Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

imnatiLtait napi o 1969. október 8. Nagyszabású egyiptomi légitámadás izraeli állások ellen Ajb NDK kikiáltásának 20. évfordulóját jubileumi nagygyű­léssel ünnepelték meg a berlini Werner Seelenbinder Halié­ban. Az ünnepségen, részt vettek az NDK-ba érkezett párt­ós kormányküldöttségek is. Képünkön: a nagygyűlés elnök­sége. Az első sorban (balról-jobbra) Gustav Husak, Erich Ho- necker, Leonyid Brezsnyev, Walter Ulbricht, Erich Correns, Wladyslaw Gomulka, Willi Stoph és Kádár János. A keddi kairói lapok szalag­címekben jelentik: az egyipto­mi légierő a Sinai-félszigeten három rakétakilövő állomást és három radarállomást el­pusztított, s két ellenséges gé­pet lelőtt. Az A1 Ahram sze­rint 72 egyiptomi gép vett részt a légitámadásban, amely a közel-keleti háború óta a leg­nagyobb volt. Az egyiptomi légierő 100 százalékosan elér­te a támadás kitűzött célját. A lap megírja, hogy az izraeli vadászok megtámadták a be­vetésről hazatérő egyiptomi gépeket, és azok nyomban fel­vették a harcot velük. A Szuezi-cí torna fölött nagy légicsata zajlott le. Az egyip­tomi jelentések szerint két iz­raeli gépet lőttek le. Az egyip­tomiak egyik gépét is találat érte, pilótája azonban ejtő­ernyőn földet ért a csatorna nyugati partján. A kairói rá­dió — emlékeztetve arra, hogy az elmúlt napok során az egyiptomi hadsereg sikeres lé­gi- és kommandó támadáso­kat intézett a megszállók el­len a Sinai-félszigeten — meg­állapítja: az EAK, amely meg­szilárdította védelmi képessé­gét. most már bizonyságot ad arról is, hogy támadó képes­séggel is rendelkezik. 4 TEL AVIV: Izraeli repü­lőgépek kedden hajnalban több hullámban bombázták a Jordániái Suna városkát és környékét, mintegy három és fél kilométernyire a tűzszü- neti vonaltól. ♦ LONDON: Abba Eban izraeli külügyminiszter hétfőn este az olasz fővárosból két­napos „magánlátogatásra” Londonba érkezett. Londoni tartózkodását arra használja fel, hogy eszmecserét folytas­son Michael Stewart brit kül­ügyminiszterrel. 4 ALGÍR: Spi^chalskl mar­sall lengyel államfő hétfőn öt­napos hivatalos látogatásra Algériába érkezett. Az esti órákban megkezdte tárgyalá­sait Bumedien algériai állam­elnökkel. 4 BELFAST: Mintegy 300 főnyi protestáns, aki a hét végén tiltakozott egyik veze­tőjének letartóztatása ellen, Jcedden a kora reggeli órákban megtámadott egy katolikus lakótömböt. A rendőrség út­ját állta a tüntetőknek. Holdláz Amerikán valóságos Hold­őrület lett úrrá az Apolló 11. sikeres visszatérése után: virágzó, új iparág született, amelyet „Hold- business”-nek neveztek el. Az aranyláz óta még nem volt hasonló jelenség. New Yorkban mindenfelé az űrhajósokét utánzó si­sakokat, érmeket, kis zász­lókat, töltőtollakat stb. árusítanak; az űrhajósok Holdra lépését és Holdon tartózkodását felelevenítő diapozitíveket és 8 milli­méteres hangosfilmeket is forgalomba hoztak, de nép­szerűekké váltak az űrha­jós babák, a játék hold­kompok, a Holdat ábrázoló levelezőlapok és térképek is. A jövőben esetleg sorra kerülő Hold-utazás válto­zatlanul a közönség érdek­lődésének középpontjában áll, eddig 30 100-an iratkoz­tak fel a TWA és a Pa­nama légitársaságok által nyitott jelentkezési ívekre. A jelentkezők közül 1300-an franciák. A holdutazás költségei egyelőre még nem ismeretesek. Egy Los Angeles-! mula­tóban esténként egy Neila Armstrong nevű 21 éves sztriptíz táncosnő lassú mozdulatokkal leveti szka­fanderét, miközben a ze­nekar a „Vigyél el magad­dal a holdra” kezdetű dalt játssza. 4 SZÓFIA: Visszaérkezett Szófiába Ivan Basev bolgár külügyminiszter, aki az ENSZ ülésszakáról hazatérőben, Pé­ter János külügyminiszter meghívására baráti látogatást tett Budapesten. 4 BOGOTA: Hétfőn este közölték, hogy ötmillió peso váltságdíjat követelnek a Cali-i — Kolumbia harmadik legna­gyobb városa — svájci konzul 15 éves fiának és a svájci nagykövetség egyik tagjának elrablói. 