Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
WM. ohőber 8. »unantait ndpio 3 Behozni a hátrányt! Előkészítő tanfolyamok az első osztályba lépőknek A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása országos gond. A szigetvári járás csak egy a megye járásai közül, ugyanakkor helyzete több vonatkozásban is jellemző Baranyára. A szigetvári járási művelődésügyi osztály ' nem most kezdett komolyabban foglalkozni a kérdéssel, amikor már „forró a talaj”, hanem mintegy 5 éves munka eredményeiről számolhattak be a közelmúltban. A járásban a tanulók 91 százaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. Hátrányos helyzetűvé válik-e valaki automatikusan, ha a szülők kétkezi munkával foglalkoznak? A válasz egyértelműen — nem. Ezt bizonyítja egyébként a művelődésügyi osztály felmérése is, amely 1251 tanulót, az összlétszám 41,3 százalékát sorolja a hátrányos helyzetűek közé. Mondanunk sem kell, hogy ez az arány is magas. A fizikai dolgozók családjaiból a gyerekek általában kevesebbet hoznak magukkal az iskolába, de vajon csak ez az oka a hátrányos helyzetűek magas számának? Újra a kisközségek! Mindenekelőtt a kisközségek magas száma az, ami nehezíti a helyzetet. Az Endrőc- Teklafalu között közlekedő autóbusz például, amely a gyerekeket az iskolába szállítja, 7 órára érkezik az iskola elé, majd fél 3-kor indul vissza. A napközis gyerekek éppen hogy bekapják az ebédet, máris indulnak haza, tehát napköziről nem is, csak menzáról lehet beszélni. Ilyen szétszórt települési struktúra mellett az egyetlen járható út a körzeti iskolai rendszer kiépítése és a diákotthonok számának növelése. Az adott feltételek mellett nincs helye a gyors és látványos sikerekre számító kampánymunkának. Éppen ezért elengedhetetlen a tanterem és diákotthon építésén kívül az oktató-nevelő munka hatékonyságának következetes emelése. Elképzelhető, milyen szintről kellett indulni a szigetvári járásban, ha figyelembe vesszük, hogy harminc helyen még mindig X—4. összevonásé alsós és 5—8. összevonásé felsős csoportokban tanulnak a gyerekek, s csak tíz osztott felső tagozatú iskola van. Persze, nemcsak a települési viszonyok rontják a statisztikát lés jelentenek gondot a pedagógusoknak, hanem az is, hogy az iskolákban magas a cigánytanulók száma. Szüleik gyakran még ma sem telepedtek le, nincs állandó munkájuk, s előfordul, hogy olyan anyagi körülmények között élnek, hogy gyermekeik napi háromszori étkezéséért az 1 forintos napközi hozzájárulást sem tudják befizetni. A járási tanács éppen a legutóbbi ülésén határozta el, hogy az ilyen családok helyett a tanács a „saját zsebéből” fizeti ki a hozzájárulási díjat. Egy bevált recept: előkészítők S ha a szigetváriak átlagai, százalékai általában nem is érik el az országos szintet, viszont országosan is figyelmet érdemlő kezdeményezéseik vannak. 1967-ben, látva az első osztályosok magas bukási arányát, hat kiritikus helyen kísérletképpen előkészítő tanfolyamokat szerveztek az iskolába kerülő gyerekek részére. Azóta csaknem minden iskolában működik ilyen előkészítő, amelyeket az első osztályokban tanító pedagógusok vezetnek. A szülők egy része nem mer bemenni az iskolába, hogy gyermeke továbbtaníttatásához tanácsot kérjen, ezért a lcétújfaluiak az elmúlt tanévben hat pálya- választási szülői értekezletet tartottak. A tehetségesek támogatására körzeti és járási szinten működő szakköröket szerveztek, közülük is kiemelkedő munkát végzett a „kis matematikusok baráti köre”. Mit lehetne még? Persze, a tehetségesek felkarolásának van egy alapvető feltétele: kiindulásképpen fel kellene mérni, hogy valójában hány tehetséges tanuló van a járásban. Csak az ő figyelemmel kísérésükkel lehet majd lemérni, megtérült-e a rájuk fordított energia, hányán tudták „vinni valamire”? Több budapesti egyetem hallgatói patronálják a fizikai dolgozók gyerekeit. Nem ártana tehát, ha a szigetvári járás művelődésügyi osztálya is felvenné a kapcsolatot a Pécsi Tanárképző Főiskola KISZ-szervezetével. Talán a Szigetvárról és környékéről elszármazott pedagógusjelöltekre lehetne először és elsősorban számítani, ami a későbbiekben a pedagógus utánpótlást és a szakrendszerű oktatás megvalósítását is elősegítené a későbbiekben. Ennek az előzetes kapcsolatteremtésnek, „odaszoktatásnak” azért van különös jelentősége éppen napjainkban, mert az évek óta tartó csökkenés után ismét országosan jelentkező tendencia a képesítés nélküli pedagógusok számának növekedése. Nemrégiben egy tanácskozáson valaki azt mondta: „A szigetváriak munkáját az jellemzi, hogy koncepciójuk van”. Az elmúlt tanévben a végzett 393 általános iskolai tanuló 28 százaléka ment középiskolába, az országos arány 39 százalék, örvendetes viszont, hogy a 135 hátrányos helyzetűből csupán 21 állt közvetlenül munkába. Ügy tűnik, a mag kicsírázóban van. Marafkó László Pedagógiai múzeum Emléknapok, Lenin-kor Jubileumi készülődés az Orvosegyetemen j Felszabadulásunk 25. és Le- | nin születésének 100. évfor- I dulójára a Pécsi Orvostudo- j mányi Egyetem is elkészítette jubileumi programját. Az október—novemberi ünnep, ség- és megemlékezés-sorozat j első programpontját az egye- i térni napok jelentik, amelyet ; ezentúl évről évre meg kíván- ! nak rendezni. Ezen belül töb- j bek között ünnepi előadásra kerül sor. amelyet „Egyetemünk fejlődésének 25 éves története" címmel dr. Tigyi József egyetemi tanár, rektorhelyettes tart. Az egyetem KlSZ-bizottsá- ga szervezi a Szülőföldem — szocialista hazám címet viselő mozgalmat. A tanév során enHíradás az újntecsekaljai moziról Mi történt az elmúlt 8 év alatt? — Ez lesz az utolsó létesítmény, de mikor? A Mecseki Ércbányászati Vállalat teljes beruházási programjában már 1959-ben szerepelt Űjmecsekalján egy komplex művelődési ház létesítése. De ne számítsuk innen a leendő mozi előtörténetét, csupán 1961-től, amikor is úgy szólt a határozat, hogy építeni kell egy 600 főt befogadó, szélesvásznú filmszínházat, amelynek emeleti szintjén egy kiállítóhelyiség foglal majd helyet. A nyolc év előtti határozat szerint a kivitelezést 1962-ben kell megkezdeni és 1964-ben kell befejezni. Mivel minden pécsi tudja, hogy 1964-ben nem épült mozi Űjmecsekalján, lépjünk egyet előbbre az időben. — 1965 februárjában döntés született arról, hogy az új mozi a Mecseki Filmszínház nevet viseli majd. Egy hónappal később az ÉM Általános Épülettervező Vállalat leszállította az első tervdokumentációt. A Mecseki Ércbánya Vállalat 1965 májusában rendelte meg a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál a munkát. A kezdeti 14 millió forintos költségvetés továbbra is áll, azzal a különbséggel, hogy időközben módosítani kellett a részleteket, és ekkor már csak a 600 fős mozira elegendő ez az összeg. A következő időszakban a szerződés előkészítéséhez szükséges műszaki