Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Dunanimt «am» 1969. október 19. MefefesSdott a filmssemle | Gesztenyeszüret— (Folytatás az 1. oldalról) pítás ne vonatkoznék. Vala­milyen sajátos erénnyel vi­szont mindegyikük dicseked­het — Csak példaként » rang­sorolás igénye nélkül említjük meg az Isten és ember előtt című film sűrített és hiteles atmoszféráját a Fejlövés pon­tos analízisét az ifjúság egy rétegének lelkivilágáról, vagy a Fényes szelek, a Próféta voltál szívem című filmek pél­daszerűen gondos szerkezeti felépítését és filrni kidolgozó­iét Különösen biztató jelen­ség a pályakezdő művészek alkotásainak jelenléte a szem­lén: Gábor Pálé a Tiltott te­rület és Gyarmathy Líviáé az Ismeri a Szandi mandit? című filmekkel. E művek azt bizo­nyítják, hogy az induló film­művészek java szakmai tudás­ban versenyt állhat érettebb & kiforrottabb társaival. — A zsűri a magyar film- művészetben éppen ezeket a vonásokat, a szocializmus épí­tésével jelentkező problémák felelős vállalását, bátor meg­fogalmazását, történelmi táv­latú kifejezését becsüli a leg­többre. Ezek a törekvések és eredmények mélyen és szer­vesen összefüggnek a Magyar Szocialista Munkáspárt több mint egy évtizede töretlen és következetes politikájával, a szocialista rendszer belső le­hetőségeinek hathatósabb ki­bontakoztatásával, az egészsé­ges és demokratikus közgon­dolkodás kialakításával. — A magyar filmművészet eredményeiben ilymódon hosz- szú esztendők állhatatos poli­tikai munkája is kifejeződik. Benne vannak ebben azok a határozott erőfeszítések is, amelyek a kulturális élet spe­ciális területén, jelen esetben a filmgyártásban, a művészi alkotás feltételeinek megjaví­tására, az alkotói szabadság maximális biztosítására irá­nyultak és irányulnak Mozi-mozaik Vita én tanácskozás — Kovács András rende­ző vezetésével tegnap foly- tatták s egyben lezárták a Kérdező kor — kérdező film című vitát. A ta­nácskozást a Pécsi járási Tanács dísztermében tar­tották. Részvétlenség miatt tQ* maradt a közönség—szí­nész találkozó. Egy diák­csoport tanárnőjük vezeté­sével csalódottan távozott a Pannónia Szálló nagy­terméből. Nem találtak szí­nészt, aki autogramot adott volna. A TV népszerű be­mondói sem jártak azon a környéken. Üzemi találkozók. Az Is­ten és ember előtt cí­mű film művészei tegnap délután a Porcelángyár dol­gozóival, a Feldobott kő című film alkotói és mű­vészei az 500-as Ipari Szak­munkásképző Intézet ta­nulóival találkoztak. Közkívánatra megismétel­ték Sipos István új ma­gyar színes filmjét a Be- avatkozáo-t. A Vietnamról szóló dokumentumfilm is­mét sikert aratott. Vetítések. Sziget a szá­razföldön című magyar fil­met g Kossuth, a Horosz­kóp című jugoszláv filmet a Petőfi filmszínházban mutatták be. A Sí MÚLTON bemutat­kozik. Foglalkozása tol­mácskészülék. Vezeték nél­küli vevőkészülék. A kül­földi vendégek az elhang­zott előadásokat és azok fordítását a kívánt nyel­ven az előadóteremben vagy mozihelyiségben és annak környezetében, hely- hezkötöttség nélkül — egy gombocska lenyomásával — anyanyelvükön hallhatták. A miniatűr vevőkészüléket a külföldiek zsebben hor­dozták, és igen hasznos eszköznek tartották. — niot — — Ügy véljük, hogy ilyen elvi alapok és feltételek nél­kül virágzó filmművészet nem is jöhetett volna létre. így az eddigi politika és a kölcsönös bizalom továbbra is a legfőbb garanciája filmművészetünk jövőjének. — Filmjeink között kétség­kívül akadnak és itt a szem­lén is szerepeltek olyan mű­vek, amelyekről a sajtóban, a kritikában és a legkülönbö­zőbb fórumokon éles viták folytak. Egyikükkel-másikuk- kal szemben nekünk is van­nak kisebb-nagyobb fenntar­tásaink. A