Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

ttít.dtttter» 3 Egy kis járás felzárkózik nAz utakat lényegében elkészítettük“ — A régi házak helyén újakat építenek — Beszélgetés Bernáth Bélával, a Szigetvári járási Tanács elnökével- «-SL CL Buntttitmi rmma — Amikor legutóbb Ibafán voltam megszólított egy cser- rett arcú, idős bácsika. Azt mondta: „Látod fiam, most már elhiszem az utat, mert járok rajta. Itt születtem, itt élek ebben a kis községben. Emlékszem a régi időkre is. Ahány képviselőjelölt itt csak megjelent, felállott a templom előtti lépcsőkre és prédikációt tartott: „Ha engem megvá­lasztanak, megépíttetem a be­kötőutat”. Megválasztottuk. Aztán évtizedeken át tovább tapostuk a sarat... De most fényes marad a csizmám...” A kis történetet Bernáth Béla, a Szigetvári járási Ta­nács vb-elnöke beszélte el, amikor a járás fejlődéséről érdeklődtem. Néhány perce érkezett Szentlászlóról — ott ülésezett a járási tanács vég­rehajtó bizottsága. Első az útépítés — Két évvel ezelőtt tanács­koztunk ott, akkor határoztuk meg azokat a feladatokat, amelyek megoldása szüksé­gesnek látszott Szentlászló központi községgé fejlesztésé­hez — mondja az elnök. Ki kell alakítani a körzeti isko­lát — vízmüvet kell építeni —, határozták el többek között akkor. Ma: a gyerekek már a körzeti iskolába járnak, a vízmű pedig még ez évben működni kezd. A vízmű 2,5 millióba került, ehhez a járás 800 ezer forinttal járult hozzá. Az utóbbi három évben a kö­rülbelül 900 lakosú kis köz­ségben 50 új ház épült, a ré­giek helyén. Jövőre már 11 család jelentkezett, ők is „ki­cserélik” a házukat... — Először utakat kell épí­teni, hogy járni tudjunk raj­tuk — mondja az elnök. És ezt konkrétan is, de szimbo­likusan is érti. Konkrétum: az utóbbi 3 év alatt mintegy 35 kilométer hosszú utat épí­tettek, jobbára bekötőutakat. „Ezzel lényegében befejeztük a, járás útépítési programját.” Ami pedig a szimbólumot il­leti : ha kész az út, tovább le­het lépni rajta. Léptek is. Ki­alakították a körzeti iskolá­kat, ide járnak busszal a gyer­mekek. A körzeti iskolák ki­alakítására több mint 5 mil­lió forintot fordítottak. A tervbe vett 22 tanteremből 19 már kész, négy még most épül Somogyhárságyon, Rózsa­fán, Nagypeterden és Kétúj- falun. Ami még hiányzik Az elnök eddig kezében tar­tott egy kimutatást, abból ol­vasott a járás fejlődésére vo­natkozó néhány adatot. A pa­pírt az íróasztal szélére tette, úgy folytatta: — Iskoláink volnának, most több pedagógus kellene. Nagy­peterden, Rózsafán, de folytat­hatnám a sort, ott a szép pe- dagógúslakás, de nincs lakója. Nem akarnak falura jönni a fiatal pedagógusok. Anélkül, hogy hosszabb fejtegetésbe kezdenék: talán már a beis­kolázásnál többet kellene tö­rődni a falu igényével, peda­gógus-ellátásával. Mert nagy gond ez nekünk, itt a járás­ban. A városokban is, de külö­nösen a járásban, a községek­ben egyik elsőrendű feladat: a lakosság jó ivóvízzel ellátá­sa. — A járás lakosságának csak alig 7 százaléka iszik jó ivóvizet — mondja. — Az utóbbi évek egyik központi — megoldásra váró feladata ez. Szentlászlón, Boldogasszony­fán, Mozsgón, Nagypeterden, Szentdénesen épül a vízmű, Molványon, Dencsházán már üzemel. Igénylik a községek. A vízművek építéséhez 35 szá­zalékos pllami támogatást nyújtunk, a többit a lakók j adják össze. Kis szünetet tart. amíg meg­keveri feketéjét. — Gondunk: kevés a vízmű kivitelező vállalat. Lényegé­ben csak a komlóiak építget­nek, nagyobb kapacitásra len­ne