észrevételek következnek, megleheMindent tud a „keresstkatalógus6* Kincs fűzve és bőrkötésben Egy csigalépcső vezet a felső szintre. Recseg a barna faépítmény minden lépésnél. Finom por érződik a levegőben, diszkrét, a könyvekhez illő. — örülünk, ha egy évben egyszer sikerül leporolnunk az állományt. Amit fönt letörölünk, lent lerakódik — mondja a Tanárképző könyvtárának vezetője, dr. Takács József. Sziszifuszi munka, hiszen az állomány 110 000 kötet. Meg a 360 féle folyóirat, a szocialista országokból, és Amerikától kezdve egészen Ausztriáig, mindenhonnan. Szép anyag, de a megjelenő könyvekhez és folyóiratokhoz képest mégis elenyésző. Sem pénzzel, sem erővel nem lehetne bírni, ha minden kiadványt gyűjteni akarnának. — A gyűjtőkörünket az határozza meg, hogy a hallgatóknak és tanároknak' szükséges irodalom tartalmazza az intézménytípusra vonatkozó teljes pedagógiai és szakmódszertani anyagot. Az egyes szaktárgyak tudományágaiból csak azokat gyűjtjük, amelyek az oktaiók minél jobb tájékozódását segítik. A hallgatók kötelező olvasmánnyal történő ellátására pedig az mértékadó, hogy minden 5 hallgatóra jusson egy kötelező. — Mennyi pénzt kapnak a fejlesztésre? — A legnagyobb tanárképző főiskola vagyunk az országban, sajnos egy tavalyi kimutatás szerint az egy hallgatóra eső 82 forintos fejlesztési ösz- szeggel az utolsó helyen álltunk. Az ideális összeg 160— 180 forint lenne. Ekkora állományban ha valaki leemel a polcról egy könyvet, s nem a helyére teszi vissza, az a könyv gyakorlatilag olyan, mintha elveszett volna. Nincs az az ember, aki megtalálná. Ezért olyan rigolyásak a könyvtárosok a pontosságra. Egy csodaszer vaui a rendbentartásra, visszakeresésre: a katalógus. — Van szakkatalógusunk, s egész nyári megfeszített munkával elkészítettük a szerzői betűrendes és címszavas keresztkatalógust. Ez könyvtárosi szakkifejezés Azt jelenti, hogy a katalógusban nemcsak a szerző neve alapján, hanem a könyv címe alapján is kikereshető a mű, sőt, ha valaki szerkesztőként vagy fordítóként működött közre, akkor az ő nevénél is megtalálható a könyvkatalógusban. Van analitikus katalógusunk, amely tősen hosszasan, majd úgy szól a döntés, hogy 1967-ben elkészül a mozi. Mivel minden pécsi tudja, hogy 1967-ben sem épült Űjmecsekalján mozi, ezért ismét hagyjuk ki a közbeeső két esztendőt, s forduljunk ma, 1969 októberében felvilágosításért az illetékes vagy érdekelt szervekhez. A Moziüzem készült a berendezésre Az üzemeltető a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat lesz. A mozi-ügyben Rejtő János igazgató nyilatkozott: — Korábban mi átvizsgáltuk a terveket, és megállapítottuk, hogy azok alapján az új mozi nem lenne alkalmas 70 mm-es, térhatású vetítésre. Akadtak ezen kívül is kisebb technikai hibák a tervekben. Akkor mi vállaltuk, hogy saját költségünkre átterveztetjük a mozit, s két évvel ezelőtt 340 ezer forintos összeggel ezt meg is tettük. Tavaly az új, már megfelelő tervek rendelkezésre is álltak. Mi úgy értesültünk, hogy a kivitelezést májusban elkezdik, és a jövő évi film! szemlére a mozi üzemelni fog. Időközben a Mecseki Ércbánya Vállalattal, a beruházóval tárgyalást is folytattunk arról, hogy mi az, ami a mi dolgunk a teljes üzembehelyezéshez. A tárgyalások alapján meg is rendeltük a Filmtechnika Vállalatnál és más cégeknél a szükséges berendezéseket, munkákat. Mi végezzük a gépház szerelését, a hangosítás, a vetítővászon, a gépek beszerelését, a nézőtér berendezését székekkel, textíliákkal, s természetesen a propaganda berendezések elkészítését is. Meglepetéssel értesültünk arról, hogy az építők elkezdték ugyan májusban a talajmunkákat, de azután abba is hagyták az egészet. Mi 1970 tavaszán kívántuk a belső munkákat, szereléseket megkezdeni, de e szerint ebből már nem lesz semmi. „Le kellene ülni“ Ezután tehát a kivitelezőhöz fordultunk. Kérdésünkre Nemeskéri László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója válaszolt, a következőképpen : — Egyértelmű és világos választ nem tudok adni, hogy ti. ekkor meg ekkor készen lesz a mozi. Az Ércbánya sem szorgalmazza eléggé az építkezést, mi meg különösen nem, hiszen egyéb munkáinkon kívül Űjmecsekalján is van bőven feladatunk, a magasház és az SZTK olyan óriási leterhelést jelent, hogy megmondom őszintén, részemről nem is aktuális a téma pillanatnyilag. Ettől függetlenül előreláthatólag a legközelebbi dátum 1972, amikorra be tudnánk fejezni a mozi építését. Ezután a beruházóhoz fordultunk, akin — úgy tűnik — most már elsősorban múlik a mozi elkészülésének időpontja. A Mecseki Ércbánya Vállalat nevében Sár József műszaki ellenőr válaszolt: — Fontossági sorrend döntötte el, hogy a mozi még most sem áll. Az Ércbánya lakásépítési programja, a hozzá szorosan kapcsolódó iskola, óvoda, egészségügyi és kereskedelmi épületek, valamint a vállalat új üzemének beruházási tervei. Mindez az építőipar kapacitásával összefüggésben eredményezte azt a helyzetet, hogy beruházási programunk legutolsó létesítménye a mozi lesz. Annál is inkább, mert a mozin kívül most már minden létesítményt megkezdtünk, építésük folyamatban van. Ami a mozit illeti, részünkről az építkezést már 1970-ben meg lehetne kezdeni, s akkor 1972- re el is készülne. Éppen nemrégiben beszéltünk a kivitelezővel, s megállapodtunk abban, hogy le kellene ülni a mozi-kérdésben tárgyalni, rendezni a kapacitást, s megállapodni a végleges időpontban. Reméljük, hogy ez meg is történik hamarosan. — Mert nyilvánvaló, hogy az iskola, az óvoda és a többi említett létesítmény valóban előbbre való a mozinál. Ha azonban már az utolsó helyre csúszott, ne maradjon le legalább évekre a többi mögött Hallatna Erzsébet Időjárásjelentés — Lottósorsolás Villányban. A Lottó 43. heti sorsolására október 24-én Villányban kerül sor. A sorsolást délelőtt 10 órakor a filmszínházban tartják. Várható Időjárás szerda esti?! kevés felhő, eső nem lesz. Időnként megélénkülő, változó irányú szél. Erős reggeli párásság, helyenként köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsékle: általában Z—7 fok között, néhány helyen, főként északkeleten talajmenti fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19—Zó fok között. — Import kakukkos óra. A napokban érkezik a pécsi óra- és ékszerüzletekbe a Szovjetunióból importált és a vásárlók által nagyon keresett kakukkos óra. A népszerű árucikk ára 430 forint. A Beton- és Vasbetonipari Művelt Pécsi Gyára ajánlatot tesz 30, 40, és 50 cm-es átmérőjű, 2 méter hosszó, hosszabbított tokú S—54-es szulfátálló. illetve portlandcementtel készült betoncsövek szállítására megegyezés szerinti árengedménnyel Telefon: 11-07 Telex sz.: 2225 BVM PÉCSI GYÄRA Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 10. 1964 óta tartalmazza az irodalomtörténeti tanulmánykötetek anyagát, valamint 12 folyóirat kritikáit. 