nyílt, esetenként éles, elvi alapon álló bírálatot — miképp az élet minden te­rületén — filmművészetünk fejlődése szempontjából is életbevágóan fontosnak tart­juk. Ám még e vitatott és vi­tatandó filmek javító szándé­kát, szocialista elszántságát sem vonhatjuk kétségbe, mű­vészi értékük pedig igazolja létrejöttüket. — Az előbbiekben már szól­tam arról, hogy a magyar filmművészet milyen tulaj­donságait becsüljük a legtöbb­re. Ezekből az elvekből indul­tunk ki akkor is, amikor a társadalmi fődíj odaítéléséről döntöttünk. — Tisztelettel bejelentem, hogy a zsűri a társadalmi fő­díjat Sára Sándor: Feldobott kő című filmjének ítélte. Ügy véljük, e filmben jelentkezett a legsűrítettebben és a legma­gasabb szinten a szocialista felelősségtudattól áthatott mű­vészi magatartás, az átmeneti kor társadalmi és erkölcsi ösz- szeütközéseinek nyílt feltárása. A Feldobott kő különleges erénye, hogy a szocialista épí­tés időszakát az újkori ma­gyar történelem teljes távlatá­ban vizsgálja, s megformálá­sának kivételes szépsége, köl­tői tisztasága is az idei me­zőny élére emeli. A közönség nagy tapsa kö­zepette Palkó elvtárs átnyúj­totta a társadalmi fődíjat — az „Aranybusót” — Sára Sán­dornak. Majd így folytatta: — Jelentein, hogy a közön-1 gég díját a pécs-baranyai mozikban lefolyt közvéle­ménykutatás adatai szerint kiemelkedő szavazataránnyal Fábri Zoltán Pál utcai fiúk című filmje nyerte el. A kö­zönség döntését örömmel nyugtázzuk és azzal magunk is egyetértünk. E döntésben annak bizonyságát látjuk, hogy a magasfokű művészi igényesség és a nézők vá­rakozása közt nem szükség- szerű az ellentét. Fábri Zol­tán a világszerte nagyrabecsült klasszikus ifjúsági regényt a mű iránti alázattal, s mégis sredetien. filmszerűen, a mai emberhez is szólva alkotta íjjá. Ezután Fábri Zoltán vette át, ugyancsak nagy taps kö­zepette, az ötödik játékfilm­szemle közönségdíját. A továbbiakban Palkó elv­társ kihirdette a legjobb szí­nészi alakítások díjait, ame­lyekről a Film- és TV-mű- vészek Szövetsége játékfilm szakosztályának vezetősége döntött, a tagság véleményé­nek figyelembevételével. E szerint a női főszerep díját Törőcsik Mari kapta a Hold­udvar, a férfi alakítás díját Balázsovits Lajos nyerte el a Feldobott kő és a Fényes sze­lek című filmek főszerepei­nek megformálásáért A já­tékfilm szakosztály vezetősé­ge további négy díjat ítélt oda kiváló filmszinészi alakí­tásért: Berek Katalinnak, a Próféta voltál szivem, Socl Editnek, az Ismeri a Szandi mandit?, Kállai Ferencnek ugyancsak az Ismeri a szandi mandit? és Novak Istvánnak, a Tiltott terület című filmek egy-egy karakterének megfor­málásáért. Ezután a jelenlévők megte­kintették Fábri Zoltán új filmjét, az Isten hozta, őr­nagy úr című alkotását. A vetítés után a film alkotói és szereplői bemutatkoztak aj közönségnek. ( Az V. magyar játékfilm­szemle az Olimpia étterem­ben rendezett zárófogadással ért véget. Honnét származik a gesz­tenye? Azt mondja Jäger Éva kertészmérnök, Törökország­ból. legalább is így tudja. — Négy-, öt- hatszázéves gesz­tenyefákat láttunk itt Pécs- várad fölött. Az őszi erdő szépségének elkoptatott jelzőit mellőzve is, hallatlanul szép vidék ez. A zengőaljai ter­melőszövetkezet birtoka ez, amelyet a cseresznyéskert, majd a „partos” és délről a Csumika-gödör határol. Még lent a tsz-irodán egy kis vita alakul, hogy a 87 holdnyi gesztenyés végül is milyen fajta gyümölcsöt terem, esz­tendők, — (esztendők? Évszá­zadok!) óta. Korai félért, vagy nemesebb marónit? A bájos, törékeny mérnök-lány nem engedi a túlzott jelzőket: — Sem korai, sem maróni. Kevert fajta, úgy ahogy év­századok óta ez az őshonos gyümölcsfa — minden külö­nösebb