Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
xmévfolyom,233.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?. októbere., szerda Ünnepel az NDK Katonai díszszemle Üzembe helyezték Zobák-aknát Berlinben Lelkes felvonulások NDK-szerte Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter beszéde szénbányászatunk helyzetéről Világ proletárjai, egyesüljetek! í Ara: 80 fillér tervet Béremelések a Postán Kedden ülést tartott a Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége. Az ülésen részt vett Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a Posta vezérigazgatója. Bíró Bódis József, a szak- szervezet titkára egyebek között bejelentette, a posta-ve- zérigazgatóság a közelmúltban több intézkedést hozott, egyebek között elfogadta, hogy a hírlapterjesztők is részesüljenek az év végi nyereségrészesedésből. Rövidesen új korszerű egyenruhát is kapnak a postások. A központi vezetőség egyetértett azzal, hogy a posta jelenlegi bérezési rendszere, mint az anyagi ösztönzés alapja, megfelelő. A problémát nem a bérrendszer, hanem a postások keresetének alacsony színvonala okozza. A jelenlegi helyzeten enyhít a posta idei eddigi eredményes munkája. Az első félévet ugyanis a vártnál eredményesebben zárták. Mindez lehetővé tette, hogy a tervezett 32,2 millió helyett évi 55 millió forinttal növeljék a béreket. Mintegy 4 millió forintot fordítanak a hírlapkézbesítők bérproblémáinak megoldására. A központi vezetőség szükségesnek tartja, hogy a posta illetékes szervei a jelenlegi szűkös létszámhelyzetben is gondoskodjanak a dolgozók egyenletesebb terheléséről és a túlmunka megfelelő díjazásáról. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter ünnepi beszédét mondja. Tizenhét évi munka után I a bányaüzemekre váró közeli, Az új benzinbontó berendezések szerelési munkái befejezéshez közelednek. Szigetelés, festés és utolsó munkafázisok végeztével a bőnap közepén megkezdik a próbaüzemelést. teljes egészében elkészült a magyar szénbányászat legmélyebb és legkorszerűbb üz*eme a komlói Zobák-akna. Az 1,2 milliárd forintos költséggel megvalósított mammut-beru- házás üzembehelyezési ünnepségére tegnap délelőtt került sor. A népgazdasági szempontból is rendkívül jelentős eseményen jelen voltak az egykori építők, az üzem mai dolgozóinak legjobbjai, de eljöttek a testvérüzemek — Kossuth-, Béta-, Vasas-, Ist- ván-akna, Pécsbánya, Szászvár, sőt a Mecseki Ércbányászati Vállalat — küldöttei is. A zászlódíszbe öltözött aknaudvarra pontosan fél tízkor érkezett meg dr. Lévárdi Ferenc gépkocsija. A nehézipari minisztert megyénk párt és állami szerveinek vezetői kísérték, köztük Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Neubauer József, Komló város pártbizottságának titkára, Gal- lusz József, a bányaváros tanácsának vb-elnöke, valamint a Mecseki Szénbányák képviseletében Stier József, a vállalat pártbizottságának titkára. Az országos szervek képviseletébe^ Komlóra látogatott és részt vett az ünnepségen Kézi Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Hav- rán István, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke, Ribánszky Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára, valamint az Egyesült Magyar Szénbányák és a Nehézipari Minisztérium számos vezető beosztású munkatársa. A magyar szénbányászat eddigi történetének egyik legnagyobb beruházását lezáró ünnepség Piegl János köszöntőjével vette kezdetét, majd Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója tartott rövid ünnepi beszédet, a hatalmas munka névtelen hőseinek érdemeit méltatva. Dr. Lévárdi Ferenc az egész iparág szempontjából oly jelentős létesítmény teljes befejezése alkalmából röviden áttekintette a magyar szénbányászat felszabadulás utáni fejlődésének történetét, majd illetve távolabbi feladatokról szólt. Az energiahordozók közötti verseny tény, tény az is, hogy az olaj, illetve a földgáz előre tört a szén rovására, mindez azonban nem ízt jelenti, hogy erre az iparágra nincs többé szükség. A szénbányászat a népgazdaság fontos részét képezi ma is, mindössze arról van szó, hogy az eddiginél racionálisabban kell termelnie. A magyar szénbányászat az elmúlt két évtized alatt óriási fejlődésen ment keresztül — egyedül a mecseki szénmedence 7 milliárd forintnyi beruházást kapott. A fejlesztés azonban mindenekelőtt építési jellegű volt, s így állt elő az a helyzet, hogy míg meny- nyiségileg rendkívül tiszteletreméltó eredményt produkáltak a bányavállalatok, a gazdaságosság vonatkozásában (Folytatás az 5. oldalon) Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat is csatlakozott a hazánk felszabadulásának 25., s Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére kibontakozó munka- verseny-mozgalomhoz. A vállalat vezetőségének és a társadalmi szerveknek együttes felhívására megmozdultak az üzemek. Hétfőn az I. bányaüzem vájvégi és műszaki dolgozói röpgyűléseken megtették az első felajánlást is. Vállalták, hogy 1969. évi fémtermelési tervüket december 15-ig teljesítik. A munkások jobb ellátása fontos feladat Új munkásszállás Harkányban, emeletráépítés Pécsett Egy biztos: a munkások ma már nemcsak azzal törődnek, mennyit keresnek, de azt is