Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

1969. október 3. 7 toxmanTm.lt H ams SZÁMOK ÉS j TÉNYEK í Az NDK polgárainak ) 12,2 százaléka Kari Marx ) Stadt kerületben lakik, ez kétmillió 74 ezer la­kos. Nincs sűrűbben la­kott terület, mint a mi­énk. A kereken 960 ezer dolgozó — köztük 480 ezer nő — több mint 20 milliárd márka értéket állít elő évente (az NDK nemzeti jövedelme 1969- ben 100 milliárd márka £ felett van). Kereken 100 > országba exportálunk. > J 1950 óta négyszeresére ; nőtt az ipari árutermelés, i A növekedés évi átlagos > üteme 8,7 százalék. Ami- ; re 1962-ben a kerület ipa­> rában 301 munkanapra > (egy évre) volt szükség, | azt 1967-ben 230 nap alatt | állítottuk élő. Alig va- | lamivel több mint két ' hónap alatt állítják elő ma Karl Marx Stadtban az 1950-es év össztermé­két. * A kiskereskedelmi áru­forgalom 1950-ben kere­ken 2,3 milliárd márka volt. 1968-ban 7 milliárd márka. Négy-ötször any- nyi árumennyiség áll ma rendelkezésre, mint 1950- ben. * A kerületben 490 ter­melőszövetkezet van 31 ezer taggal. Kisiparunk 1960-ban a köztársaság kisipari termelésének 14 százalékát adta, s ezzel mi állunk az élen. * 1951-hez viszonyítva a poliklinikák száma 1968- ig 11-ről 34-re, az ambu­lanciák száma 62-ről 99- re emelkedett. Ezen kívül 95 állami orvosi rendelő és 51 állami fogorvosi rendelő létesült. I Ahol mi j határozzuk ammaniHa»MnMni meg a j struktúrát I Szerencse, hogy Heinrich I Mauersberger megfigyelte, ho- I gyan sző a felesége. Fonalakat I feszít ki egymás felett, aztán > I hurkol... Na már most, ha... í I Nos, így született az NDK \ egyik legsikeresebb találmá- j I nya, az új szövési technoló- ) I gia, amely forradalmasította í a textilipart Ennek legújabb I < I slágere a Lipcsei Vásáron be- ■: I mutatott szőnyegmalimo. j Vadonatúj város í I Malimo a háború utáni ne- , \ I héz évek találmánya. Az an- : ' I goi újságok akkor ujjongtak ; ) I az elvérezett Chemnitz láttán: j k < I „A szász Manchester — írták ] x \ I — ezek után a bombázások ; c> / I után halott.” 1 [_ i I De tévedtek. Ebben a város- ' j. | ban olyan emberek éltek, mint _ r < Erich Oauszner, ebben a vá- ' 0 l rosban olyan emberek voltak, 5 0 ;■ akik a kétségbeejtő káosz lát- 1 í í tán is tekintetüket a jövőbe c p i vetették, mint Heinrich - . < I Mauersberger. Erich Clauszner I j í I és a fémmunkások puszta kéz- 9 > I zel takarították el a romokat, ' kapartak elő gépi maradvá- fc | I nyakat és kezdtek el termelni. g j ! Erich Clauszner ma műszaki j . > igazgató abban az üzemben, 3 J amely Heinrich Mauersberger - ] I találmányát a nagyüzemi 11 - < I gyártáshoz segítette és új em- t i ( berekkel egyre tökéletesíti. És é , ) I a szőnyeg-malimo már nem a . ! legújabb a legújabbak között. .11 li l ( I A néphatalom 1953-ban a I S Kari Marx nevet adta a vá- a : I rosnak, amely a fémmunká- < I sok és textilmunkások keze n ( alatt felvirágzott akiknek ezt jy ; a tágas és szép szocialista vá- í rost az építők építették. S r< j I most az angol sajtó kénytelen P í I volt beismerni, ahogy a n Keresett divatcikk az NDK-ban gyártott világhírű piauenl csipke. „Kari rendezéseire összpontosította ■5ty. ■■y/X-UrvO : Az lye állami részesedéssel dolgozó Rössel- és Ve:tcr-cég varróműhe Hohenstein-Ernstthalban (Karl-Marx-Stadt), az üzem szintetikus női fehérneműt gyárt. Szépen fejlődött Kari Marx Stadt kerület az elmúlt 20 év alatt, ugyanúgy mint a köz­társaság. Köszönet ezért olyan embereknek, mint Mauersber- ger és Clauszner. De köszönet