Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
/ 1969. október 11. Dunanttui napio Az első magyar mezőgazdasági gép az ISA-ban mm „Egyenesben44 a görgőseke Kinevezték a görcsönyi téglagyár igazgatóját Kinevezték a gyárvezetőt — a jövő esztendőtől üzemszerűen termelő, évi 48 millió tégla kapacitású — új görcsönyi téglagyár élére. A megbízatást Till János kapta, az ÉM Téglaipar’ Vállalat Tolna-Baranvai Központjának termelési osztá'v- vezető-helvettese, aki csaknem húsz esztendeje a téglaipari szakmában dolgozik. A gyár üzemszerű termelésének meg- indnlása előtt az új gyárvezetőnek alka'ma nyílik arra, hogy a beruházás végső szakaszában meeis- merie a gyártási technológiát építési, szerelési munkákat és az oneratív szervezésben résztvegyen. got. ma már mögötte marad. Hasonlóan csökkenő irányzatot mutat a befejezett nyomozások és a megállapított bűntettek száma, s ez a helyzet valamennyi bűntettesoprtban — kivéve a népgazdaság elleni bűntetteket, melyeknek száma emelkedik. Némileg csökkent az üzérkedések, emelkedett viszont a vám- és devizabűntettek száma. Közelről sem biztató a kép a közúti közlekedés biztonsáSikeres szántási bemutató Eger ágon A nehéz ember után végre egy okos ember Idén már ezer görgősekét gyártanak Pár nappal ezelőtt útnak indították Amerikába az első magyar mezőgazdasági gépszállítmányt: 15 darab GE 3— 35 jelű görgősekét. Az Egyesült Államokkal megkötött kereskedelmi szerződés sorrendben a 22. külföldi megállapodása volt a Csataszegi Szebb Élet Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetnek, mely. 1968 óta Sorozatban gyártja az elmúlt évtizedben oly széleskörben ismertté vált, de a gyakorlatban a legutóbbi időkig sehol sem alkalmazott Szabó-féle görgősekét. A 6ajtó sok éven át eredménytelenül bírálta mezőgazdasági gépgyártásunk közönyét, s amikor már-már mindenki elfeledte a tízegynéhány évvel ezelőtt oly nagy port felvert szenzációs találmányt, egy Tisza-parti szövetkezet máról-holnapra gyártani kezdte... Bódi József, a „Szebb Élet” elnöke, tegnap délelőtt Baranyában járt: a járási tanács mezőgazdasági osztályának meghívására részt vett azon a tapasztalatcseré jellegű szántási bemutatón, melyet az egerági tsz rendezett a járás szakemberei részére. Három görgőseke és két hagyományos — FK 335-ös, eke állt „rajthoz” egy hatalmas tábla szélén. a bemutató szervezői ugyanis mindent a közönségre bíztak: kl-ki a látottak alapján dönthette el, melyik géptípus pártjára áll. Az egerági termelőszövetkezet — mint azt Kiss Károly elnök elmondotta —, ez év júniusában vásárolta a három görgősekét. A szövetkezet mind aggasztóbb munkaerő helyzete — a tsz- tagság átlagéletkora például már 58 év — nagyarányú gépesítési program kidolgozására késztette a vezetőséget, melynek egyik kérdéskomplexuma a talajművelés korszerűsítése volt. A géovásárlást megelőzően valamennyi típust szám- bavették, de a nehéz talajviszonyok között — a szántóterület 22 százaléka 12 százaléknál meredekebb domboldalakon fekszik —, egyetlen egy sem felelt meg az elképzeléseknek. Maradt hát a görgőseke, mely — a gyártó cég állítása szerint legalábbis —, valamennyi típusnál többet tud. Eddig a három géppel 700 holdat szántottak fel. Az eke teljesítménye 10 órás műszakokkal számolva 7,5 hold volt. A főagronómus és a traktorosok is csak felsőfokban nyi- lakoznak: nincs az a kemény föld. amiből ezek az ekék „kiugranának”. A traktorok átlag szántási sebessége 7,68 kilométer volt óránként,, a tapasztalatok