4 HÁGA: Kedden a hajnali órákban az Északi-tengeren összeütközött a Kariba nevű nyugatnémet tehergnzös és a Donau nevű holland hajó. Az összeütközés következtében a Donau elsüllyedt. Hétfőnyi le­génységének csupán egy tag­ját sikerült megmenteni Fogadás az IDK nagykövetségén A német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából dr. Herbert Plaschke, az. NDK budapesti nagykövete kedden esté fogadást adott a nagykö­vetségen. A szívélyes hangu­latú fogadáson megjelent Lo­soncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Bondor József, dr. Korom Mihály, Nagy Józsefné, Vályi Péter, Veress József, a kormány tag­jai, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke, Böjti János külügyminiszter-helyettes, va­lamint a politikai, gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más ismert szemé­lyisége. 4 RIO DE JANEIRO: A brazil fegyveres erők főpa­rancsnoksága bejelentette: vég­leg úgy döntött, hogy a sú­lyos betegségben szenvedő Arthur da Costa e Silva he­lyébe Emilio Garrastazu Me­dici tábornokot nevezi ki Bra­zília elnökévé. A 64 esztendős Medici hivatásos katonatiszt, eddig a harmadik hadsereg­csoport parancsnoka volt. 1964 óta, amikor Goulartot, az utol­só polgári elnököt megfosztot­ták a hatalomtól, Medici sor­rendben már a harmadik ka­tonai elnök Dél-Amerika leg­nagyobb országában. A genfi leszerelési tárgya­lások kedden délelőtt meg­nyílt újabb ülésén a Szovjet­unió és az Egyesült Államok küldöttsége együttesen beter­jesztette annak a szerződés­nek a tervezetét, amely meg­tiltja nukleáris fegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését a tengerfenéken. A szerződéstervezet, amely kompromisszum a március 18-án beterjesztett szovjet ter­vezet és a május 22-én be­nyújtott amerikai tervezet kö­zött és figyelembe veszi a módosító javaslatokat is, a 25 tagú genfi leszerelési értekez­let kéthónapos munkájának eredménye. Néniéi kommunisták nyilatkozata Azzal kapcsolatban, hogy az SPD és az FDP megegyezett egy új koalíciós kormány megalakításában, Däumlich a Német Kommunista Párt Elnökségének tagja nyilatko­zatot tett, amelyben a nyu­gatnémet kormány politikai irányvonalának megváltozta­tását sürgette. — Az a tény, hogy a CDU/ CSU húsz esztendő óta most először kikerül a kormány­zásból — lehetőséget teremt arra, hogy véget vessenek a veszedelmes jobbratolódás- nak. Nyugat-Németország ösz- szes demokratikus erőinek feladata kiharcolni, hogy a bonni kormány új politikát folytasson. Belpolitikában elsősorban a neonáci Nemzeti Demokrata Párt feloszlatása a feladat. — Továbbra is fennáll a szak- szervezetek követelése, hogy a munkások és alkalmazottak részt kapjanak a vállalatok igazgatásából. A külpolitikát tekintve, a Német Kommunista Párt olyan politikát követel az új bonni kormánytól, amely a feszült­ség enyhülésére és a béke biztosítására irányul. E poli­tikának mindenekelőtt magá­ban kell foglalnia az atomso- rompó-egyezmény haladékta­lan aláírását, a Német De­mokratikus Köztársaság és a jelenlegi határok nemzetközi jogi elismerését, mint a Né­met Szövetségi Köztársaság konstruktív hozzájárulását egy európai biztonsági rendszer megteremtéséhez — hangsú­lyozta nyilatkozatában Däum­lich. Púja Frigyes felszólalása az ElSSZ-ben Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese a ma­gyar ENSZ-küldöttség vezető­je, kedden felszólalt az ENSZ- közgyűlés 24. ü lésszakának ál­talános politikai vitájában. Megnyílt az asztronautikai kongresszus Amerika holdközi járműveket kíván gyártani A Szovjetuniót a Mars és a Venus érdekli AFRIKAI MANIFESZTUM AZ ENSZ-BEN. Ahidjo, ka­meruni elnök .fekete Afrika” valamennyi kormánya nevé­ben „afrikai manifesztumot” terjesztett elő az ENSZ köz­gyűlésében. A nyilatkozat el­ítél minden fajgyűlöletet, s külön megbclyegzi a dél-afri­kai faji megkülönböztetést. Az argentin államelnök Mar del Plataban hivatalosan meg­nyitotta a Nemzetközi