megnézik, milyen körülmények között kell dolgozniuk. A munkaerőhiány, illetve a mind nagyobb mérvű munkásvándorlás egyik oka a különböző vállalatok meglehetősen hiányos szociális ellátottsága, érthető tehát, hogy a munkaerőigényes vállalatok, mint például az építőipar, központi kérdéssé tette az ilyen jellegű gondok megoldását. A BÉV igazgatósága többször is elemezte már a vállalat munkásellátással kapcsolatos helyzetét. s most legutóbb a szak- szervezeti tanács is napirendre tűzte a kérdést. A munkaügyi osztály júliusi adatszolgáltatása szerint a szociális és jóléti épületek, valamint az ezekhez rendszeresített berendezések és felszerelések bruttó értéke 39 millió forint — s ez az összeg állandóan emelkedik. A vállalatnak 3 állandó és 32 ideiglenes munkásszállása van, melyek 1259, illetve 420 munkás elhelyezésére alkalmasak. Az elhelyezési viszonyok a több éven át tartó nagyberuházások körzetében (Űjmecsekalja, tv-torony, Be- remend) általában megfelelőek, ezzel szemben nagy gond a kis létszámot foglalkoztató, gyorsan „mozgó” építésvezetőségek kulturált ellátása. Az első lépések egyébként e téren is megtörténtek: a helyzet gyors javítása érdekében a vállalat — 1,1 millió forint értékben —, 10 guruló lakókocsit vásárolt. Baranya egyik leggyorsabban fejlődő körzete Siklós, illetve a siklósi járás. Ennek megfelelően a közeljövőben korszerű munkásszálló épül Harkányban — 9 millió forintos költséggel. Az új szállót 100 férőhelyesre tervezik. Elkészültek a pécsi központi ÉM-szálló bővítésének tervei is: mindkét újmecsekaljai épületre emeletet „húznak”, sőt 1971-ig egy újabb — immár 500 férőhelyes —, szállót is építenek. Az emeletráépítés már jövőre elkészül. Az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőzően sok vita folyt: legyen-e üzemi étkeztetés? Az építőipari vállalatnál ez a kérdés már véglegesen lekerült a napirendről: a különböző főépítésvezetőségek állományából 4000 embert étkeztetnek rendszeresen. A dolgozók háromszori étkeztetése (reggeli, ebéd, vacsora) 20,70 forintba kerül, melyből az érintettek 9,60 forintot térítenek. Az élelmezés minőségével kapcsolatos vizsgálatok megállapítása: az adagok általában megfelelőek, a változatossággal, ízletességgel sincs baj — ezzel szemben aggasztó a higiéniai helyzet Nemcsak a helyiségek, de a tányérok* evőeszközök tisztaságát is sokszor éri bírálat. A munkásfelvételt hirdető, embercsalogató hirdetések, falragaszok mind többször visz- szatérő mondata: munkaruhát adunk! A különböző vállalatoknál már a színes, gyári formaruhák is megjelentek, s ha ezzel nem is versenyezhetnek az építők, a munkaruhákra fordított összegek itt is évről évre nőnek. 1967-ben 1,4, 1968-ban 1,9, idén pedig — előreláthatóan —, 2—2,1 milliót költenek e célra. Egyetlen panasz: a ruhagyárak még mindig nem törődnek azzal, hogy az emberek nem egyformák, s bizony a minőséggel is elég gyakran baj van. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 25 fős bölcsődét és 25 fős óvodát tart fenn. E két intézmény 314 ezer forintba kerül évente, s bár az elmúlt időben komoly vita bontakozott ki a különböző fórumokon, hogy a tanácsok, vagy a vállalatok feladata-e az ilyen jellegű intézmények üzemeltetése, a vállalat szakszervezeti tanácsa döntött: egy újabb, 25 személyes óvodát építenek. A tervek szerint az építkezés folyamán a dolgozók társadalmi munkáját is igénybe veszik. A vállalat hozzájárulása előrelátható«« 350 ezer forint 1 Kedden reggel a berlini Marx—Engels téren katonai díszszemlével köszöntötték a Nemzeti Néphadsereg egységei köztársaságuk születésnapját. Pontosan kilenc órakor jelent meg a dísztribünön Walter Ulbricht vezetésével az NSZEP Politikai Bizottsága, az NDK Államtanácsának és kormányának tagjai. A megjelent nézők velük együtt lelkesen ünnepelték a külföldi delegációk vezetőit, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát, Kádár Jánost, az MSZMP első titkárát, Fock Jenő miniszterelnököt, Wladyslaw Gomulkát, a LEMP, Gustáv Husákot, a Csehszlovák KP, Todor Zsivkovot, a Bolgár KP első titkárát és a többi vendéget. Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere fogadta a díszszemle parancsnokának jelentését, majd megkezdődött a nemzeti néphadsereg gyalogos, motorizált, páncélos és rakétaegységeinek impozáns, jelentős ütőerőről tanúskodó fegyelmezett felvonulása. A katonai egységek elvonulása után megindult a berlini lakosok színpompás menete. Közel öt órán át mintegy 400 000 berlini vonult el lelkes, színes menetben a dísztribünök előtt. A Marx—Engels téri felvonulást a szabad német ifjúság (FDJ) 20 000 tagjának menetoszlopai zárták le. Hasonló jólsikerült ünnepi felvonulásokra került sor NDK-szerte. Lipcsében, Drezdában és Karl-Marx-Stadtban egyaránt 200 000, Magdeburg- ban 100 000, Erfurtban és Ge- rában 80 000 volt a felvonulók száma. A MÉV I. bányaüzem vállalása: December 15-ig teljesitik a fimtermelési A tartalomból: Német kommunisták nyilatkozata (2. oldal) Behozni a hátrányt! (3. oldal) Híradás az újmecsekaljai moziról (3. oldal) Novemberi és decemberi munkaidő-beosztás (4. oldal) A filmszemle külföldi filmjei (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Jogi tanácsadó (6. oldal)