azonban azt bizonyították. hogy a sebességnövekedés csak javítja a szántás minőségét Az elmondottakat mindenben igazolta a bemutató. Míg a hagyományos ekéket vontató gének csak maximális erőkifejtés árán ha'adtak, a sör- gősekék szinte úsztak a földben. A hat faimihpfger nemcsak a s''r'ódés+ csökkenti mi- nimá'isra. de el ,is egyengeti a felszántott terü'etet. A bemutató résztvevői körében teljes sikert aratott a görgőseke —, melyből az idén már 1000 darabot gyártanak a csataszögiek. Bódi József a nem mindennapi előzményekről szólva elmondotta: termelőszövetkezetük 1967 októberében vette fel a kapcsolatot Szabó Istvánnal, a görgőseke feltalálójával, aki ekkor már régen lemondott a sorozatgyártás, s még inkább a hazai felhasználás lehetőségéről. Figyelmüket — Tokár Péter, az Üjítók Lapja fő- szerkesztőjének egyik cikke keltette fel. A szövetkezet ebben az időben éppen egy melléküzemág felállítását tervezte — kapóra jött hát Tokár Péter „interpellációja”. Mindent kiszámítottak: ha „bejön” a dolog, nagy üzlet lesz. És bejött. Az első eke 1968 szeptemberében hagyta el a műhelyt, s még abban az évben 109 darabot gyártottak. Idén ezer eke legyártása szerepel a tervekben, de lehet, hogy többre lesz szükség. Szinte mindennap érkezik néhány levél külföldről, s nemigen múlik el hét külföldi vendég nélkül. Indiától Kelet-Aírikáig mindenütt izgalomba hozta a szakembereket a görgőseke, melyből 1975-ben már előreláthatóan 5000 darabot gyártanak. A mintegy 510—520 kilós gépek egy 90 fős üzemben készülnek. A Salgótarjáni Gépgyár az ekevasakat, az Országos Gumiipari Vállalat pedig a gumihengereket szállítja — a többi alkatrész mind a helyszínen készül. Nyolc esztergapad, 2 marógép, 12 villanyhegesztő s néhány villanyfúró — ez egyelőre minden amivel a gyáracs- ka rendelkezik, a jövő azonban beláthatatlan távlatokkal kecsegtet. A környező városokból is jönnek a jelentkezők: a szövetkezet átlagélet- kora, éppen a fiatal szakemberek visszaáramlása következtében, máris 34 évre csökkent ... A Dunába zuhant egy teherautó Pénteken reggel ismét tehergépkocsi zuhant a Dunába. A XXI. kerületi Duna Tsz öttonnás tehergépkocsija, amelyet Váradi István 37 éves gépkocsivezető vezetett, 6.30 órakor a Petőfi hídon Budáról Pestre menet eddig még ismeretlen . körülmények közt áttért a menetirány szerinti baloldalra és tehergépkocsijával áttörve a híd korlátját a Dunába zuhant. A vezetőfülkében a gépkocsivezetőn kívül utasként tartózkodott Halász Sándor 39 éves kocsikísérő és Reichenbach Imre 37 éves rakodómunkás, budapesti lakosok. A gépkocsi a Dunában azonnal elmerült. Váradi Istvánnak és Halász Sándornak sikerült a járműből kimenekülnie és mindkettőjüket a Boráros téri Hídépítő Vállalat mentőhajója kimentette.- Reichenbach Imre azonban elmerült és feltehetően a Dunába fulladt. December 31-től ' \ Asztalsimaságű úton Pécstől Szigetvárig December harmincegyedikén a tervek szerint Pécstől egészen Szigetvárig asztalsirnasá- gú úton járhatnak a gépkocsik. Nem kell ácsorogni egyik sorompónál sem, megszűnnek a kerékcsikorgató kanyarok és nem kell a negyven kilométeres úton azon töprengeni, mi lesz, ha egyik vagy másik kátyúban egy éles reccsenéssel kimúlik a féltengely, vagy cserbenhagy a rugózás. Otnézőben jártunk a hatos úton, Pécstől Szigetvárig. A kivezető szakasz kitűnő aszfaltburkolata a pellérdi elágazásnál végetér, a régi fneg- szokott döccenőkön kell felkapaszkodni a régi út nyomvonalán. De baloldalt már készül az új útszakasz aszfalt- burkolata. Szószerint, látástól vakulásig dolgoznak a hengerek és teríti a finiser a Jelzőlámpák a Rákóczi úton A Regős és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán is lesz forgalomirányító lámpa szerződést a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya megkötötte. A befejezési határidőt december 31-re tűzték ki. A VILLATI ígéretet tett, ha az anyagellátás zavartalan lesz, a munkát a határidő előtt befejezi. A jelzőlámparendszer építésének első fázisát augusztus második felében megkezdték. A kábelcsatornákat elhelyezték, a jelzőoszlopok betontömbjét lerakták, most a jelzőoszlopokat állítják, azaz eddig egyet állítottak fel a Rákóczi út és a Rózsa Ferenc utca sarkán... — Miért áll a munka? — Anyaghiány miatt — mondotta tegnap délután Dalos József, a Városi Tanács építési osztályának mérnöke. — Ezért halad vontatottan az építés. A Tanács ragaszkodik a szerződésben rögzített határidőhöz. Tarr Györgytől, a VILLATI műszaki ellenőrétől kértük gyorsítsa az anyagok pótlását, sürgős igényünket a kivitelező vállalat vezetőihaz továbbította. — A Szabadság úton a jelzőlámpákat üzembe helyezték. A forgalom növekedése egyébként ezt halaszthatatlanul szükségessé tette. Ezen az útvonalon tervezik több jelző- berendezés felszerelését? — Igen. A Bajcsy-Zsilinszky a Regős és a Szalai András (a volt Majláth) utcák kereszteződésében, egy újabb forgalomirányító jelzőlámpát helyezünk el. A tervezést és a kivitelezést szintén a VILLATI végzi. A berendezést — tervek szerint — 1970 végén üzembe helyezik. Nagy István reKete masszát, úgy ránézésre, napok, legfeljebb betek kérdése, és az új szakaszon érhetjük el a benzinkutat, ahonnét már most is új burkolaton suhanhatunk, tovább. A Markó csárdánál kell ismét terelőútra kerülni, visszatérni a régi út nyomvonalára. Az útelzáró tábla mögött már a Kaposvári Közúti Építő Vál-, lalat emberei dolgoznak. Az új nyomvonal betonalapját építik és aszfaltoznak. Ha elkészülnek, megszűnik a tárcsái kiszögellés és nem keresztezi majd az út kétszer is a pécs—budapesti vasútvonalat, hanem egyenesen ráfut a Szentlőrinc nyugati szélén épülő vasúti átjáróra, ahol jelenleg éjjel nappal folyik a földmunka. A felüljáró betonoszlopain 506 gerendából épül az úttest, és enyhe lejtővel ível majd át a vasútvonalon. Most még a régi úton, porfelhőkben kell átbukdácsolni a vasúti síneken, de aztán hamarosan ismét jú utat érünk. Kacsótánál már a falun átvezető út szegélyét készítik, Nagypeterdnél pedig már elérjük az igazi jó utat. Az új út elegáns ívvel fordul be a faluba. A régi veszélyes kanyart átvágták, az utat a belterületen is kiszélesítették. Botykapeterdnél pedig már feltűnnek az út szélén a karcsú szélességjelző oszlopok, az út közepén fel van már festve a szaggatott felező vonal. Most már bátran lehet nyomni a gázt. Ezt a szakaszt már teljesen készen átadták a forgalomnak. Ha minden jól megy, akkor az év utolsó napján már az utolsó terelőutat jelző tábla is eltűnik a hatos út Pécs— Szigetvár közötti szakaszán. Addig még megfeszített munka folyik az úton. Mintegy hatvan gép és 250 ember dolgozik csupán a Kaposvári Közúti Építő Vállalat szakaszán, mindennap hosszú műin reggel 4-től este 6-ig vekedés súlya vidékre helyeződött át A termelőszövetkezetek egyre több erőgéppel, gépjárművel vesznek részt a közúti forgalomban, s ez hoz- zájárul a vidéki balesetek gyakoriságához. Növeli a forgalom telítettségét az idegenforgalom is. s a balesetokozók között — főként idegenforgalmi idényben — gyakran szerepelnek külföldiek. 1966-ban 1,7 millió forint volt a kár, 1968-ban megközelítette a 3 milliót, s idén az első félévben kis híján kétmillió forint kárt okoztak a közúti balese- tek. Ezek az adatok és megállapítások a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság előterjesztésében szerepeltek, melynek alapján foglalkozott tegnap a megye közbiztonságának helyzetével a Megyei Tanács. A tanácsülés megnyugvással vette tudomásul a közDiztonságban mutatkozó javulást. Dr. Nemes Alajos rendőrezredes, a Megyei Főkapitányság vezetője e jelentéshez kapcsolódóan elmondta, hogy a községi tanácsok nagy segítséget nyújtanak a falvak közbiztonságának megjavításához és méltatta azt az anyagi segítséget, amellyel az önkéntes rendőri hálózat működéséhez járulnak hozzá. Kérte azonban a Megyei Tanácsot: segítse elő a rendőrállomány lakáshelyzetének javítását. Sok körzeti megbízott van, aki nem a szolgálati helyén lakik. Ez természetesen befolyásolja őket munkájuk végzésében, hiszen szolgálaton kívül nem tudnak intézkedni körzetükben. Dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb-elnökhelyette- se egy kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy sok mezőgazdasági üzemben — állami gazdaságban, termelőszövetkezetben — nem tartották be a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium utasítását, amely szerint meghatározott munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Egy közelmúltban lefolytatott vizsgálat során kiderült, hogy ennek a lazaságnak következményeként több helyen büntetett előéletű személyeket alkalmaztak felelős beosztásban. A Megyei Tanács a közbiztonság helyzete mellett megtárgyalta a Móhácsi városi Tanács testületi tevékenységét és tanácsi rendeletet fogadott el a közműves vízellátásról. Az interpellációk során Berkecz Józsefné gordisai cigánycsaládok letelepítésének kérdését vétette fel és kérte a Megyei Tanácsot, segítsék ezeket a családokat kedvezményes házhelyhez. Pintér Amália elmondta, hogy * megyében a törpevízmúvek építése nagyon elhúzódik az árváltozások miatt. A tanácsok hitelkerete kimerült, új hitelhez nem jutnak, ezért a Megyei Tanács segítségére lenne szükség. Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke válaszában elmondta, hogy a Megyei Tanácsnak újabb hitel nyújtására nincs lehetősége. Javasolta, hogy az érintett községek próbá> janak OTP kölcsönt' felvenni, más községtől vegyenek át fel nem használt hitelösszeget, vagy a lakosság hozzá ’árulását emeljék fel. Kiss György a köl- kediek kérését tolmácsolta: saját eriSből . nam tudják a törpevízmúvet megépíteni, de ha csatlakozhatnának a mp- hácsi vízműhöz, megöl átlátnák a kézség v" ” ását. — Pálkuti Keresztéi,,'. 3 Mohá- i esi városi Tanács vb-elnöke ígéretet tett arra, hogy a köl- kediek kérését megvizsgálják. K 1 i A forgalomszámlálási adatok, a baleseti statisztikák arra hívják fel a figyelmet, hogy a 6-os főközlekedési út Pécset átszelő — az ország egyik legnagyobb mértékben terhelt — szakaszának néhány csomópontján a közlekedés rendjét szabályozni kell, azaz a forgalmat biztonságosabbá kell tenni. A megnövekedett gépjárműforgalom több utcasarkon jelzőlámpák elhelyezését igényli. A kijelölt utcák: a Bem és a Bajcsy-Zsilinszky, a Felsőmalom, és Rózsa Ferenc, a Kilián György és a Nagy Lajos, valamint a Felszabadulás útja és a Pólya utca kereszteződése. A tervezési munkákat a VILLATI, a kivitelezést szintén e vállalat végzi. Az építési
