Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

1969. október 9. juunantau napin Hm m zenetudós úgy akarja Megszólal a fakanál is... A hangszer: két fakanál, a dallam: Debrecenbe kéne menni, a hangszer megszó- laltatója: Sárosi Bálint, a Magyar Tudományos Akadé­mia népzenekutató csoport­jának tudományos főmunka­társa, akitől tegnap öt óra tájban, Bartók-klubbeli elő­adását megelőzően kértünk és kaptunk egy kis előzetest. — Az előadás a múzeumi hónap, valamint a múzeumi szerda esték keretében ke­rül megrendezésre, az ön hangszere mégsem kifejezet­ten régészeti darab, s a leg­jobb esetben is valamely múzeumi konyha kelléktárá­ból való?! — Ezt inkább ne firtassuk, hiszen „produkcióm” lénye­ge úgy is csak szerény uta­lás a kimeríthetetlen "népi fantáziára, mely ha kell, egy darab nyírfakéreg vagy ép­pen két fakanál segítségével „hangszeres” zenét produkál. Sárosi Bálint egyébként két könyvet is írt erről a té­máról. Az egyik itt fekszik előttünk, s a címlapján ez áll: Die Volksmusikinstru­mente Ungarns, Leipzig, 1967. A magyar kiadásnak egyelőre se híre se hamva, de hogy jócskán hézagpótló lenne, kitűnően szemlélteti az idegen nyelvűt fellapozó laikus első — s korántsem az utolsó — kérdése: — Hogy kerül ide ez a kolomp? — Hangszer ez is, ha jól meggondoljuk. A jobbfülű pásztorok ugyanis a kolom- pok egyszerű alkalmazásán túl még arra is törekedtek, hogy a lehető legjobb ko- lompválasztással „felhangol­ják a nyájat”. — Melyik a legmagyarabb hangszer? — Erre aligha lehet egy­értelműen válaszolni, hiszen a nép hangszeres zenéjének történetére is a hatások ke­reszttüze . jellemző. — No és a citera, a cim­balom vagy amivel legin­kább magyarkodni szoktunk: a tárogató? A válasz egy jóízű neve­tés, s — szavakban — a kö­vetkező: — A citera kimondottan európai, mégpedig nyugat­európai eredetű hangszer. A XVII. században például né­met hangszernek volt mond­ható leginkább, napjainkban viszont a magyarok, továb­bá a skandináv államok te­rületén élő népek kedvelik. A cimbalom ősi, perzsa ere­detű hangszer, s nálunk csu­pán a múlt század második felében, pontosan 1876-ban „gyártották le” először, most már nem nyakba akasztható, hanem négylábas és pedálos formában. A mai tárogató, melyet a kuruckori s meg­lehetősen internacionális „tö­rök síp” inspirált a millen­nium idején, magyar ugyan, de aligha népi hangszer. A lényeg: egy bizonyos hang­szer magyar voltának első számú kritériuma az, hogy termett-e rajta valamiféle magyar játékstílus. A duda (vagy idézzük inkább a szimfóniával rokon csimpo- j lya szóval?) aligha szerepel­hetne például a magyar né­pi hangszerek történetével foglalkozó művek lapjain, ha nem ismernénk számta­lan híres magyar dudást már a XVI. századból. A ré­gi magyar és a délszláv duda-kultúra gyümölcsöző találkozásáról vallanak el­lenben a baranyai zene- történeti emlékek! — És egyéb baranyai em­lék? — Abaligeten vettem fel nemrégiben egy igen érdekes produkciót. Az együttes egyetlen tagja — vasutas egyébként — citerán és a citerához erősített nagyfaké­reg sípon játszott egyszerre, s ne higgye, hogy afféle cir­kuszi íze volt az egésznek. Nem hisszük már csak azért sem, mert Sárosi Bá­lint főzőkanál-muzsikájánál sem hittük. Inkább csak arra gondoltunk: jó volna előbb elmélyedni a témában, mely- I nek illusztrálására — ava- | tott kézben persze — elég lehet egy közönséges faka­nál is. Buda Miklós Négy gyönyörű nap Belgrádban Hazaérkeztek a pécsi és komlói gyerekek — l\agy siker ,Európa öröme“ úttörőfesztiválon az Kedden este érkeztek haza j Belgrádból a Mátyás király utcai iskola tánccsoportjának ! és a komlói általános iskola | énekkarának gyermek tagjai, i A hazautazás minden zökkenő | nélkül zajlott le, a vámtisztek is engedélyezték a megszám­lálhatatlan mennyiségű jel­vény, valamint az apró aján­déktárgyak (főleg golyóstoll) behozatalát. Bár lehet, hogy „megvesztegetés” történt: az úttörők ugyanis a két vám­sorompó között rögtönzött mű­sort adtak... A vidám és élményekben nagyon gazdag „vendégszerep­lésről” tegnap sikerült többet is megtudnunk. A komlói 60 gyermeket Tóth Ferenc kar­nagy, a Mátyás király utcai iskola 20 táncosát dr. Siptár Ernőné vezette. Utóbbit tud­tuk „elcsípni” a tegnapi nap folyamán, hogy néhány mon­datban számoljon be az útról. — A gyerekeknek, de még nekünk is, hatalmas élmény volt ez az úttörőfesztivál, amelynek szép elnevezése „Európa öröme” volt. Tíz or­szág úttörői találkoztak a be­mutatókon és közös progra­mokon, rajtunk és a vendég­látó jugoszláv úttörőkön kívül voltak románok, Lengyelek, csehszlovákok, svédek, osztrá­kok, olaszok és nyugatnéme­tek. A tizedik, a szovjet rész­vevő régi ismerősünk volt: a bakui úttörőház csoportja, akik tavaly itt Pécsett jártak. A nagy bemutatón olyan me­leg fogadtatásban részesítettek bennünket, hogy szinte meg­könnyeztük. De nemcsak ott. Minden országot más iskola Látott vendégül, a gyerekek családoknál Laktak — megható vendégszeretetet és kedvessé­get tapasztaltunk mindenütt. A városi tanács például olyan fogadást adott a kb. ezer gye­rek tiszteletére, hogy az ne­kik örök élmény marad: frak- kos pincérek hordták a fél- asztalnyi tálcákra halmozott mignonokat, a tízféle hűsítőt, jégkockákat... A fesztivál igazgatója kü­lön eljött a magyar csoport búcsúztatására. Az intervízió közvetítette a műsort, sokan mondták már itthon, hogy lát­tak bennünket a belgrádi té­vében. De külön egyórás mű­sort is adtunk, kifejezetten a belgrádi tévé kívánságára, amelyet filmre vettek. A prog­ramok is emlékezetesek vol­tak, kimentünk például az Avala-hegyre az Ismeretlen Katona sírjához, amely önma­gában is csodálatos hely, s a tíz ország gyerekei megkoszo­rúzták az emlékművet. De utána ott a hegytetőn meg­kezdődött a jelvénybörze ... ez viszont a felnőtteknek ma­rad felejthetetlen emlék. El­vitték a magyar úttörőket kü­lön Nándorfehérvárra is. Minek volt a legnagyobb si­kere? — Az énekkar műsorából a legtöbb tapsot Kodály Esti dala, a Magos arutafa és a Túrót eszik a cigány aratta, ez utóbbinál alig akart vége- szakadni a vastapsnak. A tán­cosoknál a Kalocsai páros tet­szett a közönségnek, a gyere-1 kék csodaszép kalocsai ruhák­ban táncolták, rengeteget dol­goztunk a szülőkkel együtt rajtuk .. És persze a Tíz perc pihenő című úttörőjáték tet­szett, azt végigtapsolták, alig lehetett a zenét hallani... Nyolcvan boldog gyerek jött hát haza az „Európa öröme” úttörőfesztiválról. Hazánkat az ország egyik legjobb úttö­rőkórusa, a komlói képviselte és a pécsi Mátyás király utcai iskola tánccsoportja. A magyar gyerekek produkcióját, ame­lyet külön e célra a belgrádi úttörőház háromemeletes üveg­palotájában adtak, a jugoszláv tévé filmrevette, s közölte, hogy a szalagot átadja a ma­gyar televíziónak is. őszintén reméljük, hogy itthon is lát­hatjuk majd a képernyőn az úttörőket, akik olyan szép si­kert arattak kilenc másik or­szág