Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
196». október 9. Sunantmi napio' Az első visszhang: Legyen melegházváros Elkészült a tanulmányterv — Kétszázmilliós Kjruházás, óriási lehetőségek — Csak társulással lehet felépíteni Adjanak össze kétszázmillió forintot, s építsenek egy százezer négyzetméteres „melegházvárost” a Pécsi Hőerőmű szomszédságában. Egy olyan mammut-üzemük lesz, mely csaknem 3.5 millió szál szegfű, 1.3 millió szál rózsa, 3 millió szál aszparágusz, 142 ezer kiló tavaszi és 118 ezer kiló őszi paradicsom előállítására lesz képes évente, az árupalántát és szaporítóanyagot nem számítva ... Az újságíró „nyelvére” fordítva ez annak a tanulmány- tervnek a lényege, melyet Győr József, az AGROTERV tervezőmérnöke küldött meg nemrég a városnak, több példányban. Mint várni lehetett alaposan felkavarta vele a kedélyeket Ez valóban világszínvonal A tanulmánytervből, valamint Győr József élőszóban elmondott tájékoztatójából részletes és kimerítő képet nyerhetünk arról, milyen lenne az a melegházváros, amit a tervezők a Hőerőműtől nyugatra, a zagytéren kívánnak felépíteni. Huszonöt hektárról lenne szó, melyből 15 hektárt a különböző kapcsolódó létesítmények — osztályozó, hűtő-tároló, raktár, műhelyek, garázs stb. — foglalnának el, s „csupán” 10 hektár maradna a növényházra. Megjegyezzük, még így is ez volna Magyarország legnagyobb, összefüggő melegházvárosa, vagy ahogy a tervezők szerényebben mondják: növényház-telepe. Két és fél—8 méter magas 12—25 méter fesztávú összefüggő üvegház rengetegről van szó, melyet acélvázak tartanak. A i tervezők nem követnek semmilyen — holland, vagy más — mintát: a legkorszerűbbre törekszenek, ami a nemzetközi szakirodalom ismeretében elképzelhető. Erre utal az a tény is, hogy a mammut-üzem óriási termeléséhez képest igen alacsony, | mindössze 125 fős személyzetre gondolnak, melyet csak ’ egyes idénymunkáknál — pél- j dául a paradicsomszedésnél j — kellene növelni. Amit csak ] lehet automatizálnak: a szellőztetést, a növényekre jutó fénymennyiséget és így tovább. A Pécsi Hőerőmű 25 millió kalória hőenergiát tudna óránként biztosítani a melegházvárosnak. Ez még a legnagyobb téli hidegek idején is elég volna. A tervezők mindössze 300 köbméter ivóvíz minőségű vizet vonnának el naponta a várostól, a szükséglet többi részét tisztított szennyvízből kívánják fedezni. A vízhiánynak is szerepe van abban, hogy Győr József és kollégái nem a vízigényes zöldségre, hanem a virágra helyezik a hangsúlyt, avval a kitétellel persze, hogy azért Pécs és Komló zöldségellátásába „be kell majd szállni”. tenként, bár, elkelt volna 300 ezer szál is! S hogy a rózsa se maradjon ki a sorból: 1965—68 között 14 szeresére növekedett Európában az üveg alatti rózsatermesztés, s mégis, 2,5 Guldent, tehát 17.50 forintnak megfelelő ösz- szeget kértek ez év januárjában az aalsmeri virágbörzén egy szál első osztályú rózsáért. (Ez a hollandiai város a világ legnagyobb virágbörzéje.) Győr József számításai szerint a melegházváros 2 millió szál exportképes szegfűje 140 ezer USA-dollárt jövedelmezne évente. További 123 ezer USA-dollárt eredményezne a 820 ezer szál exportrózsa, s újabb 100 ezer dollárt lehetne megtakarítani azáltal, hogy nem kellene külföldről behozni a szegfüdugványt. Az ország legnagyobb üvegház alatti