illeti az ifjú építőket is, akik létrehozták a Sósa völgyzáró gátat. Amikor az elmúlt he­tekben az NDK minden ré­széből Kari Marx Stadtba jöt­tek az emberek a 11. munkás­ünnepre, megismerhették az új Karl Marx Stadtot, minde­nekelőtt az új szellemet, amely i tt uralkodik. Ulrich Krause Kétmillió aktív sportoló AZ ÉLVONALBAN Sportmozgalmunk, amely ma kétmillió aktív sportolót fog­lalkoztat olyan fiatal, mint maga a köztársaság. Az NDK létének 20. évében az első né­met béke-állam sportolói vi­lágszerte nagyra becsült kép­viselői sportáguknak és álla­munknak. Az első nagy feltűnést az keltette az NDK sporttörténe­tében, amikor 1956-ban a Cor­tina d’Ampezzó-i téli játéko­kon a klingenthaii Háry Glasz nyerte a bronzérmet. Az egész világon ismerik ma és szeretik a Kari Marx Stadt-i kislányt, Gabriella Seyfertet. A kislány, akit édesanyja — egykor ugyancsak aktív műkorcso­lyázó — tanít, kétszeres Európa-bajnok grenoble-i olimpiai ezüstérmes és a női műkorcsolyázás világbajnoka. Vagy itt vannak az oberwie­sen thali szánkóversen yzök, akik olimpiai aranyérmet és világbajnokságot nyerték ha­zájuknak. Hosszú listát kelle­ne összeállítani, ha mindazo­kat az eredményeket akarnánk felsorolni, amelyeket az NDK déli iparvidékének atlétái el­értek. A versenysportnak a gyer­mek és ifjúsági sport az alap­ja. Nem csoda, hogy az atlé­ták mint Christina Spielberg, a Karl Marx Stadt-i sportklub tagja Európa-bajnok lett a diszkoszvetésben, hogy Helga Lindner a pillangóúszásban a világ legjobbjainak listáján a holland Ada Kok mögött a második helyen áll és Eber­hard Vogel, a Karl Marx Stadt-i labdarúgó klubból, egyike országunk legjobb balszélsőinek. Az NDK jubi­leumi évében „Az év labda­rúgójának” választották az újságírók, ök mind az üzemi sportkörök és klubok ifjúsági és gyermek részlegeiben kezd­ték. Nagy szerepet játszott ebben a szpartakiad mozga­lom is. A gyermek és ifjúsági sport­ban az iskolákban és közsé­gekben, a városokban és kerü­letekben spartakiad-je! vénye kért és jó eredményekért fo­lyik a harc. Csupán kari Marx Stadt kerületben 1969-ben 275 ezer gyermek és fiatalkorú vett részt ezeken a versenye­ken és edzett rendszeresen. Ha azt nézzük, hogy a kerü­letben kereken kétmillió em­ber él, akkor rendkívülinek kell tekintenünk a sportoló gyermekek és fiatalok nagy számát, ök 1972 és 1976 olim­pikonjai, rendszeresen sportol­nak és jó edzőktől kapják ki­képzésüket Negyedszázad háború nélkül 1969. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság 20 éves fennállását ünnepli. Az NDK népe a Hitler-fasizmus leverése óta történelmet csi­nált. Végbement az antifa­siszta-demokratikus és a szo­cialista forradalom. A régi imperialista hatalom helyére a munkások és parasztok ha­talma lépett, amely a fontos termelőeszközök állami tulaj­donán nyugszik. A munkásosztály harca a Német Demokratikls Köz­társaságban a szocialista ter­melési viszonyok győzelmé­hez vezetett. 1950-ben a szo­cialista szektor részaránya a nemzeti jövedelemben 56 szá­zalékot tett ki. Ma a szocia­lista szektor részaránya 85 százalék, a magánszektoré 6. Ehhez jönnek még az állami részesedésű és bizományi szerződéses üzemek, amelyek jelenleg 9 százalékkal járul­nak hozzá a nemzeti jövede­lemhez. 1950 óta a nemzeti jövedelem 3,5-szeresére emel­kedett. Ez a növekedés nem­zetközileg is figyelemremél­tó. Az NDK népgazdaságában az ipar foglalja el a döntő helyet, a nemzeti jövedelem 60 százalékát termeli. 1950 óta az ipari termelés 4,7-sze- resére növekedett. 