Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
1M>9. október 22, jD-auatumi ndvia 3 Képzőművészek a Farostlemez- gyárban Rekordtermés erde» gyümölcsökből Zsebre vágom a kék könyvem... Az őrmester zöld pulóverben áll, s balkarjával átfogja az alezredes vállát. Hát igen, ez már a civil élet... A bakancsokat. zubbonyokat, derékszíjakat és hátizsákokat hatalmas kupacokba rakták, a fegyvereket gondosan leolajozva a fegyverszobák végtelen hosszú polcaira. Az ágyakról még a lepedőket is leszedték, s eltűntek a falakról, éjjeli szekrényekről az újságkivágások, fényképek is. Egy Brigitte Bardot-portré ijedt mosollyal néz a kiürült szobára: a nagy zűrzavarban az üveggel takart leltárív sarkán felejtették. Vége. Elmúlt. Kibírták. Ki így fogalmaz, ki úgy, egy dologban azonban valamennyien egyet értenek: legalább annyira szomorúak ezek a percek, mint amennyire örömteliek. A szolgálatot átvették a „fiatalok” — egy hófehér csillagú őrvezető fogad a kapuban is —, s bár valamennyien már hónapok óta várták ezt a pillanatot, most nem sok örömük telik benne. A hatalmas étterem hangulata egy népgyűlés szenvedélyességét idézi: két tiszt fenn áll a dobogón, lent pedig többszázan zsibonganak. Osztják a személyazonossági- kat. Ez a leszerelés utolsó aktusa: innen már az állomásra visz az út... Az őrmester hunyorgó szemmel áll a komor legénységi •• Üres6* a laktanya 99 épület előtt: 689 nap után, mit mondhat az ember? Az egyik percről a másikra „öreggé” lett „fiatal” katonák gyűrűbe fogják, kérdezik: mit rendeltél vacsorára, az őrmester azonban csak legyint: vacsora, mikor lesz az még? Jászárokszállási. Amikor annakidején megérkeztek Pécsre, úgy érezte, sohasem fogja megismerni, megszeretni ezt a várost Most azt mondja: jó lenne itt élni... Kivágódik az étterem lengőajtaja: egy csoport megint indulhat. Tíz óra van. A szolgálatot leszámítva katonai értelemben nincs élet a laktanyában — mindenki búcsúzkodik. Egy honvéd vörös szemekkel jön a kapu felől: az „ő” öregjei már elmentek. Írsz nekik? — Írok ... Zsebre tett kezekkel áll: most senki se szól érte. Ritka rendes srácok voltak. A Rácz Feri, például. Élenjáró katona volt, s mégis. Igaz, rendnek kellett lennie ... A tisztek ünneplőbe öltözötten állnak az udvaron. Ez a nap nekik se mindegy: két évet megint öregedtek. A búcsú önmagában is nehéz dolog, de leszerelőktől búcsúzni — kétszeresen az. Mert ez egyúttal vizsga is. Helyesebben: osztályozás. Ki-ki ilyenkor tudja meg, hányast kapott a legnehezebb tantárgyból — az emberségből. Szabálytalan alakzatban összeölelkezve vonulnak a nyitott kapuk felé a leszerelők. A tisztek meg mintha sorfalat állnának. S a menet lépten-nyomon megtorpan: napbarnította, férfi-arcok borulnak a jól ismert arany- csillagokra ... A parancsnokok közben már az újoncok fogadására készülnek: jövő héten itt lesznek. Mint egy hatalmas folyó, olyan ez az egész: arcok, ne- i vek, vágyak, szándékok, jel- j lemek végtelen áradása. A | második emeleten meszelnek,! a földszinten a fegyvereket j „rovar.csolják”, egy írnok ál-1 lománytáblát szerkeszt, egyj másik ölnyi, immáron „lezárt” i kartotékot hoz. Az utcáról nó- I taszó foszlányait sodorja felénk a szál: „Zsebre vágom a kék könyvem, meg a leszerelő levelem ...” Harsányan, vadul száll a dal, de a mélyén ott rezeg a szomorúság. Hát igen, valami visszavonhatatlanul véget ért. Amikor befelé masíroztak ezeken a kapukon ifjak voltak, s most valameny- nyien férfiak. Békés Sándor Letartóztatták Tv a határőröktől A határőrség pécsi magasabb egységének katonái a zsoldpénzükből összeadott forintokon televíziót vásároltak a határmenti Illocska általános iskolája számára. A kedves ajándékot tegnap délután adták át. A pécsi képzőművészek csoportja — festők, szobrászok — tegnap délután a mohácsi Farostlemezgyárba látogatott. A gyárban farostlemezen csaknem száz színárnyalatot tudnak