agrotechnikai beavat­kozás nélkül leadta termését. Ami új, az éppen a mint­egy 20 holdnyi új telepítés, amelynek anyagát a szövet­Kezdetben vala a kaktusz — Kezdetben együtt vol­tunk a kaktuszosokkal, ké­sőbb azonban mi, „levelesek”, önálló életet kezdtünk. Jelen­leg — négy évvel az indulás után — a Fegyveres Erők Klubja dísznövény és díszkert szakkörének több mint fél­száz, s nem csupán vegetáló, tagja van. Hogy szó sincs vegetálás­ról, azt nem csupán Szűcs Lajosnénak, a szakkörösök „szóvivőjének” szavai bizo­nyítják. hanem a körülöttünk igen dúsan „tenyésző” ve­getáció is, nem a kiskertben, nem is a város határában, hanem a múzeumban. A pécs-baranyai múzeumi hónap kellős közepén járunk ugyebár, ennek programjában pedig ilyen pont is szerepel: a FÉK „illetékes” szakköré­nek dísznövónykiállítása a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának földszin­ti nagytermében, október 18-i nyitással. — A dísznövénykiállítás nem kimondottan múzeumi rendezvény, tudom. — mond­ja dr. Bándi Gábomé múze­umi népművelő, — de fel akartuk karolni mindenkép­pen ezt a kezdeményezést, melynek haszna az ízlésfej­lesztés igen speciális, de egy­úttal igen széles rétegeket érintő területén — vitathatat­lan. Jól illeszkedik továbbá ez a rendezvény a múzeum sok évre átgondolt kiállítási programjába. Izlésfejlesztés? Nos, itt még van tennivaló bőven, gondol­junk csak egynémely újme- csekaljai panelház szarvas­agancsokkal, vagy egyszerű limlommal „dekorált” erké­! I lyére, ha már a „belsőségek­ről” nincs különösebb tudo­másunk. A kiállítás, mint mú­zeumi rendezvény hasznáról pedig győződjünk meg egy­szerű körültekintéssel (tehet­jük ezt — hétfő kivételével — naponta 9 és 12, valamint 15 és 18 óra között) itt a múzeumban. Köröskörül — ezt monda­nom sem kell — dísznövé­nyek és vágott virágok, igen tetszetős elrendezésben. — Októberben sajnos nem igen „fuvarozhatok” kivált a délszaki növények, — sajnál­kozik Győry Miklós („civil­ben” MÁV-intéző) — kiállí­tási anyagát rendezgetve. Tamási Rezső — beruhá­zási előadó a kesztyűgyárban — jólmegtermett, fonatlan demizsont igazgat, főpróbát tart a teremvilágítással. Az üveg lehet vagy tízliteres, tartalma miniatűr egyedekből álló növénykollekció, melyet ki tudja micsoda „liften” süllyesztett szűknyakú börtö­nébe. A fehérre meszelt fal Igen szépen kiemeli Vasvári Ká­roly (villanyszerelő) gyökér­szobor, fagyöngy és tapló kompozicióját A kompozí­ció tövében fészkelő gomba­család már csak ráadás a jól sikerült összeállításhoz. Folytathatnánk még jócs­kán az egyes kiállítási „da­rabok” bemutatását, kivált Szűcs Lajosné „munkássá­gát” lenne illő bővebben be­mutatnunk, aki a szegedi nemzetközi virágkiállításon legutóbb különdíjat kapott a zsűritől, modem lakás díszí­tésére különösen alkalmas növénykompozíciójáért. Még­sem tesszük most, mert a díjnyertes mű könnyűszerrel megtekinthető amúgyis a Szé- chenvi téri gyógyszertár kira­katában, mely a szakkör ál­landó kiállítási „helyisége” is egyúttal. B. M. kezet az alsőtekeresi faisko­lából szerezte be, — várha­tóan szelektálva. A „faiskola” azt is ígérte, hogy az újtele­pítésű fák tizenkét esztendő múltán fordulnak termőre, hát... majd elválik, mert általában 15—18 évnél előbb, a gesztenyefa eléggé szűk­markú. — Idei termés? — Az egész területről mint­egy öt és fél vagonra szá­mítottunk. de — szerencsére — lesz vagy hét vagonnal. Budapesten a Dél-budai Ven­déglátó Vállalattal kötöttünk szerződést, a termés zömét nekik szállítjuk. Kacskaringé*, „bakhátas” ösvényen megyünk fel a gesz­tenyésbe. Valahonnét — az öles törzsű fák mögül — csör­tet elő Sípos Lajos bácsi, szé­pen cizellált öreg