termelője, a budapesti Sasad Tsz ugyanis pillanatnyilag külföldre van utalva. A tanulmánytervből ítélve üzemi vonatkozásban 5—6, népgazdasági méretekben pedig 10—12 év alatt térülne meg a mintegy 200 milliós beruházás. Nem rossz időarány, amit csak aláhúz az a tény, hogy a melegházváros felépítése, üzemeltetése javítana az ország devizamérlegén. Rövidesen összeülnek Mindezt egy kis előzetes nek szántuk arra a tanácskozásra, melyet a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztálya a közeljövőben akar megtartani az érdekeltek tehát a Pécsi Hőerőmű, a két tsz-szövetség, az állami gazdaságok, a Megyei és Városi Tanács, a bank, a MÉK és mások, tehát az illetékesek jelenlétében. Azok, akik nem jutottak hozzá Győr József tanulmánytervéhez, némi tájékozottságra tehetnek szert, mielőtt az asztalhoz ülnek. Már a fenti vállalatok, intézmények puszta felsorolásából is látható, hogy a melegházvárost csak társulásos alapon lehet felépíteni. Szinte mondani sem kellene, olyan természetes ez, hiszen nem kis pénzről: 200 millió forint körüli összegről van szó. Megtörténhet, hogy még így is túl nagynak mutatkozik a tőkeigény, bár ez nem jelent leküzdhetetlen akadályt. Győr József ugyanis még egy korábbi nyilatkozatában aláhúzta: ha nem megy egyszerre, fel lehet építeni részleteiben is. Az a lényeg, hogy elkezdődjék valami. A pécsi melegházváros híre eljutott a párt központi szervéhez és a kormány illetékeseihez is. s érdeklődve, kedvező visszhanggal fogadták. Reméljük így történik Pécsett, azon a tanácskozáson is, melynek kíváncsian várjuk a döntését. Magyar László ( Neonfeliratok Budapestre ( Megszépül Budapest ha- ) zánk felszabadulásának 25. 1 évfordulójára a Fővárosi S Tanács neonosítási prog- ramja keretében. A külön- l féle világító emblémák, neonfeliratok, színekben felvillanó figurális reklámok és transzparensek jelentős részét Pécsett gyártja a szederkényi fogyasztási szövetkezet neonüzeme. A Budapesti Neon Ktsz alvállalkozójaként a szövetkezeti üzem készíti többek között a FERRGLOBUS, az Elektromos és Gázkészülékek Gyára, valamint a közértek és különféle boltok neonfeliratait, cégtábláit. A szívott plekszibúrás reklámetesteken kívül, argon- . és neongázzal töltött, különböző színekben felvillanó, mozgó, figurális reklámtechnikai berendezéseket is rendeltek. A fel- szabadulási évfordulóra igen sok ötágú vörös csillag, pálmaággal övezett 25-ös szám, szabadságszobor, valamint Leninfej és világító 100-as készül Lenin születésének centenáriumára. A fél millió forint értékű megrendelésnek még ez évben eleget tesznek. Jövő év végére készül el a Megyeri úton épülő új raktárváros: A hatalmas épületkomplekszum több egységből áll, ezek egv részét már befejezték, a központi raktárépület oldalfalazásán dolgoznak az építők és a szakipari szerelők is elkezdték a munkát. A raktárváros iroda, konyha é* étterem épületegység vasbeton vázszerkezetét most készítik a Baianya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Képen: az iroda, konyha és étterem épületegység látható. Szokolal felv. Lehet 4222 forinttal több...? NEB-vizsgálat — a lakosság panaszai alapján A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz az utóbbi időben számos bejelentés érkezett a lakosság részére végzett szolgáltatások, javítások meg nem felelő, vagy kellően át nem