Asztro­nautikai Szövetség XX. kong­resszusát. A kongresszus mun­kájában negyven ország ötszáz küldötte és megfigyelője vesz részt, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Fránciaország képviselői. George Müller, a NASA-nak az Apollo-programmal foglal­kozó helyettes igazgatója hét­fői megnyitó beszédében a többi között kijelentette, hogy az Egyesült Államok a világ­űr meghódítására irányuló erőfeszítései során a Föld és a Hold között közlekedő koz­mikus járműveket kíván gyár­tani, amelyek a jelenlegi szu­perszonikus repülőgépekhez hasonló körülmények között repülnének. A szónok a továb­biakban bejelentette olyan la­boratóriumok és űrállomások előállítását tegezik, amelye­ket más égitestek meghódítá­sára, valamint a Nap és a naprendszer tanulmányozására használnak majd. A kongresszus négy bizott­ságban végzi munkáját, ame­lyek egyebek között a hajtó­rendszerek, a bio-asztronauti­ka, az űrfiziológia, nemzetkö­zi hold-laboratóriumok előál­lítása, tudományos műholdak, az űrjog stb. problémáival foglalkoznak. Szedov akadémikus, az első szputnyik tervezője, aki a Szovjetuniónak a kongresszu­son résztvevő küldöttségét ve­zeti, az AFP-nek adott nyilat­kozatában rámutatott: „A leg­távolabbi bolygók, sőt egyes csillagok meghódítása sem el­érhetetlen cél, talán még a jelen nemzedék számára sem.” Hozzáfűzte, hogy a Föld és a legközelebb eső állócsillag, a Centaurus Alpha közötti tá­volságot falán a nem túlságo­san távoli jövőben már le le­het küzdeni a jelenlegi raké­táknál ezerszeresen gyorsabb űrjárművek segítségével. „Ezek azok a problémák, amelyeket mi igen komolyan tanulmá­nyozunk s amelyeknek meg­oldása csupán idő kérdése. Az atomenergia és a Laser-sugár felhasználása az űrhajózásban például döntő tényező lesz e célkitűzések megvalósításában, amelyek jelenleg elérhetetle­neknek tűnnek. Szedov akadémikus végül kijelentette, hogy a Szovjet­unió technikailag képes em­bert küldeni a Holdra, de ez Idő szerint más tervei vannak. Mint mondotta, a Szovjetuniót különösen a Mars és a Venus érdekli. Heinemann Willy Brandt mellett Heinemann köztársasági el­nök közölte Kiesingerrel, hogy október 21-én Willy Brandt-ot fogja kancellárjelöltnek java­solni a Bundestag ülésén. Kie­singer hétfő este kereste fel Heinemann t, a köztársasági ehlök felkérésére. Az NSZK alkotmánya sze­rint a köztársasági elnök jog­körébe tartozik, hogy javasla­tot tegyen a parlamentnek a kancellár személyére. Bevallom, még igazán nagy kikötő-várost nem láttam. Barcelonáról azt hittem, hogy egyike a legnagyobb európai kikötőknek. Nos, hát téved­tem. Mint kikötő, Barcelona nem nagyobb a Keleti-tengeri Rostocknál. Nagy meglepetés volt számunkra, amikor este 11 órakor megérkeztünk, hogy a pályaudvaron Jóformán éj­szaka volt. Ez annál megle­pőbb, mert hiszen Madridban este 11 órakor még olyan for­galom volt, mint Pesten 9 órakor. Barcelona nagyon szép vá­ros. Meglátszik azonban, hogy egyben nagyon régi város is, mert a belvárosnak rendkívül szűkek az utcái. Ezekben az utcákban vagy egyáltalán nincs közlekedés, vagy egyirányú közlekedés van. Ez az egyirá­nyú közlekedés meglehetősen komplikált, és ha az ember egyszer az utcából kiment, és valamilyen okból ugyanoda vissza akar jutni, akkor 10— 15 percet is autózhat, mire a kiinduló pontra visszakerül. Mindezek ellenére ezekben a szűk utcákban is parkolna-k a gépkocsik. így aztán magá­tól értetődő, hogy a haladó járművek ha kerülni akarnak, egész egyszerűen felhajtanak a járdára. A mi szállodánk is egy olyan utcában volt, ahol nem lehe­tett járművel közlekedni, talán még kövér embernek sem len­ne célszerű egy másik kövér­rel találkozni. Éjszaka aztán élvezheti az ember a nyitott ablakon keresztül a szemben lévő ház lakóinak horkolását vagy vidám szórakozását. Barcelonának talán a leg­szebb útvonala a Rambles sugárút, mely a város közép­pontját szeli át. és megy 1« egészen a tengerig. A sugárút épületei egészen franciásak, maga az utcakép is az üzle­tekkel, falatozókkal is inkább franciás mint spanyolos. Bar­celona Katalonia fővárosa és úgy látszik, hogy a katalánok életforma szempontjából is a franciához állnak közel. Érdekes is, nemcsak szép a Rambles, közepén mintegy 16 méter széles, nagy fákkal sze­gélyezett sétány van, a sétány mindkét oldalán kilométereken keresztül a vendéglátóipar asz­talkái és székei húzódnak, he­lyenként csak a hatalmas új­ságos bódék, és az útkereszte­ződések szakítják meg a színes ernyős asztalsorokat. Nagyon érdekesek ezek az újságos bó­dék. rengeteg folyóirat és új­ság van mindegyikben, leg­alább egy óra hosszat tart, amíg az újságos a bódét ki­nyitja és kirakja a vásárlók elé a portékáját. Aít talán mondanom sem kell, hogy az asztaloknál reggeltől estig fel­szolgálnak annak ellenére, hogy a sétány mellett mindkét oldalon egyirányú autóút van, elég széles ahhoz, hogy még parkolni is lehessen. Az autó­út másik oldalán széles járda van, ahol a járókelők tömege közlekedik. Menjünk mi is végig a Rambles-en, nézzük meg a ki­kötőt. A sugárul egy hatal­mas térbe torkollik. A tér kö­zepén Kolombus emlékműve áll. Kb. 30—40 méter magas oszlopon a szobor, az alapzat szépen kiképzett szökőkút. Körben a téren a kikötő pa­rancsnokság, a tengerészeti parancsnokság gyönyörű épü­letei és más egjéb nagyon szép középületek. A tér és a tengerpart között széles autó­pálya. mely közepén pálmafák sorával van ketté osztva. Colon tengernagy, vagyis Kolumbusz szobrára elismerés­sel néztem fel. De még jobban felnéztem az admirálisra, ami­kor a kikötőben megláttam a hajójának, a Santa Mariának rekonstruált mását. A hajó tökéletesen azonos az eredeti­vel. Legalábbis a felirat ezt tanúsította. Mellette horgony­zott az egykori kísérőhajó. Szinte hihe: etlen, hogy egy ak­kora hajóval, mint a Santa Maria évszázadokkal ezelőtt kimerészkedtek a nyílt tenger­re. Egy valamire való bala­toni átkelőhajó is biztonságo­sabbnak tűnik, mim a kicsiny vitorlás, amellyel az új vilá­got felfedezték. Minden elis­merés azoké a bátor embere­ké, akiknek merészsége csak az első űrhajósokéhoz mérhe­tő. Még sokáig bámészkodtunk a hajók körül, aztán enged­tünk a hangos csábításnak és felültünk egy sétahajóra, amely körülvitt a kikötőben, egészen a nyílt tengertől el­választó mólóig. No, de térjünk vissza ha­jónkkal a városba és nézzünk körül. Meglepődtünk azon, hogy a városnak metrója is van és azon is, hogy az élet élénkebb, lüktetőbb, mint az előbb megismert spanyol váro­sokban. Benéztünk az egyik nyitott kapun és nem akar­tunk hinni a szemünknek. Egy 33-as magánuszoda volt az ud- 1 varban. Az előcsarnokban az BARCELONA uszoda vendégei számára mint­egy húsz kocsit befogadó fe­dett parkoló hely volt. Másik helyen — több háznak közös udvarán — kertszerű kiképzés­sel kis szabadtéri bár műkö­dött. A város kedves, szép és igen barátságos. Elegánsak az utcán sétáló fehér ruhás tengerész­tisztek, csinosak a katalán nők és talán az sem kellemet­len, hogy a szoknyák is rö- videbbek mint máshol spanyol honban. Barcelonától a francia ha­tárig a tengerparton visz az út. Hosszú-hosszú kilométere­ken a vonat egyik ablakából a hívogató parti fövenyre és a napsütéses tengerre látni, a másik oldalon a távoli hegyek fölött köd, a közvetlen közel­ben álomszép pálmasorok men­tén gyönyörű fehér villák szá­zai. A spanyol tengerpart ro­hamosan a legdivatosabb és leglátogatottabb európai fürdő­helyek közé emelkedik. Vajon mikor lesz az, hogy az országnak ezt a legszebb részét a spanyol munkások és parasztok is élvezhetik? Azt mondják, hogy ha két spanyol összejön, már zenélnek, éne­kelnek. Ez valóban így van. A spanyol nép optimista, ismééi erejét és bízik Jövőjében. Nos hát ennyi volt; egy kevés Spa­nyolországból. Egy országot megismerni kevés, de a népet megszeretni elég. Napsütötte Spanyolország bú­csúzunk, Addios!

Next

/
Thumbnails
Contents