rézfokossal. *— Éppen most hajtottam meg egy asszonyt... — Hm... Mit csinált? — Lopta a gesztenyét. Lát­ta, hogy lopakodom és gyor­san eltűnt, azt reméltem, ta­lán elfogják maguk. Közben már hangokat hal­lunk a hegyoldalban. Asszo­nyok gyűjtögetik össze a fák alól a termést Ha burokkal pottyan le, art külön rakják és kis kalapáccsal verik ki tüskés palástjából a geszte­nyét Közben serpenyő is ke­rül elő, Rozi néni — egyik szedő — tüzet rak, szép, nagyszemű gesztenyét szór a kilyuggatott, nyeles alkalma­tosságba. Mátyás-madár ká­rog a fa tetején, 6 meg föl­kiált neki: — Hallgatsz te...?!!! Lopod a termést? Letelepszünk a fa alá, jó meleg napfényben, nagy csen­dességben. — Miféle szokások fűződ­nek a gesztenyeszürethez? — Ügy tudom, hogy az 6« eleji búcsú idején, a jöven­dő anyósok az utca két során sütötték a gesztenyét, eladó lányuk jelenlétében. A legé­nyek meg kóstolgatták a gesztenyét és ha valamelyik lány megtetszett, akkor... Rozi néni rázza a serpe­nyői. aztán közbeszól! — Nem úgy van Évácska! Kellett oda murcS is, meg must is. Aztán ha a lány megtetszett, akkor belekarolt, úgy sétáltak, de akkor mér el kellett, hogy vegye fe­leségül a lányt Ha már egy­szer karolt Nincs leányvásár. A presr- szóban találkoznak a fiatalok. De a gesztenyesütés, pincénél, vagy mondjuk a házak udvsu rán, még ma is szép, kelle­mes szokás. — Most dobok alá vékony gallyat, hogy a héját meg­kapja, hosszú lángon. A bel­seje már jó. Ezt Róza néni mondja, va­lóban fölcsap a láng, a gesz­tenye héja sötétül, így ha az ember két ujja közé szorítja, lepattan a beléről, könnyebb tisztítani. Amikor kész, ki­önti a lefektetett zsákra, be­takarja, a gőztől visszanyeri puhaságát a gesztenye s ak­kor ehető. — Meg iható.:: — teszi hozzá csendesen Jäger Éva és való igaz, hogy amikor szüretről visszatérőben bein­vitál bennünket a termelőszö­vetkezei főkönyvelőjéhez, hát a kis „tejes” murci, valóban jól megfér a gesztenyével. Rab Ferenc A baranyai trófeák oft tesznek Előkészületek a vadászati világkiállításra Ott lesznek a baranyai tró­feák is! 1971-ben első ízben rendezik meg hazánkban a vadászati világkiállítást. Erre, a nagy seregszemlére — mely a vadászat és halászat vala­mennyi ágát demonstrálja — megkezdték már az előkészü­leteket a szakemberek. Megjelent ez egyetemekre vonatkozó jogszalályek gyijfenye A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent „Az egyetemekre, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozó jogszabályok gyűj­teménye”. A felsőoktatásban dolgozóknak és az egyetemi hallgatóknak régi és jogos igénye teljesült a kötet ösz- szeállításával. De hasznos azok számára is. akik kapcso­latban állnak az egyetemek­kel, s akik a felsőoktatási intézményekben kívánják to­vábbfolytatni tanulmányaikat. Somogyi Zoltán, a Mecseki Állami Erdőgazdaság vadásza­ti előadója elmondta, hogy a világhírű baranyai trófeák — melyek közül az elmúlt két vadászati idényben 20 agancs bizonyult aranyérmesnek — külföldre „vándoroltak”. Ugyanis ezeket a rendkívüli példányokat nyugati vadászok ejtették el. Jelenleg a világ- kiállításra való felkészülés az adminisztratív munkák és az anyaggyűjtés stádiumában van. Tárgyalások folynak a Baranyában megfordult kül­földi vadászokkal, hogy az utóbbi 10 év legszebb trófeáit bocsássák a kiállítás idejére az Erdőgazdaság rendelkezé­sére. A Mecsekvidéki Állami Er­dőgazdaság nemcsak a messze földön híres szarvasagancsokat állítja majd ki, hanem a me­cseki erdőkben lőtt legszebb vadkanok agyarait is. A gaz­daság táblázatban mutatja be az itt folyó vadgazdálkodási munka fejlődését, eredmé­nyeit. Taolósromba testére telenftett nfívénvefc

Next

/
Thumbnails
Contents