1968-ban 10 hónap alatt annyit termel­tek mint 1936-ban egész Né­metországban. A köztársaság 20 éves fenn­állása alatt döntően megvál­tozott az ipar termelési struk­túrája. — 1950-től 1968-ig az élekt- romosenergia termelés az NDK-ban megháromszorozó­dott. — A vegyipar az ipari ter­melésben a 18 százalékos részarányával az NDK legje­lentősebb iparága. Termelése 1968-ban 5,3-szer magasabb volt, mint 1950-ben. 24 milliárd márkát fordít tu­dományos, kulturális és szo­ciális célokra, mint tizenkét évvel ezelőtt. Néhány éve bevezették az ötnapos mun­kahetet, egyidejűleg 43—44 órára csökkentették a heti munkaidőt és 15 nápra meg­hosszabbították az évi mini­mális szabadságidőt. Közben az NDK szocialis­ta mezőgazdasága is gyors ütemben fejlődött. Az állam­nak eladott tej mennyisége 1950-től 1968-ig 3,7-szeresére, a tojásé 9,7-szeresére, a vá­gómarháé pedig 4,3-szorosára emelkedett. A gabonafélék és a cukorrépa vetésterüle­tének 90 százalékáról már gépekkel takarítják be a ter­mést, s az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek föld­jén ma négyszer annyi trak­tor dolgozik, mint 1950-ben. Az NDK — mint korszerű mezőgazdasággal rendelkező, igen fejlett ipari állam, ter­mészetesen egyre fokozza külkereskedelmét is, s ma már mindenfelé megbecsült partner a világpiacon. lVÍa- gyarország és az NDK keres­kedelme az 1964-ben aláírt és az 1965/67-es időszakra vo­natkozó hosszúlejáratú egyez­mény alapján bonyolódik le, s évente általában 10—15 százalékkal növekszik. Azt az eredetileg kitűzött célt, hogy külkereskedelmünk 1964-hez képest 1970-ig 60 százalékkal emelkedjék, már az idén el­érjük. 1968-ban a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Külkereskedelmi forgalma először múlta felül az évi 300 millió rubeles határt, s ez 11-szer annyi volt, mint az 1950-es árucserénk. — A gépgyártás az NDK fennállása óta több mint hat­szorosára növelte termelését. Ugyanakkor megváltozott termelési struktúrája is. A munkás-paraszt hatalom idején új ágak keletkeztek, mint pl. a műanyag feldol­gozógépek gyártása. Ma az NDK-bód származó szerszám­gépek, szállítóberendezések, vegyipari berendezések, könnyű- és élelmiszeripari feldolgozó gépek, mezőgazda- sági gépek éppúgy mint a nyomdaipari gépek jó hír­névnek örvendenek az egész világon. — Az elektrotechnikai és elektronikai ipar valamint a műszergyártás, amelynek ré­szesedése az összes ipari bruttótermelésben 12 száza­lék, döntő módon befolyásol­ja a tudományos-műszaki forradalom megvalósítását. Megfelel az NDK gazdaság- és tudománypolitikájának, hogy ez a terület 1968-ban több mint 9,4-szer annyit ter­melt mint 1950-ben. Nyugaton azt szokták mon­dani, hogy az a nagyarányú fejlődés, amely Nyugat-Né- metországban történt, valósá­gos „gazdasági csoda”. Pedig — amint ezt az ismertetett adatok mutatják — az igazi német gazdasági csodát as NDK-ban hajtották végre Üj szocialista városok, hatal­mas gyárak, egészen új ipar­ágak (pl. hajóépítő-ipar, pet- rokémia, elektronikus ipar stb.) születtek. A nemzeti jö­vedelem 1950-hez képest 1968-ban már 3,5-szeresére emelkedett, s éppen a mos­tani jubileumi évben fogja először túlhaladni a százmil- liárd márkás határt. A nö­vekvő társadalmi gazdagodás azt is lehetővé tette, hogy a | reálbér — 1950 óta 3,5-szere- sére emelkedhessék. A szo­cialista német állam az idén már kétszer annyi összeget,J. Magyarország elsősorban autóbuszokat, speciális teher­autókat, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállít. Az NDK importált ércfeldolgozó ipari termékei­nek több mint 50 százaléka szintén Magyarországról származik. Mi viszont főleg szerszámgépeket, építőipari gépeket, a külszíni bányá­szathoz szükséges felszerelé­seket, textilgyári gépeket, személygépkocsikat és teher­autókat szállítunk Magyar- országnak. Könnyűipari ter­mékeket olyan mennyiségben cserélünk, hogy az export és az import kiegyenlíti egy­mást. Európa nemsokára újkori történelmének azt a páratlan eredményét ünnepelheti, hogy egy negyed évszázad telt el nálunk háború nélkül. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy földrészünk legveszedelmesebb, legagresz- szívabb csoportosulása: a né­met imperializmus és mili- tarizmus nem vehette uralma alá egész Németországot. Rö­viden: annak, hogy létezik a Német Demokratikus Köz­társaság. Az NDK léte és népének sikerei tehát min­den népnek, a magyar nép­nek is érdeke. Aki békében akar élni és tevékenykedni a jövőben, az velünk örül ma a Német Demokratikus Köztársaság születésnapjának és velünk együtt új, még szebb sikereket kíván az NDK minden polgárának. Az oldalt testvérlapunk, a Karl-Marx-Stadt-i Freie Presse munkatársai írták és szerkesz­tették. Times írta 1963-ban: „Ki Marx Stadt vadonatúj vári s nemcsak neve szerint az”. Így tehát újjászületett a v ros, de már nem mint szá Manchester. Mi közös is ve na a mi városunkban Ma: chesterrel?!! Egy város tők sek nélkül, kizsákmányc munkásosztály nélkül, a kap talista üzemek koromja né kül. Egy város, amely a műi kások számára szabaddá tét a lélegzést és széppé az élete Európában Kari Marx Stai colt az első nagyváros, ah 1959-től fluorizálják az ivóv zet. Ma megállapítható: a fo; szuvásodás a három-hét évi gyermekeknél 70 százalékk; csökkent. Rzenhat aranyérem Hát igen, a város gyerme cei idejekorán megismeri ityáik vívmányait. S ez Ka: »larx Stadt jellegzetességei lek egyike, amelyeket má tern egyedül a textilipar ha ároz meg. Az NDK szerszám s textilgyártó ip»ara itt ebbe kerületben összpontosul, i ipcsei tavaszi vásáron 1 ranyérem került a mi kerü etünkbe a legkiválóbb tér lékekért. Köztük egyet Kar larx Stadt villamosipari be sndezéseket gyártó üzeme ka ott, amely szerszámgépei umerikus vezérlésének be rl rendezéseire összpontosítotts is, termelését, és ezzel megterem­ti az automatizálás feltételeit 3z Úttörő munkák 1­í- A numerikusán vezérelt gé- I- pék a Malimo gyárban is le­lt hetévé tették a teljesí tőképes- i- ség jelentékeny növelését. Hisz 1- a szövőgépek keresettek a vi- i- lágpiacon. Mint ahogy az út- e törő jellegű találmányok álta- t. Iában azok. Malimo mindig It tartja magát ahhoz, ami a leg- >1 fontosabb: áttörést elérni ott, L- ahol a legjobbak az adottsá- gaink, ahol a struktúrát mi is határozzuk meg. Ez növeli a ti munka termelékenységét, elő­nyös a piacokon és létrehoz­za a legjobb népgazdasági ef­fektust. Ez olyan feladat, amely a- kerület nagy részét foglalkoz- j tatja, mint például a szer- , szám-gépipart Plauenban és Auerbachban, vagy a plaueni " könnyű fémépítő kombinátot, r amelynek úttörő munkákat _ kell végeznie. Egy cottbusi építkezésen napi 1300 négyzet- méter fedett tér összeszerelése 1 volt a világrekord. ^ De rekordokat várnak, kö- ’ vetetnek a mi területünktől- is, s hogy azok csak Mauers- . berger útján-módján jöttek létre, ez a tudományos-techni­kai forradalom feltételei kö­zött már nem elfogadható. A nagyüzemi kutatás a tromf Karl Marx Stadtban is, hisz a munkásosztály már elsajátí­totta ezt a területet is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents