Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
1969. október 4. Dunantmt ndpio 3 ABC-áruházak helyett . szükségboltok? Mire panaszkodnak az új városrészek lakói? Helyes-e a legnagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni, tehát vándorzászlóval és a vele járó magas összegű pénzjutalommal kitüntetni egy olyan vállalatot, mely évről évre elmarad az iskolák, óvodák és az üzletházak építésével? Az egyik kereskedelmi vállalat vezetője tette fel ett a — Baranya megyei Építőipari Vállalathoz címzett — kérdést. Már megint késés Anélkül, hogy a vállalatnak a lakás-, üzem- és kórházépítésben szerzett elvitathatatlan érdemeiről megfeledkeznénk, el kell ismerni, hogy sok igazságot tartalmaz ez a bírálatnak is beillő kérdés. Többször szóvá tettük már, hogy milyen kálváriával jár egynémely iskola, óvoda felépítése, és sajnos, ugyanezt kell mondanunk több kereskedelmi létesítményről is. A tervek szerint a jövő év júniusában egy ABC áruházat kellene átadni Üjmecsekalján, az Endresz György és Radnóti utca sarkán. Mivel a jelzett területet még csak dudva borítja, s a felvonulás legcsekélyebb nyoma sem tapasztalható, minden váteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy semmi sem lesz ebből a határidőből. Ezerthatszáz új lakást építenek a Szigeti városrész déli felén, s ebből már az idén meglesz vagy ötszáz. Az új lakók kiszolgálására itt is egy nagy ABC áruházat kívánnak létesíteni az egykori Aranyfácán vendéglő helyén felépülő 22 emeletes magasház szomszédságában. Az áruháznak a jövő év végére kellene elkészülnie, az építésre azonban még nem is kötöttek szerződést. A beruházási ügyekben jártas " szakemberek szerint 1973 előtt alig lesz ebből az áruházból valami. Az Ilyesmik persze súlyos következménnyel járnak. Az Építők útja, illetve Endresz György utca által határolt területek lakói már másfél, illetve két és fél éve közönséges lakásokból kialakított e zükségboltokban bonyolítják le élelmiszer vásárlásaikat Hogy mi játszódik le itt csúcsforgalmi időkben, ahhoz nem szükséges nagy képzelőerő. S mivel a Szigeti városrész ABC áruháza is késik, most már biztosra vehető, hogy a Szigeti út 18. szám alatti tejbolt is szükségbolttá fog válni. Bár ez jobb lesz, mint az előbbi kettő, hiszen a tejbolttal szomszédos lakásokat is fel fogják használni, még így is csak körülményesen tudja a tömérdek embert kiszoigál- gálni. Mozgatható élelmiszerbo It ? Széltében-hosszában ismert, hogy az építőipar kapacitásgondokkal küzd, következésképp nem tudja a társadalmi igényeket kielégíteni. Ezért hiába ostorozzák unos-untala- nul a vállalatot meg a vezetőit, amíg a jelenlegi helyzet fennáll, valami mindig el fog maradni. Nem lehet nem megérteni és belátni, hogy nincs hálátlanabb feladat, mint ma e vállalat vezetőinek lenni. Teljesen jogos viszont az a kérdés, hogy miért mindig az iskola, óvoda, üzletház az a bizonyos valami? Ezt a „véletlent” ugyanis aligha lehet csupán a kapacitáshiány számlájára írni. Évek óta mondják, hogy e létesítményeket egyedi úton tervezik, s hagyományos módon építik, s az építőiparnak ez nem olyan kifizetődő, mint a szalagszerű panelépítkezés. A pécsi tervezőmérnökök nem tudják ezt az indokot elfogadni. Mint mondják, még a nagy szériák korában sem lehet — és nem is célszerű — minden egyedi tervezést kiiktatni. Hozzáteszik, hogy a hagyományos építkezés alatt nem azt kell érteni, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Megjegyzik, hogy a Szigeti városrészben már panel-szerkezetű óvodákat, bölcsődéket és üzletházakat is lehet majd építeni. Nem az épületeket, hanem az elemeket fogják majd szabványosítani, így árokból tetszés ■ szerinti nagyságú és formájú óvodákat, üzletházakat stb.