produkálni. A gazdag színskála igen alkalmas arra, hogy a képzőművészek intarziák készítéséhez farostlemezt alkalmazzanak. A gyártmány tanulmányozásához nyújtott lehetőséget Fáy Mihály igazgató tájékoztatója, majd az üzemlátogatás, melynek során a képzőművészek a farostkészítés folyamatát nézték meg. , A tanulmányi kirándulás vendége volt dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Csorba Tivadar, a Megyei Pártbizottság munkatársa és Bemics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Dél-Dunántúl erdeiben rekordtermést érlelt meg aa idei meleg napsütésben gazdag ősz a különféle vadgyümölcsökből. Sok év óta nem termett ennyi vadkörte, csipkebogyó. galagonya, kökény* bodza ezen a tájon. A vadontermő gyümölcsök sok vitamint és természetes festőanyagot' tartalmaznak, ezért a hazai és külföldi konzervgyárak szívesen vásárolják. Az Erdei Termék Vállalat tehát több mint 20 vagonnyit gyűjtet be a természet eme ingyenes ajándékából és a Pécsváradon működő üzemében dolgoztatja fel a gyümölcsöket A csipkebogyóból például lekvár. a vadkörtéből szörp, a bodzából festőanyag, a kökényből pedig ivóié készüL a pellérdi gyilkost Lapunk keddi szániában „Agyonszúrták a pellérdi szőlőhegyen” — címmel hírt adtunk arról, hogy a pellérdi szőlőhegyen egy férfit halva találtak. Az eddigi vizsgalat a következőket állapította meg: Vasárnap, október 19-én délután Dénes Lájos, pellérdi lakos, Pellérd, Ördög- völgy 30. sz. alatt lévő présházában szóváltás történt Derdák János, Pécs, Ifi. kér. Radnóti Miklós u. 9/a szám alatti lakos, Derdák Ernő, Pécs, I. kerület, Frankel Leó utca 19. szám alatti lakos, valamint Dense János, pellérdi lakos között. A szóváltás dulakodássá fajult, majd Dense János zsebkésével halálra sebesítette Derdák Ernőt, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. De súlyos sérüléseket ejtett Derdák Jánoson is. Az ügy részletes vizsgálata folyamatban van. Dense Jánost a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. — A TIT megyei szervezete vendégeként városunkba érkezett Carlo Mussa Ivaldi -épviselő, az ARCI Piemonte tartományi szervezetének elnöke Torinó- ból, Giuseppe Dozzo, az ARCI tartományi titkára és Nicola Pasquero szakosztályi elnök. A vendégeik négy napig tanulmányozzák a TIT szervezetének munkáját és a két szervezet közötti együttműködés lehetőségeit 165900 vendég Áprilisban megnyitják a püspöki kertet A Barbakán és környékének helyreállításának gondolata már régóta foglalkoztat ja a várost. A páratlan mű" emlék állagvédelmi munkáit 3 959-ben elvégezte az Orszá gos Műemlékvédelmi Felügyelőség, majd a Pécs városi Tanács 1967-ben elkészítette a terület rendezési programját. A Barbakán azóta „kiszabadult”, megtörtént környékének régészeti feltárása, sőt, ez év elején elkészültek a helyreállítási tervek. A Me csekvidéki Intéző Bizottság kedden tartott ülésén Kriszt György, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség munA tárgyalóteremből Meg akarta ölni gyermekét Mint már korábban hírt adtunk róla, ez év július 27-én Pécsett a vágóhídtól délre fekvő elhagyott, bozótos területen egy két és fél éves kislányt találtak. Mint később kiderült, az ágaktól összekarcolt, rovarcsípésekkel teli kislány Gyöngyösi Józsefné té- senyi lakos gyermeke. Gyöngyösiné ez év májusában ismerkedett meg egy férfival, akivel életközösségre lépett. Mivel a viszony megromlott köztük és el kellett hagynia élettársa lakását, elhatározta, kereset és lakás nélkül nem kínlódik tovább a gyermekkel, megszabadul tőle. Először meg akarta fojtani a kislányt, majd elhatározta; olyan helyre viszi, ahöl biztosan meghal. Pécsre utazott és a gyereket a Fekete víz három méter magas partjáról lelökte, és otthagyta. Gondolta, hogy a kislány a vízbe esve megfullad, vagy ha nem, néhány nap alatt biztosan éhen hal. Erika szerencsére nem sérült meg súlyosan az esés következtében. Az éjszakát a vízparton töltötte, és másnap a csúszós parton, a bokrok közt igyekezett felkapaszkodni. Szerencsére egy járókelő rátalált és a kislányt sikerült megmenteni. Gyöngyösiné ügyében tegnap hirdetett ítéletet a Pécsi Megyei Bíróság. Bűnösnek mondotta ki előre kitervelt módon elkövetett emberölési kísérlet bűntettében és ezért 10 évi szabadságvesztésre ítélte. Az elítéltnek büntetését szigorított börtönben kell letöltenie. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Pécs történetéről, fejlődéséről ké szít filmet, a város egyetemének «00 éves jubileumára készített dokumenc.imfilm ismert szerzője Knoll István, rendező-operatőr. A várost, bemutató 25 perce- film Pécs felszabadulásának 23. évfordulóján, november 23-én kerül a közönség eié. Erb János felvétele katársa már arról számolt be, hogy 1970. április 4"ig terjedő időszakban olyannyira előrehaladnak a munkálatokkal, hogy az ország felszabadításának 25. évfordulójára megnyithatják az idegenforgalom számára a püspöki palota dé- likertjét és egyelőre ezen át megközelítve bemutathatóvá válik a Barbakán. A terület további rendezésére 1970—71-ben kerül sor és remélhető, hogy 1972—73- ban teljes mértékben helyreállítják a Belsővár hármas falrendszerét, s így az egész terület összefügg idegenforgalmi. műemléki együttesként a Pécs városi Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe kerülhet. Az idegenforgalom idei alakulásáról Jakabos Zoltánná, a MIB titkára adott tájékoztatót. Ebben az évbén 24 ezerrel emelkedett Pécsett és Baranyában a szállást igénylő turistaforgalom, s összesen 165 900-an vették igénybe szállodáinkat, turista és cam- ping-szállásainkat, illetve a fizetővendégszolgálat szobáit. Az idegenforgalomról előterjesztett részletes beszámoló élénk vitát keltett és a vita során több javaslat hangzott el. Palkó Sándor, a B. m. Tanács vb-elnöke ez egy re növekvő nemzetközi idegenforgalomra hivatkozva elmondotta. hogy a pécsi szállodakapacitás bővítése halaszthatatlan. Az ülésen jelenlévők többsége úgy ítélte meg, hogy mielőbb nívós gyógyszállót és szanatóriumot kell építeni Harkányban. A MIB ülésen ismertették azt a kérelmet, melyben Baranya és Pécs számára kétmillió forint vissza nem térítendő támogatást kémek az Országos Idegenforgalmi Tanácstól a következő esztendő idegenforgalmi fejlesztéseire. Képviselőink a kesztyűgyárban A Pécsi Kesztyűgyárba látogatott tegnap délután az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja. A központi épületben a gyár vezetői köszöntötték a parlament tagjait A gazdaságvezetés részéről Huth János üzemvezető adott tájékoztatót a ma már világszerte ismert gyárról és termékeiről. Elmondotta, hogy 4000 dolgozónak biztosítanak munka- lehetőséget és átlagkeresetük: 1570 forint. 1963-tól úgynevezett „bedolgozó” rendszert vezettek be. Ma 974 asszony, leány otthon varr kesztyűt. Termelési programjuk szerint 1969-ben 2 370 000 pár kesztyűt készítenek, százezer párral többet mint eredeti tervük volt 1968. július 1-től csökkentett munkaidörendben dolgoznak. A termelés viszont 3,5 százalékos emelkedést ért el. S ami a lényeg, nem munkáslétszám növelésével. Kiváló minőségű és az igényhez igazodó kesztyűiket huszonegy országba exportálják. Legnagyobb vásárlójuk a Szovjetunió. Oda közel fél millió pár kesztyűt küldenek. Tőkés piacokon — így Kanadában, Svájcban, Angliában, Franciaországban, legújabban az USA-ban — egymillió 200 ezer pár kesztyűt adnak el. Japán is érdeklődik gyártmányaik iránt A gyár fejlődik. Gépek vásárlásával korszerűsítik a technológiát Nyolc szintes épület épül. Elkészülte után növekszik a termelő-alapterü- let, jobb raktározási lehetőséghez jutnak, javul a gyár szociális és kulturális helyzete. A képviselők megtekintették a bőrraktárt, a szabászatot, a kézi, gépi varrodát és a készáru-raktárt, közben beszélgettük a munkásokkal. Nagy Utxám t