szükség. Igaz, a szigetvári járás a megye legkisebb járása; a 45 községben 23 ezer lakó, de a gondok, a feladatok hasonlóak a nagyobb járásokhoz. — Nagyon érezzük Pécs szí­vóhatását — folytatja. — En­nek ellensúlyozására arra tö­rekszünk, hogy községeinkben megteremtsük azt a légkört, körülményeket, amelyek kielé­gítik a lakók igényeit. Ehhez azonban nemcsak úthálózat, vízhálózat kell, hanem meg­felelő szórakozó-helyiségek, az igényeket kielégítő szolgálta­tások is. — Amihez többek között az is hozzátartozik, hogy például a lányok, asszonyok szép fri­zurát csináltathassanak — ve­tem közbe. — Így van. De még a köz­ponti községeink sincsenek va­lamennyien ellátva, például fodrásszal. Fodrászipari tanu­lót' Pécsett képeznek ki. De vidékit nem vesznek fel — betelt a létszám a városiakkal. Szinte csak magának fontol­gatja a javaslatot: — Meg kellene ezt oldani. Talán úgy, hogy a község el- küldené fodrásztanulóját, a taníttatás költségéből jelentős részt vállalna azzal, hogy ami­kor elvégezte az „iskolát”, a tanuló visszajönne a községbe és ott folytatná a szakmá­ját... De szabóból, vízvezeték­szerelőből, villamosgép-szere- lőből is jelentős a hiány. Igye­keznek ezt pótolni. Az utóbbi két év alatt több mint 60 kis­ipari engedélyt adtak ki, ré­szint főállásút, részint mellék­állásban engedélyezték a te­vékenység végzését. Amikor a szórakozásról esett szó, nem kis büszkeséggel em­lítette: a klubkönyvtár-mozga- lom Zádorból, a járásukból in­dult el. Most már közel húsz klub működik a falvakban, ahol összejöhetnek, szórakoz­hatnak. Szép berendezés, tv- készülék, presszó is van már a klubokban. Ezt tovább kívánjuk fejlesz­teni, mert egyik jelentős ré­szét képezik törekvéseinknek: „Az én kis községemben jól érzem magamat” — megvaló­sításának. A következő évek feladatai Ezzel a mondattal már el is jutottunk a következő évek feladatához. — Utak építése, de most már a községek belterületén, további vízművek. . Néhány központi községet művelődési házzal ellátni, szolgáltatások bővítése... összeállítottuk a IV. ötéves tervünket — a jó­váhagyás után lehet beszélni konkrétumodról —, majd így foglalja össze az eddig meg­tett utat: „Az utóbbi két-há- rom év alatt ütemesebben fej­lődött a járás, felzárkózott a megye többi járásához”. Garay Ferenc Mennyibe kerül egy közúti Ahány sérülés, annyi per — Járadékfizetés egy életen át 1. ■ —-----------------------;--------: — -------; —— C sak Baranyában többszáz súlyos és könnyű sérüléssel járó közúti baleset történik évente. A figyelmetlenségből, ittas vezetésből, gyorshajtás­ból vagy más okokból, a gép- járművezető önhibájából el­követett közúti baleset nemcsak büntetőjogi, ha­nem polgári jogi következ­ményekkel is jár. Az a gyalogos, vagy gépjár­művezető például, aki könnyű, vagy súlyos sérülést szenve­dett, a polgári bíróságnál él kártérítési igényével. Lényegé­ben, ahány sérülés, annyi per. Erről beszélgettünk dr. Gátos Györggyel, a Pécsi Járásbíró­ság elnökhelyettesével. Vaskos dossziékat vesz elő, valamennyi egy-egy közúti baleset iratait tartalmazza. Nemrég történt: Pécs—Rác­város területén a késő esti órákban a 12-es AKÖV gép­kocsija elütött egy férfit, aki az úttesten gyalogosan haladt. A vizsgálat megállapította: a gépkocsi vezetője ittasan ve- : zetett. Az autó áthaladt a szerencsétlen ember mellka­sán, néhány métert vonszolta. A férfi a sérüléseibe belehalt. — Alperesek általában a vállalatok — mondja az elnök- helyettes. A szóban lévő te­herautó a 12-es