- ket lehet majd variálni. A jövő év nyarára készülnek el a tervek, ha mindenki akarja, 1971-ben már üzletházat lehet ezekből építeni. A Pécsi Tervező Vállalat felajánlotta, hogy — ameny- nyiben a város igényli — elkészíti egy szétszedhető üzletház tervét, melyet élelmiszer- boltnak, szolgáltató háznak és hasonlónak lehetne felhasználni. Valószínű, acélszerkezetű építmény lenne, melynek hőszigetelt elemek alkotnák a falait. Az egész világon használnak 6000 növenyvédőszerből 700 nem felel meg a követelményeknek Mezőgazdasági szabványosítási tanácskozás Pénteken az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben szabványosítási tanácskozás kezdődött. Dr. Nagy Bálint, a MÉM főosztályvezetője megnyitójában elmondotta: a mezőgazdaságban alkalmazott kémiai anyagokat egyre .gyakrabban kifogásolják a nagyüzemek. Az ellenőrzések egyértelműen kimutatták, hogy a reklamációk jogosak. A Minőségvizsgáló Intézetben 6000 növényvédőszert kontrolláltak, s a laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint közülük 700 valamilyen oknál fogva nem felel meg a követelményeknek, minőségük rosszabb volt az előírtnál. A gyárakban, a helyszínen vett 700 mintából 650 volt kifogásolható. Az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet a földekre kikerülő műtrágya 0.1 százalékát tette ki laboratóriumi próbának. A megvizsgált tételek 20—30 százaléka a kívántnál alacsonyabb hatóanyag tartalmúnak bizonyult, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek lényegében ráfizettek ezekre a termékekre, mert nem azt kapták, amire szükségük volt A főosztályvezető elmondotta, hogy a hazai mezőgazdaság már évente 4,5 milliárd forint értékű kémiai anyagot használ fel, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ezek az anyagok milyen minőségben kerülnek a fogyasztókhoz. Az üzemek által kifogásolt minőségromlás ugyanis gyakran milliós károkat okozhat, s kihat az egész élelmiszergazdaság területére. A szakemberek éppen ezért komolyan fontolóra veszik, miképpen lehetne biztosítani a gazdaságok számára a vegyitermékek egyenletes minőségét. A tanácskozáson — amelyen részt vettek a gyárak, a kereskedelmi szervek és a mezőgazdasági s üzemek képviselői is — elhatározták, hogy megszigorítják a szabványokat és rendet teremtenek a növényvédőszerek és a műtrágyák minősége terén. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet hatósági jogkörrel megszigorítja a vizsgálatokat és amennyiben szükség van rá, az üzemekkel, illetve a kereskedelemmel szemfeen érvényt szereznek a törvény előírásainak. I már ilyen — gyorsan szét- 1 szedhető és könnyen szállítható — iroda- és üzletházakat, s még csak az sem állítható, hogy csúnyák volnának. Egy ilyen üzletházban sokkal emberségesebb munka- és vásárlási körülményeket lehetne biztosítani, mint a lakásokból átalakított szükségboltokban. A kereskedelmi vezetők mégsem lelkesednek e gondolatért. Elismerik ugyan, hogy! jó az ötlet, attól tartanak viszont, hogy egy ilyen mozgat-: ható élelmiszerbolt még to- j vább konzerválná a ielenlegi állapotokat. Nemcsak technikai kérdés j A sokoldalúan variálható panelelemekkel a Pécsi Tér-1 vező Vállalat megteremti az iskolák, üzletházak gyorsabb építésének technikai feltételeit. A Baranya megyei Építőipari Vállalat még hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy szívesen fog ezekből építeni. Mire van hát még szükség? Arra, amit az egyik kereskedelmi vezető mondott Amikor az Építőipari Vállalat munkáját elbírálják, ne csak azt nézzék, hogy mennyi lakást, kórházat stb.