tekinthető számlázása miatt. Számos panasz merült fel azért is, mert a megrendelő a számlából nem állapíthatja meg megnyugtató módon az elszámolás helyességét. A bejelentések és panaszok nyomán most lezárult vizsgálat különös figyelmet fordított arra, hogy az 1968. január 1-én bevezetett új árszabályozási rend alapján a javításokat, szolgáltatásokat végző szervek az irányelveknek megfelelően alakí- tották-e ki saját díjszabási rendszerüket és ennek alapján pontosan meghatározható-e a lakosság által igényelt szolgáltatások költsége. — A vizsgálat azért is érdekes, mert az árak — részben a hatósági intézkedések eredményeképpen — általában emelkedtek, mivel a maximált árkategóriában gazdálkodó szervek igyekeztek a lehetőségeket teljesen kihasználni és csak elvétve található olyan vállalati ármegállapítás, amely a maximált ártól lefelé térne el. A NEB-vizsgálat az árképzés számos visszásságára derített fényt. Ezek közül néhányat érdemes közelebbről is szemügyre venni. Több helyen problémák vannak a munkaidő elszámolásában, s e tekintetben — csodálatosképpen — mindig az ügyfél húzza a rövidebbet. A Sásdi Járási Építő Ktsz például a hegesztési munkáknál tört órát nem számol el. — A legcsekélyebb hegesztési munkánál is 1 órát számláznak 29 forintos egységárral. Feltehetően hasonló elszámolási rendszer alapján jött ki a Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz egyik olajkályha- javító szakmunkásának márciusban á munkalapok alapján 362,9 óra, jóllehet ténylegesen csak 206,5 órát dolgozott le és ezután kapta meg a munkabérét is. Egyedül ebben az esetben 4222 forint volt a többletszámlázás őszElőbb az embert nézd... Egy szál rózsa: 17,50 forint A virágok mellett szól még több más, köztük az erős kül-; földi konkurrencia. Az ismert, nevű tervező számokkal illusztrálta, milyen nagyarányú üvegház építési programot bonyolítanak le Bulgáriában > és Romániában. Ezekkel az országokkal nem lehet verse- j nyezni primőrök előállításá- [ ban, mert ott előbb van ta-, vasz és több a napfényes - órák száma. Más a virág! Annál egyenlők az esélyeit. Magyarország lakossága 1,2; szál szegfűt „fogyaszt” fejenként évente. A közgazdászok! számításai szerint ezt 3 szál- ra lehetne növelni, hiszen az | NSZK-ban 5 szálnál tartanak már. Ez a helyzet a belső piacon. Ami a külföldet illeti: a HUNGAROFLOR 1968 októbere és 1969 áprilisa között j II ezer szálat exportált heMihálovics (Dalos) György életútja talán csak abban nem hasonlít a mesebeli szegényember legidősebb fiáéhoz, hogy ama bizonyos úti tarisznyát nem az Öperencián túl, hanem attól jóval innen, egy Mohács melletti kis falu cigányputrijában vette a nyakába. Halljuk hát a történetét. — Tizenhét éves sem voltam, amikor apám meghalt és a boldogult éppen csak annyi pénzecskét hagyott ránk, hogy e világból tisztességgel eltakaríthassuk. Hagyatéknak csak a fedél és a szal- mavackos kamra maradt, na meg egy rozoga szekér az udvarunkon, de az is mi haszna, mert apám még életében elénekelte előle a befogni valót. Hát ezért maradt rajtunk a Dalos név is, mind a mai napig. Pedig, — ahogy ez a továbbiakban szép sorjában ki is derül, — ő aztán mindent elkövetett, hogy legalább a falu szájáról levétesse a Dan- kó Pista telepiek jóvoltából rájuk ragasztott jelzőt. Hogyan, mivel kezdte? — Bátorsággal, mondotta. — A