AKÖV tulaj­dona volt, de a szerződés ér­telmében a Húsipari Vállalat­nak fuvarozott Az özvegy a polgári bíróságnál járadék- igénnyel lépett fel. A bíróság kötelezte a Hús­ipari Vállalatot 7350 forint kártérítés egyösszegbeni ki­fizetésére, valamint az árván maradt két kiskorú .gyermek részére egyenként havi 274 forint já­radék fizetésére. A járadékot a gyermekek 16 éves életko­rukig kapják, ha pedig tovább tanulnak, például egyetemen, akkor az egyetemi tanulmá­nyuk idejére is. — Es milyen szankciót al­kalmaznak a gázoló gépkocsi- vezetővel szemben? — Ez részben attól is függ, hogy a büntető bíróság milyen büntetést szabott ki. A jelen esetben foglalkozás körében elkövetett halált okozó gon­datlan veszélyeztetésért 3 évi szabadságvesztésre ítélte. Ilyen­kor a szankció legmagasabb mértéke: egy évi átlagkereset­nek megfelelő összeg megfize- j tésére kötelezés. Egy kis számítás: ez a bal­eset 25 ezer forint megfizeté- tésével is járhat. Gyakoribb, amikor a baleset súlyos sérüléseket okoz. Sok esetben maradandó testi fo­gyatékosságot is szenved a i sérült. I — Igen, ez eléggé gyakori. Például ha teljes munkakép­telenség a következmény, rok- | kantsági nyugdíjat állapítanak | ' meg. Ebben az esetben is a | ! vállalat fizeti a kártérítést az j ; illető átlagkeresete és a rok­kantsági nyugdíja közti kü- j | lönbséget. A sérülnek élete j I végéig utalja a vállalat ezt aj ■ járadékot Természetes, hogy i a gépjárművezető is fizet, ha a vállalat él kártérítési áthá- I rítási jogával. | — Mi a helyzet a könnyű testi sérülést szenvedettek ese- i tében? | — A táppénzes idő alatt a I táppénz és a kereset közti kü­lönbséget meg kell fizetni a | sértett javára. Eddig azokról volt szó, akik munkaviszonyban követtek el ; közúti balesetet. Változik-e a i helyzet magánszemélyek ese­tében, tehát akkor, amikor va­laki a saját gépkocsijával okoz halálos, súlyos, vagy könnyű sérüléssel járó balesetet? — A polgári bíróság velük szemben is hasonlóan állapít­ja meg a fizetési kötelezettsé­get. Van balesetet okozó, aki élete végéig járadékot fizet. De ha az illető rendelkezik a kellő előfeltételekkel, akkor az Állami Biztosító részben, vagy teljes egészében átvál­lalja a fizetési .kötelezettséget. De nemcsak az említett költ­ségek merülnek fel például egy halálos gázolás esetében. Fizetni kell a temetést, a síi> emlék állíttatását, de még á gyászruhák költségének meg­fizetése is per tárgyát képez­heti ... Mindez figyelmeztető: aki gépjárművet vezet egy pilla­natra sem tévesztheti Szem elől a KRESZ szabályait, mert ennek megszegésével súlyos következményeket vállal ma­gára. Erkölcsieket, anyagiakat egyaránt G. F. Tanácskozik a KIOSZ országos választmánya A kisiparosság is részt vesz a szolgáltatások fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásában Modernvonalú virágállványok gyártását vezeti be a Baranya megyei Autó- és Motorjavító Ktsz. Tegnap elkészült a tíz darabból álló mintakollekció, melyet a kereskedelmi szak­embereknek mutatnak be. A virágállványok gyártásához az építőiparban már nem használható hulladék betonvasat hasz­nálják fel. Pénteken a KIOSZ Sörhá: ; utcai székházában megkezdi« i kétnapos tanácskozását a Kis | iparosok Országos Szervezeté­nek vezető testületé, a vár lasztmány dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke beszámolójában i hangsúlyozta: — az új gazda­sági mechanizmus elősegíti a kisiparosok zavartalanabb mű­ködését, társadalmi megbecsü- ' lését és létbiztonságát