-t épített, hanem azt is, hogy átadta-e a lakásokat kiszolgáló iskolákat ABC áruházakat és boltokat is. Ismételjük: egy pillanatig sem szeretnek az Építőipari Vállalat érdemeit kétségbe vonni, viszont el kell ismernünk, hogy a kereske- \ delmi vezetők bírálata társa-: dalmi igényt fejez ki. Nem \ szabad az új városrészek la- i kőit arra kényszeríteni, hogy a szabad ég alatt sorba állva, | az esőben ázva. várjanak a, kenyérre. Ma ugyanis előfordul- ily esmi ■ ' Magyar László Kezdiiliie! a fűtés Megszűnik az ivóvíz orvosságíze ? Kitűnő „recept“ az egyik külföldi szakkönyvben — Beváltak a kísérletek Olcsó és biztonságos eljárás Amióta a pécs—mohácsi vízvezeték megépült, s a Duna vize a városi hálózatba került, a pécsiek állandóan panaszkodnak az ivóvíz minő- I ségére. Orvosságszagúnak és | ízűnek mondják, amihez né- I ha mocsáríz is társul. A szakemberek eddig nem tudtak segíteni, mert a Duna vize különböző ipari szeny- nyeződéseket, illetve kőolaj- származékokat, köztük fenolt tartalmaz. Ezek Utolsó szakaszához érkezett a távfűtés vezetékcseréje a Tüzér utcában, ahol a korábbi 250 milliméter átmérőjű vezetéket 300 milliméteres vezetékre cserélték ki. A munkát tegnap délben végezték el a szerelők, így most már kezdődhet a fűtés. Képünkön: nyomásellenőrzés az egyik szakasznál. Szokolai felv. még milliószoros hígításban is rosszízűvé teszik a vizet. Megtartotta alakuló ülését az Állami-díj és Kossuiti-díj bizottság A közelmúltban kinevezett Állami-díj és Kossuth-díj bizottság pénteken dr. Ajtai Miklósnak, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesének elnökletével megtartotta alakuló ülését. A bizottság határozatot hozott az albizottságok szervezetében szükségessé vált módosításokra és megtárgyalta az 1970-ben adományozásra kerülő Állami- és Kossuth-díjak elbírálásának irányelveit. Még a klórozás sem használt, mert — amint a vegyészek mondják — eközben ún. klórfenol jött létre, ami állandósította ’ a kellemetlen íz- és szaghatást. Ezt a régi problémát akarta orvosolni dr. Szabó Lajos, a városi KÖJÁL közegészség- ügyi felügyelője az ún. klór- aminos kísérlettel. Először a KÖJÁL laboratóriumában végzett vizsgálatokat Molnár Sámuel vegyésztechnikus közreműködésével. A kísérlet során meghatározott mennyiségű klór-, illetve ammóniagázt adagoltak a vízbe. A két gáz gyorsan egyesült, s ún. klóramin jött létre, mely kitűnő fertőtlenítőnek bizonyult. A hagyományos klórozás után 5—10 csírát találtak egy milliliter vízvezetéki vízben, a klóraminozás után viszont egyetlen élő csírát sem sikerült kimutatni. A kísérlet második és legfeltűnőbb eredménye az volt. hogy a víz korábbi orvosságszaga és íze megszűnt. A laboratóriumi kísérletek után az üszögi víztisztítóműnél folytatták a vizsgálatokat. Ezúttal már bevonták a Pécsi Alapállás: 35,70 Szervezett pénztárosképzés — húsz géppel a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál — Hol vannak már megint az ujjai? Elfelejtette az alapállást? Megszeppent csend a válasz, majd az ujjak bűbájos mosoly kíséretében tétován elindulnak az „alapállás” felé. Borzasztó nehéz lehet ezt megtanulni, mert a figyelmeztetés hol itt, hol ott hangzik el. Aki fáradhatatlanul ismétli — Dalmi József pénztárgép-oktató —, több-kevesebb sikerrel igyekszik túl,kiabálni a húsz pénztárgép lármáját és a kí- sérőzajt: húsz csinos fiatal- asszony és lány ^egymást és önmagát csúfoló nevetgélését. Tudniillik éppen gyakorlás van a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Tarr Imre utcai pénztárosiskoláján és roppantul mulatságos dolog az, amikor az ember nagy igyekezettel szeretne eleget tenni az oktató utasításának, hogy 35,70-es alapállású kéztartásból kiindulva üssön be különböző összegeket a pénztárgépbe, de az ujjak se- hogysem akarnak engedelmeskedni. Hiába, másképp szokták meg. Az egyik egy ujjal pötyögtet, a másik két-három ujjal, de a maga módján mindegyik elég gyorsan. És most itt van ez a tanfolyam ezzel az egészen más ujjtar- tással. Hogyan is lehet ezt begyakorolni?... Gondolom, mindenkit ez a súlyos probléma foglalkoztat ezen a harmadik összejövetelen az újonnan felszerelt oktatóteremben. Megnyugtatja őket az oktató, hogy mire a száztizedik órához — azaz a vizsgához — érnek, nem lesz már ilyen gondjuk. Némi kétkedéssel el is hiszik ezt és akik már most is pénztárosként dolgoznak, irigyen szemlélik azoknak a próbálkozását, akik csak most kerültek géphez. Nekik könnyebb, hiszen nem kell évek óta beidegző- dött szokásokkal birkózni. Az oktató azt mondja, hogy 35,70- ről kell kiindulni és ők erről az alapállásról indulnak. Persze, a többinél is menni fog ez, csak valamivel nehezebben. önfegyelem kell hozzá Az oktató szent meggyőződéssel állítja, hogy ez a kéztartás az alfája és ómegája a gyorsaságnak. Ez a tanfolyam a pénztárosiskola elméleti anyagán már túl van. Tanultak áru- és kereskedelmi ismeretet, gazdasági számtant, most pedig a pénztárgép-kezelés van soron. Januárban k'ét turnus — összesen negyven nő — vizsgázik majd a gépkezelésből és ez új fejezetet jelent az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pénztáros-oktatásában. — Eddig is képeztünk pénztárosokat — mondja Dalmi József. — Általában 4—5 géppel dolgoztunk és három év alatt mintegy 50 dolgozónk kapott képesítést. — Most mi változott? — A géppark. Ez a húsz gép kölcsönben van nálunk, a központi önkiszolgáló pénztáros iskolától kaptuk őket. Sajnos, olyan billentyűzetűek, amilyenek nálunk nincsenek az üzletekben. Ezeken a 35,70- es alapállást tanulják, de a boltokban lévő Secura 20-as típusú gépeken 75,30-as alapállással kell dolgozni. Ez kis nehézséget jelent, de szerintem a helyes kéztartás begyakorlása után nem okoz különös gondot a fordított számmező megszokása. — Az oktatás további programja? — Ha már megy a helyes kéztartás, eltakarjuk a számmezőt és vakon kell dolgozni. Azután úgynevezett atrop- áruval — üres dobozokkal — dolgozunk, majd vetítjük az árucikkek képét, s a hallgatóknak sötétben kell — hibátlanul dolgozni. — És mi lesz ezután — Tovább folytatjuk a pénztárosképzést. Három megye — Baranya, Somogy és Tolna — kapott húsz gyakorló pénztárgépet, amelyekkel minden évben le tudunk bonyolítani egy tanfolyamot. Sok jól képzett pénztárosra van szükségünk. Egyre több az önkiszolgáló boltunk, s