temetés után előbb a szekeret hoztam rendbe, utána pedig jól végiggondoltam, mivel is állítsak be Péró Lajoshoz a falu legpénzesebb emberéhez, kölcsönért. Pedig csak annyit tudtam róla, amit még apámtól hallottam. Azt, hogy jószívű ember, de előbb nagyon megnézi, nem lyu- kas-e a zseb amire rábízza a pengőjeit. Hogy rövidebbre fogjuk a dolgot, az ő „zsebét” rendben találhatta, mert a kölcsön mellé még jótanácsot is kapott ráadásnak. Nem is egyet. — Ha már lovat vásárolsz Gyurka fiam, ne azt nézd, meg előbb, hanem az embert, aki árulja. Ha nagyon cifrálko- dik a dicsérettel, hagyd ott, mert annak a negyede sem igaz. A másik pedig az, hogyha már lovad, kocsid van, akkor sem csak az ostort, hanem az eszed is használd, mert anélkül legfeljebb csak fuvaros lehetsz, kereskedő ember sohasem. Ügy tégy, végy, ahogy boldogult apád. Várd ki mindig a vásár utólját, s csak akkor állj alkuba a teknő- árusokkal. Ha így teszel, nekem sem kell majd arra várnom, hogy a csendőrökkel küldöd vissza a pénzemet. De erre nem is volt szükség, mert ahogy megígérte — egy nappal az első vásár után maga vitte vissza fillér híja nélkül a hozómra kapott kölcsönt. — Mert még papírt sem kért róla, mondotta. — Olyan emberrel, mint ő, azóta sem találkoztam. Hiába unszoltam rá egy kis kamatot is, nem fogadta el. Azt mondta, tegyem csak el fiadzónak. — Hát az is lett belőle. Igaz, 9 évig vásároztam még a tek- nőkkel. amíg összejött a pénz az első 3 holdacskára, de azután 2.... Ismét rövidebbre fogva a szót az történt, hogy eleinte még kölcsönlovat kötött szántáskor a magáé mellé, de csak addig, amíg az első termést betakarította. Aztán a takarmányt utolsó szemig disznókba etette, majd ezek árán újabb négy holdat ragasztott a régebbihez. Igaz, ekkor már segítségére volt az időközben megemberesedett családja is, de a „gyeplőt” még mindig ő tartotta kézben. — Pedig negyvenkilencben a családdal együtt a hét hold is a tsz-be került, mondotta, — de a közös pénz't ma is én számolom meg, és én dirigálom, hogy hova, mire hasznosítsuk ... Lássuk, milyen eredménynyel. Húsz évvel ezelőtt, 1949- ben, előbb a Pista fia, majd egy évvel később a Flóra húga költözött át cserepesházba, a kölkedi cigánysorból. — Ma már csak én, a Józsi unokám és a feleségem vesztegelünk még a Dankó | Pista utcában, de mi sem sokáig ... Ezt akár mondania sem kellett volna, hiszen tető alatt áll már a kétszoba konyhás, fürdőszobás, szute- rénos új családi házuk, aminél szebbet, nagyobbat aligha látni kettőt is a községben. Hanem ahogy mondotta, — ilyen nehéz fába ő sem vágta még a fejszéjét. Pénzzé tette érte szinte minden „tartalékát”. Az említett apai házat, egy holdas termő telket, hízóba fogott jószágot, és ez még mindig csak felét fedezi a hátralévő kiadásoknak. — Na j persze pótolja ezt a tsz-tagság! révén kapott 60 ezer forintos ; OTP kölcsön, de hát azt visz- i sza is kell törleszteni valakinek. Ö pedig nem venné a lelkére, hogy éppen ebből az „utolsó erőpróbából” kimaradjon. — Valahogy úgy okoskodom majd ki, mint harminc évvel ezelőtt, amikor a földet vásároltam, mondotta. — Szerencsére van még 15 mázsa morzsolt kukoricám, ebből bőven futja majd egy bika- j borjúra. Ezért két év múlva! tízezer forintot kapok, ami- j bői már három borjút vásá- I rolhatok. Aztán még két év | és együtt lesz a negyvenezer forint, az én hozzájárulásom. Még utána számolt, hogy addigra ő is betölti a 70 esztendőt, amit nagyon szeretne megérni, és nem is csak a házadósság miatt. — A Dankó Pista utcaiakért is, akiknek harminc évig voltam bírója és szószólója, — mondotta. — Ha még azt megérném, hogy ők is követik a példámat, igazán nyugodtan halnék meg ... Vannak már akik követik. Az Orsós, a Balog famíliákból, már hat új család nevét tartják számon a községi tanács beltelki listáján. Persze ez még mindig csak egynyol- cada a maradóknak, a tétovázóknak. De ha meggondoljuk, / csak ez a hat család már a | legutóbbi két-három évben j költözött új otthonba, akkor J egy kis szorzással kiszámíthatjuk, hogy Mihalovics bácsi éppen... Vagy mégse számoljunk? Kívánjuk inkább tiszta szívből, hogy ezt a szép kort megérje erőben, egészségben. Pálinkás György szege. Ugyanennél a szövetkezetnél az első negyedévben a tényleges munkaidő ráfordítás és a kiszámlázott között 1906 óra többletszámlázás volt. Ezt a jelentős többletet természetesen azok fizették meg, akik a szolgáltatásokat igénybevették. A számlázási gyakorlat — az autó- és motorjavító, valamint a tévé- és rádiójavító szakma kivételével — általában alkalmas arra, hogy a számlákban foglalt tételek helyességét a megrendelők ellenőrizzék. A kivételként említett számláknál csak áz árjegyzék! díjtételek számát tüntetik fel, amiből a -meg** rendelő természetesen úaem> tájékozódhat az elvégzett munkáról. Persze, a megrendelő külön kérésére adnak részletes tájékoztatást a számlában foglalt tételekről. — Ugyanígy csak a megrendelő külön kívánságára adnak előkalkulációt a gépkocsijavító szakmában, de ezek túlnyomó többségére is csak akkor kerül sor, ha a javítást az Állami Biztosító finanszírozza. Ez a „külön kérésre” bizonyára azért van, mert nincs erre kötelező előírás. De ha így is van, nem ártana felhívni erre a lehetőségre a megrendelők figyelmét — már csak a kölcsönös bizalom érdekében is. Közismert, hogy az alkatrész-ellátás nehézségei sokszor mennyire megnehezítik a javításokat és nagyon sok esetben a javítási idő elhúzódásához vezetnek. Találkozott viszont a vizsgálat az alkatrészellátásban egy olyan jelenséggel, amely a számlázásban fejeződik ki és a megrendelő részére hátrányos. Az AUTÖKER központja az ún. kurrens alkatrészeket a vidéki kiskereskedelmi egységekhez szállítja, a javítóipar ezeket a cikkeket csak innen szerezheti be, tehát a kiskereskedelmi árréssel növelten tudja továbbszámlázni. — Az AUTÖKER-nek ez az eljárása szemben áll azzal ar-KPM- utasítással, amely szerint az autójavító vállalatok és szövetkezetek alkatrészigényének kielégítése megelőzi még a kiskereskedelem igényét is. A vizsgálat során számos adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató és javító iparban a tevékenység mindinkább az árutermelés felé tolódik el. E téren kedvezőbbek a feltételek a szervezésre. az anyagellátás biztosítására, a termelékenység növelésére, a szezonális jelleg kiküszöbölésére, s ugyanakkor a jövedelmezőségi mutatók is kedvezőbbek, mint a szolgáltatásoknál. Ennek a tendenciának az érvényesülése feltétlenül hátrányos a lakosságra nézve, ezért meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek e szerveket serkentik a javító- és szolgáltató tevékenység fokozására. 1L L k V.