A kor­mány intézkedései növelik a magánkezdeményezést. A kis­iparosok további működésére jelentős a közelmúltban ho­zott minisztertanácsi határozat a lakosság számára szükséges szolgáltatások fejlesztéséről. A határozat végrehajtásában a kisiparosság is részt vesz. Az ilyen jellegű munkák elvégzé­sének csaknem a fele a kis­iparosokra háruL Az ország­ban jelenleg működő 80 000 kisiparos becsült forgalmának 85 százaiéira szolgáltatás-javí- 1 tás. Ez a forgalom tavaly több mint 6 milliárd forint volt és ebben az évben is előreláthat- tólag meghaladja ezt az érté­ket. A Minisztertanácsnak a kö­zelmúltban hozott határozata lehetővé teszi a szolgáltatások bővítéséhez szükséges feltéte­lek megteremtését. A műkö­dési engedélyek kiadásánál tovább kívánják csökkenteni az iparjogi és területi korlá­tokat Az anyagok és alkatré­szek beszerzésének megköny- nyítésére módot adnak beszeiv zési társulások létrehozására Kedvezőbb hitelfeltételekkel elősegítik a kapacitás növelé­sét olymódon, hogy a beszer­zett gépek, berendezések, üze­mi célú ingatlanok költségeit a jövedelemadó-alap megálla­pításánál figyelembe veszik. Rendkívül fontosak az árakra vonatkozó előírások, nehogy a kisebb jövedelmű rétegek szá­mára a magas árak miatt el­érhetetlen legyen a szolgálta­tások igénybevétele. Erre a választmány külön felhívta a kisiparosok figyelmét. Korunk kérdései 3. A „harmadik világ“ helyzete AMIKOR A HÁBORÚ UTÄNI VILÁGHELYZETBEN végbement változások problé­máival foglalkozunk a szocia­lista világrendszer kialakulása mellett kétségtelenül a volt gyarmati országokból létrejött „harmadik világ” megjelené­sét tartjuk a legjelentősebb világpolitikai eseménynek. A „harmadik világ” megje­lenése a világpolitika színpa­dán a két ellentétes társadal­mi rendszer harcának folya­matában, e harc eredménye­ként alakult ki. Kézzelfogha­tó bizonyosságaként annak a ténynek, hogy az erőviszo­nyok a társadalmi haladás és béke javára változtak meg. Ma már a szocialista világ- rendszert alkotó országokból és a nemzeti függetlenségi harc eredményeként felszaba­dult országok nagy százaléká­ból kialakult a világimperia- lizmussal szemben állók anti- imperialista antikolonialista frontja. A „harmadik világ” kiala­kulásának jelentőségénél, ér­tékelésénél nem szabad azt sem figyelmen kívül hagy­nunk, hogy jelenleg már több mint 70 az újonnan függet­lenné vált országok száma és napjainkban ezek az államok adják a Föld lakosságának kétharmadát Így érthető, hogy a világ- politika porondján nagy ér­deklődéssel figyelik a fejlődő országok minden gazdasági és politikai lépését, ideológiai irányultságuk alakulását. A feléjük forduló fokozódó ér­deklődést főként az váltja ki, hogy a „harmadik világ” nemzetközi politikában betöl­tött szerepe és jelentősége a szocialista világrendszer segít­ségével egyre inkább fokozó­dik. E mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a „harmadik világ” nemcsak a két rendszer harcának pro­duktuma, de a kapitalizmus és a szocializmus között folyó világnézeti küzdelemnek is fontos tényezője és a célja, is egyben. A két világrendszer harcá­nak minden lényeges mozza­nata s a két világrendszer belső helyzetének alakulása is befolyásolja a fejlődő orszá­gok magatartását. A „HARMADIK VII.AG” ORSZÁGAI a történelmi múltból hózott különbözősé­geik mellett nem tekinthetők egységesnek sem gazdasági fejlettségüket, társadalmi _ és osztályviszonyaikat illetően, sem politikai tekintetben. Találunk közöttük szocia­lista