át! Nagy választékban kabát! Bakfis átmeneti kabát 610,— Ft-tól Női szivacs kabát 710,— Ft-tól Női műszálas kabát 1000,— Ft Férfi műbőrkabát 810,— Ft ÉS MÉG SOK SZÁZ ÜBÓL VÁLASZTHAT ^solid árak 20 éves • nimm Áruházban Minden másnap eljön, akkor is, ha esik. Ebéd után felül az autóbuszra apró kis kapával, föld- szagú karkosarával, s bár ilyenkor már egyik óráról a másikra hűvös lesz a délután, kapuzárásig a sír mellett marad. Harmadik napja találkozunk, s ez a temetőben elég ahhoz, hogy ismerősként köszöntsön. — Megtalálta? Együttérzően néz; hát persze, hogy megtaláltam; a sírokat mindig megtalálja az ember, ö is megtalálta. Huszonkét évvel ezelőtt történt, hogy Zalából végre Pécsre került, s akkor eljött a temetőbe, s megkereste a sírt. Korábban is látta, de akkor minden más volt; akkor még újak voltak a kövek. — A férje? — Ó, nem... Az öcsém. Kék eres, törékeny ujjai végig futnak a ráncokkal szabdalt barnás-szürke, sírkövön: húsz éves volt, éppen egy hónappal múlt húsz, itt halt meg Pécsett a katonai kórházban, a város temettette el... Térdig érő gazban állunk, egyensúlyukat vesztett fejfák között. A nevek többsége már olvashatatlan, katonák voltak, szerencsétlenek, egyformák a bajban, s azok az elmúlásban is. A nénike szabályos kis ösvényt taposott az „ő” sírjához — egyedül jár a sok száz katona közé. — Szépen megcsinálta. Fátyolos szemmel néz: ez a sír a mindene. — Amikor sebesülten hazahozták, már tudtam: nem éri meg a tavaszt... Hat hétig szenvedett. Haza akartuk vinni, de sokba került volna, így aztán ide temették. A város adta a sírhelyet, a fejfákat meg, állítólag, a jóemberek összeadott pénzén faragtatták... A nénike rózsái lehajtott fejjel hervadoznak, mintha szégyellnék magukat, A szomszédos sírokon elszáradt fűcsomókat szaggat a szél. — Egyszer ezt is kigyomláltam, de olyan hamar visszanőtt... — Senki se segít? — Most már nemigen. Tavasszal hónapokig vártam, jó volt látni, érezni, hogy nem vagyok egyedül ezzel a sok halottal, de nem jött. Talán ő is... Zörren a gaz: egér iramodik át a nénike ösvényén. — Látja, már ezek is idetelepedtek ... Most már jó lenne megint tüzet gyújtani... — Tüzet? — Tavasszal mindig tüzet gyújt valaki, s leégeti a sírokról az elszáradt kórót, füvet. Ilyenkor nagyon csúnya itt minden, igazán mondom, félek is. Gondolja el, minden fekete, s a fejfák töve néha órákig füstölög ... A tárgyalóteremből Végig ballagunk a fejfák között, s a néniké sorba mindenkit bemutat. — Ez itt orosz volt, nézze itt is van a neve. Morozov Szergej Andrej. — Közvitéz. 1893—1916. Ez meg olasz. Nekik márvány táblájuk is van. Sol- dato Grosso Michele. Csak tudnám, ki csináltatta ezeket a szép táblákat az olaszoknak? Oroszok, németek, hor- vátok, olaszok, szerbek és persze magyarok végtelen sorokban. Vajon ki rendezte ezt így, kinek a gondolata volt, hogy egymás mellett feküdjenek a különböző, akkor még egymással ellenséges népek fiai? Péczeli Ferenc, közvitéz, élt 19 évet, s mellette mindjárt Danikov Nyikita Romanov, közvitéz, meghalt 22 évesen... A nénike motyog: néhány évvel ezelőtt az olaszok sírját kitisztíttatta a kormányuk, de aztán úgy látszik, megfeledkeztek... Igaz, így jobb is, igazságosabb, miért legyen az egyiknek még a halálban is jobb sorsa? Esteledik, a temető azonban nem néptelenedik. ki: október közepe van, közeledik a halottak napja. A krizantémok fehérsége most hivalkodóan világít a kriptákon: e néhányszáz katonát leszámítva, szinte mindenkinek van valakije. Egy sírkő arcra bukva elánja az utunkat. Boric Nikola, vonatkatona... — Negyvenkét éves volt. — Szerbiából hozták, nyilván. Fogoly lehetett, s egészen biztos, hogy sohasem akart nekünk semmi rosszat. — Mintahogy a mellette fekvő magyarok sem neki. Nagyon valószínű, hogy sohasem látták egymást, s most mégis itt fekszenek, egymás mellett, s testükből ugyanazok a gazok nőnek ... Meghaltak, anélkül, hogy tudták volna, miért. A nénike testvér- öccse vasutas akart lenni, s te, Nikola, te mi voltál? Nyilván paraszt. — Vagy napszámos? Szomorúan állnak a fejfák, kitaszítva, elhagyatottan. Még a madarak se szállnak erre: a hősök temetőjében nincsenek fák... A nénike újságpapírba csomagolja a kapa fejét: most már igazán késő van. A térdig érő gazban elindul a „nagy” út felé, de közben le-lehajol, hogy kitépjen egy-egy bántóan magasra nőtt kórót. — Mondja, mi bűnük volt ezeknek? Nem vár választ, sokszor kérdezte, már sokféle embertől, de felelni még senki sem felelt néki. — Nem voltak bűnösök, áldozatok voltak. Apók, nagyapák szerettek volna lenni ők is, s nincs nagyobb igazságtalanság, mint, ha mi, a szerencsések, az élvemaradottak fiai, unokái, most megtagadjuk, szégyelljük őket... Békés Sándor Felháborító hálátlanság A hálátlanságnak visszatetsző és felháborító példájaként tartja számon a bírósági krónika azt a bűncselekményt, amelyet Miháli Jánosné 33 éves pécsi lakos követett el. Amíg Miháliné legutóbbi büntetését töltötte, 10 éves Etel nevű leányát a gyámhatóság Somberekén helyezte el Ruzsák Mátyás nevelőszülőnél, akinél a kisleány meleg otthont kapott és szeretetteljes bánásmódban részesült. Az anya a büntetésvégrehajtási intézetből történt szabadulása után ez év februárjában leutazott Somberekre leánya meglátogatására. Az iskolából azzal kérte ki a leányt, hogy vele együtt felkeresi a nevelőszülőket. Ru- zsákék nem voltak otthon, érié az anya álkulccsal kinyitotta a lakást, majd kifaggatta a leányt, hogy nevelőszülei hol tartják a pénzüket. Ezután leánya szemeláttára ellopta Ruzsákék megtakarított pénzét, 1300 forintot és leányát faképnél hagyva, sietve elhagyta Somberekét. A Mohácsi Járásbíróság Mi- hálinét, mint többszörösen visszaeső bűnözőt 2 évi és 4 hónapi szigorított börtönre ítéltem /