1968-ban első ízben kiadták az új szerzemények jegyzékét. Minden főiskolai és gyakorló iskolai tanár kapott belőle. A főiskola oktatóinak munkáit, kiadványait most kezdik gyűjteni. Az évente beadott szak- dolgozatokban nemcsak sok munka, hanem értékes anyag van felhalmozva, különösen ami a forrásmunkák felsorolását illeti. Megkezdték ezek bibliográfiájának összeállítását. Az Országos Pedagógiai Intézet után egyedülálló kezdeményezés az is, hogy gyűjtik az általános iskolai tankönyveket, aminek a tankönyvtörténeti jelentősége nagy. A könyvrengetegnek akkor van haszna, ha a benne rejtőző tudás „felszabadítóra” talál, olvasói által megsokszorozódik. Sajnos, az olvasóterem kicsi, 34 hely van benne. Ha elkészül az új épületrész, 110 hallgató tanulhat egyszerre Erre vár a hat könyvtáros, bár tudják, hogy amúgyis sok munkájuk akkor még inkább megnövekedik. De talán addigra ők is „megszaporodnak”. M. 1* A pedagógiai múzeum végleges elhelyezéséről még nem döntöttek, a művelődésügyi miniszter korábban már úgy rendelkezett, hogy az intézmény az Országos Pedagógiai Könyvtárral együtt, annak szerves részeként működjék. A múzeum egyik részlegének, a pedagógus mozgalmi állandó kiállításnak — a pedagógusok szakszervezetének anyagi támogatásával — a Cengery utcai Fáklya klub ad helyet. A kiállítási anyag két nagy termet tölt meg. s a pedagógus szakszervezet 50 éves történetét szemlélteti. A múzeum másik részlegét Ercsiben, Eötvös József egykori lakóházában rendezik be emlékszobaként. A tervek szerint mindkét múzeumi részleget még ez év végéig megnyitják az érdeklődők számára. nek keretében emléknapokat szerveznek, Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyében, elsősorban az ezekből a megyékből származó hallgatók, az ugyancsak innen származó oktatók segítségével. Az emléknapokon irodalmi műsorok, vezetők és veteránok élménybeszámolói, emlékezései szerepelnek, s a POTE KISZ Bizottsága minden érintett megye vezetőit felkeresi majd és felkéri őket, töltsenek egy napot megyéjük ifjúságának körében. Itt Baranyában ezen a napon — amely november 29 lesz —< előadások, kiállításnyitás, ünnepi faliújság, továbbá egy Szülőföldem, Baranya című irodalmi est lesz a program. Mindezeken kívül több, a munka részterületeire kiterjedő elképzelést kívánnak megvalósítani az egyetemen, tgy például a Tudományos Diákköröket is be akarják vonni a jubileumi műsorba, olyanformán, hogy a kidolgozandó pályamunkák valamilyen módon kapcsolódjanak a felszabadulás évfordulójához. November folyamán a hallgatók pártszervezete találkozót szervez az 1945-ös párttagok és az ifjúsági vezetők részére. Közös ünnepi ülést tart az Egyetemi Tanács, az egyetem pártbizottsága, a KISZ Bizottság és a Szakszervezeti Tanács. A Tudományos Bizottság 1970 tavaszán ünnepi tudományos ülést rendez, amelyen egy-egy szakma 25 éves fejlődését mutatják be az előadások. A Lenin-évfordulót kívánják méltóképp megünnepelni az egyetemi párt- és KISZ-bi- zottság közös ünnepi taggyűlésével, valamint az Irodalmi Színpad által tartandó Lenin- emlékesttel. A kollégium ifjúsága, a Diákbizottság és a klubvezetőség közösen Lenin- kört szervez, ez négy alkalommal tart nyílt ülést, amelyeken főképp a Lenin ifjúságával kapcsolatos munkákat dolgozzák fel, illetve mutatják be. A rendkívül gazdag programot bélyeg- és fotókiállítások, és sport-emlékversenyek egészítik majd ki.