célokat, radikális társa­dalmi reformokat megvalósító országokat, de ugyanakkor lé­teznek az imperializmust nyíl­tan kiszolgáló, különböző im­perialista vezetés alatt álló katonai blokkokhoz és szövet­ségi rendszerekhez tartozó ál­lamok is. S ez utóbbi nem véletlen. A kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásán elfogadott fő do­kumentum is megfogalmazza; „A nemzeti felszabadító moz­galom elleni harcában az im­perializmus egyfelől makacsul védelmezi a gyarmati rend­szer maradványait, másfelől a neokolonializmus módszereit alkalmazva próbálja akadá­lyozni a fejlődő államok és a nemzeti szuverenitásukat ki­vívott országok gazdasági és társadalmi előrehaladását. Ez­zel a céllal támogatja a re­akciós köröket, gátolja az el­maradott társadalmi struktú­rák felszámolását és igyekszik megnehezíteni az előrehala­dást a szocializmus útján vagy a szocialista távlatot nyitó haladó, nem kapitalista úton.” A „harmadik világ” orszá­gainak nemzetközi önállósu­lási törekvéseit megnehezíti az a tény is, hogy mint volt gyarmatok egy egész történel­mi korszakkal maradtak el a gazdasági fejlődésben. Így a neokolonialista törekvések je­gyében a tőkésországok olyan gazdasági megállapodásokat és katonai-politikai paktumokat kényszeríthetnek ezekre az államokra, amelyek gátolják fejlődésüket, csorbítják szu­verenitásukat s ezekkel mint­egy megteremtik az új ki­zsákmányolás lehetőségeit. Abból az örökölt állapotból adódóan, hogy — ezekben az országokban szinte évszázado­kon keresztül — minden tár­sadalmi fejlődéssel kapcsola­tos próbálkozást a volt gyar­mattartók megsemmisítettek, ma az a helyzet, hogy ezek­nek a fiatal, független orszá­goknak a fejlődése rendkívül nehéz, bonyolult és ellent­mondásos folyamat. A szocialista világrendszer egyre fokozódó gazdasági, er­kölcsi, de ha szükséges, kato­nai támogatása segíti a „har­madik világ” gazdasági és politikai izmosodását. Azt azonban látni kell, hogy a szocialista országok gazdasági erőforrásai nem elegendőek ar­ra, hogy az afrikai, ázsiai és latin-amerikai kontinens fej­lődő országainak összes, vagy akár a legfőbb gazdasági problémái megoldódjanak. Minden fejlődő országnak, a szocialista világrendszer nyúj­totta segítség mellett, fel kell szabadítani azokat a belső energiákat, amelyekkel gaz­dasági felemelkedésüket és politikai stabilitásukat bizto­síthatják. A „harmadik világ” népei forrongó, átmeneti állapotban vannak és mint ilyenek első­rendű forradalmi erőt képvi­selnek. Ez a forradalmi erő azon­ban sok helyütt még az osz­tállyászerveződés és öntudato­sodás különböző fokozatait éli. Minden tényezőt figyelembe véve lényeges, hogy forradal­mi mozgalmaikkal ne állja­nak meg a visszaszerzett nemzeti szuverenitás szaka­szán, hogy összekapcsolják a nemzeti felszabadítás felada­tait a társadalmi felszabadítás feladataival. Amilyen mértékben világos­sá válik, hogy nem lehet el­érni az egyiket a másik eléré­se nélkül, olyan mértékben van meg a lehetőség a mun­kásosztályra támaszkodó és annak ideológiai alapjain álló párt számára, hogy megsze­rezze a hatalmat és viszonylag rövid idő alatt áttérjen a nemzeti felszabadítás felada­tairól a társadalmi forradalom feladataira. A SZOCIALISTA VILÁG­RENDSZER ORSZÁGAINAK egy ilyen összetetten bonyo­lult világhelyzetben az a fel­adata, hogy a „harmadik vi­lág” országait a kialakult helyzetek alapos elemzése után megértéssel segítsék és megkönnyítsék ezzel döntésü­ket. Gál Béla

Next

/
Thumbnails
Contents