ezekben a vevők gyors átbocsátása a pénztárosok gyors és pontos munkáján múlik. Általában 600 vevőt számítanak műszakonként 3—3 tétellel. Ez 1800 összeg beütését jelenti, s a zöme néhány óra alatt megy át a pénztáron. A jól képzett pénztáros ezzel a nagy feladattal könnyebben megbirkózik. És a vevő is hamarabb túljut a csúcsforgalmi bevásárlás megpróbáltatásain. H. L Vízmű laboratóriumát is, mely kontrollvizsgálatokkal ellenőrizte a KOJÁL-laboratórium eredményeit. Ezúttal sem sikerült élő csírát kimutatni az ivóvízben. A két hétig tártó kísérletek során voltak olyan napok, amikor több órán át klór- aminnal fertőtlenített vizet bocsátottak a városi vezetékbe. Anélkül, hogy a kísérletekről és azok időpontjáról szóltak volna, megkértek több környékbeli lakót, hogy figyeljék az ivóvizet, s jegyezzék fel, ha valamilyen változást észlelnek. A lakók készségesen tettek eleget a megbízásnak, s mint kiderült, az — általuk ismeretlen — klór- aminos kísérletek időszakában jobbnak találták az ivóvizet. Egyöntetűen azt állították, hogy akkor nem volt büdös, viszont hozzáfűzték, hogy kissé édes ízé lett. Amint dr. Szabó Lajos meg- jegyz5 minden városi ember édes ízt érez, ha a sok városi víz után megkóstolja egy falusi kút tiszta vizét. Annyira hozzászokik a vezetéki vízhez, hogy furcsának találja a természetes vizet. Ezzel azonban még mindig könnyebb megbarátkozni, mint a jelenlegi- orvosságízű és szagú ivóvízzel. A kísérletek tanúsága szerint a klóráminos fertőtlenítés minden vegyi eredetű íz- és szaghatást kiküszöböl az ivóvízből. A kutatók megjegyzik, hogy ez önmagában nem elég, mert a hatalmas üszögi tartályokban különböző algák rakódhatnak le és ezek bomlása ún. mocsáfízt idézhet' elő. Ez a kellemetlen jelenség' azonban csaknem teljes sikerrel megelőzhető, ha rendszeresen tisztítják a tartályokat. Következésképp nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a pécsi ivóvíz minősége egy csapásra megjavulhat, amennyiben dr. Szabó Lajos újításszámba menő javaslatát elfogadják, illetve alkalmazzák. Ennek már azért sincs akadálya, mert a klóráminos fertőtlenítés az előzetes számítások alapján nem kerül többe, mint a klórozás. Mindössze néhány ezer forint beruházást igényelne az átállás, ami az eddig ismert költséges eljárásokhoz képest filléreknek számít. Az ügynek van egy poénja is: a kísérlet csak Pécsett, illetve Magyarországon számít újnak. Amint dr. Szabó Lajos elmondotta, már több szovjet nagyvárosban alkalmazzák ezt az eljárást, s az egyik szovjet szakember külön könyvet írt a témáról, melyet magyar nyelvre is lefordítottak, s amihez mindenki hozzájuthatott. Innen vették az ötletet a kutatók is. M. L. — Százezer szál krizantém kerül a virágüzletekbe és a' standokra november elsejére. I A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat ezeknek zömét j a temető főbejáratával szemben létesített új virágüzletbe szánja, de már október utolsó napjaiban a temető bejáratánál virágárus-standokat is létesítenek. Megnyílt Kiss Nagy András kiállítása A Pécsi Modern Magyar Képtár kiállító helyiségében pénteken megnyílt Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítása. Megnyitót a kiállítás rendezője, Romváry Ferenc művészet- történész mondott. Ezt követően a Pedagógusok Háza kamarakórusa lépett fel, majd Romváry Ferenc átadta a közönségnek a kiállítást, amely egy hónapig tart nyitva. *