gyerekeinek körében. Holnap: premier Sereius Vladimír herceg Slukk Tó lival barátkozik (Barack Verene és Mendelényi Vilmos). Erb Janos /elvétel* Beszélgetés a boradóról Nincs változás 250 liter minden termelő kedvezményes fejadagja Az adótétele i 1,50 illetve 5 forint Állásfoglalás a tartási szerződésekről A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéssel kapcsola­tos hatósági eljárás néhány, állásfoglalást igénylő kérdésé­ről közleményt adott ki a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztálya. Mindenekelőtt figyel­met érdemel a szerződések be­mutatásának, elbírálásának határidejére vonatkozó ren­delkezés. A kormányrendelet ugyanis a nyilvántartásba nem vett régi szerződések be­mutatását az eltartó köteles­ségévé teszi, az új szerződé­seknél viszont ilyen kötele­zettséget kifejezetten egyik szerződő félre sem ró, hanem a szerződéseket az eltartott la­kóhelye szerint illetékes ál­lamigazgatási szervnél kell bemutatni. Az eltartó tehát a bemutatási kötelezettséget nem háríthatja az eltartottra, s ez utóbbi az eltartó mulasztása miatt hátrányt nem szenved­het. ugyanakkor nincs aka­dálya annak sem, hogy a szer­ződést az eltartott mutassa be. Az igazgatási osztály tehát a I jóváhagyás kérdésében köteles határozatot hozni, ha a szer-1 ződésí akár az eltartott, akár a meghatalmazottja mutatja be. Az igazgatási osztálynak a szerződés bemutatásától szá­mított 30 napon belül határo­zatot kell hoznia, s ezt a ha­táridőt az ügyfél egyidejű ér- tesitése mellett az igazgatási osztály vezetője egyízben, leg­feljebb 30 nappal meghosszab­bíthatja. A határozat időben történő meghozatalára és gyors kézbesítésére különös gondot kell fordítani, mert ha ez 60 napon belül nem történik meg, | a szerződést jóváhagyódnak j kell tekinteni akkor is, ha az igazgatási osztály egyébként a szerződést nem hagyta volna jóvá. A közlemény végezetül megemlíti, hogy kizáró jogsza­bályi rendelkezés hiányában a jogi személy által kötött élet- járadéki szerződés hatósági jó­váhagyásának nincs akadálya. Negyvenhatezer borterme­lőt tartanak nyilván Baranya megyében. Állami, termelő­szövetkezeti, egyéni és a ház­táji művelőkből tevődik ösz- sze e szám. A termelőket érintő kérdé­sekről kértünk interjút Szalai Kornél pénzügyőr őrnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség Ba­ranya megyei Parancsnoksága parancsnokától. — A borforgalmi adóztatás­ban van-e valami változás a tavalyihoz viszonyítva? — Nincs. A borforgalmi adóztatásban ugyanazok á szabályok érvényesek, mint az elmúlt évben. Igaz, hogy a borforgalmi adórendelet 1969 elején módosult, de ez álta­lában a háztáji termelőket, egyéni termelőket nem érinti. A bortermelőket ugyanolyan mértékben illeti meg a ked­vezmény, mint tavaly, s en­nek adótétele változatlan. — Például egy termelőt tovább­ra is 250 liter borra illeti meg a kedvezmény, ennek adótétele változatlanul 1.50 fo­rint literenként: tehát a 250 lit. kedvezményért 375 (három­százhetvenöt) forint borfor­galmi adót fizet. A fejadagban van-e vál­tozás? — Nincs. Egy bortermelőt — családtagok számától füg­getlenül — továbbra is 250 liter kedvezmény illeti meg egy bortermelési évre. Iskolatáska —1970 — Szép, szép! De vajon, ha jövőre vásárolni akarok, lesz-e belőlük? — állapítom meg. Szimpatikus a kiírás is: A kiállított árukhoz nyúl­ni SZABAD! Ezt az alkal­mat velem együtt, a keres­kedelmi szakemberek is ki­használják: ez a kék mű­bőrtáska igen szép vonalú, belül kát rekesz, az ára 210 forint. Sok kézben fordul meg a Fővárosi Bőrdíszmű- ipari Vállalat új hosszított fazonú úgynevezett Teena­ger aktatáskája. Anyaga mogyorószínű grabona-mű- bőr. Az ára 227 forint. A táskaerdőben szerényen hú­zódik meg a kisebb alakú, de igen formás folkloriszti- kus ihletésű kisiskolás tás­ka. Sertésbőrből készült, barna színű, nagy díszcsat­tal. Egyformán hordható kézben és háton. Mellette a Rákosna’otai Bőr- és Mfl- anyagf eldolgozó Vállalat .sportfazonú mahagóni szín­hatást keltő műbőrtáskái vonták magukra az érdeklő­dők figyelmét Pécsett a Perczel utcai | bemutatóteremben rendezte I meg tegnap a PIÉRT Nagy­kereskedelmi Vállalat a jö­vő évi iskolatáskákat bemu­tató szakmai kiállítást. Az „Iskolatáska 1970” című ki­állításon 89 féle iskolatáskát mutattak be, ebből 40 fajtát elsőízben láthattak a szak­emberek. Knapp Tibor, a PIÉRT pécsi kirendeltségének veze­tője elmondta, hogy a be­mutató célja az, hogy a ke­reskedelmi szakemberek most jó előre lássák a jövő évi választékot, és ez alka­lommal tudassák velünk észrevételeiket és megren­deljék a szükségesnek lát­szó táskamennyiséget. — Többen panaszkodtak arra, hogy a kisgyerekek há­tát feltöri a táska szíja, a táska nem fekszik jól a hát­ra. — A PIÉRT-nek az a tö­rekvése, hogy a hagyomá­nyos fazonok mellett kom­binálható — kézi és egyúttal hátitáskákat — forgalmaz­zon — mondja Skoda End- réné, a PIÉRT-központ áru­forgalmi előadója. Ugyanis orvosi vélemény szerint a kisiskolásoknak a hátitáska hordása egészségileg hasz­nos. Az új gyártmányoknál kiküszöböltük a hibát: úgy helyeztük el a szíjakat, hogy ne törje a gyerek hátát. — Vagy kicsi a táska, vagy túlságosan is nagy, és két évenként kell venni mindig újabbat, mert nem elég tartós.... — Már az első osztályo­soknak is sok mindent kell vinni az iskolába, így indo­kolt a nagyobb táska, de a jövőben a legkülönbözőbb nagyságban is kaphatók lesznek ... Szerintem nin­csen minőségi probléma a táskákkal, azt hiszem divat­cikk lett a táska, ezért vá­sárolnak a szülők új meg új táskát. Nekem is van családom, a gyermekek kí­vánsága a döntő. A kiállított aktatáskákat gyártó vállalatok termékei iránt nagy volt az érdeklő­dés: 40 baranyai bolt nyolc­ezer táskára adott megren­delést tegnap. — Mécs — — A fejadagon felüli rész után mennyi borforgalmi adót kell fizetni? — A kedvezményes, tehát a 250 literen felüli mennyi­ség után literenként, általá­ban 5 (öt) forintos adótétel­lel kell adózni. — Kötelező-e a bortermés bejelentése? — Változatlanul kötelező. A szüret befejezésétől számí­tott 6 (hat) napon belül az ellenőrzésre jogosított vám- és pénzügyőri szakaszhoz a tanácsoknál beszerezhető be­jelentő lapon kell a termés­bejelentési kötelezettséget tel­jesíteni. — Ellenőrzi-e a pénzügyőr­ség a termelők készletét? — Igen. Az italkészletet a pénzügyőrség helyszínen felméri és a termelő köteles a tárolóhelyen kellő időben megjelenni. — Önök kategorizálják a borokat? — A borok között sem faj­ta, sem alkoholtartalom te­kintetében — általában — különbséget nem teszünk. Mi a már említett adótételeket alkalmazzuk. — Olyan hírek terjedtek el, hogy az óbor kétszer ke­rül megadóztatásra. — A megmaradt óbor után nem kell mégegyszer borfor­galmi adót fizetni, ha már egyszer megadóztatták. Prob­léma általában akkor szokott felmerülni, ha a bortermelő a kedvezményes mennyiséget nem fogyasztotta el az adott bortermelési évben, ami ok­tóber elsejétől a következő naptári év szeptember vé­géig tart. Tehát ha valaki a kedvezményes mennyiség után számított borforgalmi adót abban az évben befizeti, amely évre a pénzügyőrség megállapította és abban az évben el nem fogyasztotta, teljes egészében a kedvezmé­nyes mennyiséget, vagyis óbor maradványa van: e mennyi­ség Után nem kell újabb adót fizetni a következő bor- termelési évben. Ha viszont a bortermelő a részére meg­állapított kedvezményes meny nyiséget nem fogyasztja el. és nem is fizeti be adóját, akkor a következő évben a kedvezményből kimaradt mennyiség után nem 1.50, hanem 5 (öt) forint adót fi­zet literenként. — Várható-e, hogy új ala­pokra helyezik a borforgal­mi adóztatást? — A borforgalmi adózta­tás továbbra is változatlan marad. Alapját a megtermett mennyiség adja, nem pedig a termőterület nagysága. A terület nagysága után adóz­tatás bevezetésére vonatkozó 1 lábrakapott híresztelések alaptalanok. Nagy István Cirkusz­hercegnő Ez az a darab, amelynek a propagandája mindössze eny- nyi: Kálmán Imre. Ez után a név után már semmit sem kell mondani, a közönség jön, hallgatja és megtapsolja. A A tegnapi főpróbán azonban Sik Ferenc, az új évad új ope­rettbemutatójának, Kálmán Imre Cirkuszhercegnő cimű művének rendezője nem hagy­ta ennyiben a kérdést: — Bár a Cirkuszhercegnő­ben nincs annyi népszerű slá­ger, mint a Csárdáskirálynő­ben vagy a Marica grófnőben — Kálmán Imrének ez az egyik legsikeresebb és legtöb­bet játszott operettje, mert muzsikája mégis igazi Kálmán Imre muzsika és cselekménye is fordulatos, sok színt rejt magában. Mi most. megpróbál­juk újszerűén előadni. Az első felvonást például eddig min­dig natúr cirkuszi helyszínen játszották, mi most stilizáljuk. A második felvonásba igyek­szünk népi elemeket beszőni, az operett könnyedségével, ugyancsak stilizált helyszínen. A harmadik felvonásban sem a szokásos nagyúri, túlfény- űző világot látja majd a kö­zönség, hanem ennek transz- ponáltabb színpadi formáját. Rendezői nehézséget okozott, hogy a darabban két cselek­ményszál fut párhuzamosan 3 e kettőt kellett egységbevon­ni. Az előadás revüsítetíebb lesz. mint az elmúlt évek bár­melyik operettje. A Pécsi Ba­lett szinte teljes létszámban fellép benne, még a szólisták egy része is. Végül is a zene, a humor és a látvány egységét igyekszem megteremteni. Cseh Mária, a színház ope- rettprimadonnája: — Palinszka Fedora nagy­hercegnő szerepének nagyon örülök — mondja. — A másik nagy Kálmán-operettben, a Marica grófnőben nagy sike­rem volt, ezért a nagy szerző­nek ezt a művét is nagy sze­retettel és reményteljesen ta­nultam meg. Szeretnék ezzel a modem törekvésű előadás­sal azonos hangvétellel játsza­ni és énekelni. De érdeklődéssel várjuk a bemutatót azért is, mert két­éves külföldi távoliét után először szerepel benne Szaba­di József, a pécsiek népszerű művésze, aki a Cirkuszher­cegnő híres szerepét. Mist X-et alakítja. Karmester: Nagy Ferenc, díszlet: Vata Emil, jelmez: Vágó Nelly. A szereplők: Baracsi Ferenc, Mendelénvi Vilmos, Vári Éva, Péter Gizi. Szalma Lajos. Ko­vács Dénes. Fülöp Mihály, Szivler József Monori Ferenc és Kutas Béla. F. D. — A múzeumi hónap kere­tében Szigetvárott október 4- re hirdetett előadás elmaradt, helyette október 11-én délután 6 órakor tart előadást a já­rási könyvtárban Kováts Va­léria m zeológus. Előadásának címe: Szigetvári ásatások 1945 —1969. K

Next

/
Thumbnails
Contents